Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

A mérget nem elég kiszórni Mitől sárgult a gazda szőlője? A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜ LGNKÍADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 198. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK Gyakori a feledékenység Elkerülhetünk egy bosszúságot — Azt az állampolgárok többsége sejti, hogy önök az ingatlannal kapcsolatos teen­dőket végzik. Valójában mi­vel foglalkoznak? — kérde­zem dr. Somodi Istvánt, a ceglédi földhivatal vezetőiét. — Különböző szervek látták el a földügyi feladatokat, egészen 1967-ig. Akkor jöttek létre a földhivatalok, a föld­mérés, -használat és -védelem került a hatáskörükbe. Majd 1972-ben a bíróságoktól átvet­ték az ingatlan-nyilvántartást. A 70-es években megvalósult az egységes nyilvántartás — ami nem kis munkával járt —, amely azért nem hibátlan. Változások — Melyek a. hibák? — Nagy gondot jelent az, amikor a gyeptelepről kiderül, hogy már szántóföld. A ma­gánszemélyeknél leggyakoribb az. hogy valaki új lakásba költözik — esetleg átszámoz­zák a házát — vagy hagyaté­ki eljárással ingatlanhoz iut, de ennek ellenére a korábbi címe szerepel nálunk, mert minket elfelejt értesíteni. — Ezek az elhallgatások miként befolyásolják azt, hogy mennyire naprakészek? — A nyomtatványon az a rész, amely a föld területi és leírási adatait tartalmazza, az megközelítően naprakész. A nyilvántartó lapok tulajdoni rovatában előforduló hiányos­ságok okozzák a legtöbb prob­lémát. Ebbe a mezőbe kerül­nek a személyi adatok, s ezek változásáról feltétlenül értesí­teni kell bennünket — 30 na­pon belül — szóban, vagy írásban. Egyébként éppen ez évben végezzük a személyi számok felvezetését, nemcsak Cegléden, de Nagykőrösön is. S természetesen e munka so­rán minden hiányzó adatot igyekszünk pótolni. — Sok az elhalálozott sze­mély, akiről nem tudunk. S nemegyszer megtörténik, hogy amikor a hozzátartozók leltá- roztatják a hagyatékot a ta­nácsnál — ami aztán a köz­jegyzőhöz kerül —, a tsz-ben •lévő ingatlanokról nem be­szélnek ... — Az effajta feledékenység- ből milyen kellemetlenség le­het? — Számos gond adódhat ké­sőbb. Van több évtizedes el­maradás is, amelyet az egysé­ges nyilvántartás szerkeszté­sekor sem ismerhettünk fel. mert a tulajdonos távol ma­radt. Minél előbb — Az embereknek a hi­vatalról többnyire az unal­mas várakozás, hosszadalmas ügyintézés jut eszébe. Önök bürokratikusak-e ? — Ahogy minden államigaz­gatási szerv, mi is igyekszünk — a jogszabályok adta kere­teken belül — az ügyintézés idejét rövidíteni. Hozzánk és a nagykőrösi kirendeltségünk­höz évente mintegy 28-30 ezer különféle ügyirat érkezik. A föld nyilvántartásával és mé­résével kapcsolatos adatszol­gáltatási aktát 8 napon belül kell intéznünk. Az utóbbi években e teendőink több mint felét azonnal elvégeztük. Az idén kissé megtorpantunk Ugyanis jelenleg nem lehet beszerezni a másológépünkhöz szükséges papírt. így kényte­lenek vagyunk írógéppel dol­gozni. Ám ez hosszú távon nem megy Az ügyek másik nagy csoportjára 30 napunk van — bonyolultabb esetek­ben 60 is. Ezeknek az iratok­nak körülbelül a felét 20 na­pon belül elintézzük. Renge­teg a különféle kölcsön, ame­lyekhez kapcsolódó felada­tainkat általában 7-10 nap alatt elvégezzük. Mivel szá­mos dolgot, hamarabb meg­csinálunk, ez bizonyos csú­szást is okoz. Hiszen a határ­idők rövidítése igencsak le­köti munkatársainkat. Ezért előfordulhat, hogy egy hagya­téki végzésen alapuló tulaj­donjog bejegyzését 30 nappal meg kell hosszabbítani. — Kérnek-e soron kívül ügy­intézést? — Természetesen. Sokszor nehéz nemet mondani, s az adott lehetőségen belül igyek­szünk az ilyen kérést teljesí­teni. Az összes ügy mintegy 8-10 százalékát ily módon in­tézzük el. Ahhoz, hogy a mun­kánkat még gyorsabban vé­gezhessük el, a munkaidőnk 60 százalékát zavartalanná kéne tenni. S akkor nem be­széltem a rendkívüli esetek­ről, amikor hivatalos szervek fordulnak hozzánk egy-egy sürgős esettel. — Vajon tudják-e követni, hogy valakinek az országban hány ingatlanja van? — Ez jó néhány, országban megvalósult már. Ehhez egy központi nyilvántartásra len­ne szükség, ami elsősorban a technikán múlik. Nálunk ez egyelőre, álom. Ezért az em­berek becsületességére hagyat­kozunk. Elhallgatják — És lehet hinni nekik? — Amikor nyilatkozatot tesznek, a törvény figyelmez­teti őket az elhallgatás követ­kezményeire. Sajnos, az ese­tek többségében mégsem őszinték a lakosok. — Tájékozottak a honpol­gárok? — Mit szépítsem. Föld-, la­kás- és telekügyben koránt­sem járatosak. Bizony lenne pótolnivaló. Talán megfelelő fórumok, rendezvények szer­vezése segíthetne ezen a gon­don. A legegyszerűbb persze az, hogyha valakinek ügyes­bajos dolga akad, érdeklőd­jön nálunk, szívesen adunk felvilágosítást. S így esetleg elkerülhet egy bosszúságot. F. F. A városi tanács MÜTEF- osztálya lakossági bejelentés alapján vizsgálta tavaly, hogy a Május 1. Ruhagyár valóban okozott-e környezetszennye­zést, egy szomszédos gazda telkén. A MÜTEF-osztály fő­előadója, Fenyvesi Gábor és munkatársai nagyon alaposan megvizsgálták, hogy a ruha­gyárban a kazánvíz lágyítá- sánál a sósav felhasználása nem okozhatta-e a szomszéd szőlőskertjében a levelek el­színeződését. A gyári techno­lógiában, a sósav és más víz­lágyító vegyi anyagok tárolásá­ban nem találtak hibát. Ugyanakkor a gazda kertjében egyetlen szőlőtőke épségben maradt. S éppen ez keltette fel a szakemberek gyanúját. Megnézték a gazda vegyszer­készletét, s kiderült, hogy jó évtizede lejárt mérget hasz­Tartók Tengizbe A Tengizben folyó építkezésekhez közel száztonnányi acél- szerkezeti egység készül a CAT ipari üzemében. A több mint húszféle termék között vannak különféle oszlopok, rácsos tar­tók, kezelőpódiumok, valamennyi szigorú minőségi követel­mények szerint (Apáti-Tóth Sándor felvétele) nál permetezéshez. Arról az öreg méregről pedig tudni kell, hogy ha a felhasználási idő után bomlani kezd, ak­kor a Cineb hormonbázisú gyomirtószerként viselkedik. Ugyanis a Cinebben az egyik fémkomponens a cink, s mert a bácsi a lebomlott vegyszer­rel kezelte szőlőjét, akaratla­nul is túladagolta a cinket, vagyis ő maga idézte elő a levelek elszíneződését. A vizsgálat azt is kiderítet­te, hogy a Bogdán-lé\e nö- vénvvédőszer-boltban vásárol­ta a gazda a lejárt mérget. A vétkes kisiparos kereskedőt kötelezték a lejárt méregből megmaradt készlet visszaszál­lítására, a gyártóhoz. Eljárás csak azért nem indult ellene, mert szándékosságról nem volt szó, inkább figyelmetlenség­ről. Az pedig ugye egy más dolog, hogy a boltot terheli (terhelné) a kártérítés, nem pedig a ruhagyárat. Egyéb­ként ennél a kereskedőnél az idei vegyszerkészlet ellenőr­zésekor nem találtak kivetni valót a MÜTEF-osztály szak­emberei. A Május I. Ruhagyár mun­kavédelmi vezetője, Kun La­jos pedig elmondta, hogy bár nem voltak vétkesek a szom­széd szőlőjében esett kárban, megszigorították a vegyszerek tárolásának körülményeit. A napokban végzik az új kazán próbaüzemét. A berendezés egy magasabb technikai szín­vonalat jelent, amivel együtt jár a vízlágyításhoz haszná­latos vegyszerek áttelepítése, vagyis a szomszéd kerítésétől való eltávolítása. A sósavat a 60 literes ballonokból ma már elég csak hetente egy alka­lommal kitölteni az új tech­nológia szerint, tehát a kigő­zölés is minimálisra csökken. Ugyancsak az elmúlt évben a Lenin Termelőszövetkezet okozott akaratlanul kárt egy gazdának, amikor a légi per­metezés alkalmával a vegy­szert elhordta a szél. A ta­nácsiak javaslatára békésen megegyezett a szövetkezet és a kistermelő, aki később meg is kapta a kártérítést három lucernabála formájában. A PIK ceglédi vegyszerbolt­jában az idén is ellenőrzést végzett a MÜTEF-osztály. Ta­láltak is lejárt vegyszert, amit azonnal visszaküldték a szál­lítónak. De ebben az esetben sem volt bizonyítható szándé­kosság. Tehát nem volt szó alacsonyabb értékű vegyszer teljes áron való értékesítésé­ről. Egyébként megvan a kidol­gozott formája annak, hogy a lejárt szavatosságú növény­védő szereket bevizsgáltassák, s ha még használhatók, csök­kent hatóanyag-tartalmuk szerint leáraztassák. Ezek voltak a legfontosabb tapasztalatok a növényvédő szerek használatát és tárolását illetően az elmúlt másfél év­ben. Ezek az információk azt mutatják, hogy súlyos környe­zetszennyezés a mérgek hely­telen alkalmazása vagy táro­lása miatt nem történt. Ám az óvatosság nem árt. Aszódi László Antal Egy vásárló fedezte fel Órákat késett a riasztás Amikor reggel háromne­gyed hatkor az üzletvezető­helyettes elfordította a kul­csot a zárban, megnyitotta a bolt bejárati ajtaját, a riasztócsengő, mint mindig, ezúttal is megszólalt. Oda­bent kikapcsolta a szerke­zetet, s mindjárt hozzálá tott, hogy behordja a tejes- meg a kenyeresrekeszeket. De alig nézett körül sebti­ben, máris elkezdte a ki­szolgálást, mert már sokan ? várakoztak az ajtó előtt. A gyanú akkor villant át először agyában, amikor meg­látta, hogy a polcról hiányzik a rengeteg kávé — mint utóbb kiderült, összesen 30 ezer fo­rint értékben! — Rögtön az jutott az eszébe, hogy talán megint betörtek — mellesleg a 13 évvel ezelőtti nyitás óta éppen ötödször! Aztán arra Az ötödik születésnapon Számos viadal házigazdái voltak J 1983. augusztus 19., a vá- ^ rosi tornacsarnok átadásá- ^ nak időpontja. Elérkezett ^ az első kis jubileum. Ilyen- í kor általában az ember rö- ^ vid számvetést, leltárt ké- í szít. Az elmúlt öt év során Ceg­lédre látogathatott sportese­mény kapcsán 22 ország spor­tolója és 12 különböző sport­ágban mérhették össze tudá­sukat a magyar válogatott vagy Cegléd város képviselői­vel. Érdemes kiemelni a Ma­gyarország—Svédország Szu­per Liga asztalitenisz-mérkő­zést, mely az első nemzetkö­zi összecsapás volt a létesít­mény életében, s amit köve­tett a többi. Nagy közönségsi­kert aratott minden váloga­tott kézilabda-mérkőzés, pél­dául a 3 Elegant Kupa-fordu­ló és a magyar férfiváloga­tott világbajnoki felkészülését szolgáló nyilvános mérkőzés. Nagy elismerést váltott ki a Budapesti Honvéd vendégjá­téka a BEK-találkozón. Egyik legjelentősebb nem­zetközi esemény volt a 10 or­szágot felvonultató Artex bir- kózónagydíj, ahol több ceg­lédi és városból elszármazott sportoló mérhette össze sike­resen a tudását Európa- és vi­lágbajnoki helyezettekkel. A teljesség kedvéért említem a röplabdázók, a kosárlabdázók válogatott és a sportakroba­ták nemzetközi versenyeit, amelyek szép számú közönség előtt zajlottak le. Érdekes színfoltja volt az elmúlt öt esztendőnek a nem­zetközi női teremfocitorna, ahol a magyar hölgyeken kí­vül nyugatnémet, osztrák 1 és francia játékosok kergették a labdát. És akkor még nem be­széltünk a különböző úttörő­olimpiai küzdelmekről. A hely­beliek egyik kedvtelése volt a Közgép NB I/B-s férfi kézi­labdacsapatáért való szurko­lás, sokszor nem is eredmény­telenül. Visszatérő eseménnyé vált a Négercsók sportakroba- tikai verseny, az Évig Kupa cselgáncsverseny és a győze­lem napi birkózóverseny. Ezek nemcsak a felnőtt sportolók, hanem az utánpótlás korú gyermekek részére is fellépé­si lehetőséget nyújtottak Ran­gos esemény a Juhos József I. o. ranglistaverseny, ahol a ceglédi asztalitenisz-csapat tagjaiért is szoríthattak az ér­deklődők. A hét végi sportprogramo­kon kívül lehetőséget kell ad­ni a különböző versenyekre és feladatokra való felkészü­lésre. Ezeket az edzéseket a délutáni órákban tartják meg a szakosztályok. Délelőttön­ként a környékbeli iskolák testnevelési órái zajlanak. A téli időszakban a sport- csarnok reggel 7-töl este 10-ig állandóan foglalt, s csak ér­dekességképpen egyetlen szám álljon itt: decemberi vagy ja­nuári hónapban 25—30 ezer ember fordul meg edzésen, testnevelési órákon, vagy kü­lönböző sporteseményeken. Az eddig említetteken kívül a tornacsarnokban működik egy karateszakosztály, ahová 120—140 fiatal jár hetente kétszer foglalkozásra. E tanfo­lyam sokat segít az intézmény éves bevételi tervének meg­valósításában. Az elmúlt 5 év rendszeres és sikert arató szervezésünk a nyári napközis tábor volt. A közönség előtt megnyitottuk a sportcsarnok­ban üzemelő szaunát, mely hetente 2 napon keresztül nők, 2 napon keresztül férfiak részére nyújt, felüdülést. Más természetű rendezvé­nyeknek is helyt adunk, ilyen például az évente visszatérő szalagavató bál, bevonulási ünnepség, különböző évfordu­lókon a politikai nagygyűlé sek. Évente 6—8 esetben tar­tunk koncertet, melyek álta­lában találkoznak a fiatalok igényeivel. Kísérletképpen próbálkoztunk a Csillagfény diszkó műsorának bemutatá­sával, ami nagy sikert ara­tott. Az eltelt 5 év eseményei­nek megszervezése, megtartá­sa elképzelhetetlen lett volna társadalmi aktívák bevonása nélkül. Nagy segítséget kap­tunk a városban levő gazda­sági egységektől, amelyek autóbuszokkal, különböző lé­tesítményeik rendelkezésre bo­csátásával támogatták ren­dezvényeinket. Rendszeres kapcsolatot tudtunk kiépíteni különböző sportágak szakszö­vetségeivel, melynek eredmé­nye a sok nemzetközi ese­mény. Szeretnénk a lehetőségek­hez képest még több tömeg­sportrendezvénynek helyet adni. Törekszünk arra — ha­bár nagy a konkurencia —, hogy minél színvonalasabb nemzetközi eseményeket hoz­zunk Ceglédre. Föltételeink behatároltak, mivel többnapos rendezvényről megfelelő mi­nőségű és nagyságú szálloda hiányában nem tárgyalha­tunk Tudjuk, határozott tö­rekvés mutatkozik ezen a gon­don enyhíteni, reméljük, a tárgyalások minél előbb ered­ményre vezetnek. Veres Attila gondolt, hogy előző nap a kolléganője nyilván átvitte a kávét a „Várkonyi-iskolába”, a táborba indulóknak. Sokáig azonban nem meditálhatott, mert a törzsvevők már türel­metlenkedtek, s nem akarta őket tovább várakoztatni. Az üzletvezető-helyettes délig dol­gozott, majd elment ebédelni. A gyanú akkor vált bizo­nyossá, amikor a bolt egyik régi vásárlója, Both Ferencné temetésről jövet megérkezett. Ö vette észre, hogy a bejá­rati ajtó mellett, egy soha nem használt, lezárt raktár­ajtó fel van feszítve. A két­személyes boltban aznap egye­dül dolgozott a kereskedő, mert az üzletvezető szabadsá­gon volt. hát csak a vásárló­val együtt mert bemenni. Ak­kor jutott eszébe, hogy két nappal korábban valamiféle kaparászást vagy mocorgást hallottak a padláson. S arra is emlékezni kezdett, hogy februárban és márciusban is valakik megpróbáltak hátul behatolni a boltba. így végül a rendőrség dél­után háromkor kapott hírt arról, hogy betörtek a 94-esbe! A helyszínen a rendőr nyomo­zó megállapította, hogy a kasszából nem tűnt el pénz, a feltört raktárban pedig — a kereskedő szerint — nem hiányzik semmi az üdítősreke­szekből. A felfeszített raktár- ajtót belülről egy meglepően gyenge vasalással biztosítot­ták, amit két 30 milliméteres facsavar rögzített a puha fá­hoz. A riasztócsengő minden egyes próba alkalmával meg­szólalt. Éppen ezért érthetet­len, hogy a behatolás pillana­tában miért nem jelzett, ami­kor a nyomozó vizsgálódása során kiderült, hogy a kife­szített ajtó nyitóérzékelője minden próba alkalmával mű­ködött. A riasztónak, a bolt nyitásakor, tehát háromnegyed hatkor is szólnia kellett vol­na. Az ezek után már rész­letkérdés, hogy a boltban be­lül elhelyezett csengő gyenge hangját a Kozma Sándor út másik felén már alig-alig le­hetett hallani... A pénteken felfedezett betö­rés körülményeit a rendőrség tovább vizsgálja. A. L. A. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents