Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

fi heti összeállításunk­ban főként a szabad­ságolások és a főzőcskék témáival foglalkozó íráso­kat találnak olvasóink. Ter­mészetesen a komolyabb, netán tovább gondolkodás­ra is késztető írások is he­lyet kaptak rovatunkban. A dolgozó anyákról szóló tudományos igényű elem­zést ilyennek tartjuk. Ezenkívül a nyári divat, a takarékos főzés néhány re­ceptjét is ajánljuk olva­sóinknak, azzal, hogy told­ják meg saját fantáziájuk­kal, ötleteikkel. Siabap ipő - Hobbym——h Érzelmi kapaszkodók Milyen anya a eisiges© né? A II. világháborút követő években három amerikai pszichiáter, R. A. Spitz, W. Goldfarb és J. Bowlby olyan tapasztalatokról számolt be, amely szerint azok az anyák, akik dolgozni kényszerülnek, és emiatt csecsemőiket az első évben bölcsődébe adják, ár­tanak gyermekeiknek. Ugyan­is ha az első életévükben az anya testi közelségétől, szere­tő gondoskodásától megfosztják a csecsemőket, később kóroi lelki, feljödést, rosszabb ta­nulmányi eredményeket mu­tatnak fel. Minél hosszabb ideig vannak a gyermekek az anyától távol, annál valószí­Régiből új étel Teikcsrékos rcikottasGk Minden ételfélének megvan a maga története. A „semmi­ből" készült levesek valószí­nűleg asszonyi leleményből, nincstelenek falusi kunyhójá­ban, a különleges pecsenyék, műgondot igénylő torták, ki­rályi konyhaműhelyekben születtek. Tudjuk, hogy a grillázs ötletét a tűzhelyen fe­lejtett, és égésnek indult cu­kor adta, ahogy még jó né­hány, más elrontottnak vélt étel helyrehozásából született új ételek egész sora. A gulyást valóban gulyások kezdték készíteni, és a pörkölt a bográcsban főtt leves szár­mazéka; a különféle sok kis­hal alaplevében főtt halszelet: a halászlé, a minden halat hasznosító halászok leleménye. A rakottasok a XVIII. szá­zad polgárosodó vendéglő­seinek és polgári otthonainak konyháin születtek abból az ésszerű, takatéfcds meggondo­lásból, hogy a megmaradt életnek nem szabad odavesz­nie; más hozzáillővel gyara­pítva, felfrissítve — új étel­ként jóízűen egyenek belőle. A rakott akármi” persze akkor is takarékos tálalnivaló, ha nem maradékból, hanm friss­ből készül, mert ugyan ki firtatja a benne levő olcsóbb- drágább hozzávalók arányát, ha az egészében, összetetten ízletes és szemrevaló. Ami a rakottasokkal való takarékoskodást illeti, az el- kél a mai háztartásokban is, bár kétségtelen, hogy ezekkel az összetett ételekkel többet kell bíbelődni, mint a tisztán húsból éo köretből álló fogás­sal. Ám a háziasszony „mun­kabérének” nincs pénzben ki­fejezett értéke; a legolcsóbb költségtényező. A jóízű rakottas ételhez — kicsit is gyakorlott házi­asszony számára — nem any- nyira recept kell, mint néhány szabály ismérete. Az első sza­bály az, hogy három alap­anyag’kell hozzá: az a zöld, illetve főzelékféle, amely a nevét és jellegét megadja, va­lamilyen aprított, szétteríthető hús vagy húskészítmény, vé­gül az „ágy”, amiből a másik kettő alapját „megvetik”. Ez lehet rizs, főtt vagy nyers bur­gonya, tarhonya, spagetti, ma­karóni, sűrűre befőzött tej­mártás. Lényege, hogy magá^ ba vegye, beszívja a rajta elterülő hozzávalók levét, s laktatóvá tegye a rakottast. A második alapszabály : egy­ben vagy adagokban, de min­denképpen olyan edényben ké­szüljön, amelyben azonmód, feldúlás, áttevés nélkül kerül­het az asztalra. A harmadik tudnivaló: az étel csak a nagyjából azonos idő alatt puhuló nyers, illetve ki nem száradó kész hozzá­valókból álljon, nehogy egyik agyonfőjjön, amire a másik megpuhul, vagy ezt elkerülen­dő, félig nyersen kerüljön tá­lalásra. Végül: sem külön-külön. sem az egészet, együtt nem szabad túlzsírozni. A legszaf­tosabb hozzávaló kerüljön a rakottas tetejére, és ha ez nem elégendő, akkor azt tej­föllel kell pótolni. Ezek után nézzük, hogy mi­ből lehet viszonylag olcsón, finom rakottast készíteni. Nyilvánvaló, hogy pillanatnyi­lag a lecsónak való a legol­csóbb. A rakott lecsónak rizs vagy tarhonya legyen az „ágya”. Egyiket is, másikat is megpu­hítva tegyük a tűzálló edény­be. Ezt terítsük le olcsó, da­rált kolbásszal. A kolbászré­tegre kerüljön a füstölt sza­lonna kieresztett zsírján lan- kasztott, megpaprikázott, üve­gesre (de nem jobban) párolt hagyma, paprika. A lehámo­zott, négybe vágott paradi­csomdarabokat kicsit megsóz­va, nyersen tegyük a zöldpap­rikás réteg tetejébe. Hamar puhul, és csak kevés levet en­ged. Ennek a rakottasnak ne­gyed óra kell a forró sütőben ahhoz, hogy az ízek összeérje­nek. A rakott burgonya lecsóval, reszelt nyers ’ „burgonyaágy- gyal’* készül. A tálat öntsük ki a füstölt szalonna kieresztett zsírjának felével. Erre terít­sük centi vastagon a reszelt burgonyát. Sózzuk meg ízlé­sünk szerint. Terítsük rá az alig puhított hagyma-paprika- réteget, arra a darált kolbászt, arra újabb — de az alapnál vékonyabb — reszelt burgo­nyasort. Sózzuk, pergessük meg tejföllel és terítsük be hámozott paradicsomdarabok­kal. Lassú tűzzel körülbelül 40 percig süssük, illetve ád- dig, amíg a felső burgonya­réteg ropogósra nem pirult. nűbb, hogy olyan kóros fej­lődésen mennek keresztül, ami akkor sem gyógyul, ha az anya vagy jó pótanya gondo­zásába kerül később a gyer­mek. Ezt az elméletet később világszerte elfogadták, mert nagyon- divatos volt és bele­illett a II. világháborút kö­vető társadalmi viszonyokba. Igen' sok anya, aki családja fenntartása» érdekében dol­gozni kényszerült és emiatt bölcsődébe adta gyermekét, súlyos önváddal illette önma­gát. A közelmúltban végzett el­lenőrző vizsgálatok azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy ez a divatos elmélet ha­mis volt, mert nem tényeken és megfigyeléseken, hanem spekuláción alapult. Elsőnek ellentmondott ennek az elmé­letnek az a megfigyelés, hogy az örökbe fogadott csecsemők, akik intézetben, anyagi gon­doskodás nélkül nevelődve valóban mutattak testi és lel­ki fejlődési zavart, az örökbe fogadó szülök szerető körében néhány hónap múlva ugyan­olyanokká váltak, mint akik anyjuk mellett nevelkedtek. Ez azt bizonyítja, hogy az élet első hónapjaiban elszen­vedett szeretethiány valóban okozhat testi-lelki zavarokat, de ez a zavar később helyre­hozható, ha a kisgyermek sze­rető környezetbe kerül. Később Zürichben dr. M. Mayerhofer és munkatársai a zürichi kanton 12 csecsemő- otthonában összesen 354 olyan gyermeket, vizsgáltak meg, akik életük első félévében testben és lélekben fejlődési- zavart szenvedtek, például nyugtalanok voltak, körmüket rágták, minden idegen arctól féltek. A hetvenes évek elején, tíz évvel az első megfigyelés után, a 354 gyer.mekbőj,,137-et sikerült ellenőrizni. Kiderült, hogy ezek a hátrányos hely­zetű gyermekek testi fejlő­désükben, iskolai eredmé­nyeikben és egész magatartá­sukban semmiben sem külön­böztek a Zürichben, család­ban nevelkedő gyermekektől. Olyan esetekben, amikor mégis mutatkoztak magatar­tásbeli, érzelmi és intellek- tu%lis zavarok, ezek biztosan nem a csecsemőotthoni hibás bánásmód következményei voltak, hanem döntően az okozta, hogy a családba visz- szakerülve állandó veszeke­désnek, esetleg néha a mos­toha gonoszságának vagy a szülők pszichés zavarainak voltak tanúi, szenvedő ala­nyai. A csecsemőkori anya­szeretet hiánya tehát csak ak­kor okoz a későbbi életben maradandó testi-lelki zavart, ha a gyermekeket később is állandó és súlyos lelki meg­terhelések érik. A csecsemő tehát élete első pár hónapjá ban nem olyan sérülékeny, mint feltételezték, és néni ok­vetlen az élet első hónapjai szabják meg későbbi szemé­lyiségfejlődését. A svájci kutatók szerint te­hát téves R. A. Spitznek és társainak az az elmélete, amely szerint egészséges lelki fejlődés csak akkor biztosított, ha a csecsemő egyetlen anya vagy gondozó mellett nő fel. A csecsemők bölcsődei cso­portokban is testileg-lelkileg egészségesen fejlődnek, bár egy gondozónő több csecsemőt lát el. Teljesen alaptalan az a szinte dogmaszámba vett elmélet, amely a gyermekét bölcsődébe vivő anyát azzal vádolta, hogy mérgezi, búsko­morrá teszi gyermekét. A gyermekek személyiség fejlődését egyáltalán nem ki­zárólag az anya szabja meg, hanem olyan veleszületett idegredszeri adottságok is, amelyekkel a környezeti inge­rekre válaszolnak. E környe­zethez ’ pedig az apa és tá- gabb értelemben mindenki beletartozik. Ez a felismerés különösen napjainkban fontos, amikor a nők a fárfiakkal egyenlő ta nulmányokat folytatnak, és szülés után is szeretnék mun­kájukat folytatni. Ha évekig kiesnének ugyanis magas fo kú képzettséget kívánó mun­kájukból csak azért, hogy otthon., terméküket neveljék később már nem tudnának lépést tartani szakmájukban férfitársaikkal vagy azokkal a nőkkel, akik nem szültek gyermeket. Kétségtelen ugyan, hogy akad ma is számos nő. aki megelégszik a családi tűzhely melegével, a gyerme­kek nevelésével, de az a ma­gatartás a gyermekét szerető anyára nem kötelező. Ha gyermeke bölcsődében sok gyermek és több szerető gon­dozónő körében nő fel, test­ben és lélekben ugyanolyan egészséges lehet, mintha az anya otthon maradt volna. Mintegy 30-35 dkg fehér középvastag műszálfonal és 4-es horgolótű szükséges elké­szítéséhez. 95 csillagból áll, egy csillag kb. 10 négyzetcen­timéter lesz. A minta leírása: J. sor; 16 láncszemből gyű­rűt képezünk. 2. sor: 4 lánc­szemmel magasítunk és a gyű­rűbe összesen 32 kétráhajtá- sos pálcát horgolunk. 3. sor: Minden második pálcába ölt­ve 5 láncszemes ívekkel kör­be haladunk. 4. sor: 2 rövid­pálcával elérjük az első ív kö­zepét és innen kiindulva 24 láncszemből hurkot készítünk, amelyet a kezdő rövidpálcába kapcsolunk. Az így kapott hurkot körülhorgoljuk 7 rö­vidpálcával, 22 kétráhajtásos, majd ismét 7 rövidpálcával. A kiindulási ponthoz érve 3 láncszemmel érünk a követke­ző ívhez, ahol megismételjük a szirommintát. összesen 8 szirmot horgolunk. 5. sor: Az első szirom rövidpálcáin és első kétráhajtásos pálcájának oldalán ugratott rövidpálcák­kal felhorgolunk és a szirmo­kon 6 rövidpálca, 3 láncszem­ből pikó, 5 rövidpálca, pikó, 5 rövidpálca, pikó, 6 rövidpál­ca váltakozásával körülhor­golunk. A középső pikónál kapcsoljuk a virágokat. összekötő pók:'1. sor: a 16 láncszemes gyűrűbe 32 rövid­pálcát horgolunk. 2. sor: 7 láncszemet beleöltünk a szi­rom oldalsó pikójába, majd 7 láncszemet rövidpálcával visz- szaöltünk a gyűrű harmadik rövidpálcájába. Ezt nyolcszor ismételjük. EGYÜTT ÁÉ AZ ÚTSWEOEM JELENTI A 12-cs főúton, a 14—16. kilométer között útépítési munkák miatt útszűkület, sebességkorlátozás, esetenként váltott irányú terelés jel­zőlámpás forgalomirányítással. Szélesítik a burkolatot az 51-es főúton a 19-es kilométerszelvény­ben. Az útszűkületben előzési tilalom, sebességkorlátozás növeli a me­netidőt. Az 51-es úton, a 23—27. kilométer közötti szakaszon naponta 6.30— 21.00-ig fél szélességben lezárják a főutat útépítési munkák miatt. A szabadon maradt egy sávon a váltakozó irányú forgalmat jelzőőrök irányítják. Csak személyeket szállít a nagymarosi komp. Megváltozik a forgalmi rend a 12-es főút nagymarosi szakaszánál augusztus 19-én 13 órától, a 20-i rendelvények miatt. Lezárják a 12-es föútról a révhez lefelé vezető utat. A forgalmat arra az útszakaszra irá­nyítják át, ahol korábban csak egy irányba felfelé lehetett haladni. Itt most kétirányú lesz a forgalom. Továbbra is zárva van az M5-ös autópálya Kecskemét felé vezető oldala a 14—23. kilométer között aszfaltozás miatt. A főváros felé ve­zető pályára terelik át a járműveket, ezért itt a forgalom kétirányú, a megengedett sebesség 80 kilométer, a műszaki átjáróknál pedig 60 kilométer. A GYERMEKEKRŐL IS. A járművezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a gyermek figyelme mindig is szétszórtabb a felnőtténél. A gyer­mek képes arra, hogy a kocsiút közepéről integessen visz- sza a harmadik emeleti ablakból kiintegető szülőknek. (Mi­csoda szülői felelőtlenség ez!) Ha lehet egyáltalán elegendően körültekintő a járműve­zető egy iskola közelében, akkor is elsősorban a következő­re kell nagyon figyelnie. Az iskola közelében parkoló jármű mindig veszedelmes búvóhelye az úttesten átkelni szándékozó gyermeknek. Az ilyen gyermek megjelenését még egy labda sem jelzi, amire olykor a játszóterek közelében számíthat az autós. Tehát számítsunk a hirtelen megjelenő gyermekekre! Ennek megfelelő sebességgel közlekedjünk. Jó lenne, ha az iskolák közelében minél kevesebb autó parkolna. Ha rakodás miatt teherautónak kell iskola közelé­ben állnia, akkor a lelkiismeret azt kell diktálja, hogy mind a rakodók, mind a gépjárművezető figyelje, hbgy nem hasz­nálja-e gyermek megfigyelőhelynek a jármű védelmét. Nagyon fontos, hogy a kisgyermekkortól kezdődő közle­kedésnevelés folytatódjék az ifjúkorban is. Már gyermekkorban ki kell hogy alakuljanak a helyes közlekedési szokások, melyek a gyermekeket zökkenőmen­tesen vezetheti át a későbbi, motorizált forgalomba. FUM A TERMELŐSZÖVETKEZETBŐL Űjabb gyártmánnyal lépett piacra a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet műanyagüzeme. A bevásárlókosarak, mo­torcsónaktestek, kajakok és szörfök készítése űtán a tsz mű­anyagrészlege versenytárgyaláson nyerte el a Hódgép által gyártott Puli karosszériájának előállítási jogát. A karosszéria súlya mindössze ötvenöt kiló. A szövetkezet az idén 500 ka­rosszériát gyárt, amelyből 100 már elkészüli. ÉJSZAKA AS AUTŐPÁ&YáN Autópályán ás autóúton éjszaka közlekedéskor a meg­felelő fényszóró használatának fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Néhány ajánlás ezzel kapcsolatban: — Ismerjük meg saját autónk fényszórójának hatótávol­ságát. Egyéni adottságunk, szemünk sötétben látási képessége is mértékadó abban, hogy éjszakai vezetés közben milyen ma­ximális sebességgel hajthatunk. Csak így remélhetjük, hogy időben meg tudunk állni, ha az akadály váratlanul ebben a zónában felbukkan; — Ha váratlanul szemünkbe reflektoroznak, azonnal csök­kentsük a sebességet Ügyeljünk arra, hogy a távolról fény­szórózó autó lámpáinak tekintetvonzó határát elkerüljük; — Amennyiben elvakítottak bennünket, mindaddig csök­kentett sebességgel haladjunk, szükség esetén álljunk is meg, míg szemünk újra nem alkalmazkodik a sötétbeni vezetéshez; — Mi se zavarjuk lámpáinkkal a szemben jövőket: kel­lő időben (amikor mi is igényelnénk) váltsunk át tompított világításra. A szembe reflektorozás az egyik legdurvább (és az elkövetőt is veszélyes helyzetbe sodorható) szabálysértés! — Akkor is váltsuk át világításunkat a reflektorról tom­pított fényre, ha másokat követünk. A belső tükörből vissza­verődő fény balesetveszélyesen kápráztatja, zavarja a kocsi vezetőjét! WEM KÉNYELMI ESZKÖZ A fejtámasz elsősorban nem kényelmi eszköz. Feladata, hogy rá­futásos ütközéskor meggátolja a fej túlzott hátralendülését az ülés felett, illetve frontális ütközéskor korlátozza a biztonsági öv „csúz- iihatásából” eredő ugyanilyen mozgást. Ezáltal megakadályozza az ilyen esetekben gyakori nyakcsigolya- és idegrendszeri sérüléseket. A biztonsági öv és a fejtámasz együttes használata jelenti jelenleg az autóban ülők optimális belső védelmét. Csak a helyes kialakítású fejtámasz töltheti be funkcióját, a nyakcsigolyák védelmét. Az ülésre utólag felszerelhető, puha, szi­vacsból készült fejtámaszok biztonsági értéke minimális. Egy fokkal jobbak az utólag felszerelhető, de állítható magasságú, fémvázas tí­pusok. A legjobbak az üléssel egybeépített vagy az ülésben kikép­zett vezetősínben elhelyezhető, abban mozgatható típusok. A fejtá­maszok magassági beállítása akkor helyes, ha a felső peremük leg­alább a szem vonaláig ér fel. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter Csillagmintcával Stéla is, kendő is

Next

/
Thumbnails
Contents