Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

Nsgyegység-cíRikáző D®kszt dekorál a gép Az Idősebb konzervgyáriak bizonyára emlékeznek meg a fá­rasztó kézi címkézésre. Ma már minden konzervesedényt gé­pek látnak el csomagolás előtt tetszetős címkékkel. Nem ki­vételek ez alól a súlyos ötkilós dobozok sem, amiknek pedig sokáig megoldatlan volt gépi dekorációjuk. Páifi Géza (ké­pünkön) 37 éve dolgozik a konzervgyárban, mint géplakatos a nagyegység-címkéző gépek karbantartását is megtanulta. Felvételünkön a 7-es raktár masinájának guruló pályáját ál­lítja be a megfelelő lejtésszögbe (Varga Irén felvétele) Piaci jelentés" Dinnyeszezon lévén, igen forgalmas volt a kocsis piac. Jócskán hoztak sárga- és pi- rosbélű gyümölcsöt és 6-8-10 forintért mérték. A sárga­dinnye ugyancsak 8-10 forint­ba került. A zöldség-gyümölcs piacon a vöröshagyma 16-20, a krump­li 8, a karfiol 20-30, a papri­ka 2-16, a paradicsom 6-10, a körtefélék 20-30, a kopasz barack 30, az alma 18-25, az uborka 11-14 forint volt. Az őszibarackot 20-40 fo­rint között adták, a csemege- szőlő 25-35-ért, a vegyes zöld­ségcsomag 8-12, a paradicsom- paprika 25-28, a fehér káposz­ta 10, a főzni való kukorica 2,50-3, a ringlószilva 8-12, a vörösszilva 10, a vajalma 10, a többi .almaféle 15-18, a be­főzni való körte 20-25 fo­rintba került. A sárga hüvelyű bab 15-20, a főzőtök 10-12 forintot kós­tált. Emiikké nemesüSt pillanatképek IX. Építsünk-e ma is új romokat? A CIFRAKERT és a csóna­kázótó mindig nagy jelentő­séggel bírt tavasztól—őszig a város lakosságának szabadté­ri szórakoztatásában. A csó­nakázótó télen zenével is hoz­zájárult a korcsolyázók jó hangulatához. E két szabad­téri szórakoztatóhely létreho­zásával Nagykőrös megelőzte a szomszéd városokat is ezen a téren. Tekintettel arra, hogy a Cifrakerttel kapcsolatban igen széles körű ismertetések jelentek már meg az újság­ban, ezeket nem akarom most újra ismételni. Van azonban olyan része is a Cifrakertnek, amelynek a keletkezéséről még nem esett szó. Ez pedig a szabadíéN színpad nézőtere mögötti romok, illetve helye­sebben szólva a „műromok” mostani valódi romjainak a története. Amikor még „új” volt a rom, de még a ’40-es, ’50-es években is ilyennek lát­szó rom három méter magas mellvédszerű párkánya alatti oszlopok között egyenként 30 cm széles 6 lőrésszerű nyílás volt, jobb felől egy 5 méter magas bedőlt tetejű bástya­utánzat zárta le az építményt. Mindezekre hátulról téglalép­csőkön lehetett feljutni. \ ’20-as években, már a pengős világban indult el a történet a rom megépítésével. Ekkori­ban főleg a képviselőtestület tágjai között, de a polgárok széles körében is hangzottak el olyan mélabús sóhajtozá- sok; milyen kár, hogy a'vá­ros semmiféle műemlékkel nem dicsekedhetik. Errefelé nem állt kővár soha. Nem emeltek az ősök még csak egy magános kápolnát sem. Nem volt itt egyéb, mint most a vastag porfelhő estefelé. Sokáig nem nyugtatta meg őket az a felfedezés sem, mi­szerint levéltári kutatások so­rán rájöttek, hogy a Cifrakert bejáratánál Erzsébet királyné a tulajdon kezeivel ültetett el két fát. A valamiféle romok utáni sóhajtozás csak nem akart véget érni. Értesült erről egy vándorkereskedő, aki porté­kái eladása végett nagy sze­kérrel érkezett a városba. Ne­ki már olyan jó szíve volt, hogy ha csak egy fillér hasz­not látott valamiből, hát nem tudta megállni, hogy ne se­gítsen. Közölte az illetékesek­kel, hogy készít ő olyan ro­mokat a városnak, hogy még a vidékről is idejárnak meg­csodálni. A budai hegyek alatti falukban kidoboltátta, hogy káposztás köveket venne. Vagy négy szekérre valót, s ötven fillért is fizet darab­jáért. A kétszáz legszebb kö­vet megvásárolta. Hamarosan olyan takaros romot építtetett a Cifrakertben, hogy amikor a polgármester az avatóbeszé­det tartotta, voltak, akik a szemüket törölgették a meg­hatottságtól. Másnap viszont az illetékesek törölgették a szemüket és szívták a fogu­kat, mikor az alkotó kétezer pengőt kért az emlékmű épí­téséért. Hiszen ennyiért egy kis családi házat is lehet épí­teni — szörnyülködtek. De ő letorkolt mindenkit. — Mit akarnak? Más városok száz esztendőkig várnak egy rom­ra. Megszenvednek tatárdú- lást, törökpusztítást. Én meg építettem itt egyet maguknak három nap alatt, és még drá- gállják? Számítsák csak ki. Nem ez a legolcsóbb rom az egész országban? ' EBBEN is maradtak. Mi­vel nem kértek előre ár­ajánlatot, így kénytele­nek voltak fizetni. Egy te­A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Több pénzt hozhat a konyhára Gémász-közlemény Áramszünet A Démász Vállalat nagykő­rösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy augusztus 15-én és 16-án reggel 7 órától 16’óráig áramszünet lesz a Ceglédi utcában a Ménesi út­tól a Niklosz János ut­cáig, a Ménesi utcában vé­gig, és a Balaton utcában a Kárpát utcától a 22. számig. Augusztus 17-én és 18-án reggel 7 órától 16, óráig a Tisza utcában, a Salamon Fe­renc utcában a Szamos utcá­tól végig, a Madách utcában, a Radnóti Miklós utcában, a Duna utcában, az Erdei Fe­renc utcában és a Vajda Já­nos utcában. Nem volt könnyű az évkezdet — Manapság, aki csak te­heti, saját maga készíti el fri­zuráját, ahogy a hölgyek egy- egy kellemetlen kis mitesszer­rel sem rohannak mindjárt a kozmetikushoz. Az első fél­év tapasztalatai mit mutat­nak? Csökkent-e az önök szolgáltatásai iránt az igény? — kérdezem Magyar Pált, a Dél-Pest Megyei Szolgáltató és Ipari Kisszövetkezet elnö­két. — Január 1-jétől 'emelni kellett az árainkat ahhoz, hogy a forgalmi adót befizet­hessük. Ez aztán az első ne­gyedévben éreztette a hatását, csökkent az árbevételünk. Szerencsére június végéig lé­nyegesen javult ez a kép. Talán a fotószolgáltatásainkat kevesebben veszik igénybe, mint a korábbi esztendők so­rán. — Ezek szerint a fotórész­leg a sebezhető pontja a cég­nek? — Hát én nem így fogal­maznék. Itt a városiján mű­teremben dolgozunk, és van még egy fotósunk, aki kijár. Országos viszonylatban is dol­gozunk több fényképésszel. Ök produkálják az árbevételt. Viszont ezért sokkal többet kell menni, mint bármikor valaha. — Az ipari ágazat mivel foglalkozik? — Lakatos és műanyagipa­ri tevékenységünk mellett a vállalatok és szövetkezetek részére végzett festést említe­ném. Az utóbbinál újdonság­nak számít, hogy a Tisza- menti Regionális Vízmű al­vállalkozójaként Mongóliában dolgozunk. — Hogyan inspirálják a dolgozóikat? — A 180 fő átalányelszá­molásos és bedolgozói formá­ban tevékenykedik, és jövede­lemérdekeltség van. Ez nem kis gondot jelentett az év ele­jén, mivel az új rendeletek nem terjedtek ki az általunk alkalmazott formára. Mondha­tom, hogy a mai napig sem tisztázott e kérdés, ami bi­zony a szerződéskötéseknél némi fejfájást okozott.. — Milyen az anyagellátás? — A fodrászatban nincs különösebb okunk a panaszra. A kozmetikusoknál ngjncsak központi, de egyéni beszerzés is van, ami aggasztó, hogy ezek a szerek igen borsos áron kaphatók. — A korábbi években szép számmal akadt korszerűtlen üzlethelyiségük. Javultak-e a munkakörülmények? — Azt hiszem, az elmúlt évekhez viszonyítva lényege­sen jobbak a feltételek. így 1987-ben Nagykörösön vala­mennyi üzlethelyiségünket felújítottuk, körülbelül 1 mil­lió forint éi’tékben. Mindezt ^szinte azonos időben. A la­kosság attól félt, hogy hosz- szabb ideig nem járhat fod­rászhoz, kozmetikushoz. Ám két hónap után újjászületett létesítmények várták a vendé­geket. Egyébként az Abonyi út környékén éppen most van folyamatban egy fodrá­szat kialakítása. Cegléden csupán egyetlen nagyobb beru­házás volt, a Pesti úti nöi- féríi fodrászüzlet létesítése. Az a gondunk, hogy a 2-es szolgáltatóház eléggé elhasz­nálódott, ennek felújítása je­lentős feladat. — Tudják-e alkalmazni a végzős tanulókat? — Mindig is az volt a ter­vünk, hogy azok a fiatalok, akik nálunk ismerkedtek a szakma fortélyaival, itt ma­radhassanak? Ez az idén sem történt másképp. Sőt, olyan ifjú szakmunkást is alkalmaz­tunk, aki nem a cégünknél végzett. A legtöbben kozme­tikusnak jelentkeztek, az el­helyezkedésüket azért megol­dottuk. Az más kérdés, hogy a jövőben a kezdők számára néhezebb lesz az indulás. F. F. Mozi Szombaton a nagyteremben: A rumba. Színes, szinkroni­zált francia film. Előadás 6 órakor. Trükkös halál. Színes, szink­ronizált amerikai krimi. Elő­adás 8 órakor. A stúdióteremben: Indián­kaland Ontarióban. Színes, szinkronizált román—francia— perui film, fél 4-kor. Élni és meghalni Los An­gelesben. Színes, szinkronizált amerikai krimi, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: A rumba, 21 órakor. Vasárnap a nagyteremben: A rumba. Előadás 4 és 6 óra­kor. Trükkös halál. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben: Indián­kaland Ontarióban, fél 4-kor. Élni és meghalni Los An­gelesben, fél 6-kor. A Cifrákért parkmoziban: A rumba, 21 órakor. Sporthírek Nyitány hazai pályán kintélyes kőművesmester azt magyarázta, hogy ő fele annyi pénzért kétszer magasabb ro­mot is épített volna. De az illetékesek már presztízskér­dést csináltak az ügyből és azzal torkolták le a kőművest, hogy nem ért az archeológiá­hoz. HAMAR ELFELEJTETTÉK azonban városszerte a rom építése során kialakult kínos helyzetet. A rom népszerűsé­ge mindinkább növekedett. A ’30-as években, mikor a Cif­rákért a fénykorát élte, a fia­talság részéről a kert legláto- gatottab részévé vált. Akkori­ban talán nem is nőtt fel gyerek, aki ne mászott volna fel a romra. A Cifrakertben vidám élet zajlott. Néha szin­te úgy tűnt fel, hogy ez a nagy terület betelt, zsúfolt volt a látogatóktól. Nyaranta, ha valaki csak késő délután jött ki, sokszor előfordult, hogy negyedórát állt sorban a főkapunál belépti jegyért. Ha valaki a Ceglédi útról ment be a vendéglőbe, innen sem tudott a kertbe jutni, sőt a kertvendéglőbe sem tudott át­menni a benti helyiségeken keresztül. A Cifrakert látoga­tói ugyanennek a vendéglő­nek hátul levő részén a kert­helyiségben szórakozhattak, de innen ők sem juthattak ki a vendéglőn át a Ceglédi útra. Jól meg volt szervezve az in­gyenes bejövetel megakadá­lyozása itt is, meg körül jó kerítéssel és parkőrökkel, még ilyen nagy terület esetében is. A zenekar pavilonja körül — akkoriban szép faragott deszkákból volt az oldala — vasár- és ünnepnapok dél­utánján több ezer ember sé­tált körben, ugyanakkor zsú­folt volt a városban a két fő­tér is. Itt a sétálást korzó­zásnak nevezték. Az akkori ünnepnapi késő délutáni és esteli időszakokban — nyu­godtan állíthatjuk —, a fél város nem volt otthon, s a Pálfája, meg a strandfürdő forgalmával most nem is fog­lalkozunk. Ezenkívül három zsúfolt előadás ment a mozi­ban is. A Cifrakertban akkoriban majd’ minden évben országos jellegű mezőgazdasági kiállí­tásokat is tartottak az aré­nában. Szinte megszokottá vált, hogy a megnyitón meg­jelenik a miniszterelnök, vagy a földművelésügyi miniszter is. Hasonló rendezvények, mint például a finn tornász nemzeti válogatott bemutató műsora, rendszeresen voltak nyaranta. Az Arany-napok látványos rendezvényei is ha­talmas tömegeket mozgattak meg. Se szeri, se száma nem volt a szüreti bál típusú szó­rakozásoknak. Még egyhangú hétköznapi estéken is sokan látogatták a kertet. Az aréna Ceglédi úti oldala melletti kuglipályán — akkoriban még nem tekének nevezték — so­kan szórakoztak esténként. A ’30-as évek vége felétől az emberek kezdték megörökíte­ni a cifrakerti szórakozáso­kat. ELTERJEDTEK az olcsó és egyszerű Box fényképezőgé­pek. Ezek külsőleg tízcenti­méteres, kocka alakú dobozok voltak. 6X9-es méretű, nyolc felvételt készítettek egy te­kercsről. Kezelésük egyszerű volt. Egy lejjKsenyilás a na­pos, egy másik pedig a bo­rult időre. Zársebessége pil­lanatfelvételre, meg tetszés szerinti időre volt. A képek elkészítése meg már a fény­képészek és a drogériák fel­adatához tartozott. A cifraker­ti fényképezéseiméi természe­tesen soha nem maradhatott ki a rom. A fiatalság harci pózban örökítette meg egy­mást a lőrések között, a pár­kányon, vagy a bástya tete­jén. Csete Sándor Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Fiiisi KSK. Kilenc év után ismét me­gyei I. osztályú mérkőzést ját­szik a Kinizsi labdarúgócsa­pata. Az első mérkőzés ha­zai pályán, 14-én, vasárnap lesz Pilis csapatával. Az év tizedek során sok nehéz mér­kőzést vívott egymással akét gárda, ök is voltak föntebb is és lentebb is, akár a Kini­zsi. A pilisi csapat két évve! ezelőtt került vissza az I. osztályba, így bizonyos rutin­nal már rendelkezik ebben az osztályban. Akkor Pilisen 2-2 volt az erdmény, itt pedig a pilisiek nyertek 2-1-re, ami majdnem a Kinizsi kiesését okozta a II. osztályból. Tör- lesztenivaló van. A • vendég­csapat múlt évi eredménye: 11. Pilis 30 8 7 15 31-62 23 Ebből ősszel 18-29 gólkü­lönbséggel 15 pont, tavasszal 13-33-mal 8 pont. Másik vi­szonylat: hazai pályán 22-24- gyel 19 pont, idegenben 1 győzelemmel és 2 döntetlen nel, 9-38-as gólkülönbséggel 4 pont. A számok tájékoztatnak, de nem szabad teljesen rájuk hagyatkozni. A Kinizsinek el­sősorban hazai pályán kell a pontokat gyűjteni, de tapasz­talat, a körösi jó pályán mindegyik vendégcsapat sze­ret játszani. A jó szereplés­hez a játékosok tudásán kí­vül kell az akarás, a lelke­sedés is és a szurkolók sport­szerű biztatása. A versenyki­írás értelmében a felnőttcsa­patnál 3 cserejátékos játszhat. A mérkőzés délután 5 órakor kezdődik. Az ifjúságiak múlt évi vég­eredménye: 11. Pilis 2« 6 3 17 44-67 15 A Gödöllői EAC-nak és a Bem SE-nek nem volt ificsa- pata. A nagyobb rutin a ven­dégcsapatnál van, ennek el­lenére a körösi ifik, ha az iskolai szünet miatt nem is komplett összeállításban játsz­hatnak, tudásuk alapján, bá­tor, fegyelmezett, higgadt já­tékkal jó eredményt érhetnek el. Az ifiknél 1970. augusztus 1—1974. július 31. között szü­letett gyerekek játszhatnak és 1968. augusztus 1. után szüle­tett 3 játékos mint „túlko­ros” és 4 csere lehetséges. A mérkőzés délután 3 órakor kezdődik. P. S. TENISZVERSENYEN Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi II.—Dabasi Tsz SE II. 6:0. Idegenben is biztosan nyertek a körösi fiatalok a megyei férfi II. osztályú csa­patbajnoki mérkőzésen. Győz­tesek: egyéniben Csípő, Sz. Tóth, Berényi és Pintér (utób­bi korengedéllyel); párosban Csípő—Sz. Tóth és Berényi— Pintér. Városunkban, a Kinizsi­sporttelepen 3 korcsoportban, 3 pályán, 3 napos volt az or­szágos leány teniszverseny. Budapestről, Kecskemétről, Szolnokról, Bajáról, Százha­lombattáról, Soltvadkertről és Nagykőrösről voltak indulók. A kieséses rendszerű viada­lon szerencsés volt a nagy meleg utáni kedvező, helyen­ként borongós időjárás. A színvonal minőségét az is mu­tatja, hogy több összecsapás kétórás volt. A 49 induló kö­zött 4 kinizsis lány a serdü­lőknél, 3 az újoncoknál és 4 a gyermek korcsoportban sze­repelt. Az erős mezőnyben nem voltak a rendezőknek ha- lyezetteik, de a serdülő visz- szavágón Medgyesi Mónika második és Molnár Annamá­ria harmadik lett a kieséses rendszerű egyéni viadalon. A Kinizsi-sporttelepre ki­írt Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi II.—Budaörsi SC, me­gyei férfi II. osztályú csapat- bajnokságra a vidékiek eljöt­tek, de a helyiek kénytele­nek voltak feladni a találko­zót a leányversennyel való ütközés és a pályahiány mi­att. SZOMBATI PROGRAM Triatlon. Fadd-Dombori: SporTolna — országos egyé­ni és váltóverseny. VASÁRNAPI MŰSOR Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 15 óra: Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi ifi—Pilisi KSK ifi, 17 óra: Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Pilisi KSK, megyei I. osztályú baj­noki mérkőzés. Tenisz. Cegléd: C. Vasutas III.—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi I., megyei II. osztá­lyú férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Triatlon. Fadd-Dombori: SporTolna — országos egyéni és váltóverseny. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Htrlat,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents