Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

Bálában az alomnakvaló Forgalmas a szalmavásár a két helyi termelőszövetkezet tar­lóin. A bálákba formált, könnyen kezelhető alomnakvalót a ló-, tehén- és sertéstartók egyaránt szívesen vásárolják. Czi- ra Dénes Simon Ambrus segítségével (képünkön) hamar meg­pakolta szekerét, pedig nem kevesebb, mint ötszáz bálát fu­varozott el a közösségi szérűre, ahonnan állatállománya szá­mára apránként hordja haza. (Varga Irén felvétele) Parázs vita a telkeken Ma már más a szokás Amint a- könyveim kö­zött kutattam, kezembe akadt Ádám Gerzson: Érdeklődés a Nagy-Körösi Év. Ref. Gym­nasium Építése Iránt címmel írott, 1899-es kiadású kis fü­zete. Ahogy olvasgatni kezd­tem, egyre jobban elfogott a kíváncsiság. Hogyan is ter­veztek akkoriban középisko­lát? Érdekelni kezdett a gimnázium építésének terve­zése, pénzügyi költsége. A múlt század végén honnan jött össze a pénz ilyen nagy beruházásra? Hisz az állam akkor nem állt valami jól anyagilag. Ádám Gerzson igazgató úr azt írja, a régi gimnázium épülete veszélyes volt. Nem felelt meg a kor követelmé­nyeinek. Ha a város vezetői nem intézkednek sürgősen, a gimnáziumtól elvették volna a nyilvánosság jogát. Ezt pedig nem engedte meg sem a vá­rosi elöljáróság, sem a refor­mátus egyház, de a városi polgárok sem. Annál büsz­kébbek voltak híres iskolá­jukra. A gimnázium építésének engedélyezését a református egyház járta ki, megnyerték az illetékes miniszter jóindu­latát az ügyhöz. A végleges tervrajz elfoga­dása után a minisztérium vállalta az építési költségek felét, amit a kölségvetésben előirányzott és engedélyezett. A teljes költség 170 ezer fo­rint volt, ami magában fog­lalta a belső felszerelés költ­ségét is. A református egyház 50 ezer forintot tudott adni e célra. A hiányzó összeget a városi elöljáróság, a más fe­lekezetű egyházak, no és a város polgárai közadakozással teremtették elő. Tudták, hogy a diáktartással szép jövede­lemre tesznek szert. Hol is legyen ? Vita azért itt is volt, főleg a gimnázium építésének he­lyéről. Mindenhova . akarták, csak oda nem, ahová végül is épült. Vagy a terület nem felelt meg, vagy nem tudták megvásárolni a telket. Először az ótemető elején jelölték ki a helyét, hogy majd ott alakul ki az új városközpont. Maid az akkori piactéren szerették volna felépíteni, de itt nerty Fájó szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, szomszédoknak, ismerősöknek, barátoknak, munkatársaknak, akik Papp Lajosné Török Rozália te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvé­tüket táviratban kifejezték. A gyá­szt ss&láíi. ________________ v olt meg a kívánt nagyságú terület. Az akkori egészségügyi hi­vatal szigorú feltételeket sza­bott és nem engedett belőle. Szemmel tartotta a diákok egészséges fejlődését. Megkö­vetelte a tágas, szellős ud­vart, hogy az óraközi szüne­tekben a gyerekek korlátlan mozgásszabadsághoz jussanak. De a fegyelem szempontjából is fontos volt ez, mert kisebb lehetőséget adott a rendbon­tásra. Szigorúság Az épületen belül is szigo­rúak voltak, megkövetelték a tágas, világos tantermeket, a széles folyosókat. Az akkori szemlélet szerint a több leve­gő, a több fény csökkenti a járvány veszélyt, a tűzvész le­hetőségét. De elősegíti a fe­gyelem, a kényelem és az egyéni önállóság kibontakozá­sát is. Ilyen elvek alapján épült fel a gimnázium. Hogy miért oda, ahol van, arról Ádám Gerzson igazgató úr nem ír. Bárhogy is volt, csodál­juk ezt a szép épületet. Ma már egészen más építési stí­lust követünk. Építünk kár­tyavárakat szivacsfalakkal, szűk, kényelmetlen helyisé­gekkel. Az udvaron pedig a fűre lépni sem szabad. Ez a mai modern iskola. Ny. I. NAGYKOROS! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Egy folyamat pillanatnyi vetülete A bérklubtagságra pályáznak Téved, aki azt gondolja, hogy az ország gazdálkodását ért depresszió egyformán vá­ratlanul ért minden céget. Talán csak annyiból tűnt meglepetésszerűnek, mert rö­vid idő alatt váltak egyértel­művé az eddig csak a fel­szín alatt lappangó ellent­mondások. Gyorsan, de mindenekelőtt hatékonyan kellett cseleked­ni, ami persze nem minden gazdálkodó egységnek sike­rült. Nehéz idők- jöttek még azokra a cégekre is, ahol nemcsak számoltak, de inten­zíven -készülteik a gazdálkodás struktúrájának átalakítására. Így volt ez a Tömegáru és Bányászati Fuvarozó Vállalat nagykőrösi üzemegységében is. A bányafeltárások és a kiterme­lés csökkentése igen érzéke­nyen érintette ezt a vállala­tot, s értelemszerűen műsza­ki üzemegységét is, amely ka­pacitásának mintegy 95 szá­zalékával éppen e népgazda­sági ágazathoz kötődik. Más­részt a bérgazdálkodás meg­lehetősen komoly szigorításai is oly nagy tehernek bizonyul­tak, hogy bízvást lehet a di­namikus fejlődés megtorpaná­sának egyik indokaként fel­hozni. Új stratégia Á ’88-as évben tehát új,- és egyben kényelmetlen alapok­ra jutott a körösi üzemegy­ség gazdálkodása. De. volt már kiindulópont, útmutató, vagy nevezhetjük újfent gazdasági stratégiának, ami aprólékos elemző munka következteté­seiből kerekedett ki. Éppen mivel valamennyi tevékeny­ségre, munkafázisra kiterjed­tek a racionalizálást célzó vizsgálatok, és történt vissza­csatolás, hosszadalmas lenne ennek részleteibe bocsátkozni. Noha így túl felszínesnek, ál­talánosnak tűnik, ha -azt ír­juk: idén a hatékonyság fo­lyamatos javítását jelölték meg a gazdálkodás lényegi elemének. Bővülő szolgáltatások Az említett hátrányok is­meretében a cél nem nevez­hető szerénynek, a munka, a bevétel csökkenése, a gazda­sági pozíció megingásának el­kerülése érdekében vállalták a legkellemetlenebb feladatot, a létszámcsökkentést is. De ez volt a feltétele annak, hogy a bértömeg 2,5 százalékos emelését legalább megkétsze­rezzék, ám ez végül is meg­haladta fél év múltán a 10 százalékot is. Eme utolsó adatból máris sejthető, hogy első 6 hónap­ra kitűzött céljai valóra vál­tak az üzemegységnek. 7,6 millió forint nyeresége 300 ezer forinttal haladta meg a tervezettet. A mai lehetőségekhez ké­pest kétségkívül tisztes jöve­delem voltaképpen egy folya­mat pillanatnyi vetülete, a termelés strukturális átrende­zése jelenleg is tart. Ezzel összefüggésben erősödött a szolgáltatási tevékenység, új vállalkozások jöttek létre az üzemegység kebelén. A szer­kezeti lakatosmunka kapacitá­sa mostanában már évű 20 ezer órában fejezhető ki, az itteniek tevékenysége a tengi- zi ásványkincsek kitermelésé­hez kapcsolódik. Bővült a forgácsolás és az úgynevezett kisfödarab-javítások köre is. Újabban egy nyugatnémet céggel vegyesvállalat alakítá­sáról is folynak a tárgyalá­Tüzvédelmi felhívás Az öngyulladás veszélyei Á tűzoltóparancsnokság fel­hívja a város lakosságának fi­gyelmét, hogy fokozott gondót fordítsanak a megelőző tűzvé­delmi előírások betartására. Tüzelőberendezéstől tűzbiz­tos fallal elválasztott helyi­ségben lakásonként legfeljebb 250 liter fűtőolajat szabad tá­rolni. Egy lépcsőházas lakóépület pincehelyiségében tárolt olaj Kecske a színpadon A vakáció örömeit élvező gyerekeket látva eszembe jut néha, hogyan is töltöttük mi annak idején a délutánokat, estéket. Akkor még nem volt televízió, esetleg csak rádió. Mégis kellemesek voltak és emlékezetesek maradnak azok a napok. Édesanyánk munka után megélt nekünk. Méghozzá igaz törteveteket. Nemcsak elmond­ta. el is játszotta azokat. Varrónő volt. Lánykorában az iparos fiatalokhoz tarto­zott, Mtik nagyon összetartot­tak. Abban az időben iparos fiatalnak lenni rangnak számí­tott, a rang pedig illő maga­tartást követelt. Megalakítot­ták a városban az iparos fia­talok színjátszó csoportját. El­játszottak minden híres szín­darabot, ami csak a pesti teát­rumok műsorán volt. A ko­moly drámáktól a könnyed operettig. Ez a kicsiny „szín- társulat” jelentős volt a város kulturális életében. Évekig majdnem az állandó színházat helyettesítette. Nézőközönségük mindig volt. Sok sikerrel Is dicseked­hettek. Később nekünk, kisgyerekek­nek ezekről a műsorokról gyakran mesélt édesanyám, így ismertük már kiskorunk­ban a János vitézt, a Néma leventét, vagy a Gül babát, a Csárdáskirálynőt. Sok szép magyar nótát is megtanultunk tőle. Tudtuk, ki volt Petőfi, mert nem marad­tak ki a „mesékből” a Petőfi- versek sem. Ismertük Gárdo­nyit. Kedvencünk lett Vica és Gergely, az Egri csillagok két kis hőse. Észrevétlenül nőtt fel velünk az irodalom és a színház sze- retete. Egyszer kisiskolás korunk­ban egy nyári szünidőben mi is megpróbáltunk színházat .játszani a szomszéd gyerekek­kel összefogva. A Gólya és a béka című mesét tanulták be a gyerekek. Szavaltak és éne­keltek is. Sok szép hangú kis­lány és kisfiú volt közöttünk. A színpadot a kinyitott nagy­kapu, a függönyt az ágyterí­tő helyettesítette. Emlékszem, még a szomszéd utcából is eljöttek az idősebb emberek az előadást megnézni. Kisszéket hoztak magukkal. Sikerünk volt. De a legna­gyobb sikere mégis annak a kecskének jutott, amelyik be­rontott a színpadra és sorra fellökdöste a gonddal összeál­lított díszleteket.. • Ny. I. mennyisége nem lehet több kétezer liternél. A meleget termelő tüzelő­anyagok könnyen gyulladnak, amely az elmúlt időszakban is idézett elő tűzesetet. Olykor robbanásveszélyesek, ezért körültekintően kell ke­zelni és tárolni valamennyit. Alapvető követelmény, hogy a tüzelőanyagokat a tárolás során óvni kell a káros felme­legedéstől. A barnaszenek és brikettfélék hőmérsékletét — öngyulladásra való hajlamos­ságuk miatt — célszerű a tá­rolóhelyen rendszeresen el­lenőrizni, s ha fölmelegednek, gondoskodni kell átrakásuk­ról. Benzinből, oldószerből, ol­dószeres készítményekből leg­feljebb 1 litert szabad tárolni üvegfólia vagy folyadéküveg­ben a lakásnak olyan helyisé­gében, ahol nem használnak nyílt lángot, nincs tüzelés és megvan a kellő szellőzés. Fűtőolajat legfeljebb 25 li­terig csak zárt edényben és maximum 200 literig acélle­mezből vagy más anyagból készült, de biztonsági szem­pontból ezzel egyenértékű hordóban tároljuk, azonban ne közhasználatú helyiségekben, de maximum 50 liter fűtőola­jat — a közvetlen hőhatástól védve — a lakásban is lehet tárolni. Legfeljebb négylakásos, szabadon álló úgynevezett I—III. tűzállósági fokozatú la­kóépület pincehelyiségében lakásonként 600 liter olaj tá­rolható. Tűzoltóparancsnokság sok. Mihelyt a minisztérium­ban is megszületik hozzá a jóváhagyó döntés, kezdődhet a rakodógépek és földmunkagé­pek alkatrészeinek gyártása, de szó van az összeszerelési fázisok későbbi meghonosítá­sáról is. A műszaki üzemegység megpályázta a bérklubba va­ló felvételét. Az intézmény lé­nyege többé-kevésbé ismert a nagyközönség előtt. Fő voná­sa, hogy az árpolitikában, a létszámgazdálkodásban mér­téktartó, s ezzel összefüggés­ben az eredményes tevékeny­séget folytató cégeket tömörí­ti, melyeknek ugyanakkor megvan a lehetőségük, hogy szabadon állapítsák meg sa­ját területükön a bérszínvo­nalat. Nagyobb léptékű A bérklüb tehát a jövede­lemelosztásban lényegesen na­gyobb függetlenséget ígér. kö­vetelményei azonban még nem mindenütt teljesíthetők. A TBF Volán műszaki üzemegy­ségében az utóbbi fél év in­tézkedéseihez fűződik e krité­riumok megléte, a bérklub- tagságra apellálva már ki­munkálás alatt van a bérek a korábbiaknál nagyobb lép­tékű fejlesztése. My, J. Augusztus 19-én Városi ünnepség ■'Nagykőrös párt-, állami és társadalmi szervezetei, gazdál­kodó egységei augusztus 19- én 15 órai kezdettel rendezik alkotmányunk törvénybe ik­tatásának 39-ik, és I. István ki­rály halálának 950. évfordu­lója tiszteletére a városi ün­nepséget. Ennek színhelye a Trakis leányvállalatának étterme lesz, ahol Rácz Zoltán igazgató mond ünnepi beszédet. Ez­után hagyományosan az új kenyér átadása következik. Idén a Ceglédi Állami Tan­gazdaság nagykőrösi kerületé­nek képviselője hozza a me­zőgazdaság jelképes ajándé­kát. Vasárnap Madárbörze A gyerekekről biztosan tu­dom, hogy nagyon várják már a nagykőrösi Díszmadár­tenyésztő Egyesület újabb ki­állítását. Megtudtuk, ebben a hónapban két alkalommal ■ is közszemlére teszik az ifjúsá­gi klubházban kedvenceiket. Augusztus 14-én 9 órától 13 óráig börzére várják a kö­zönséget, augusztus 19-től pe­dig három napon át lehet gyönyörködni a díszes tollú madarakban. A kiállítás 8 órától 17 óráig lesz nyitva. Mozi Pénteken a nagyteremben: A rumba. Színes, szinkroni­zált francia film. Előadás 6 órakor. , Trükkös halál. Színes, szink­ronizált amerikai krimi. Elő­adás 8 órakor. A stúdióteremben: Mégis ki­nek az élete? Színes, szinkro­nizált amerikai film, fél 6- kor. A Cifrakert parkmoziban: A rumba, 21 órakor. * 1 * 3 4 5 6 hhSporthírek Gállosnak jó napja volt A temetőhegyi tekecsarnok­ban rendezték a hagyomá­nyos Mészáros Kupa tekevia­dalt. A kétnapos vetélkedőn nagy volt a küzdelem a négy Pest, három Bács-Kiskun és az egy Fejér megyei egyesület sportolói között, mert a csa­patverseny mellett az egyéni­ben legjobb 3-3 tárolót és te­libe dobót, valamint az össze­tettben legeredményesebb versenyzőket is külön díjaz­ták. A ceglédiek kérésére né­mileg megváltoztatták az idő­beosztást. és így (nem éppen előnyösen) mindkét hazai gár­dára az első napon került sor. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK A—Közgép SE (Cegléd) B 2204-2164 ía. A nemrég NB I-be visszajutott szomszéd vá­rosiak Budapest-bajnokságban alaposan megedződött tarta­lékgárdáját megérdemelten legyőzték a tsz-beliek és ez­zel az előkelő harmadik he­lyen végeztek. A következő csapattagokkal: Kovács (375), Farkas J. (377), Balogh B. (360). Farkas F. (320), Szabó B. (364) és Lóczy (408). Meg­lepetésre. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK B—Szentendrei Városgaz­dálkodási Vállalat 2116-2096 fa. A helyi tartalékok szoro­san. de végül győztek a női játékost is szerepeltető ellen­felükkel szemben, s ezzel he­tedikek lettek. Balogh Zs. 289. Tóth 324. Sohajda 328. Pozsár 332, Bekő 360, Gállos 386 fát döntött. Egyéniben a körösiek a ki­lencből három dobogós helye­zést értek el. Egyéni összetett­ben : 2. Lóczy Mihály 100/408 (mindössze egy fával maradt el a győztestől!). Telibe dobás­ban : 2. Lóczy 50/290-nel. Ta­rolásban az e dobásfélében igen jó napot kifogó Gállos Sándor 50/139-et ért el és meglepetésre sok neyes ellen­felét legyőzve az első helyen végzett! összesen 48 egyéni induló volt Cegléden, a városi nyílt alapfokú csapatbajnokságban a következő, újabb körösi vo­natkozású eredmények szület­tek. Közgép (Cegléd) B—Nagy­kőrösi Mészáros Tsz SK ve­gyes 7:1 (1075-926 fa). A na­gyobb rutin döntő volt. Egyé­ni pontszerző: Bálint S. (219). Ceglédi Évig B—Nagykőrö­si Mészáros Tsz SK vegyes 5:3 (1164-974 fa). A tsz-beliek egy emberrel kevesebben vol­tak és mégis csak az összfa döntött. Egyéni pontfogók: Seres (227), Bálint S. (195) és Bukta (194). ir Az 1987/88. évi Bács-Kiskun megyei ifjúsági teke-csapat- bajnokság végeredménye: 1. Kecsk. MÁV 10 10-------34: 6 SO S. Kecsk. Agr. 10 6 — 4 20:20 12 3. Nagyk. Mészáros Tsz SK 10 5 — 5 23:17 10 4. Szanki Ola.ib. 10 5 — 5 18:22 10 5. Tiszakécs. SC 10 4 — 6 10:21 8 6. Kecsk. TE 10 ------ 10 6:34 — A táblázat is mutatja: óriá­si volt a harc a végső 2—5. helyekért. A tavasszal jelen­tősen fiatalított körösiek di­cséretet érdemelnek a bronz­éremért. KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS Az ebben az évben három­fordulós városi bajnokság ál­lása a tavaszi és nyári for­duló után, illetve az őszi mér­kőzések előtt: 1. Konzervgyár 14 10 — 4 39:25 20 2. Tormás 14 7 2 5 35-31 16 í. Pedagógus 13 fi 2 5 33:22 14 4. PIK 13 fi 2 5 34:28 11 5. Turbó 14 (i 1 7 36:35 13 H. Mj Fortuna 12 5 2 5 30:2G 12 7. KIOSZ 14 3 4 7 25 :37 10 8. Amatör MTE 14 4 1 9 23:51 9 Az őszi idény nyitó játék­napja augusztus 29-én lesz. a befejező forduló pedig októ­ber 10-én. A tömör mezőny is mutatja, hogy minden ta­lálkozónak lesz tétje, bár a konzervesek előnye nehezen behozhatónak látszik. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents