Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

Beszélik, megkérdeztük Telkeket árul a szövetkezet? Monor telekellátottsága akárcsak a környéken a leg­több településé, az utóbbi években látványosan romlott. A tanácsnak mind nagyobb erőfeszítésébe kerül kielégíte­ni a jelentkező igényeket, ugyanakkor a magánforgalom­ban az árak meredeken emel­kedtek. Ezt egyes külterületi részek belterületté nyilvání­tása és kiparcellázása sem enyhítette érezhetően. Ezért figyeltünk fel arra. a Mono- ron mindinkább terjedő hír­re, hogy a helyi Kossuth Ter­melőszövetkezet hamarosan építési telkeket parcelláz és értékesít. • Ml az igazság ebből? — kérdeztük dr. Farkas Sándort, a közös gazdaság elnökét. — A szóbeszédnek van alap­ja, a hír igaz. Ügy határoz­tunk, hogy összesen 72 építé­si telket adunk el. Mivel azonban ezek között egészen nagyok is akadnak, lehetséges, hogy megosztás révén a szám még növekedni fog. • Hol találhatók váró telkek? a vevőkre — Huszonkilenc parcella, amelyeknek az átlagos nagy­sága 250 négyszögöl, a Zalka Máté utca jobb oldalán so­rakozik. Itt villany van, a víz- és a gázvezetékre történő csat­lakozás megoldható. Ugyanen­nek az utcának a keleti ol­dalán van még hét hasonló nagyságú telek, és 8 négyszáz négyszögöl körüli parcella. Szintén a nagyobb területre vágyók igényeinek telelnek meg azok a 425 négyszögöles telkek, amik a Czuczor ut­cában találhatók, összesen 6. A további 22 építési telek a Vági István utcában vár ve­vőre, ezek sem közművesítet­tek, de a villany- és a gáz­vezetékre történő csatlakozás könnyen megoldható. Ebben a hónapban történik meg a hivatalos kimérés, szeptem­berben tést. kezdjük az értékesí­• A helyi magánforgalom­ban kialakult árakat, Illetve az eladó telkek helyét ismer­ve nyilván nem mellékes, hogy önök mennyiért árulják eze­ket a parcellákat? — Ügy gondoljuk, hogy reális és méltányos ár a négyszögölenkénti nyolcszáz— ezer forint. Ez lényegesen ol­csóbb annál, mint amit a ma­szek üzletkötések kapcsán ta­pasztaltunk. • Nyilván sokakban felme­rül a kérdés: hogy miért ép­pen most adja el a Kossuth Tsz. ezeket a telkeket, s miért nem tavaly vagy jövőre? —- Ennek két alapvető és prózai oka van — válaszol­ta dr. Farkas Sándor. — Az egyik az, • hogy az új földtör­vény erre csak most ad le­hetőséget. A másik pedig, hogy szükségünk van a pénz­re. • N'em fog hiányozni ez a terület a mezögazdasagi műve­lésből? — Észrevehetően aligha, hi­szen az értékesítendő terület össznagysága csupán két hek­tár. A leendő telkek egy ré­szén eddig háztáji földek vol­tak, a másik részét haszon­bérbe adtuk ki. • Bárki megvásárolhatja ezeket a telkeket? — Bárkinek a jelentkezését elfogadjuk, de természetesen egyenlő pénzügyi feltételek mellett a, termelőszövetkezet tagjai előnyt élveznek, tehát előbb ők választhatnak. • Az emberek pénztárcájá­ba egyikünk sem Iát bele. A mostani sok panaszt hallva mégis jogosnak érzem a kér­dést, hogy tudnak-e részlet- fizetési kedvezményt adni? — Sajnos nem. Nekünk er­re nincsen lehetőségünk, a ta­nácson, illetve az OTP-n ke­resztül történő értékesítés pe­dig annyira bonyolította vol­Akikről keveset beszélünk A zsákolok vezetője Régen zsákolónak, ma rako­dónak hívják. Idővel sok min­den megváltozott, maga a munka is, a minősítés is. Most is fel kell venni a hetvenöt kilós vetőmagos zsákokat a vállra, ha a helyzet úgy kí­vánja, de ez már nem jellem­ző. A Vetőmag Vállalat mo­non tisztítóüzemében ma már villás targonca, zsákszállító­szalag könnyíti a verejtékes munkát: az áru zöme ömlesz­tetten érkezik, billenős-platós tehergépkocsikon. E cikkíró így írt huszonöt évvel ezelőtt a zsákolásról egy versében: „Reggel ötkor kel, göcsörtös ujjal keményen fogja a zsákot; délben meg­pihen ... izmaiban oxigén nyüszít, este dohos zsákokkal álmodik." Lukács László szocialista brigádvezető mosolyog, ami­kor visszaidézem a régi idő­ket. — Azért néha most is meg kell fogni a „fejsze nyelét” — mondja. — Egy jó erős na­pon óránként húsz mázsa ve­tőmagot kell megmozgatni, az nyújtott műszakban két va­gon áru! Igaz, sok a gépi se­gítség, de most is férfimunka ez a javából! A mázsapénz A brigádvezető 15 éve dol­gozik a monori tisztítóüzem­ben, nem iszik, nem dohány­zik, s az önkéntes túzoltóraj- nak is tagja. Márpedig ez rangot jelent az üzemben, ré­gi hagyományai vannak, hí­rük nemcsak a körzetben, ha­nem a megyében is ismert. Nem ritka az olyan eset, amikor a fürdőből hívják őket vissza: külföldi kamionokat kell berakni. Egy szezonban: 80-100 millió forint tőkés ex­port hagyja el a monori üze­met, s nem lehet káosz; keve­redés, árucsere, idegen tárgy a vagonban, kamionban. — A pénz? — kérdez visz- sza. — Hát az megvan, de lehetne több is, ösztönzőbb is. Kár volt a mázsapénzt brut- tósitani, az volt a hajtóerő, s van, aki kényelmeskedik, nem „tépi” magát, mert hát úgymond: „Megvan a pénze!” Hallottuk, ezen most vál­toztatnak a területi központ vezetői, s ez így lesz jó. A munka gyümölcse Délután négy óra körül Lukács László beül a Ladá­jába, s irány Gomba: az ott­hona. Mert hát a kemény, férfias munkának megvan azért az eredménye! Hörömpő Jenő na, nehezítette volna az el­adást, hogy számunkra nem érte volna meg. • Tégül az érdeklődők azt is szeretnék tudni, lehet-e már jelentkezni és több jelentkező esetén hogyan történik a ki­választás? — Bár eddig hivatalosan még nem hoztuk nyilvános­ságra ezt a szándékunkat, máris több mint 30 lehetséges vásárló érdeklődött nálunk. Ezzel a témával Kozák Endre üzemgazdászunk foglalkozik, ö tud mindenkinek egészen pontos, részletes felvilágosí­tást adni — mondta dr. Far- kas Sándor. — S hogy mi lesz, ha 72-nél többen szeretnének építési telket vásárolni? Meg­mondom őszintén, ezen még nem gondolkoztunk, de egé­szen biztos, hogy megtaláljuk az elfogadható méltányos megoldást. V. J. Kulturális ajánlat Ecseren csütörtökön 11 órá­tól a művelődési házban nyi­tott ház, 17-től a nyugdíjas­klub foglalkozása. Gombán az autós kertmozi­ban 21 órától A szakasz (szí­nes amerikai film, rendezte: Oliver Stone, országos pre­mier előtti bemutató!). Gyomron az úttörőházban 10.30-tól alkotónap, játék, bábkészítés, gyöngyfűzés, agyagozás, makramézás, ve­télkedők, sportversenyek, a Strand kertmoziban 21 órától Hintőpor (színes, szinkronizált olasz filmvígjáték, főszerep­lő: Carlo Verdone). Sülysápon a művelődési ház­ban 18 órától kondicionáló torna. Nyáregyházán a tanácste­remben 8-tól 18 óráig Kasz- ner Margit festőművész ki­állítása. játék? örülhetnek a monori Marx tér környéki gyerekek. A ki tudja hová gurult gömb ala­kú mászóka, a leszaggatott hinták helyett most olyan já­tékot kaptak, ami nemcsak el­foglalja, szórakoztatja őket, hanem sokoldalúan fejleszti a fizikai képességeiket. .. Iga­zán csak kis szépséghibája a dolognak, hogy mindezt a múlt szerdai viharnak köszön­hetik, no meg a költségvetési üzem lassúságának. A forgó­szél törte le és hajlította a földig ugyanis a park egyik termetes fájának jókora ágát. A vakáció utolsó heteit él­vező gyerekek azóta vígan mászkálnak, csimpaszkodnak, hintáznak rajta, feléjük sem néznek az épített eszközöknek. Csak az a baj, hogy valószí­nűleg ez az örömük sem le­het hosszú életű, az ágat ugyanis egy vékony háncsré­teg tartja a magasban, az bár­melyik pillanatban elszakad­hat, és odalesz a jó játék. Vagy ez uem is játék? —ki MQNORI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK A párt-végrehajtóbizottság tárgyalta A tegnapi elég ma már kevés Az MSZMP Monori Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén a fő napirendet a körzet gazdaságpoli­tikai feladatainak első féléves teljesítéséről készült előterjesztés képezte. Az írásos jelentést Fazekas Ernő a pártbizottság munkatársa összegezte és egészítette ki a testület előtt, hangsúlyozva azokat az új elemeket, amelyek mind a gazdálkodó szervezetek tevékenysé­gét, mind az arról készült értékelést döntően befolyá­solták. A tervek megfogalmazásakor — mondta — az óvatosság volt a jellemző. Ugyancsak általánosítható tapasztalat, hogy az eredményt javító kiadások válto­zásával erőteljesebb volt a költségnövelő tényezők ha­tása. A körzet ipari üzemei erre az évre egy mérsékelten — 3-4 százalékkal — csökkenő termelést terveztek. Az ered­ményterv (ISG és Mezőgép nélkül) 63,4 százaléka az előző évinek. Az exportter- melésben^ tőkés relációban 22,6 százalék, szocialista relá­cióban 100 százalékos növeke­dést terveztek. Az első fél­éves elemzések azt mutatják, hogy a termelési volumen je­lentősen, 7,5 százalékkal el­marad az előző év hasonló időszakától, az időarányos 48- százalékos teljesítés azonban megfelel az elvárásoknak. Az eredmény alakulása viszont kedvezőtlen, mindössze 42 szá­zaléka az 1987. első félévinek, időarányosan azonban 51 szá­zaléka az éves tervnek — szö­gezte le a jelentés, amely a számszerű adatok ismerteté­sén túl, röviden elemezte, minősítette a jelenlegi helyze­tet. Változatos kép Az üzemek pozíciói egyes esetekben jelentősen változ­tak, a kialakult helyzet dif­ferenciált képet mutat A megváltozott gazdasági közeg­ben változatlanul kedvező a helyzete a vecsési Ferroelekt- rika Kisszövetkezetnek, a gyömröi Vas- és Fémipari Kisszövetkezetnek, a PIRXJSZ Kisszövetkezetnek, a Lakatos és Szolgáltató Kisszövetkezet­nek, a maglódi Vas- és Fém­ipari Kisszövetkezetnek. a Kéje- és Faipari Vál­lalatnak és a Pevdi gyömröi vegyi gyárának. A vásárló­erő-csökkenés erősen befolyá­solja a ruhaipari szövetkeze­tek és az építőipari egységek munkáját. Az UN1TECHNIKA eredményei — az I. félévben hozott intézkedések hatására — erőteljesen javulhatnak. Jelentősen romlott a hely­zete az ISG Maglódi Jármű­gyárának és a Mezőgép Vál­lalatnak — állapította meg a jelentés. Az ISG-ben nagy­mértékű termékszerkezet-át­alakítást kezdtek meg. az idei legfontosabb cél a vesztesé­ges gazdálkodás elkerülése. A Mezőgép Vállalatot az év ele­jén nagymértékű veszteségek érték (90 millió forint), eh­hez viszonyítva az I. féléves eredményei kedvezőbb képet mutatnak, de ezzel együtt sem kerülhető el az év végi vesz­teség. A kereskedelmi egységeknél mutatkozó tendenciák lénye­gében megegyeznek a népgaz­dasági szinten tapasztalható folyamatokkal. A forgalom az áremelések és az áfa belépé­se következtében némileg nö­vekedett, de volumenében ala­csonyabb a tavalyi szinttől. A különböző áremelkedésekre a vásárlók érzékenyen reagál­tak, a kereslet—kínálat egyen­súlyának előrejelzése egyre nehezebbé vált — mondta Fazekas Ernő. Mértéktartó tervek A körzet mezőgazdasági üzemeinek féléves teljesítmé­nyei, az előző év hasonló idő­szakához és az év eleji jel­zésekhez képest kedvezőbben alakultak. Az életbe léptetett új közgazdasági . szabályozók, a jövedelem és forgalmiadó­rendszer bevezetése nagymér­tékben befolyásolta az éves Emléktábla a gyűjtőnek II. Márványból maradandóbb a dal Bállá Péter 1941-ben telepe­dett le Vecsésen. A község kulturális életébe a felszaba­dulás után kapcsolódott be tevőlegesen. Dr. Cservinka Je­nő iskolaigazgató felkérésére másfél évig tanított a falusi iskolában és 40 tagú pedagó­gusénekkart szervezett, amely- lyel nagy sikerű fellépé­seken vettek részt, egyebek között egy kiállítás, megnyitá­sán az Iparművészeti Múzeum aulájában. Sajnos a község elvesztette közvetlen támoga­tását, mert országos megbízást kapott, amikor 19ö2-ben kine­vezték a Népművelési Intézet­be csoportvezetőnek, igen sok­rétű népzenei és néprajzi fel­adattal. Üli Hamarosan megkezdi a Kossuth rádióban a rendsze­res népdalfélórákat, melyek igen népszerűek voltak az egész országban. Sort kerített a magyar népi hangszerek be­mutatására is. Tovább foly­tatta népdalgyűjtő tevékenysé­gét. Ennek eredményeképpen kiadja az „Észak-magyaror­dog akaratunkat, határtalan zeneszeretetünket vagy az együtt zenélés örömteli lehe­tőségét méltányolta bennünk. Máig is fülembe cseng Bee­thoven és Mendelssohn hege­dűversenyének szép és sal­langmentes megszólaltatása. Az utolsó időkben súlyos betegség gyötörte. Mégis, ha nagy ritkán találkoztunk, meg­ajándékozott bölcs tanácsai­val, biztató 'mosolyával és egy általa gyűjtött, eleddig nem ismert népdal eléneklésével. Bállá Péterrel foglalkozik egyebek mellett a Brockhaus- Riemann Zenei Lexikon, a Magyar Néprajzi Lexikon, a Magyar Zenei Lexikon kiegé­szítő kötete, műveiben meg­említi Veres Péter, Fehér La­jos és Passuth László. Dicséretes, hogy a Vecsési Nagyközségi Tanács és a Ha­zafias Népfront helyi bizott­sága felkarolta a honismere­ti kör kezdeményezését. Így mától márvány emléktábla örökíti meg Bállá Péter ne­vét, munkásságát és emlékét, mely eddig is élt az őt szere­tő barátok, tisztelők és tanít­ványok egyre ritkuló sorainak szívében és élni fog abban a sok száz népdalban, melyeket ő gyűjtött, ő jegyzett le, ő mentett meg és tett nemzeti közkinccsé. Somogyi Lajos feladatok és elképzelések ki­alakítását. A tervszámokban visszafpgottság és mértéktar­tás tükröződik. Az árbevétel és a termelési érték 98-95 százaléka az 1987-es teljesíté­seknek, az eredményterv 72 százalékos. A hatékonyságra való törekvés a bértömeggaz­dálkodás keretein belül to­vábbra is jellemzője maradt az üzemeknek, elsősorban a fölösleges munkaerő leépíté­sével számolva, de erre utal­nak a szerkezetváltásra való törekvések is. A végrehajtó bizottság által megtárgyalt jelentés szerint az év elején az eredményt meghatározó kiegészítő tevé­kenység terén némi 'vissza­esés, stagnálás volt .tapasztal­ható. Rövid átmeneti időszak után május-júniusban azon­ban dinamikus fejlődésnek in­dult a termelés mezőgazdasá­gi üzemekben. Csúszó beruházások Az időarányos 42 százalékos teljesítés jónak mondható, ehhez már döntően hozzájárul a növénytermesztési főágazat tavaszi tevékenysége is. Az időarányos eredményszámok differenciáltak, az üzemek sa­játosságainak megfelelően el­fogadhatók. A Rákos Mezeje Mgtsz és a Monori Állami Gazdaság nyereségességét a jelentős ipari kiegészítő ága­zat, illetve utóbbinál a csév- haraszti feldolgozó üzem fo­lyamatos tevékenysége hatá­rozza meg. A vecsési Feri­hegy Termelőszövetkezetnek a negatív eredménye ellenére kedvezőbb a pozíciója az el­múlt év hasonló időszakához képest. Árbevételeinek nagy része elsősorban a káposzta­termékek értékesítése miatt a második félévben realizálódik. A létszámgazdálkodásban a szakemberek további csökke­néssel számolnak. Jelenleg 6 ezer 717 ember dolgozik a mezőgazdasági szektorban; mintegy 7 százalékkal keve­sebb, mint a múlt év végén. A gombai Fáy András Mgtsz és a pilisi Aranykalász Mgtsz jelentős munkaerőmozgásának az oka a hatékonyságra való törekvés, az ipari, kiegészítő ágazatok átszervezése. Az új keresetgazdálkodás bevezeté­sével összességében mintegy 50 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági üzemek bérek­re fordított pénzigénye. Fede­zetének biztosítása elsősorban' a nyereség terhére történik. A párt-végrehajtóbizottság községpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. A tanácsi bevé­telekben és kiadásokban is jelentős szerkezeti változások következtek be.' A kiadások háromnegyed részét továbbra is a működési kiadások teszik ki. A fejlesztésre fordított összeg 171 millió forint, érté­ke 2 százalékkal nagyobb ugyan, mint 1987-ben, de a reálértéke lényegesen elmarad a tavalyitól. Jelenleg a körzet területén négy nagyobb volumenű be­ruházás van folyamatban: Monoton a Jászai Mari téri iskola építése, Vecsésen a Martinovics téri 8 tantermes, tornatermes iskoláé. Gyomron a tornateremé, Üllőn a köz­ponti rendelő. A beruházások jelenlegi ké­szültségi foka elmarad az idő­arányostól, amelynek fő oka az 1987. II. félévben tapasz­talt nagymértékű anyaghiány — állapította meg a jelentés, amit a testület vita után el­fogadott. Vereszki János ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) szági népdalok’’ című gyűjte­ményét 1956-ban. Öt kérték fel 1957-ben a moszkvai VIT- re utazó népi zenekarok fel­készítésére. A. siker itt sem maradt el: első dij és arany­érem. 1958-ban a Monori Járási Tanácshoz került népművelé­si felügyelőnek. S ha már ott volt, szívesen tett éleget a monori gimnázium országos hírű igazgatójának, népfőis­kolás harcostársának Oláh István kérésének és elvállal­ta a gimnáziumban az ének­zene tanítást. A következő évben az üllői zenei általános iskola hegedű­tanára lett. Végtelen türelem­mel és szeretettel foglalkozott tanítványaival. A hegedű nép­szerű lett az iskolában és a 8—10 fős kezdeti létszám 50 főre emelkedett, egy másik hegedűtanárról is kellett gon­doskodni. Közben Pest megyé­ben végzett népdalgyűjtő munkát. Különösen a Galga menti községekben. Az itt gyűjtött népdalokból állította össze a „Pest megyei népda­lok" című kiadványt. A men- dei népdalcsokra sokáig nagy sikerű műsorszáma volt a Ve­csési énekkarnak. A 60-as években a vecsésiek is megismerhették jó ízű, jó hangulatú népdaltanítását az I. honismereti vetélkedőn. Először egy vidám élményét mesélte el, mely a bemuta­tandó népdalhoz kötődött. Majd elénekelte a dalt, két­szer elmondotta a jelenlevők­kel a szöveget és csak aztán sorról sorra tanította meg a dallamot is. Mikor látta, hogy egy páran • szárnya szegetten ülnek és nem énekelnek, tré­fásan odaszúrta a költő sza­vait; „Száraz ágon hallgató ajakkal, meddig ültök ...?” Ezután az egész résztvevő se­reg vidáman énekelte el újra a tanult népdalt és lett vele gazdagabb. Vonósnégyest is szervezett Vecsésen, később pedig kü­lönféle felállásban házi ka­marazenélést is. Minket, sze­rény partnereit — akik nem értünk fel nagyszerű hegedű­játékához — megértő türe­lemmel igazgatott, '’alán bol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents