Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

PEST MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Áru: l,3SO forint 1988. AUGUSZTUS 2., FEDD Grósz Károly fogadta Estéé és Ronald Laudert Grósz Károly miniszterel­nök hétfőn a Parlamentben fogadta Estéé Laudert, a vi­lágszerte ismert kozmetikai cég alapítóját és fiát, Ronald Lauder amerikai közéleti sze­mélyiséget, valamint a Lau­der cég más vezető képvise­lőit. Eszmecserét folytattak azokról a lehetőségekről, ame­lyekkel a világcég képviselői hozzájárulhatnak a magyar— amerikai kapcsolatok fejlesz­téséhez. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követe. Nagy károkat okoz az aszály a földeken Pihenőre vonulnak a kombájnok Sokak számára ez volt az utolsó hétvége az aratás me­netében, amikor az izzasztó fülkékben kellett tölteni a pi­henőnapokat. Ezen a héten várhatóan a megye minden gazdaságában rövidebb-hosz- szabb pihenőre vonulnak a kombájnok, s a ma már ugyancsak leértékelődött beta­karítás résztvevői a hagyomá­nyokhoz híven megünnepel­hetik a munka befejeztét. Igaz ugyan, hogy idén egy BÚJ ÓCS KA T sát szolgáló lépések soro­zatában logikusan illesz­kedő) minisztertanácsi ha­tározat a kereseti arányok távlati fejlesztéséről. Eh­hez igazodva azután „sike­rült” elérni, hogy például a megye több vállalatánál a vezető pénze az általa irányítottak átlagos kere­setét (!) csupán ötven-hat- van százalékkal haladta meg, s már-már kötéllel kellett fogni azokat, akik vállalták ezt a beosztást. A felismerés, hogy nagyon téves irányú a haladás, hamar megszületett a szak­emberek körében. Csak ép­pen a nyolcvanas évek Elejéig kellett várni arra, hogy feltételek is legyenek ennek a felismerésnek a gyakorlatbani érvényesíté­séhez. Napjainkban — ta­pasztalataink szerint — nagyjából visszaállt a régi helyzet, az első számú ve­zető keresete körülbelül a háromszorosa a cég összes foglalkoztatottja átlagkere­setének. Ennél sokkal na­gyobb különbséget leltünk fel (mind az iparvállala­toknál, mind a szövetke­zeteknél) a vezetők egy­máshoz viszonyított kere­sete esetében. A legalacso­nyabb és a legmagasabb alapbérek közötti kétsze­res, ötszörös eltéréseket te­tézi az összkeresetek tíz-, tizennégyszeres különbsége. Ami már tekintélyes tá­volságnak látszik,, azaz a differenciálás létezésének a képzetét keltheti a szem­lélőben. A baj ott van, hogy ezeknek a különbsé­geknek szinte semmi köze nincsen a cég tényleges társadalmi hasznosságá­hoz! Annál inkább köze van a vállalatirányítási formához (egyértelműen tapasztaltuk az államigaz­gatási felügyelet alatt dol­gozó vállalatok első számú vezetőinek ilyen .értelmű hátrányos helyzetét), ah­hoz, hogy annak idején, a kinevezéskor ki honnét jött és milyen kereseti színvo­nalat hozott magával stb. alán felesleges is meg­említeni: ha a jöve­delem alakulásában sok az esetlegesség (és sok), akkor a vezetővel szemben támasztott köve­telmények sem lehetnek objektívek, hanem esetle­gesek. s ha azok, akkor az elbírálás szintén nem kü­lönbözhet, esetleges lesz az is. Ahogyan azt az ilyen helyzetekre mondani szok­ták, a kör bezárul, avagy a kígyó a saját farkába ha­rap. A hosszú ideje ját­szott bújócska elvek és gyakorlati tapasztalatok között, sokba kerül a tár­sadalomnak. Olyan sokba, amennyiből nem csupán az érintett vehetőket, ha­nem beosztottjaikat is tisztességesen lehetne meg­fizetni ... Mészáros Ottó kicsit rosszabb kedvvel for­gatták az aratógépek és a gépkocsik kormánykerekét a szakemberek, de remélhetően a családias hangulatú össze­jöveteleken — ha csak né­hány órára is — elfeledik az új adózás okozta rosszked­vet. Munkájuk erdményekéni sok tízezer hektárnyi búza betakarítása könyvelhető el, s a közeli napokra már csak néhány tábla levágása ma­radt. A termés ugyan nagyon jó, ám a kenyérgabona eseté­ben is legalább 5—10 száza­lékkal jobb átlagokat lehetett volna elérni, ha nem köszönt be a nagy szárazság. A le­aratott földeknek 70 százalé­káról behordták a szalmát, illetve a tábláknak mintegy felén megtörtént a tarlóhán­tás és az őszi talaj-előkészítő munkák első fázisa. A szövet­kezetek takarékosabb gazdál­kodását jelzi, hogy ebben az esztendőben eddig jóval ke­vesebb helyen égették a tar­lót, mint a korábbi idősza­kokban. Az árpa, a zab és a rozs szalmáját pedig néhány gazdaságban a kérődzők ta­karmányozására is felhasznál­ják. A még lábon álló növények közül nagyon rossz állapotban van a kukorica és a napra­forgó is. Az aszály miatt az előbbinek egy részét silóként kell feletetni az állatokkal. A zöldségeskertekben sze­dik a burgonyát és a répát, illetve a talaj-előkészítés ke­retében gyomot irtanak, kul- tivátoroznak a kertészek. A szőlő- és gyümölcsösül­tetvényekben az időszerű nö­vényvédelmi munkák mellett szüreteik az őszibarackot és a meggyet. Ezzel a munkával is hamarosan végeznek a szak­emberek. B. Gy. Az adóhatóság »a cég váltókibocsátása M »• a elorelathatoan mintegy 400 sem togassga es millió forint körül alakul, s ez a felvásárlásnak körülbelül 40 százalékát teszi ki. Nagyobb arányra törekednének, ám ennek jelen pilla­natban az vet gátat, hogy a Pénzügyminisztérium a bankokkal nem egyeztette a koncepciót...” (3. OLDAL) A megoldás egy 1fiaid volt „... ez a kellemes piknik nem valamely idilli környeze­tű sátorozóhelyen, hanem a Budaörsi Városi Tanács előtti kis téren zajlott vasárnap délelőttől másnap hajnalig. Arra. hogy mihamarabb ki­adhassanak 25- ezer forintot. Azaz, befizethessék a tele­fonkötvény árát.’’ (5. OLDAL) NB llt-as Újoncok ”Szűk(;bb pátriánk prog­fSStÚBaSOZÓgSS júsági erőpróba, az Aranykalász Kupa színesítette. A döntőt a franciák 1-0- ra nyerték a szovjet csapat ellen. Jó néhány előkészü­leti találkozó gazdagította a programot.’’ (7. OLDAL) 4® laf-bh „A váci székesegyházba augusztus 6-án délelőtt 11 vÚCOÍa órakor érkezik a Szent Jobb, és 7-én á déli órgkban viszik vissza őrzési helyére, a budapesti Szent István-bazi'likába. Az érkező személy- gépkocsik és autóbuszok részére a Duna partján bizto­sítanak .parkolóhelyet.’’ (8. OLDAL) Bemutatkozó látogatás az MSZBT-ben Kölcsönös tájékoztatás Gyorsmérleg a Szegedi Ipari Vásárró] Üzleti megállapodások Látogatási rekorddal zárta kapuit vasárnap este a 112 éves múltra visszatekintő Szegedi Ipari Vásár. A 10 nap alatt több mint 160 000-en te­kintették meg a seregszemlé­re felvonult csaknem 500 har zai és külföldi cég termékeit. A vásárigazgatóság hétfői tá­jékoztatása szerint az eredeti elképzeléseknek megfelelően a belépődíjakból származó pénz egy részét — több mint 300 000 forint — A rák ellen — az emberért, a holnapért alapítvány javára ajánlották fel, illetve utalják át. A ko­rábbi vásárok ilyen célú ösz- szegéből egy mozgó onkoló­giai szűrőállomást rendeztek be. Az igazgatóság megállapítá­sa szerint az idei Szegedi Ipa­ri Vásár elérte célját: sikere­sen szerepeltek a kiállító vál­lalatok, a hazaiakon kívül a finn, francia, jugoszláv, len­gyel és szovjet cégek is. A Magyar Gazdasági Kamara több tucat üzlefi tárgyalást szervezett a hazai és külföldi cégekkel. Ennek eredménye­ként többek között a Magyar Hajtóművek és Festőberende­zések Gyára és a szabadkai Sever Gépipari Vállalat elő­szerződést írt alá. A két vál­lalat közötti régebbi szakmai kapcsolat üzleti megállapodás­sá fejlődött. Az aláírt doku­mentum olyan «termelési együttműködésre nyújt lehető­séget, amellyel tőkés import helyettesíthető. A szegedi Áp­rilis 4. Cipőipari Szövetkezet NDK-megrendelést szerzett textil felsőrészű, könnyű láb­belire. Ugyanakkor hazai vál­lalatok is jelentős üzleteket, gyártási-együttműködési meg­állapodásokat kötöttek egy­mással. Most első ízben vettek részt a vásáron kereskedelmi ban­kok és pénzintézetek. Tár­gyalóikban mindig voltak ér­deklődők, különösen a kisvál­lalkozók köréből. Matvej Burlakov altábor­nagy, a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport új parancsno­ka hétfőn bemutatkozó látoga­tást tett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székhazában. Apró Antal, a társaság elnöke tájékoztatta őt és a kíséreté­ben Tevő személyiségeket ha­zánk helyzetéről, különösen a barátsági mozgalomnak az or­szágos pártértekezlet határoza­taihoz kapcsolódó tennivalói­ról. Az MSZBT tevékenységé­ről szólva kiemelte: a politikai tömegmozgalomnak fontos fel­adata a magyar—szovjet ve­gyesvállalatoknál végzendő barátsági munka. Matvej Bur­lakov aláhúzta a kölcsönös tá­jékoztatás jelentőségét, mél­tatta a magyar és a szovjet fegyveres erők közötti ki­egyensúlyozott kapcsolatokat, valamint a DHCS kötelékében működő internacionalista ne­velési tanács eddigi eredmé­nyeit. A zebegényi parkban Szabadiskola és táborozás Ä zebegényl ‘Szőnyl István Emlékmúzeum gyönyörű, ha< talmas parkja megfelelő kön nyezet az alkotó munkához. Igazolja ezt az, hogy immár huszonegy esztendeje működik itt nyaranta képzőművészeti szabadiskota. Miután a felnőt­tek befejezték stúdiumukat, átadják helyüket az egészen fiataloknak. Ugyanis második éve már tíz-tizenöt éves te hetséges fiúkkal, lányokkal is foglalkoznak a szabadiskolá­ban. Az idén augusztus' 14-ig töltik idejüket a művésztele­pen, ahol rajz-, festő-, kerá­mia-, tűzzománc- és szövő­osztályokat indítanak számuk­ra. A tartalmas tananyagot szaktanároktól, illetve képző­művészektől sajátíthatják el. A napi ötórás műhelymun­ka után természetesen szerve­A megoldás egy füzet volt... Több százan készültek a budaörsi tanácsháza előtt, a szabad ég alatt tölteni a vasárnap éj­szakáját, hogy le ne maradjanak a város régi beépítésű területén meghirdetett telefonköt­vény-jegyzésről. Felvételünk tegnap délelőtt a kötvényirodában készült. (Riportunk az 5. ol­dalon.) , (Csécsei Zoltán felvétele) zett szórakoztató és sport- programok várják a résztve­vőket. A táborozást kirándu­lásokkal is színesítik. Megis­merkedhetnek Szentendre és a Börzsöny szép vidékével, s hajóval utaznak Esztergomba. Ezeken kívül filmvetítésekre, művészeti játékos vetélkedők­re, hagyományőrző játékokra, diszkóra és táncházra is jut idejük. A meleg ellenére Növekvő húsexport Az év első felében a ma­gyar húsokkal és húskészít­ményekkel a tőkés piacon nem voltak értékesítési gon­dok, A Terimpex Külkereske­delmi Közös Vállalat az el­múlt év azonos időszakához képest több árut adott el, és sikerült új piacokat is meg­szereznie. A külpiacon a magyar hús­ipari termékek iránt mutat­kozó élénkülő kereslet össze­függésben van azzal is, hogy erőteljes piackutatással sike­rült javítani a piacra jutás lehetőségeit egyes európai tér­ségekben, és a Távol-Keleten is. Figyelemre méltóan nőtt a forgalom például Svédország­gal, ahová a korábbinál két- háromszor több' árut szállítot­tak a magyar feldolgozóüze­mekből. Több ezer tonna ser­téshúst sikerült eladni Hong­kongban, amely egyre ígére­tesebb piacnak számít. Az egyesült államokbeli piac lehetőségei viszont visz- xszafogottabbak; a külkereske­delmi vállalat szakemberei szerint az ottáni nagy aszály előrevetíti következményeit, amennyiben a gazdálkodók — úgy tűnik — a várhatóan szűkebb takarmányalaphoz igazítják az állomány nagysá­gát, és ez a helyi húskínálat növekedésével járt együtt. Ezért az amerikai piac, való­színűleg átmenetileg, szűkebb lehetőségeket kínál, minde­nekelőtt a magas minőségi színvonalon előállított, úgy­nevezett dobozolt készít­ménynek, fóliasonkának. A nagy nyári meleg ellené- re folyamatosak az export- szállítások. Hűtőkocsikkal, ka­mionokkal jut el az áru a megrendelőkhöz, időben és jó minőségben. K ényes téma ez. Tud­tam, figyelmeztettek is. Az érintettek a közhangulatban fellelhető negatív jegyeket kifogá­solják, mert szerintük az összetevők ismerete nélkül ítélkeznek sokan. Kényes a téma azért is, mert ta­gadhatatlanul jelen van benne a (valójában soha nem létezett) bérpolitika minden esetlegessége és ellentmondása. S kényes továbbá azért, mert amikor nehéz a megélhetés, akkor az emberek egy része rend­kívül érzékenyen reagál arra, mások mennyit ke­resnek, s elfeledi meg­nézni azt, mit nyújtanak érte. Most már le kell ír­ni, miről is van szó. Azj úgynevezett első számú' lpäri (vállalati, szövetkeze­ti) vezetők keresetéről. Gyűjtögetve a tapaszta­latokat, sorra-rendre kép­telenségekbe ütközött a hírlapíró. A legfőbbnek e képtelenségek sorából azt tarthatjuk, hogy sem maguk az érintettek, sem a mun­káltatói jogokat gyakorlók nem tudtak pontos választ adni a kérdésre, a kereset nagysága, alakulása milyen objektív mércéktől függ. S ha nincsen, illetve pon­tosan meg nem határozha­tó a mérce, akkor fur­csa-e, ha nem tudni, mit mérnek, s ha mérik is, mi­hez hasortlítják? Sajnos, ez a nem furcsa^ helyzet na­gyon is furcsa. Furcsa ugyanis, ha a vállalati hatékonyságnak szinte semmiféle kapcsola­ta, hatása nincsen az el­ső számú vezető kereseté­re. Még furcsább, ha csak nyomokban fedezhető fel összefüggés a (vállalati, szövetkezeti) nyereség és a hatékonyság között. Vagy az elvek, vagy a valóság elemei játszanak itt bú­jócskát, nehogy összetalál­kozzanak! Ilyen bú jócska ugyanis, amikor kiderül az alig hihető: a sokszor em­legetett elvek valójában nincsenek, nem léteznek! Ez döntő szerepet játszott például a vállalati tanács (választott vezetőség, köz­gyűlés) által irányított cé­geknél az első számú ve­zető alapbérének és kere­setének gyors emelkedésé­ben. A megyén belül ezek­nek az embereknek a pénze - nőtt a leggyorsab­ban mindenki mással szemben, holott olykor olyan cégeknél (szövetke­zeteknél) emelték meg te­temesen a javadalmazást, ahol. máskülönben nyilván­valóak a gazdálkodási ne­hézségek. De mert nincsen objektív mérce, valójában a belátás, a józan meg­ítélés (vagy annak hiánya) diktálja a lépéseket. Ami nem biztos, hogy jó alap a haladáshoz. Létezik egy, 2972-ben ho­zott (a reform befullasztá-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents