Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

IMrsr ­megyei] 1988. AUGUSZTUS 10.; SZERDA 5 Ä nemzetiségi tudat ébren tartásáért Kétnyelvű középfokú oktatást Papp Albert: Udvar viharos éggé? Napjainkban egyre több fi­gyelmet fordítanak a nemzeti­ségi kérdésekre. Egyik lénye­ges problémájuk az anya­nyelv, amely a fennmaradás­nak, a nemzetiségi tudat éb­ren tartásának alapja. A né­met nyelvjárásokról, a szó­kincs öröklődéséről Manherz Károllyal, az ELTE rektorhe­lyettesével, a Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék egyetemi docensével beszélge­tünk, aki a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének alelnöki tisztét is betölti. — Mennyire egységes a né­met. nemzetiségi nyelv? — A magyarországi néme­tek anyanyelve különböző, úgynevezett településnyelvjá­rásokból tevődik össze — ma­gyarázza. — Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a három­száz évvel ezelőtt betelepülők különböző helyekről kerültek ide, s szétszóródtak az or­szágban. Természetesen akadt példa arra, hogy azonos nyelv­járást beszélők költöztek egy faluba. Ám olyan esetek is megtörténtek, hogy egy tele­pülésen keveredtek különbö­ző nyelvjárások. Mindezekben szerepet játszott az is, hogy egy-egy főúr vagy az udvar hívta-e be őket. — Miért volt különbség a kettő között? — Egy-egy földesúr csak kisebb területről tudott ver­buválni. Az udvar viszont — hatalmát tekintve — olyan lehetőségekkel rendelkezett, hogy az egész akkori német birodalom területén meghir­dette az átköltözés-lehetősé­gét. A tájnyelv tehát sokfé­le!' Két nagy csoportra oszt­hatjuk: középnémet nyelvjá­rásra — amelyet frank nyelv­járásnak is neveznek —, Tol­nában és Baranyában beszé­lik. A másik:''a felnémet vagy bajor... Rest megyében zömé­ben ezt találjuk. Hallható ez Pilisvörösváron, Piliszszent- ivánon, Solymáron, Piliscsá- bán. Érdeskessége, hogy ez aránylag egységes. — Meddig él a tájnyelv? ■ — Ameddig funkciója van. Zömében — szociológiai szem­pontból — a hazai németség paraszti. Magától értetődő, hogy a mezőgazdasági kultú­ra terminológiái nagy részét alkotják a szókincsnek. Fel­adatunk, hogy ezt a tradicio­nális nyelvi kultúrát meg­őrizzük. Az egyetemen nem­csak német nyelvtörténetet adok elő, hanem sDeciális szemináriumokat tartok né­met dialektológiából, folklór­ból. Három kiadványsoroza­tot szerkesztek e témákban. Az egyikből eddig nyolc kö­tet jelent meg. Doktori disz- szertációmat a Pilis hegység német nyelvjárásai címmel készítettem el. — Hogyan alakult ki az Ungarndeutsch elnevezés? — Vadalma című kötetem­ben idézek egy régi német népdalt, amelyben úgy fogal­mazzák meg az idekerülök, hogy a mi drága magyarorszá­gi földünkre jöttünk. A né­metség itt új hazát talált. — Mi lesz a tájnyelvek sor­sa? — Lassan asszimilálódnak. Mi készítettünk — az ELTE-n — tájszótárat, nyelvatlaszt. Előbb-utóbb azonban tan­anyag lesz csupán a tájnyelv. Hiszen ahogyan a magyar szokások is átalakulnak, ugyanúgy a nemzetiségiek is. Pedig ezek megtartása jól szolgálná a nemzetiségi tu­dat ébren tartását. Például Pi­lisvörösváron a nagymisét minden hónap első vasárnap­ján németül mondták — vagy lehet, hogy mondják is. Csu­pán néhány hete költöztem onnan Pestre. Tehát az egy­háznak is nagy szerepe le­het ebben. Temetéseken is énekelnek még egy-egy régi dalt, és karácsonykor még ma is betlehemeznek: él a Christ- kindlspiel. A Tankönyvkiadó nemzetiségi szerkesztősége is felismerte a hazai nemzetiség népköltészetének értékeit, s felkért, hogy állítsak össze kétnyelvű antológiát. — Mennyire értik meg egy­mást a különböző német nyelvjárást beszélők? — Nem nagyon. Feltétlenül szükség van tehát egy köz­vetítő nyelvre, amely esetleg a német irodalmi nyelv le­het. Viszont ha valaki jól be­szél egy adott nyelvjárást, nem jelenti azt, hogy irodal­mi nyelven is tud. Azt meg kell tanulnia. Az ELTE a pé­csi tanárképző főiskolával közösen készített jegyzetet. A majdani, német felső tagoza­tú általános iskolába kerülő tanároknak így kontraszként be tudjuk mutatni a különb­ségeket. — Az élő nyelv szempont­jából mit jelentenek a test­vérvárosi kapcsolatok? — Már történelmi okok mi­att Is egyértelmű, hogy erő­sebb a nyugatnémetekhez Va­ló kötődés. Akiket annak ide­jén kitelenítettek, már nyug­díjasok odakint, de vonzódá­suk nem szűnt meg az óhaza iránt. Részt vesznek különbö­ző akciókban. Például révü­kön kapott új óraszerkezetet Pilisvörösváron a templom- torony. A kapcsolattartás az utóbbi tíz évben fellendült. Ehhez hozzájárult az is, hogy Vörösváron Mariok István apátplébános rendszeresen szervez kórustalálkozókat, ku­tatja a családfákat. Sajnos nagyon beteg. — Mint a kuratórium elnö­ke, véleménye szerint miben tud segíteni a magyarországi német alapítvány? — A Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsége, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium és a Belügymi­nisztérium hozta ezt létre. Ennek megfelelően működik az NSZK-ban is. Célunk hár­mas: a hazai magyar telepü­lések és a kinti német tele­pülések közötti partnerkapcso­latok segítése; a hazai német nyelv és kultúra ápolása; a hazai német oktatás infra­struktúrájának fejlesztése. — Ez utóbbinak miben lát­ja gyengéjét? — Alapvető gond, hogy nincs kiépítve az alapfokú nevelési és oktatási intézmé­nyek rendszere. Egyetlen le­hetőséget látok: kétnyelvű is­kolák létrehozását. Nemcsak Pilisvörösváron, hanem min­denütt, ahol indokolt. Az anyanyelvi középiskolákban ötéves oktatást kéne bevezet­ni. Az első évben heti hu­szonöt órában taníthatnák a nyelvet. A Bács-Kiskun Me­gyei Tanács például fölvállal­ta ezt Baján. Ez a téma egyébként a hazai németek decemberi központi kongresz- szusának fő témája lesz. Vermes Aranka GARÁZS. A kérdés' nyitva maradt, sikerül-e Katicabo­gárnak megszereznie az érett­ségit és bejutnia az egyetem­re, miközben lelkében a bak­fis és az érett nő vívja élet­halál harcát — amiért is nem tudja rendezni magában a vi­lág dolgait és attól tart, pszi­chiáterhez kell fordulnia. Nagy Feró szerint ez utóbbi érzések teljesen természete­sek, bár a beszélgetés a szak­emberrel sohasem árt. "Ezért is biztatta a műsort hallgató fiatalokat, írják meg bátran problémáikat, illetve az adás ideje alatt a megadott tele­fonszámon hívják fel a stú­dióban tartózkodó pszicholó­gust. Függetlenül attól, hogy a távkezelés eredményével kap­csolatban kétségeim vannak, mindenképpen figyelemre méltó vállalkozás a Garázs. Miután Nagy Feró az egye­düli műsorvezetője, minden bizonnyal az ő egyénisége is nagymértékben alakította, for­málta az eredeti elképzelése­ket. Miről is van szó? Heten­te kétszer fél órában, a meg­szokottól némileg eltérően fia­taloknak fiatalokról beszélő adást hallhattunk. Alapvetően más a zene minősége. A ro­ckerek, punkok, csövesek ,— és még számtalan elnevezés forog közszájon — összefog­lalóan a kemény zene ked­velőinek ízlése szerint születik a válogatás. A rádiós — jobb név híján alkalmazom — le­mezlovas közbeszólásai vitat­hatóak, ám mindenképpen ér­dekesek. Nagy Feró elsősor­ban zenész, bár ebből a fog­lalkozásából is illene adódnia a közönséggel való kapcsolat- teremtés képességének. Per­sze más dolog élő koncerten az azonnal leolvasható reak­ciók hatására alakítani, vál­toztatni a műsoron, és megint más zárt szobában, csak a mikrofonnal farkasszemet néz­ni. Akármennyire amatőrnek tartja magát, érezhető, amikor elvállalta a megbízást, vala­miféle eszménykép, elképze­lés már megfogalmazódott benne. Amit tesz, leginkább egy régi amerikai film, a Száguldás a semmibe műsor­vezetőjére emlékeztet. Lehet tehát Nagy Ferót Két őrhelyen állnak helyt azok, akik alkotó művészetük mellett nevelik az ifjúságot. Tevékenységük azért kétsze­resen is dicsérendő. Mind­azonáltal ez a többletmunka jobb időbeosztást eredményez, s azt, hogy nem'kerülnek ki a mindennapok forgatagából. Dunántúli festményszonáták Papp Albert Zala megyében, Kemendolláron született. Az egri tanárképző főiskolán ka­pott diplomát. Kántor Andor és Jakuba János tanítványa volt. Hosszú ideig az Űj For­rás művészeti szerkesztőjeként dolgozott, 1987-től pedig tanít a Zsámbéki Tanítóképző Fő­iskolán. 1980-tól állít ki. Ön­álló tárlata nyílt Tatabányán, Győrött, Budapesten, Orosz­lányban, Pápán, Tatán és Esz­tergomban, több európai or­szágban járt tanulmányúton. Végtelen szelídség hatja át felületeit. A látvány merő ér­zelem, bensőséges látomás. If­júságának zalai élményei mind képpé magasztosultak: az emberi hétköznapok, az évsza­kok színinváziójában. A táj, a völgy télen, a fehér kapu, a Rozi néni udvara, a tataBá- nyai csillék — nem önmaguk­ban, hanem emberi vonatko­zásaikkal együtt jelennek meg. A horhosban öreg bácsi bak­tat, a kerekes kútnál asszo­nyok beszélnek, szekér halad «az útkanyarban. Századok ősi állapotát érzé­kelteti a kovácsok, favágók, szidni és dicsérni, elítélni és magasztalni, de a műsort mindenképpn támogatni kell. Kevésbé volt szimpatikus vi­szont a legutóbbi adás ven­dégének, Ómolnár Miklósnak a megnyilatkozása. Nemrégi­ben tért haza New Yorkból, és az amerikai metropoliszt embersűrűs gigászi dzsungel- nek nevezte. Szíve joga. Mégis legalább utalhatott vol­na rá, hogy a hasonlatot — bár a rokonértelmű vadon szóval befejezve — nem ő találta ki. Ady Endre írta Pá­rizsról. SÁNDOR GYÖRGY. Hétfőn este harmadik, Nézeteltérés című önálló estjét hallhattuk. Kabaréról, humoristákról rit­kán írnak kritikát. Talán ki­csit lenézzük ezt a műfajt, mindössze évente egyszer, szilveszterkor kerül az érdek­lődés homlokterébe. Olyankor is inkább csak azért, hogy megállapíthassuk: a tavalyi jobb volt. Persze Sándor György hu­morát nehéz lenne beszoríta­ni bármiféle skatulyába. Még szőlőmetszők, kazlaknál pihe­nők méltóságteljesen szelíd alakjaiban, s ez maga a színes csönd, a lelkűiét megbékélése. Képi költészetté érik minden: a rédei utca, a krumpliültető, a zúzmarás háztető, a széna- hordás. Papp Albert azt -az érzésvilágot pendíti meg mű­veiben, mely mindannyiunk­ban motoz, s fölébreszti gyer­mekkorunk tiszta örömét. Ez­által gyönyörködünk, így tisz­tulunk az erkölcsi szépség je­gyében. Értékei erősebbek hí­rénél, művészetének nemcsak jelene, hanem jövője van. csak az sem mondható, hogy mindig az emberek megnevet- tetésére törekszik. Sokkal in­kább gondolkodásra késztet minket. Nem szégyellem be­vallani, olykor nem értem minden gondolattársítását. Na­gyon kell figyelni minden szavára, minden hangsúlyára. Mert ő kimondja azt, amit so­kan nem veszünk észre, vagy ha érzékeljük is, akkor sem tudjuk szavakba önteni. El­lenzi, a manipulációt és meg­mutatja az eltérő lehetséges nézőpontokat. Szélmalomhar­cos? Talán. Az, 1972-ben ké­szült esten megemlítette, egy magyar lakosra évente két- tubusnyi fogkrémfogyasztás jut. Akárhogy számolunk, ez azt jelenti, hogy négy és fél millió felnőtt állampolgár egyáltalán nem ápolja magát. Egy rossz vezércikk ötszáz­ezerből általánosít, a jó paró­dia négy és fél millióból sem. Csak felhívja a figyelmet. Ti­zenhat év telt el. A statiszti­kai adat mit sem változott azóta. Nagypál István a Jászságból érkezett a Dunakanyarba. 1953-ban Szobon lett népmű­velő, Nagymaroson telepedett le, most Vácott tanít. Élmény­világa a Börzsönyből, a Pilisből, a Duna méltóságteljes nagy kanyarulatjából táplálkozik. Nemcsak a panorámát, hanem e pompában rejtőző meghitt­séget is érzékelteti. A gyulai művésztelepen készült festmé­nyei az alföldi tájak hatásáról tanúskodnak. Ez a harmadik önálló tár­lata Vácott. Nagymaroson is bemutatkozott "1987-ben, mű­veit rendszeresen kiállította 1957-től Szentendrén, Buda­pesten, Dabason, Ráckevén, Zalaegerszegen és Gyulán, Ka­posváron, Szegeden, a Pest megyei és a pedagógus képző­művészek tárlatain. Hegyek-völgyek; vonzásában Dolgozik akvarelíel és olaj­jal'. Érzékeny tónusokkal fes­tette meg a visegrádi várat, a pilisi hegyeket, a ködös Du­nát, a ZsiJ-völgyet, a nagy­marosi templomtornyot, a szentendrei háztetőket, az al­földi tájakat. Megfontolt oda­adással, lelkiismeretességgel. Tónusrendje megbízható rajzi alapokon nyugszik' és — érett élményvilágon. Számára kép- forrás a roheres kisfiú, a be­szélgetők csoportja, a száradó fűzfa és a híd íve. íme: e té­maköröket választotta a való­ság ajánlataiból, Nagypál István soha néni lépte túl festői „birtokának határait”, de becsülettel kiak­názza képességeit — tempera­mentumának megfelelően. A mezőnyben halad, nem érinti semmilyen szélsőség, s így igen sok embert vallhat szellemi Az álom ma már nem divat Közindulatos sorok Szinte hihetetlen, hogyan fér meg ennyi tiszta harag, építő keserűség ebben a szavanincs, vékony emberben? Rendszeresen közöl lapunk irodalmi rovata verseket a ceglé­di Rátkai Jánostól, de így együtt látva — sokkal meglepőbb a hatás. Most jelent meg ugyanis — az Antikva Kiadó gondozá­sában — a fiatal költő első kötete, amelynek a Hajnali gye­rekek címet adta. Négy ciklusban olvashatjuk összegyűjtött költeményeit, mégis — szinte egyetlen lelki folyamatnak le­hetünk tanúi. Az első rész közindulatban fogalmazódott, a közöny, a bürokrácia ellen perel. Ugyanakkor pontos jelentést ad annak a társadalmi rétegnek hogylétéről, melyben mozog — kri­tikát is gyakorolva hibái felett. Talán ez az indítója ama bizonyos folyamatnak, mert éppenséggel széles körű, átfogó látásmódja megakadályozza abban, hogy elvegyüljön közöttük. Egyre inkább érezzük a versekből a magára maradottságot: „Érteni nem fogom / Hogy mást mért szeretnek.” Egy másik költemény viszont azt jelzi, hogy még mindig van benne erő: „Mégis folytat­nom kell tovább utam / Nem számítok már egyetlen jó szó­ra 1 Legalább valaki egy rossz szót szólna.” A köteteimet viselő részben mai gyereksorsokra reagál apró-fájó rezzenésekkel. Ám az idő távolából megszépült gyermekkor emlékeit is felnőtt szemmel nézi: „Szép volt olyan / Szép hogy akkor komolyan / Nem vettünk semmit, önfeledt játék / Reggel este / Mellyel most szállnék / Mesz- sze.” Egy másik versben így folytatódik ez a gondolat: „Ma is álmodom minden éjjel/ hogy játszom / És az álom / Bár ma már nem divat / Egész napra kihat.” A Temperamentumok — költői játék nagyon is valósá­gos magatartás- és viselkedésformák, jellemek megrajzolásá­val. A szabályos szonettek arra utalnak, hogy szerzőjük bir­tokában van olyan költői képességeknek, amelyek miatt min­denképpen érdemes tovább alkotnia. Ám mondandómat itt befejezni mégsem tudom. Az utol­só részben visszatükröződő zaklatott, gyötrődő érzelmeket megszólaltató költemények afra figyelmeztetnek, hogy ama bizonyos ördögi kör — a lelki folyamat jelenlegi pontján — bezárulhat. Ezért inkább én az első részhez lapozok. Itt kéne foly­tatni .,. V. A. R A DIÓFIGYEL Öl Szabó Z. Levente rokonának. Losonci Miklós AUTÓS ÚJDONSÁG LADA, Skoda és Dácia gépkocsikhoz. ECOMETER gépjárműfedélzeti műszer Méri és kijelzi gépkocsija pillanatnyi fogyasztását, sebességét, üzemidejét, útját és a motor fordulatszámát. A tárolt adatokból átlagokat számol és összesít. Segítségével rendkívül takarékos vezetési stílus alakítható ki. Levélben vagy telefonon történő jelentkezésére egy héten belül fogadjuk önt, majd két órán belül beszereljük a műszert a gépkocsijába. Fogyasztói ára, beszereléssel: 6535 Ft. Expressz garanciális ügyintézés, közvetlen gyártói szerviz. Címünk: Híradástechnikai Änyagok Gyára Vác, Zrínyi utca 39. 2600. Telefon: (27)-10-411/114 és 11-749. Két művész pedagógus képei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents