Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

sryr £ n o R J PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZMSZftPPEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS & MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Áru: 1J(0 forint 1988. AUGUSZTUS 10., SZERDA Városnézés találkozóval Hans Daniels, Bonn főpol­gármestere — aki Iványi Pál­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívásá­ra tartózkodik hazánkban — kedden reggel a Deák téri metrómúzeum megtekintésével folytatta magyarországi prog­ramját. Majd métróra szállt, s az új magyar szerelvénnyel az észak—déli vonal harma­dik szakaszának építkezéséig utazott. Innen a IV. Kerületi Ta­nácshoz vezetett az útja. A városrész életéről Fekete Já­nos tanácselnök tájékoztatta a vendéget. Ezután a főpol­gármester a Rezi Károly ut­cai nyugdíjasházba látogatott, majd a káposztásmegyeri la­kótelepet kereste fel, ahol megtekintett egy gyógyszertá­rat is. Hans Daniels délután új­ságírókkal találkozott a Fó­rum Szállóban. A KB-szóvivő tájékoztatója Ülést tartott a Politikai Bizottság Megkezdte működését az MSZMP KB szóvivői intéz­ménye: kedden Major László, a KB-iroda vezetője, a Köz­ponti Bizottság szóvivője tá­jékoztatta a sajtó munkatár­sait a Politikai Bizottság az­napi üléséről. Major László az ülésről el­mondta: a testület megvitat­ta és elfogadta a magyar párt- és kormányküldöttség jelentését a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének július 15—16-i varsói üléséről. Hangsúlyoz­ta, hogy az alapvető kérdé­sekben folytatott rendszeres és érdemi konzultáció, az ál­láspontok demokratikus ösz- szehangolása a nemzeti és a közös érdekek érvényesítését segíti elő. ( A Politikai Bizottság rend­kívül fontosnak tartja azt a törekvést, hogy az emberi jo­gi és humanitárius kérdések a Jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista orszá­gok együttműködésében, s a Varsói Szerződés keretében létrejöjjön az ezzel foglalko­zó különbizottság. A testület tájékoztatást hallgatott meg a VSZ-tagál- lamok pártvezetőinek július lG-i varsói munkatalálkozójá­ról. Üdvözölte a megbeszélé­sek rendszeressé válását, az együttműködés fejlesztését érintő érdemi, kötetlen véle­mény- és tapasztalatcsere folytatását. A Politikai Bizottság nagy­ra értékelte Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski varsói munkatalálkozóját. A megbe­szélés megmutatta, hogy az Az atomtámadás 43. évfordulóján Konferencia az MTESZ székházátian A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás 43. évfor­dulója alkalmából konferenciát tartottak kedden az MTESZ székházában. Az Országos Bá- ketanács, valamint a „Ma­gyar orvosmozgalom a nuk­leáris háború megelőzéséért" és a „Mérnökök a békéért” mozgalom rendezvényén neves szakemberek, közéleti szemé­lyiségek hívták fel a figyel­met az atomfegyver-kísérletek veszélyeire, betiltásának lehe­tőségeire, emlékeztettek a 25, illetve a 20 évvél ezelőtt alá­írt részleges atomcsend- és az atomsorompó-egyezmény- re. Szentágothai János akadémi­kus, az Országos Béketanács tudományos és kulturális bi­zottságának elnöke megnyitó- beszédében elmondta: a Hiro­simát és Nagaszakit romboló atomtámadás emléke ma is fi­gyelmeztető mindannyiunk számára. A hazai békémozgal- ml akciók is bizonyítják: a fiatalok nem közömbösek az atomfegyverek veszélyei, il­letve a jövőjüket érintő le­szerelési lépések iránt. A to­vábbiakban kifejtette: a tu­dományok művelői több isme­ret birtokában nagyobb fele­lősséget vállalnak, kinyilvánít­ják szándékukat, hogy tudá­sukat megosztják az érdeklő­dőkkel. Feladatuk, hogy el­mondják, miként látják 1988­ban az atomfegyver-kísérletek helyzetét, . azok betiltásának lehetőségét, az azt előmozdí­tó cselekvés módjait. A konferencián Madaras Péter ezredes, a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémia nyug­állományú tanszékvezetője az atomfegyver-kísérletek kato­nai szerepéről, Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóin­tézet főigazgató főorvosa az atomfegyver-kísérletek sugár­egészségügyi kihatásairól szólt. Berényi Dénes akadé­mikus, az MTA Debreceni Atommagkutató Intézet igaz­gatója a nukleáris kísérletek teljes megszüntetésének, az el­lenőrzés tudományos-technikai feltételeinek lehetőségeiről tar­tott előadást. Márta Ferenc, az MTA Központi Kémiai. Ku­tatóintézetének főigazgatója ismertette a tudósoknak az atomfegyver-kísérletek eltiltá­sára vonatkozó közvélemé­nyét. Tóth László szeizmológus, az MTA Geodéziai és Geofi­zikai Kutatóintézetének mun­katársa vázolta a föld alatti atomfegyver-kísérletek szeiz­mológiai ellenőrzésének lehe­tőségeit. Varga Tibor, a „Ma­gyar orvosmozgalom a nuk­leáris háború megelőzéséért” titkára előadásában hangoz­tatta: jelenleg az egyik leg­nagyobb veszély az atomfegy­verek minőségi fejlesztése. A nemzetközi orvosmozgalom célja megakadályozni az atom­fegyver-kísérleteket. Körmendy István, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zető-helyettese előadásában arról szólt, hogy csak a tel­jes atomcsend oszlathatja el az emberiség félelmét, de en­nek megvalósulására a közel­jövőben nincs esély. Utalt arra, hogy több ország rendel­kezik atomfegyver előállítá­sához szükséges eszközökkel, s egyes katonai és tudományos csoportok az atomfegyver-kí­sérletek folytatásában érde­keltek. Reális tehát a veszély, hogy más országok birtokába is juthatnak ballisztikus ra­kéták. A vitában felszólalók közül többen úgy foglaltak ál­lást, hogy békés célú atom­kísérletek sem engedhetők meg. MSZMP és a LEMP egyaránt érdekelt a szocializmus nem­zetközi méretű megújulásá­ban. Mindkét ország a szo­cializmus korszerűsítésére, át­fogó politikai és gazdasági re­form következetes megvalósí­tására törekszik nemzeti sa­játosságainak figyelembevéte­lével. A problémamentes po­litikai kapcsolatok jó alapot jelentenek az ideológiai ta­pasztalatok cseréjének bővíté­séhez, továbbá a gazdasági kapcsolatainkban eddig elért eredmények megőrzéséhez, il­letve a lehetőségek jobb hasz­nosításához. A Politikai Bizottság ugyancsak meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly be­számolóját az Egyesült Álla­mokban és Kanadában tett látogatásáról. Nagy jelentősé­gűnek tartja a Ronald Rea- gannel tartott találkozóját. Megállapította, hogy az Egye­sült Államok vezetőivel foly­tatott megbeszélések jól szol­gálták egymás álláspontjának kölcsönös, jobb megismerését, a bizalom erősítését, s ezzel a magyar—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztéséhez szükséges politikai feltételek megterem­tését. A testület a kapcsolatok fejlesztését elősegítő, fontos eseményként értékelte az első magyar—kanadai kormányfői találkozó létrejöttét, a Brian Mulroney-val folytatott meg­beszéléseket. A Politikai Bizottság üdvö­zölte, hogy a küldöttség az Egyesült Államokban és Ka­nadában találkozott a ma­gyar emigráció képviselőivel, kiemelkedő személyiségeivel, kifejezte azt ■ a véleményét, hogy a magyar származású külföldi állampolgárok fontos szerepet játszhatnak Magyar- ország és új hazájuk kapcso­latainak erősítésében. A testület a továbbiakban a személyzeti munkával, a hatáskörökkel, valamint sze­mélyi ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket vitatott meg és fogadott el. Kinek a hasznára, -A pénzcsi"álft,wf * , ~ azonban a jó felke­/avarra r szültséget, a szakmai tudással, szemfülességgel, a szorgalommal is ötvözni kell. Például akkor, mikor ezek a szak- és szakmai fo­lyóiratok hírül adják, hogy melyik tárca, intézet mi­lyen, a népgazdaság rész- vagy egész folyamatai szem­pontjából döntő kérdés feldolgozására, megoldására hirdet pályázatot.”. (3. OLDAL) Kéfnyeivü „Természetesen akadt . •• -r m t ■ w m m ' m Példa arra, hogy kwcepioku oktatási azonos nyelvjárást beszélők költöztek egy faluba. Ám olyan esetek is meg­történtek, hogy egy településen keveredtek különböző nyelvjárások. Mindezekben szerepet játszott az is, hogy egy-egy főúr vagy az udvar hívta-e be őket.” (5. OLDAL) „S hogy mi módon pró­báltak minket megkáro­sítani? A darált húsnál Felszökik a vérnyomásunk a, sertéscomb árát számolták nekünk, melynek 150 fo­rintba kerül kilója — de valójában 102 forintos, úgy­nevezett apróhúst használtak fel erre a célra." (6. OLDAL) Tanácskozott a nőtanács elnöksége Ne nőjenek a hátrányok A foglalkoztatáspolitikáról . tatták a felszólalók —, hogy és a munkanélküliség jelenle­gi és várható problémáiról tá­jékozódott a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöksége kedden, a MNOT székházá­ban tartott kibővített ülésén. Az ÁBMH e témakörökről ké­szített írásos előterjesztéséhez Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnök- helyettese fűzött szóbeli ki­egészítést. A vitában felszólalók egyet­értettek az új foglalkoztatás­politikai koncepció alapelvei­vel. Ennek megvalósítása nem lehet egy tárca, vagy hivatal feladata, csakis az állami és társadalmi szervek összehan­golt munkája révén lehetsé­ges — mondották. Támogatták azt a szemléletmódot és gya­korlatot, amely nem a munka- nélküliség társadalmi elvise­lését, hanem olyan gazdaság- politika megvalósítását szor­galmazza, amely elősegítheti a munkavállalók többségének hatékony foglalkoztatását. Több felszólaló egyetértett azokkal a törekvésekkel, amelyek a gazdasági változá­sokat segítik, az ezekkel járó szociális, társadalmi feszültsé­geket megelőző, illetve enyhí­tő, komplex foglalkoztatáspo­litika kialakítására irányul­nak. Ügy vélték, szükséges, hogy a szociálpolitikai, okta­tási, gazdasági és társadalom- fejlesztési programok kapcso­lódjanak a foglalkoztatáspoli­tikai célok megvalósításához. Indokolt lenne újra átgondol­ni a nem munkaviszonyhoz kötött, állampolgári jogon já­ró minimális ellátások rend­szerét. Szükséges az is — hangoz­a foglalkoztatáspolitika esz­közrendszerének továbbfej­lesztése mellett bevezessék a munkanélküli-segély intézmé­nyét. Olyan segélyrendszert kell létrehozni, amely fedezi a minimális megélhetési költ­ségeket, ugyanakkor munka- keresésre ösztönöz. Ajánlot­ták, hogy a munkanélkülise- gély-rendszerről az Ország- gyűlés döntsön. Nem támo­gatták viszont a munkához való jog törlését az alkot­mányból. Nem indokolt a női foglal­koztatást, az arra ható intéz­kedéseket a foglalkoztatáspo­litika egészétől, annak eszköz­rendszerétől elkülönülten ke­zelni — hangoztatták. Szük­séges ugyanakkor elemezni a foglalkoztatáspolitikai eszkö­zök, szociálpolitikai, gazdasá­gi intézkedések és a foglalkoz­tatási helyzet hatását a női munkavállalókra —■ tették hozzá. A nőpolitika célja: a vár­ható változások ne fokozzák a nők hátrányát a munkaerő- piacon — hangsúlyozták az ülésen. Javasolták azt is, hogy a gazdaság fejlődési tenden­ciáinak megfelelően fejlesszék a nők szakképzettségének fel­tételrendszerét, a pályamódo­sítás elősegítése érdekében vizsgálják meg: mely területe­ken lehetne több szakmára képezni a nőket. A vitában elhangzott aján­lások, javaslatok alapján ala­kítja ki a nőtanács elnöksé­ge véleményét a foglalkozta­táspolitikáról, a munkanélkü­liség kezeléséről, és eljuttat­ja azt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének. Ruhák szovjet exportra Főleg szovjet exportra kcszitenek könnyű, nyári ruhákat a szentmártonkátai Alkotás Textilipari Szövetkezetben. Felvé­telünkön Dósa Anikó varrja a divatos konfekciót. (Csécsei Zoltán felvétele) I 1 ermészetesen tréfa, a vastagabbak közül va­ló, ám ahogyan azt mondani szokták, a gyár nem kisasszonynevelde. Itt tűrni kell a tréfák vasta- gabbját is, nem csak a vé­konyát. Azaz nem lelhe­tünk semmi különöset ab­ban, ha a senki által nem vitatott legjobb, a kiemel­kedő tudású mintakészítő odainti magához műhelybe­li két társát, s azt mondja nekik, na most már a töb­bit csináljátok ti meg, pá­riák. Azok szó nélküli en­gedelmességgel veszik át, folytatják a munkát, s mi­közben a mintakészítő új dologba kezd, mintha sem­mi sem történt volna, be­szélget tovább a hírlapíró­val, azt magyarázva éppen, miért hagyták abba a géem- kázást, miért nem hozza meg az új adózás miatt a túlmunka a korábbi kere­setet. A „páriák” teszik a dolgukat, a műhelyben a többiek sem akadtak fenn a minősítésen, azaz valami megszokottba, természetes­be botlott bele az újságíró, amiben nincsen semmi kü­lönleges, hiszen ha lenne, akkor valaki csak-csak fel­kapná a fejét... így azon­ban csupán a tollforgató töpreng. Akkor is, amikor gyanakvó tekintetektől kí­sérve a páriákkal beszél­get, s akkor is, amikor már háta mögött a mintakészí- tő-műhely, a nagyüzem. A megyében az ún. anya­gi ágakban 170 ezer felett PÁRIÁK van a fizikai foglalkozá.- súaknak a száma. Mennyien lehetnek ebből a páriák? A hírlapíró ugyanis nem elő­ször és nem is századszor találkozott azzal a kényes, bonyolult hierarchiával, amely minden munkakö­zösségben létrejön, s lénye­gesen befolyásolja a tagok helyzetét, boldogulását, presztízsét éppúgy, mint ke­resetének alakulását. Ennek a hierarchiának a létezése nem újdonság, a szocioló­gia tudományának érintett ága, az üzemszociológia rég­óta foglalkozik vele. Attól tehát, hogy nem illett be­szélni, írni erről a helyzet­ről, a helyzet maga léte­zett, hatott és hat. Amit te­hát a tévesen értelmezett politikai illedelmesség il­letlenségnek tartott hosszú időn át, az valójában lé­nyegesen befolyásolja egy- egy közösség hangulatát, s ezzel szoros összefüggésben politikai magatartását. . Már kisebb, nyolc-tíz ta­gú közösségekben is vannak hatalmi pozícióban, azután pártolt pozícióban levő munkások. Lehetőségük, jo­guk a munkák kiválogatá­sa (a pártolt már a hatalmi pozícióban levőtől kapja a feladatot!). A maradékot a főnökök (a műhelyvezető, a művezető, a diszpécser stb. a teendők szétosztásakor) a toleráltaknak adják. Végül minden rossz (fizikai érte­lemben vagy az anyagi ja­vadalmazás szemszögéből nézve) a kiszolgáltatott po­zícióban levőknek jut. Va­lójában ők mentesítik — szabadítják meg — a ha­talmi pozícióban elhelyez­kedetteket minden kényel­metlenségtől ! A szociológia előbb idé­zett fogalmai, a hatalmi, a pártolt, a tolerált, a kiszol­gáltatott valami igazságta­lant és éppen ezért tűrhe­tetlent fedne? Ne legyünk álszentek! Az élet maga igazságtalan, amikor az egyiknek jobb képessége­ket, nágyobb észt stb. adott, a másiknak kevesebbet, amint tetemesek a különb­ségek szorgalomban, igye­kezetben, kötelességtudat­ban is. Van tehát egy ter­mészetes alapja ezeknek a hierarchiáknak, meg nem szüntethető, semmiféle ha­tározattal, utasítással át nem alakítható alapja. Ilyen okok miatt ezt a hierarchiát nem üldözni kell, hanem építeni rá! Épí­teni, azaz alkotó elemként kezelni a munkaszervezés­ben éppúgy, mint a belső viszonyok (a demokrácia) formálásában. Tapasztaljuk azonban, nincsen ilyen épít­kezés, annál több a pro és kontra durva beavatkozás a spontán módon létrejött rangsorokba. Ami nem a rangsorokat változtatja meg, hanem a légkört ront­ja, az emberek közötti vi­szonyt teszi feszültségekkel telivé, mert hiszen minden­ki úgy érzi, nincsen a he­lyén. Szemben azzal a hely­zettel, amikor az érintet­tek elfogadják (beletörőd­nek abba) a természetes ki­választódással létrejött ál­lapotokat. Ami nem egyen­lő azzal, hogy ezeket az ál­lapotokat nem kívánják megváltoztatni, hiszen a to­lerált szeretne a pártoltak csoportjába bekerülni, és így tovább. A buktató en­nek a hogyanja. egyenek ezek szerint páriák? Lenniük kell, hiszen minden szerve­zet belső munkamegosztá­sa ezt elkerülhetetlenné te­szi. Csak éppen (általában az új embernek kijáró po­zíció ez) páriaként kapjon lehetőséget a bizonyításra, képességei, igyekezete stb. megmutatására, s akkor az emelkedésre. A baj ott la­pul, ahol a kizárólagosság, a pozíció-kisajátítás, a ha­talmaskodás bokrai teszik áttekinthetetlenné a tere­pet. Ma a munkahelyek többségén áttekinthetetlen ez a terep. Feltételezhe­tően éppen azért, mert. nem létezőként kezeljük azt, ami létezik, s mert így teszünk, könnyen lehet, páriák ma­radnak azok, akik többre képesek, érdemesek. 1 Mészáros Ottó L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents