Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
19S8. JÚLIUS 9., SZOMBAT 3 Már július 1-jétől Magasabb összeg A Minisztertanács rendélete alapján 1988. július 1-jétől kiemelt összegű, havi 2200 Megtérül-e a termésbe fektetett pénz? Baj, Na kevés, de az is, ha sok A hét híre ELCSÉPELTÜK Történelmi tanulmányainkból jól emlékezhetünk a „bostoni teadélutánra”, amikor is a Csndes-óceán opálszínű víztükrét sok száz tonna eladhatatlan teafti borította. Az utóbbi hetekben hazánkban is jó néhány pesszimista gazdasági vezető egy hasonló esemény rémképét festegeti elénk. A különbség mindössze annyi, hogy esetünkben legfeljebb a magyar tenger nyelhetné el annak a burgonyának egy részét, amely ebben az esztendőben előreláthatóan terem az országban. 0 Az Országos Széchenyi Könyvtárban kiállítás nyílt Szent István és Kora címmel. 0 Szekszárd volt a helyszíne a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének. 0 Abaligeten lezajlott az eszperantista természetbarátok nemzetközi találkozója. 0 Megkezdte munkáját Sopronban a környezetvédelmi nyári egyetem. 0 Budapest fogadta a XIII. európai sci-fi kongresszus résztvevőit. 0 A hét híre az is, hogy átadták a hazánkban értékesített CLAAS-kombájnok négyezredik darabját Bábolnán, az Iparszerü Kukoricatermesztő Közös Vállalatnak. forint családi pótlék jár annak a nevelőszülőnek, aki háztartásában tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletet igénylő állami gondozott gyermeket nevel. Mivel a kiemelt összegű családi pótlék megállapításához szükséges adataikkal a folyósító szervek nem rendelkeznek, azért ázt a nevelőszülőnek írásban kell kérnie attól a szervtől (munkahelyi társadalombiztosítási /kifizetőhelytől, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól, vagy a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól), amely a családi pótlékot (jövedelempótlékot) jelenleg is folyósítja. Tizenhat éven aluli beteg gyermek esetében a kérelemhez csatolni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti gyermekorvos, ennek hiányában a körzeti orvos igazolását. Tizenhat évesnél idősebb beteg gyermek esetében pedig azt, hogy a gyermek munkaképességét kétharmad részben elvesztette, a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet, gondozóintézet, vagy fekvőbeteg- gyógyintézeti ápolás esetén a gyógy intézet szakorvosa igazolja. Nem kell a kérelemhez az illetékes egészségügyi szerv újabb igazolását beszerezni, ha a nevelőszülő már eddig is ázom a címen részesült családi pótlékban, hogy az általa nevelt állami gondozott gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, és a legutóbbi orvosi igazolás szerint a gyermek egészségi állapota végleges. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatja az érintetteket, hogy ha a kérelmüket késedelmesen nyújtják be, a megemelt összegű ellátásra visszamenőleg is, legfeljebb 6 hónapig — de legikorábbgm 1988, július 1-jétőí ;:á--,Jjd'ffdsüftákj (Folytatás az 1. oldalról.) korlátozott anyagi lehetőségei közepette is segítenie kell bajba jutott tagjait — mondta Nagy Sándor. Az előterjesztést követő vitában érvek és ellenérvek csaptak össze amellett, hogy szükség van-e a munkabeszüntetés jogának intézményesítésére. Ebben a kérdésben külön szavazás döntött. A testület végül is egy ellenszavazattal és egy tartózkodással úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti törvény megalkotását a sztrájkjog kidolgozásának igényével kezdeményezik. Emellett azonban többen is rámutattak, hogy a szakszervezeteknek még számos olyan eszköze van, amivel érvényt szerezhetnek a dolgozók érdekeinek. Így például több felszólaló is kifogásolta, hogy a szakszervezetek ritkán élnek a vétójog lehetőségével. A tanácsülés úgy döntött, hogy a szakszervezeti mozgalom megújítására előterjesztett elgondolásokat elfogadja, azt széles körű tagsági vitára bocsátja. Az Országos Tanács határozott arról is, hogy felhívással fordul a szervezett dolgozókhoz. E felhívás rövidítve tartalmazza a szakszervezeti tevékenység megújításának főbb gondolatait. A dokumentum szerint a szakszervezetek támogatják a gazdasági reformpolitikát. Elismerik, hogy szükség van a közösségi tulajdonformák gazdagítására, de meghatározónak a jövőben is a szocialista közösségi tulajdonnak kell lennie. Aktív foglalkoztatáspolitikát és ha szükséges, munkanélküli segélyt követelnek. A dokumentum kimondja: olyan bérpolitika és bérrendszer kell, amely biztosítja a reálbérek megfelelő színvonalát, az igazságos bér- és kereseti arányokat. A kormány A tavalyi krumplimizéria, az eget verő árak után egy kicsit szokatlanul hangzik ez a hasonlat, némi alapot azonban kell adjunk a kétkedő szakembereknek. Jelen pillanatban ugyan még 14—18 forintos kilogrammonkénti áron mérik az új terúiést a piacokon, ám ez nem tartható sokáig. A magyarázat egyszerű: annak, ellenére, hogy a termőterület nagysága a tavalyihoz képest szinte alig növekedett, az idei termésátlagok a korábbi évinél legalább kétszer nagyobbak lehetnek. Ehhez persze az időjárás közreműködésére is szükség lesz, ám ha megbízható segítőtársnak bizonyul, úgy a termelők összeszedhetik minden piaci, kapcsolatukat, hogy értékesíteni tudják a termést. Nincs szerződésük * 80 Mindehhez persze hozzátartozik, hogy — Pest megyére leszűkítve a képet — a mintegy 3200 hektáros termőterület több mint 80 százalékán kisgazdák termelik a gumókat. Az ő piaci harcuk adott esetben lépéshátrányból indul, s jóval elkeseredettebb lesz, mint a nagyoké. Igaz ugyan, hogy a nagyüzemek szervezik, illetve koordinálják a termelési folyamatokat, ám az ő csatornáik szintén betelnek egyszer. Ehhez elég annyit megemlíteni, hogy az exportra számító nagyüzemeknek szem előtt kell tartani azt a tényt, mely szerint a korábban Magyarországot kisegítő Bulgária és hkrtgy'étÜrsMg' földjeifolytasson antiinflációs politikát. Meg kell akadályozni a gazdasági és elosztási viszonyainkat szétziláló és elsősorban a bérből, fizetésből, nyugdíjból élőket sújtó, gyorsuló infláció kialakulását. A lét- biztonság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás elveit, követelményeit érvényesítő szociálpolitika, megfelelő munkakörülmények nélkül nincs teljesítményelvű gazdaságpolitika. Erős szakszervezeteket akarunk — olvasható a SZOT felhívásában. — Olyan szak- szervezeteket, amelyek érdekeinket, törekvéseinket, akaratunkat társadalmi, politikai erővé szervezik, s amelyek e szervezett erő birtokában képesek távlati és napi érdekeink következetes képviseletére, védelmére. Álláspontunk nyilvános, határozott képviseletével akarunk részt venni a közmegegyezés és a politika alakításában. Második napirendként a tanácsülés tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezetek és a SZOT 1987. évi gazdálkodásáról és idei költségvetéséről. A szakszervezetek bevételei tavaly elérték a 2,6 milliárd forintot, amelynek több mint 80 százaléka a tagdíjakból származott. A szakszervezetek kiadásai tavaly 2,5 milliárd forintot tettek ki, az évet 100 millió forint megtakarítással zárták. A kiadások több mint a felét közvetlenül az alapszervezetek használták fel, nagyobbrészt nagycsaládos és alacsony nyugdíjjal rendelkező dolgozóik üdülési díjának kiegészítésére, a rászorulók segélyezésére, különféle szociális támogatásokra, a tagság művelődési, kulturális és sportolási lehetőségeinek biztosítására. Az adórendszer változása és az árak emelkedése kedvezőtlenül befolyásolja a szakszervezetek idei gazdálkodását, a kiadások — a költben is jóval több burgonyát forgatnak ki a gépek. A helyzetet súlyosbítják a komolytalan szerződéskötések, illetve azok elmaradása. Ilyen — egyelőre még ugyancsak képlékeny — piaci helyzetben a termelők legfeljebb az áfé- szek segítségére számíthatnak, az exportcégek hatékony piackutatásaira alapozhatnak, ám végső esetben önmaguknak kell vevőket verbuválni a kenyérpótló élelmiszerre. A nagy eladók listáján korábban a Tszker is szerepelt, de ma már nem foglalkoznak burgonyaértékesítéssel, mindössze annyit vásárolnak fel, amennyi a fővárosban működő három zöldségboltjuk igényeit kielégíti. Ugyancsak Budapest téli ellátására szerveznek úgynevezett dotációs tárolást, ám az ily módon bevont gazdaságok sorában mindössze a csepeli Duna és a gyűli Szabadság termelőszövetkezet nevét olvashatjuk. Az utóbbi nagyüzem az elmúlt esztendőkben teljesen megszüntette a burgonya termesztését. Ám ettől függetlenül kereskedelmi ágazata most is foglalkozik a gumók felvásárlásával és értékesítésével. Tavaly veszteséggel Ök ugyan elsősorban a nagy krumplitermelő Somogy és Szabolcs megyéből, valamint a Dél-Alföldről szerzik be a szükséges mennyiséget, de a nagyobb forgalom — nagyobb nyereség elvét követve, szőkébb pátriánkból is vállalnak forgalmazást, ha a piac úgy ségcsökkentő intézkedések ellenére is — várhatóan meghaladják majd a bevételeket. Ha az év folyamán nem sikerül egyensúlyjavító intézkedéseket tenni, akkor a tartalékok felhasználása is szükségessé válhat. Jelenleg 12 szak- szervezet költségvetése deficites. A szakszervezetek gazdálkodásával kapcsolatban elhang. zott egy olyan javaslat, hogy a költségvetés előirányzatairól, s végrehajtásának elfogadásáról a jövőben ne a SZOT elnöksége és titkársága, hanem az Országos Tanács döntsön. E javaslatot elfogadták azzal, hogy az ehhez szükséges alapszabályi módosítást az ősszel összehívandó országos értekezlet végezze el. A szaktanács megvitatta a nyugdíjasok érdekében és körében végzett szakszervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait is. Ezzel kapcsolatban Csikós Pál, a SZOT titkára . hangsúlyozta, hogy a tagság körében erősödik az igény a nyugdíjasok helyzetének javítására, mert a nyugdíjasoknak egyre népsebb csoportjai kerülnek a megélhetés társadalmi minimumának közelébe. Ezért a szakszervezeti mozgalom szorgalmazza az infláció kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását a nyugdíjasok körében, a vásárlóértéküket vesztett nyugdíjak felemelését legalább a szükségletek társadalmilag minimális szintjére. Olyan rendszer kialakítását és alkalmazását sürgetik, amely garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A szociális ellátás javítása érdekében a szakszervezetek igénylik, hogy anyagilag is ismerjék el, ha valaki otthon ápolja, gondozza idős, arra rászoruló családtagját, s kapjanak támogatást az idősek ellátását szolgáló vállalko- . zási formák. kívánja. Az árualapjuk — úgy tűnik — már most biztosítva látszik azoknak a gazdaságoknak a terméséből, amelyek a tavalyi kritikus helyzetben sem hagyták cserben a gyália- kat. Éppen ezért az idén csak a legritkább esetben kötötték le szerződéssel a tei’mést; a keresletnek, illetve az új értékesítési lehetőségeknek megfelelően vásárolnak. Ily módon elkerülhető az a kellemetlen helyzet is, amelynek nyomán tavaly a szerződéseket felrúgó gazdaságok jóvoltából veszteséggel zárták e termék forgalmazását. Prizmában a burgonya * li A burgonyatermelő nagyüzemek közül az egyik legjelentősebb Pest megyeinél, a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezetnél érdeklődtünk a dolgok állásáról. Megtudtuk, hogy azon a tájon eddig az időjárás nagyon kedvező volt, ám az utóbbi napok nagy szárazsága miatt öntözésre kellett adni a fejüket a szakembereknek. s ha még hosszabb időn keresztül csapadékmentes lesz az idő, akkor bizony a 25 tonna körüli átlagokról lemondhatnak. Az elmúlt évben a 10 tonna körüli átlagtermés eladásával nem voltak gondok, ám a kereskedők úgy látják, az idei nagyobb mennyiséget is gond nélkül lehet értékesíteni. Ez részben a szedd-vidd akciónak köszönhető, részben pedig a környező üzemek, illetve vállalatok szakszervezeti bizottságai nyújtanak segítséget. Felvásárolják a dolgozóik számára szükséges készletet, s aztán elosztják azt. A szakemberek is azt hangsúlyozták, hogy az őszi burgonyával nem lenne gond sehol az országban. Attól azonban tartani lehet, hogy a termelők a nagyobb hozamok érdekében már korán kiszedik a földből a csírázott gumókat, s másodszor is elültetik azokat. Mire azonban a már második újkrumpli termése is beérik, a piac várhatóan telített lesz. Ekkor csak az a megoldás marad, hogy jobb pozícióra, illetve árakra számolva elvermelik, prizmába rakják a burgonyát. Ennek értékesítése azonban nem mindig hoz üzleti sikert. A dunavarsányi termelőszövetkezetnek két esztendővel ezelőtt sikerült exportálnia a termés egy részét külkereskedelmi vállalaton keresztül, ám az eladásnak ez a módja felesleg esetén is meggondolandó, hiszen a kiszállítás és az előkészítés jóval költségesebb, mint a belföldi értékesítés, ugyanakkor nem térül meg a tavalyinál kétszer drágább vetőburgonya ára sem. B. Gy. Meseként hangzik, pedig igaz. Akkor, amikor hazánkban az összes gabonaféle — búza, rozs, árpa, zab, kukorica, triticale, kétszeres, rizs, kölesmag, cirokmag, pohánka — termése 5,5 millió tonnát ért el, sorozatban gyártottak itthon kombájnokat, szebb megjelöléssel, arató-cséplő gépeket. Ez az akkor 1950-ben volt. Ma, amikör a gabonafélék összes termése az előbb említett mennyiségnek majdnem a háromszorosa, természetesen nincsen ilyen gépgyártás. Hja persze, a KGST-szakosodás, -szakosítás ... Kacskaringós út ez! Nem könnyű rajta eligazodni. Logikus, hogy nagy tömegben ott kezdtek arató-cséplő gépeket előállítani, ahol a több száz, több ezer hektáros tábláknak a termését lehetetlenség lett volna kézzel betakarítani. Az Egyesült Államokban. Onnét vette át Európa. Úttörők ugyan nem voltak tehát azok a magyar szakemberek, akik 1950-ben nekikezdtek a hazai gyártásnak, de tagadhatatlan, bátorságban, ötletekben nem szűkölködtek. Ennek köszönhetően azután az Első Magyar Gazdasági Gépgyár — az EMAG — készítette berendezéseknek nem csak itthon, hanem külföldön is jó híre kelt. A termék minősége, valamint az a tény, hogy viszonylagos technikai újdonságot tudott fölkínálni a külföldi partnereknek és a hazai felhasználóknak az ipar, kapóssá tette a berendezést. Meglepő, nem meglepő, például harminc esztendeje, 1958-ban 1361 aratócséplő gépet adott el határokon kívül a külkereskedelem. Az idősebb szakemberek még emlékeznek arra a legendás gépre, az AC—400-asra; zajos volt, a vezető feje felett egy pici ernyő képviselte a kényelmi berendezéseket, sok üzemanyagot fogyasztott, de ment és ment, tízórás műszakban megjárt 8—10 katasztrális holdat, mert akkor még azt jártak a gépek, nem hektárt... Mosolyogtató messziség? A gép is, a kát. hold is, a termésátlag is? Valóban lehet mosolyogni, egészen addig, míg eszünkbe nem jut az elvesztegetett lehetőségek sokasága, a megrekedt mezőgazdasági gépgyártás, a sokszori átszervezés, aminek következményeként egy nagy hagyományú iparterület egy időre jelentéktelenné zsugorodott... A megyében a hetvenes évek második felében dolgozott a legtöbb gabonaaratócséplő gép, azóta számuk folyamatosan csökken. Amiben része van a technikai fejlődésnek, azaz annak, egy ezek a gépek egyre többet tudnak, teljesítményük rohamosan növekszik (minőségük azonban korántsem változik jó irányban ilyen mértékben),,de része van benne a tőkeszegénységnek is. Amire rácáfolni látszik a legfrissebb tapasztalat. Az idén, a legutóbbi napokig a megyei mezőgazdasági üzemek nyolcvan gépet vásároltak meg. Ami jele lehet annak, hogy mégis van pénz, s ugyancsak jele lehet valami másnak is, annak, hogy a szövetkezetek, az állami gazdaságok egy részében már egészen- egyszerűen nincsen tovább, gépet kellett venni, máskülönben ott marad a lábán a gabona ... Ügy hisszük, is-is, mindkettőben rejtezik igazság. A megyében ugyanis a kombájnoknak az egyharmada az 1980-as esztendőt megelőzően került le a gyártószalagokról. Műszaki, fizikai értelemben egyaránt elhasználódott tehát, pótlásfa szorulna. Sok üzemben azonban azzal válaszolnak a kérdésre, mikor, hogy miből?! Tavaly a megyében ugyanannyit fordítottak beruházásiak a mezőgazdasági üzemek, mípt 1981-ben. Csak éppen az azonos összegnek a reálértéke áll távol egymástól. Holott 1985-ben rekordtermés volt gabonaneműekből, s tavaly a második legjobb eredmény. Egy-egy kombájn árát azonban ma már milliókban számolják... Sokszorosan elcsépeltük azt az igazságot, hogy a műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban is pénzbe kerül. S addig hajtogattuk ezt, míg közben fogyatkozott a gépállomány, zsugorodott a pótlásra, cserére, fejlesztésre jutó pénz. Ma a megyében hatszáznál valamivel több gépre vár a munka, learassa, elcsépelje a gabona- termést. Tisztelet azoknak, akik az öreg gépekkel küszködve napról napra a lehetetlent kísértik. Jó dolog tehát az a négyezredik kombájn. Csak éppen a háttér az, ami nyugtalanító. M. O, Jó ütemben folyik az aratás A nagyszerű időjárásnak köszönhetően jó ütemben halad az aratás Pest megyében.' Ä gazdaságok nagy teljesítményű kombájnjai a mai napig az őszi árpa majdnem 90 százalékát, az őszi búzának pedig mintegy 15 százalékát takarították be a táblákról. A búzát most még elsősorban a déli részeken vágják a gépek, de jó néhány nagyüzemben már a hét végs is a földeken találja az arató brigádokat. A SZOT határozata a megújulásról Alkossanak szakszervezeti törvényt
