Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
IST MEET EM I IZ MSZMP FEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TIMACS LIP11 XXXII. ÉVFOLYAM, 163. szAM Ára: 2,20 forint 1988. JÜLIUS 9., SZOMBAT A SZOT határozata a megújulásról Alkossanak szakszervezeti törvényt Pénteken ülést , tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta a szakszervezetek tevékenységének megújítására kidolgozóit átfogó program tervezetét. Az előterjesztéshez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött .szóbeli kiegészítést. Leszögezte : olyan szakszervezet formálása a cél, amely a szocializmus ügye iránt elkötelezett, a párttal, a kormányzati szervekkel partneri viszonyban van; a munkavállalók érdekeit markánsan feltárja, képviseli és védi, erősíti a dolgozók egymás iránti szolidaritását. Ehhez újra kell gondolni a szakszervezeti mozgalom funkcióit és eszköz- rendszerét is. A gazdasági változások egyre inkább előtérbe állítják a szakszervezetek érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatait. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy amikor a döntések előkészítése során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, akkor ez a képviselet nem korlátozódhat csak a szervezett tagságra, nagyobb horderejű kérdésekben a szakszervezeteknek valamennyi munkavállaló érdekét közvetítenie kell. Az érdekvédelem viszont már alapvetően a tagsági viszonyhoz kötődik. A hatékony érdekképviselethez, érdekvédelemhez megfelelő eszközökre, jogosítványokra, garanciákra is szüksége van a szakszervezeteknek. Ezért is szorgalmazzák szakszervezeti törvény megalMagyar-NSZK külügyi tárgyalások Rendszeres párbeszéd Kovács László külügyminiszter-helyettes meghívására július 7—8.-án látogatást tett Magyarországon dr. Dieter Kastrup, az NSZK külügyminisztériumának politikai cső. portfőnöke. A tárgyalások során megállapították, hogy a magyar—NSZK kapcsolatok a magyar kormányfő 1987 októberi látogatása óta minden területen tovább bővültek. Mindkét fél kinyilvánította a magas szintű és rendszeres politikai párbeszéd és a szakminiszteri találkozók folytatására, a gazdasági kapcsolatok, a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés, az idegenforgalom bővítésére irányuló szándékot. Egyetértettek abban, hogy mindehhez jó feltételeket biztosít a kelet— nyugati kapcsolatok kedvező alakulása. Magyar részről hangsúlyozottan méltatták azt a segítséget, amelyet az NSZK kormánya nyújtott a hazánk és az európai közösségek között június végén parafáit megállapodás létrehozásához. Dr. Dieter Kastrup és Kővári Péter külügyminiszter-helyettes áttekintették a Magyar Nép- köztársaság müncheni, illetve a Német Szövetségi Köztársaság pécsi főkonzulátusának tervezett megnyitásával összefüggő kérdéseket. A nyugatnémet vendéget fogadta Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során mindkét fél kifejezte érdekelt, ségét a kelet—nyugati és azon belül a szovjet—amerikai kapcsolatok további javulásában, újabb fegyverzetkorlátozási megállapodások elérésében, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelében és a regionális válsággócok felszámolásában. kotását, amely pontosan rögzítené a mozgalom lehetőségeit, jogait és kötelezettségeit. A szakszervezeti törvénynek tartalmaznia kell a klasszikus szakszervezeti jogosítványok közül egyebek mellett a munkabeszüntetés, a sztrájk jogát és igénybevételének szabályait — hangsúlyozta a SZOT főtitkára, majd hozzátette: a munkabeszüntetés lehetőségének jögilag garantált biztosítására, szabályozott kereteinek kialakítására azért is szükség van, hogy az érdekmegnyilvánulások kemény, határozott formái se ölthesse- nek politikai színezetet. Az elmúlt évek társadalmigazdasági hatásai — a reálbérek csökkenése, a gyors ütemű infláció állandósulása, a megjelenő foglalkoztatási gondok, s ezzel a munkavállalók biztonságának bizonyos helyeken tapasztalható megrendülése — a középpontba állították az összetartozás, a munkás-, szélesebb értelemben a munkavállalói szolidaritás eszméjét — emelte ki Nagy Sándor. A gazdasági struktúraváltás, a társadalmi változások terheit nem viselheti egy-egy réteg, dolgozói csoport pusztán azért, mert olyan szakmája, foglalkozása van, olyan vállalatnál dolgozik, . az ország olyan régiójában él, amely a világgazdasági változások s a talán nem is ritkán hibás központi-döntések következményeként válságos helyzetbe került. A szakszervezetek hivatása éppen az, hogy ezekben az esetekben a tiszta közgazdasági racionalitással szemben — vagy amellett — a társadalmi szolidaritás, a szociális igazságosság szempontjait képviselje. E szolidaritást fejezi ki, amikor bizonyos változások feltételeként, a döntések következményeinek enyhítésére szigorú követelményeket fogalmaznak meg a szakszervezetek, s ide tartozik az is, hogy a mozgalomnak még (folytatás a 3. oldalon) Július 27-én az USA-ban Reagan—Grósz találkozó Reagan amerikai elnök július 27-én találkozik Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Ezt Mariin fitz- water, az amerikai elnök szóvivője jelentette be röviden, csütörtök délután. Reagan a megbeszélést követően munkaebéden látja vendégül a magyar kormányfőt. Svájci részvétellel Új vegyesvállalat Több mint 260 millió forintos alaptőkével vegyesvállalatot alapított a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat, az abádszalóki Lenin Tsz és a svájci André Kereskedőház. A megállapodás alapján egy éven belül korszerű zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemet létesítenek a tsz alföldi telepén, ahol mindenekelőtt szárított hagymát gyártanak, csaknem kizárólag exportra. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló jelentést, illetve az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot, Németh Miklósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság a tervezettnél korábban tájékozódjon az idei év gazdasági helyzetéről, mivel a tervezett célok elérésének teljesítése a stabilizációs és kibontakozási program eredményes végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfogalmazhatók az 1988. évi gazdasági folyamatok érdemi befolyásolásához szükséges politikai elképzelések. A következő évek gazdaság- politikai fordulatának eléréséhez szükséges annak fő irányaival foglalkozni. A jelentés tartalmazza a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a radikálisabb változtatások szükségességét és lehetőségét fogalmazza meg, a második viszont fokozottabb, kevesebb társadalmi feszültséggel járó átalakítást céloz meg, kockáztatva ezzel, hogy a kibontakozás elhúzódhat. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a Központi Bizottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében vitassa meg a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire tett javaslatot. A téma tárgyalásának fontosságát alátámasztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, megszaporodtak az állampolgárok gyülekezési, egyesülési törekvései. Jogrendszerünkből viszont hiányzik a gyülekezési, valamint az egyesülési jog részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demokrácia érvényesítésének biztosítása, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében az Országgyűlés megfelelő törvényt alkosson e témakörben is. A Központi Bizottság elé kerül még a saját, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája, Lukács János KB-titkár előadásában. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előadásában személyi kérdéseket terjesztenek a testület elé. Váljék az egészségmegőrzés központjává A gödöllőiek új szakrendelője Egészségügyi intézményt adott át rendeltetésének dr. Illés Béla szociális és egészségügyi miniszterhelyettes tegnap délután Gödöllőn. A város és vonzáskörzete II. számú szakorvosi rendelőintézetét másfél éves munkával alakították ki a városi pártbizottság régi épületéből. Az avatóünnepségen részt vett Vass Tiborné, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, a megyei pártbizottság képviseletében pedig Herczenik Gyula osztályvezető. Az ünnepséget megnyitó beszédében Papp István tanácselnök arról is beszélt: azért, hogy ebben a korszerűen felDr. Illés Béla szociális és egészségügyi miniszterhelyettes adta át az új egészségügyi létesítményt. (Erdősi Ágnes felvétele) K eserves, mert kevés eredményű küzdelem ez. Hosszú esztendők óta bizonygatjuk, a megye termelőágazataiban, intézményeiben, mindenütt, ahol bért fizetnek, sokkal-sokkal több figyelem jut arra, mennyit fizethetnek, fizetnek, mint arra, miből fizetnek. Történik ez akkor, amikor például a minisztériumi felügyelet alatt levő vállalatoknál a megyében a termelési költségeken belül a bér — tevékenységi területenkénti eltéréssel — három és hét százalék közötti arányt képvisel. Történik ez akkor, amikor a megye ipari szövetkezeteinél — itt sem szabad elfeledkezni a működési jellemzők eltérő ha- ' tásairól — száz forint termelési költségből a bér 14—■ 20 forint közötti összeget ér el. Az arányok nem igényelnek különösebb kommentárt. S folytathatjuk. A megye állami gazdaságaiban a termelési költségeken belül a bérhányad Illő, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 18—22 százalék között található. Folytathatjuk azzal... ne folytassuk, mert szükségtelen. Ezek az arányok kellően kifejezik, milyen furcsa, hamis irányba mutató helyzet alakult ki és áll fenn hosszú ideje, érthetően nem kivételként az országban, hanem az KERESŐ országos jellemzőkkel alapvetően egyezve. Vigasz ienne-e számunkra, s még inkább a termelők, az intézmények, általában minden bért fizető hely számára, hogy a gond általános? Nem vigasz. Meggyőződésünk szerint a mai, már-már elképesztően zavaros bérszabályozás közepette is rengeteg mindent tehettek volna és tehetnének ma is a munkaadók a legalább úgy-ahogy elfogadható költséggazdálkodás, bérjavítás, teljesítményarányos bérezés érdekében. Tapasztalatokra ala. pozott meggyőződésünk az is, hogy nagyon sok helyen azért meghökkentően ala- csonyían tartandó) a bérhányad, azért fizetnek már- már megszégyenítő összegű béreket, mert alig valamit vagy semmit sem törődnek a másik oldallal. a költségek döntő részével! Ne tartsuk furcsának, sokkal inkább jellemzőnek, hogy olyan megyei nagy- vállalatoknál. amelyeknél a száz forint termelési költségből a bér mindössze két forint nyolcvanat, három forintot köt le. a gazdasági vezetés, a politikai szervezetek — beleértve ebbe a bérkérdések részleteivel is előszeretettel foglalkozó pártszervezeteket — a jövedelmek alakulására időben, energiában a sokszorosát fordítják annak, mint amit az anyag- és energiagazdálkodásra, az egyre félelmetesebb arányt képviselő általános költségekre. Valami .veszedelmesen hamis illúzió vezérli a valóság megláttatásának és meglátásának optikai keresőit a munkahelyek döntő részén, s éppen mert hamis a vezérlő elv, a keresőkön át látható kép azt a hamisságot mutatja a keresőknek (azaz a foglalkoztatottaknak), hogy ha több bért kap(hat)nak, akkor jól dolgoznak, akkor munkájuk egyre többet ér. Bőséges példatárunk van a megye termelőágazatainak mindegyikéből, s az ún. nem termelő területekről arra, hogy a leggyorsabban éppen ott növelték a béreket, ahol már félreérthetetlen jelei és bizonyítékai voltak az egyre súlyosabb helyzetnek. az alaphiánynak, a veszteségnek, sőt a fizetés- képtelenségnek is...! Az esztendő első negyedében, a tavalyi hasonló időszakhoz képest felgyorsult béremelkedést még tarthattuk a múlt esztendei (a bruttósítás alapjait hizlaló) pénzosztogatás áthúzódó hatásának. De minek véljük akkor azt, hogy ez a növekedés folytatódott áprilisban és májusban is?! Nehogy félreértés legyen: a nettó átlagbéreket (és nem a bruttósítás miatti emelkedést) értjük a növekedésen. S persze, nem lenne baj a forintoknak ez a fokozott kiáramlása a keresőkhöz, ha közben bővülne a termelés, ha a mindennapos gyakorlatot mutató keresők lencséjén feltűnnének a szigorúbb költséggazdálkodás és -elemzés jelei, tényei, eredményei. Ezeknek azonban csupán nyomait látjuk, tapasztaljuk, s ezért fészkel bennünk a félelem: ha így haladunk tovább, mit érnek majd ezek, a keresőkhöz jutó fizeíésforintok?! a kadtak és nem csak vállalati körben, akik ünnepelni kezdtek a januári—februári termelési eredmények láttán, no végre, felfelé megyünk ...! Nem megyünk felfelé. Márciustól (főként a belföldre történő termelésnél) visszaesés, illetve stagnálás következett be, s tart ez az állapot napjainkban is. A fő népgazdasági folyamatok nem igazolják az előzetes, nagyon szerény várakozásokat sem, nemhogy azoknál többet! Szinte törvényszerűen előkészítjük ezzel az ideinél is nehezebb 1989- es esztendőt, pedig fehérből már van éppen elég. Mészáros Ottó szerelt rendelőintézetben hétfőn megkezdhetik a munkát, nagyon sokan tettek. Köszönetét mondott a város kommunistáinak, hogy átadták az épületet az egészségügy, a gyógyítás céljaira. Ezzel lehetőség nyílott a lakosság régi kívánságának teljesítésére, megszűnik a szakrendelések zsúfoltsága. Bővíthető például a sebészet, a belgyógyászat, a labor és a központi sterilizáló, a reuma és a fizikoterápia. Egy helyre kerül az anya- és gyermekvédelem, az ezzel kapcsolatos gyógyászat és szak- rendelések. Az új épületben kapott helyet a központi ügyelet és négy körzeti orvosi rendelő is. Az átszervezésekkel jobb feltételek közé került az ideggondozó és a tüdőgondozó intézet. Az átépítés és a berendezés, a korszerű új műszerek 21,5 millió forintos költségéhez a beruházó, a városi tanács 13 millió forint megyei céltámogatást kapott. A modern diagnosztizáló és gyógyító eszközök vásárlásához 500 ezer forintot adtak össze a városban és körzetében dolgozó üzemek, valamint a községi tanácsok. A lakosság által tavaly és az idén befizetett településfejlesztési hozzájárulásból 3,6 millió forintot vettek igénybe erre a célra, ahogy a közös megegyezés szólt. A város tanácselnöke megköszönte a munkát az építőknek és az egészség- ügyi dolgozóknak. A nemzeti szalagot átvágó dr. Illés Béla miniszterhelyettes avatóbeszédében a többi között azt mondta, bogy szíve szerint azt javasolná: ne szakrendelőnek, hanem egészség- ügyi központnak nevezzék az intézményt. Ahol az emberek tanácsot kapnak ahhoz, hogyan őrizhetik meg egészségüket. S ha valami panaszuk van, betegek, itt szakavatott kézbe kerülnek, hogy visszanyerjék a legnagyobb értéküket, az egészségüket. Az egészségügyi dolgozók nagy feladata napjainkban az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése és az emberek olyan életmódra bírása, amely- lyel ez elérhető. Az ünnepség végén bemutatták a résztvevőknek Gödöllő új szakorvosi rendelőjét. K. E. A politikai főiskolán Diplomaosztás Az MSZMP Politikai Főiskoláján pénteken tartották meg a diplomaosztó ünnepséget. A végzős hallgatókat és a megjelent hozzátartozókat Romany Pál rektor köszöntötte, és tájékoztatta az évfolyam munkájáról. Ezt követően Andies Jenő, az MSZMP KB agi- tációs- és propagandaosztályának vezetője mondott beszédet. A hároméves nappali és a négyéves levelező tagozaton 230-an fejezték be tanulmányaikat és vették át diplomájukat. Közülük 38-an vörös diplomát kaptak.
