Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

Nem csak málna... A ribizli kitett magáért A Börzsöny lejtőin minden várakozást felülmúlt a ribizli- termés. Képünkön a Gál család és Verebes Sándorné szor­goskodik (Vimola Károly felvétele) Felvásárlói szemszögéből már vizsgáltuk az idei .málnahelyzetet, most a ter­melőket kerestük meg. aki­ket ezekben a napokban barnára vagy pirosra sült arccal és karokkal a gyü­mölcsösökben lehetett meg­találni. Nem lenne helyes azonban csak a málnára gondolni. Most van például a ribizliszüret ideje is. Biztos vevők Vámosmikolán a piros ri­bizli valóban kitett magáért. Az óriási fürtöktől néha föl­dig hajolnak az ágak. A Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet területe ez, ahol ottjár- tunkkor kézzel szedték a ter­mést. Péter ■ Ferencet, a gyü- mö!cstermesztési főágazat ve­zetőjét a perőcsényi irodában találtuk meg, és a hozamról kérdeztük. Elmondta, hogy már elkezd­ték szedni a fekete es a piros ribizlit. A málnával ' Sietni kell, mert a nagy meleg, és a kevés csapadék miatt meg­sülnek a szemek. Utána majd a meggy következik. A bérbe adott területek gazdái maguk művelik a vál­lalt részt, de a felvásárló csak a termelőszövetkezet lehet. Az árak ennek ellenére nem ma­riadnak el a környező telepü­léseken fizetettektől. A szö­vetkezetnek biztos vevői van­nak, amelyek igényeit min­denképpen ki kell elégíteni. Ezek a Csongrad Megyei Zöl­dért és két hűtóház, a duna­keszi és a kecskeméti. Kis té­telben osztrák exportjuk' is lesz. ' A főágazat-vezető szerint a málna esetében a szövetkezet szempontjából az árak ma nem reálisak, 50-60 forint vol­na a még elfogadható, de het­vennél olcsóbban már senki nem adja szívesen. Hét felvásárlóhelyük van, ezek egyikére tértünk be. Szomorúan, a megszedett lá­dák mellett néhány üressel érkezett egyik-másik szedő, ök már dél körül végeztek. Csak ennyi- volt aznapra. Egy kicsit elszámoltuk magunkat — mondták, akik így jártak. Alig győzik Nem messze a ribizlisben a Gál családot találtuk, akik ép­pen fordított helyzetben van­nak. alig győzik. Igaz, ennek a gyümölcsnek az ára csak harmada, negyede a málnáé­nak, ők mégse szomorkodnak. D. Z. Társadalmi munka a Kálváriáért A KDIB támogatásával Lapunk hasábjain a közel­múltban adtunk helyet a Vá­ci Városvédők és Városszépí- tők Egyesülete felhívásának a Kálvária és környéke rende­zésére. A társadalmi munka­akció megkezdődött, s augusz­tus 5-ig tart. Ebben az idő­szakban, bármelyik napon, reggel 8 és este 2Ö óra között, bárki jelentkezhet társadalmi munkára, s szakmai irányítás mellett dolgozhat a terület- rendezésen. (Aki nem tud szerszámot vinni, annak a kommunális költségvetési üzem kölcsönöz.) A Váci Városvédők és Vá- rosszépítők Egyesülete első­sorban a városukért tenni akaró polgárok segítségét kér­te. de támogatásért fordult a Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottság Duna-balparti területi bizottságához is. Forogj, idegen! Forogj csak, idegen! — A vi­déki úgyi9 csak ál) és bámul, ha időnként eljut a fővárosba. Mindig új látnivaló, mindig új színek. Megannyi turistacsalo­gató. Minden alkalommal felfede­zek új üzletet, vagy ha mást nem, egy új feliratot, reklámot. Persze, hogy forog az Idegen! Legutóbb valami mást fedez­tem fel. Egy meglehetősen sze­rényen öltözött férfit, ült a Ma­jakovszkij utcai járdán, előtte már sok-Rok napot, hónapot, évet látott sapkája — egyelőre üresen. Ö is csalogatta a turis­tákat, imigyen: Ajlávjú améri- káni, ájlávjú amerikáni... — nos E bizottság javaslatára, a társadalmi munkaakció tech­nikai költségeihez való hozzá­járulásként. a KDIB elnöke 35 ezer forint előzetes támo­gatást biztosított. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 16«. SZÄM 1988. JULIUS 6., SZERDA Regionális konferencia Vácott A kommunális szolgáltatásról A települések üzemeltetése, a kommunális ellátás helyzete, szerepe volt a témája annak a kétnapos konferenciának, amelyet Vácott rendeztek a kommu­nális költségvetési üzemben. A konferenciának több rendezője volt: az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, az ÉTÉ városfejlesztési tagozata, a Pest Megyei Tanács és az MTESZ környezetvédelmi bizott­sága. A közreműködők között volt — a költségvetési üzemen kívül — a Kertészeti Egyesülés és a Köztisz­tasági Társaság is. Öt megyéből A kétnapos értekezlet egyi­ke voll, annak a négy regio­nális konferenciának, amelyet az ÉVM rendez az ország négy táján. .A váci tanácsko­zásra meghívott csaknem két­száz szakember öt megyét képviselt: Bács, Szolnok, Ko­márom, Nóg'rád és Pest me­gyét. /A konferencián jelen voltak mindazoknak áz üze­meknek, vállalatoknak a kép­viselői, amelyek település- gazdálkodással foglalkoznak. Ugyancsak eljöttek az öt me­gyéből a kommunális vállala­tokat, üzemeket irányító, fel­ügyelő tanácsok képviselői is. A konferencia tapasztalatai­ról a vendéglátót, 'a kommu­nális költségvetési üzem igaz­gatóját, Brandt Jánost kér­deztük. Mint az igazgató elmondta, a tanácskozás első előadását Jantnér Antal, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium miniszterhelyettese tar­totta! Előadásának témája a kommunális ellátás szerepé volt a leiepülések üzemelteté­sében. Prioritást kért A miniszterhelyettes meg­fogalmazta a minisztérium álláspontját, megítélését a kommunális tevékenységgel kapcsolatban. Azt is leszögez­te, hogy amennyiben a kom­munális szolgáltatásra nem lesz több pénzügyi fedezet, a helyzet katasztrofálissá vál­hat. A minisztériumban látják a gondokat, s maga a minisz­terhelyettes is amellett van, hogy ez a terület, vrioritást él­vezzen: A Belügyminisztérium fő­osztályvezető-helyettese, Mó­ré László, a tanácsi irányítás további ej lesztéséről beszélt, egyértelműen megfogalmazva a tanácsokkal szemben tá­masztott igényeket: mit kell tenniük ezen a területen. A Kertészeti Egyesülés igazgató­ja. ^ Kokics Tibor, a települé­sek zöld területének fenntar­tásáról tartott előadást, a Köz- és Településtisztasági Társaság ügyvezető igazgató­ja, Széles József, a települé­sek kommunális hulladékai­nak kezelését és elmek ta­pasztalatait ismertette. A tanácskozás második nap­ján Vác és vonzáskörzete helyzetéről Brandt János igaz­gató tartott ismertetőt, majd Kinek fütyül? Szabad-e osztályindulót éne­kelni? A Vén Dunában még érettségi találkozón sem. Le­vélírónk ezért ragadott tol­lat: míg szünetelt a zene, ók el akarták énekelni régi osz­tályú ídujó,jukat, ám az üzlet­vezető' ezt megakadályozta, méghozzá nem a legudvaria­sabban. A levél írója így összegezi kifogásait: „Hiába a külföl­dön szerzett szakmai tapaszta­lat, amit nemrég az újság ha­sábjain méltattak, ha az üz­letvezető még köszönni sem tud. (Külföldön nem kell?) Ha tényleg tilos, az éneklés, azt udvariasan is közölhette vol­na!” Hogy joga van-e egy társa­ságnak a Vén Dunában osz­tályindulót énekelni, nem tud­juk, s távolról azt is nehéz el­dönteni, hogy mennyire volt udvariatlan az üzletvezető. Két dolgot azonban biztosan l ii- dunk. Az egyik, hogy mi La­punk hasáb,lain csak bemutat­tuk a megújult Vén Dunát, és nem dicsértük. A másik, hogv ha az üzletvezető valóban ud­variatlan, ezt elöbb-utóbb az üzlet forgalma fogja bánni. —gó. Gyógyszertár — drogéria Óvjuk egészségünket! A Stockholmban megtartott AIDS-konferencia idején gon­doltam körülnézek Vácott hogy fogynak-e az óvszerek. — Övszert szeretnék — lé­pek a központi gyógyszertár blokkolóablakához. — Milyen óvszert? — kér­dez vissza a hölgy. Érzem, hogy mögöttem megdermed a sor. — Gumit. Tetszik tudni... — Egy pillanat, rögtön adom. Azzal elém tesz két kis mű­anyag zacskócskát. A sárga japán termék, a rózsaszínű eredetét nem tudjuk megál­lapítani. Miután kiderül, hogy nem venni.. hanem írni aka­rok, a hölgy beszédesebb lesz. „Igen, az utóbbi- időben való­ban többen keresik ,.. Igen, lehet, hogy az AIDS-től való félelem miatt... Főleg a kül­földi gyártmányokat vásárol­ják, különösen a nyugati da­rabokat... Hazai? Hazai nincs, esetleg csehszlovák. Né­ha . . J’ Pár méterrel arrébb, az il­latszer boltban három eladónő áll egymás mellett. A legiia- talabbhoz fordulok. Mikor meghallja, mit kérek, önkén­telenül hátralép egy kicsit. Munkatársa viszont azonnal három dobozt vesz ki a pult alól. A gyógyszertárból ismert japán óvszer ezúttal 10 helyett 18 forint. Ezenkívül kapható még a Robinson és a Joy fan­tázianevű nyugati termék. Az előbbi 30 forintba, az utóbbi 28,70-be kerül. Csehszlovák óvszer nincs. Mint megtudom, a forgalom náluk nem nagyon változott, az AIDS-veszély előtt ugyanilyen keresett volt ez az árucikk. — Mennyit adjak, 20-at, 30-at? — ezt már a 10-es számú ABC illatszerrészlegén kérdezi egy középkorú eladó­nő. A legolcsóbb óvszerrel itt találkoztam, 6,40-be kerül a nyugatnémet Amor — igaz, hogy ezzel kimerült a vá­laszték. Naponta átlagosan 50 —60 kel el, egyszerre maxi­mum 10—15-öt kérnek. Már erre is sajnálják a pénzt az emberek — mondja a hölgy. A Köztársaság úti háztar­tási boltba egy történet is­meretében nyitottam be. Egyik ismerősömnek tudniillik, ka­rácsonytájt aprópénz híján óvszerben adták a visszajá- rót. Most viszont egyetlen da­rab sincs a polcokon, pedig a pénztáros a dezodortól a szappanokig mindenhol keres­gélt. „Ügy látszik elfogyott” — állapítja meg lemondóan. „Mostanában többen vesznek óvszert, biztos elkerülte a fi­gyelmünket, hogy fogytán a készlet.” Meg sem merem kér­dezni, mi van, ha sürgős a dolog. A boltból kilépve egy svéd reklámfilm jár az eszemben. Hát nem furcsa, hogy a szö­vegben csak a betegségről esik szó. és egyszer sem hal­lani, hogy mondjuk az óv­szer garantáltan nem lyukas. Vagyis átrendeződnek a funk­ciók. Az élet továbbadásának megakadályozójából az élet védelmének eszköze lett ez a leheletnyi gumidarab. Herpesz, gonorrhoea, chlamydia — ré­misztőén sorakoznak a nevek egymás mögött, és akkor még nem említettem a legrémisz- tőbbet, az AIDS-et. Pusztán a számokkal játszva bizonyára ki lehetne számítani, hány tízezred AIDS-es esik Vácra. Ugyanígy megállapítható len­ne a többi betegség előfordu­lási indexe. Perszp valószí­nűleg' sokkal nagyobb ered­mények jönnének ki a való­ságosnál. Budapesten például feltehetően több a nemi beteg, AIDS-es pedig talán nincs is Vácott. És mégis ... ahogy a mondás tartja: jobb télni, mint... Falusy Zsigmond az üzemeltetés műszaki felté­teleiről a kommunális üzem gépészeti ágazatának vezetője, Csatári Endre beszélt. Kéré­sünkre, Brandt János a máso­dik' nap eseményeiről is szólt. — A konferencia résztvevői­nek igyekeztem bemutatni az üzemünket, s tevékenységün­kön belül, elsősorban a tele- pülésgazdálkodáshoz tartozó szolgáltatásokat, a köztiszta­sági tevékenységünket, a zöld­terület-gazdálkodást. Szóltam a háztartási, a közületi, ipari szemét, hulladék szállításának helyzetéről, szervezettségéről, a közterületek tisztán tartásá­nak feladatairól, s természe­tesen arról, hogy erre milyen pénzügyi fedezetet biztosít a tanács. Tapasztalatcsere A gépészeti ágazatunk- vezetője az üzemeltetés mű­szaki feltételeiről beszélt, ér­zékeltetve azt, hogy az egyre szerteágazóbbá váló tevékeny­ségünk megköveteli egy spe­ciális géppark kialakítását és a korszerű technológiák alkal­mazását is. Brandt János, a Váci Kom­munális Költségvetési Üzem igazgatója, a kétnapos tanács­kozásról szólva, végül el­mondta, hogy a résztvevők megnézték az üzem két éve átadott javítóműhelyét, az or­szágban egyedül itt működő konténermoso-berendezést. A vendégeknek bemutatták az üzem raktárgazdálkodását, és a szakemberek megtekinthet­ték a város szeméttelepét is. B. J. A Földvári téren Boltot terveznek Élelmiszerbolt nyitásáról folynak tárgyalások a városi tanács és az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat között. A tervezett üzlet az épülő Föld­vári úti lakótelepen szolgálná a vásárlókat. Beszédes számok Könyvtárakról A csaknem 200 ezer köíé- tes Katona Lajos Városi Könyvtár — amely tavaly 106 ezer könyvet kölcsönzött — szerda kivételével szinte egész nap várja a látogatókat. Hét­köznap 9 és 19 óra között, szombaton 11 és 17 óra között tart nyitva. A könyvtár köteteinek mint­egy tele ismeretterjesztő mű, egyharmada szépirodalmi. 224 hazai és külföldi lap, és nagy mennyiségű hangzó anyag .is várja a látogatókat. A hang­tár hétfőn és szerdán tart szünnapot, kedden 14—19 óra között, csütörtökön és pénte­ken 14—17 óra között, szom­baton pedig 11—17 óra között látogatható, A gyermekkönyvtár az úl- törőházban működik. Szerdán tart szünnapot, a többi napo­kon 13—18 óra között, kedden és pénfeken délelőtt 9—12 kö­zött is látogatható. Szombaton 9 és 14 óra között tart nyitva. A Katona Lajos könyvtár mintegy 30 ezer kötetet hét általános iskolában helyezett el. Fiókkönyvtár működik a Dózsa György út 55-ben, amely hétfő—szerda—pénteken tart nyitva, 13.30-tól 17.30-ig. Nyitott könyvtár a Deákvá­ron levő Ságvári klubkönyv­tár is. Ez kedden és csütörtö­kön 16.30 és 19.30 óra között látogatható. Klubkönyvtár van a MÁV váci állomásiönökségén is: ez a vasutasdolgozók és család­tagjaik számára kölcsönöz, ök kedden és pénteken vehetik igénybe, 14.30-tól U7.30 óráig. Doktorrá avatás Erdélyi Sándort, a vácrMr- tók Béla Zeneiskola* Apáczai Csere János-díjas tanárát, a Müsica Humana Kamarazene- kar vezetőjét, doktorrá avat­ták az -Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen. A pályán maradni J „A komolyan vett játék nemcsak szórakoztat, hanem ^ nevel is. Csapatunk mindig nyerni tudott. Megnyerte ^ a fegyelmezett játék és a sport örömét. Megnyerte *a ^ barátság összetartó erejét. Megnyerte a vesztett csaták ^ életre nevelő emlékét. Hiszen az életben is gyakran ve- ^ szíteni tudni kell. Aki nem tud veszíteni, nem is tud V. őszintén játszani, és igazán sohasem nyer.” Az idézet egy nagyjából há­romszögletű papírzászló egyik oldalán látható. A másik ol­dalán csak három betű olvas­ható: VTK. Azaz veszteni tudni kell. Vác egyik' szebb napokat látott futballcsapatá­nak neve. (A szebb napok 1973-ban voltak: az akkor in­dult kispályás labdarúgó-baj­nokságot a VTK nyerte.) Idén, most véget ért városi bajnok­ságon a B osztályban a csa­pat a 8. helyen végzett. De hát veszíteni tudni kell, vall­ják mind a tízen a csapat menedzserével, szervezőjével, alapítójával, Kucsák Gábor könyvkötőmesterrel. Kucsák Gábor is csak leg­feljebb kiegészíteni tudja a zászlóra nyomtatott hitvallá­sukat: — Szeretem a focit. Az a lényeg: úgy is lehet játszani, hogy nem egymást rúgjuk, szidjuk. Nemcsak ma. ga a foci vónz, bár annak idején már Váci Vasutasban is játszottam, hanem a kikap­csolódás, a szórakozás, a jó társaság is. Es ezen a bajnok­ságon ötszáz ember normáli­san szórakozik. Hogy mennyire normálisan, azt elsősorban ő tudja eldön­teni, ugyanis a fegyelmi bi­zottság elnöki tisztét Is betöl­ti. S ezért a szórakozásért anyagi áldozatokra is hajlan­dóak: fizetik a nevezési dí­jat, megveszik a szerelést, té­len pedig tornatermet bérel­nek, hogy legyen hol edzést tartani. A homlokzatán 1800-as év­számot viselő ház. az udvar­ban levő kicsi és zsúfolt könyv­kötőműhely nem arról tanús­kodik, hogy a könyvkötőmes­ter bármilyen hobbinak sza­badon hódolhatna. (A műhely­ben i áll egy gyönyörű, nagy gép. Kis tábla hirdeti rajta, hogy bizonyos Karl Krause gyártotta — úgy egy évszáza­da. Azt hittem, egy gyűjte­mény drága darabja, ám ki­derült,* hogy munkaeszköz: egy nem éppen könnyen kezelhető kézi vágógép.) — A szakmából ma már nem lehet megélni. Régen művészi szakma volt, most egy szak­munkás-bizonyítvány is elég. Igaz, egyre kevésbé van szük­ség arra, hogy a könyvkötő va­lódi bőrkötést csináljon, és ne csak bőrbe kösse a könyvet, a régi könyvek fűzésére és ja­vítására is kisebb az igény. A magánmegrendelések az egyli- zedét sem teszik ki a mun­kámnak, Többnyire nyomtat­ványokat, jegyzőkönyveket kö­tök vállalatok, tanácsok szá­mára, csinálok díszdobozokat, és azon gondolkodom, hogy milyen tömegárut, albumot, jegyzettömböt tudnék gyártani. Mert a közületi megrendelé­sek is csökkennek. Cseng a telefon. Valaki ar­ra figyelmezteti Kucsák Gá­bort, hogy el ne feledkezzen az esti edzésről a FICE-pá- lyán. — Biztos ott leszünk mind a tizen — mondja már nékem a csapat menedzsere. Hát igen. a salakpályán azért könnyebb veszíteni. Borgó János ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents