Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

» AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött Moszkvában a magyar-szovjet csúcs A teljes egyetértés jegyében PEST MEGYEI Közleményt adtak ki © Hazaérkezett Grósz Károly XXXII. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM Ára: 1,JÍ0 forint 1988. JÚLIUS 6., SZERDA Megkezdődött a KGST 44. ülésszaka Felszólalt tegnap Marjai József Kedden délelőtt megkezdő­dött Prágában a KGST 44. ülésszaka. A tanácskozás mun­kájában részt vesz a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Georgi Atanaszov miniszterel­nök vezetésével, a Gsehszlo- vák Szocialista Köztársaság küldöttsége Lübomir Strougal miniszterelnök vezetésével, a Kubai Köztársaság küldöttsé­ge Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes, veze­tésével, a Lengyel Népköztár­saság küldöttsége Zbigniew Messner miniszterelnök veze­tésével, a Magyar Népköztár­saság küldöttsége Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, Magyarország állandó KGST- képvisfelője vezetésével, a Mongol Népköztársaság kül­döttsége Dumágin Szod- nom miniszterelnök veze­tésével, a Német Demok­ratikus Köztársaság kül­döttsége Willi Stoph minisz­terelnök vezetésével, a Román Szocialista Köztársaság kül­döttsége Constantin Dasca- lescu miniszterelnök vezetésé­vel, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének' kül­döttsége Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök vezetésével és a Vietnami Szocialista Köztársa­ság küldöttsége Vo Van Kiét miniszterelnök-helyettes ve­zetésével. A tanácskozáson je­len van a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság küldöttsége Janez Zemljarics- nak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének vezetésé­vel. Az ülésszakon megfigye­lőként részt vesznek Afganisz­tán, Angola, Etiópia, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság, Laosz, Mozambik és Nicaragua képviselői is. A tanácskozást Lubomír Strougal nyitotta meg, majd megkezdődött a plenáris ülés. Ezen megvitatták a KGST Végrehajtó Bizottságának be­számolóját a legutóbbi ülés­szak óta végzett tevékenység­ről. Véleményt cseréltek a szocialista nemzetközi munka- megosztás 1991 és 2005 közötti időszakra szóló tervezetéről, a KGST európai tagországai és Vietnam, Kuba, Mongólia kö­zött folytatandó sokoldalú együttműködés átfogó prog­ramjáról. Megvitatták az 1991 —1995-ös népgazdasági tervek egyeztetésének pontosított programját és a gazdasági együttműködés problémáinak jegyzékét. Szó volt a KGST- tagországok sokoldalú távlati gyártásszakosítási és .kooperá­ciós programjáról -is. A részt­vevők áttekintették, hogy mi­lyen eredményeket értek el a népgazdaságok elektronizálá­sában, amely a 2000-ig szóló komplex program kiemelt ré­sze. Szó volt a KGST-üléssza- kok 1989—90-re szóló munka­program-tervezetéről, valamint a 45. ülésszak előzetes napi­rendjéről és időpontjáról. A délelőtti ülésen szólalt fel Marjai József, a magyar küldöttség vezetője is. (Be­szédét a 2. oldalon ismertet­jük.) A napirendi pontok megvi­tatása szerdán folytatódik. Kegyelettel adózunk Bartóknak Visszatért szülőföldjére r~ Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a ha­tárőrök díszsorfala között délután fél egykor érkezett meg az ünnepi díszbe öltözött, nemzeti színű zászlókkal fellobo­gózott hegyeshalmi határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor begördült az ünnepség színhelyére, az egyesített szombat­helyt és kőszegi madrigálkórus előadásában, Németh István karnagy vezényletével felhangzott az Elindultam szép ha­zámból ... kezdetű népdal. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész elszavalta Ady Endre: Föl­földobott kő című versét, majd a kormány, és a magyar társa­dalom nevében Czibere Tibor művelődési miniszter mopdott ünnepi beszédet. — Megrendültén hajtunk fe­jet Bartók Béla földi marad­ványai előtt — mondotta —, amikor nagy zeneköltőnk — személyes óhajának és az egész nemzet kívánságának .beteljesüléseként — 48 évi tá­voliét után immár végérvénye­sen hazatért. A tisztelgő főhaj­tás az egyetemes zenekultúra korszakos jelentőségű alkotó­jának, zeneművészetünk egyik megújítójának, a hazá­ját szerető művésznek szól. Annak a magas rendű emberi és művészi magatartásnak, amit Bartók Béla életművé­vel testesít meg számunkra. — Életének és munkásságá­nak meghatározó vonása a hűség a tudatosan vállalt esz­ményekhez. Fiatalon elköte­lezte magát a társadalmi igaz­ságosság, a humánum és a né­pek testvériségének eszméivel. A művészi újítás gondolatát összekötötte .a társadalmi vál­toztatások ügyével, a „tiszta forrást” keresve a népzenei hagyományokhoz fordult. — Most, amikor a Bartók család elhatározása lehetővé tette, hogy Bartók Béla ham­vai Magyarországra érkezze­nek, és kívánsága szerint magyar földben találjanak végső nyugalomra, úgy érez­zük, hogy az anyaföld jelké­pes megérintése bennünket,’ Bartók honfitársait, hagyaté­kának őrzőit és ápolóit tölt el új erővel. Az ünnepség a Szózat el­hangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a főváros felé. Győf-Sopron megye tele­püléseinek lakói a Öudapestre vezető fellobogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat áll­tak, így fejezték ki mély tisz­teletüket a hazatérő Bartók Béla iránt. Délután négy órakor Buda­pestre, a Magyar Tudományos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót az MTA székhá­zának feldíszített oszlopcsar­nokában ravatalozták fel. A délutáni órákban itt rótták le kegyeletüket a zenetudós em­léke előtt tisztegelve a magyar politikai, kulturális élet ve­zetői, művészek, tudósok, Bar­tók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Iványi Pál, a Fő­városi Tanács elnöke mondott beszédet: — Vigasz és megnyugvás számunkra, hogy Bartók Béla végső nyughelye — ha meg­késve is — július hetedikétől az általa oly annyira szeretett budai hegyoldalban, Farkas­réten lesz, a város által ado­mányozott díszsírhelyen. Vég­re teljesül egyik kései levélé­ben megfogalmazott vágya: „szeretnék hazamenni, de vég­leg”. Bartók olyan magyar mű­vész, akinek alkotása az em­beriség egyetemes kincse. A főváros lakossága — akár az egész országé — őrzi száza­dunk zeneművészete ma végleg hazatért óriásának hu­manista üzenetét, tiszta em­berségét. — Alkotásaiban eddig is ve­lünk élt Bartók ..Béla. Immár hamvai is megérkeztek, ame­lyeket tisztelettel, szeretettel, meghajtott fővel fogadok a fő­város lakossága nevében — mondta végezetül Iványi Pál. A főváros lakossága szerdán 10 és 18 óra között róhatja le kegyeletét .Bartók Béla rava­talánál, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. ^ Kedden reggel tíz órakor f a Vörös téren GrÓ3Z Ká- f roly, az MSZMP főtitkára, í a Minisztertanács elnöke í koszorút helyezett el a Le- nin Mauzóleum falánál, í majd Vagyim Medvegyev- t. nek, az SZKP KB titkárá- ^ nak társaságában lerótta ^ kegyeletét az októberi for- f radalom vezetőjének emlé- í ke előtt. Ezután a föititkár- ^ miniszterelnök megkoszo- ^ rázta az ismeretlen katona ^ sírját. A délelőtti program követ­kező pontjaként Grósz Károly az SZKP KB székházában megkezdte tárgyalásait Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A két vezető megbeszélései három órán át tartottak. Az első percekben — amikor jelen lehették a magyar újságírók, — a két vezető felidézte csaknem egy esztendővel ezelőtt Moszkvá­ban megtartott találkozóját, és •az azóta lezajlott többoldalú megbeszéléseket is. A megbeszélés után az SZKP KB a Kreml palota Katalin-termében díszebédet adott a magas rangú magyar vendég tiszteletére. IA dísz­ebéden-pohárköszöntők hang­zottak el, melyeket a 2. olda­lon ismertetünk.) Ezt köve­tően Grósz Károly a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén találkozott a moszkvai magyar kolónia kép­viselőivel. A moszkvai magyar nagy- követség épületében Grósz Károly nyilatkozott a ma­gyar sajtó képviselőinek. Az MSZMP pártfőtitkára hangsú­lyozta: látogatására a szó igaz értelmében vett ritka törté­nelmi pillanatban került sor, hiszen rövid idő telt el a ma­gyar és a szovjet pártkonfe- rencia között. A magyar párt vezetője el­mondta, hogy Mihail Gorba­csovval folytatott tárgyalásain szó volt a gazdasági együtt­működés bővítéséről is. Azt tanácsolom a magyar vállalat- vezetőknek — folytatta —, hogy ''szívósan kereskedjenek, és keressék az együttműködés lehetőségeit. A megbeszélések­ből kitűnt, hogy a szovjet ve­zetés nagyon akarja a haté­Rossz talajon - jó termés-— T 1 - ' 1 1 ' ­Megérkeztek az első szállítmányok Már új búzát őrölnek Hamarosan megkezdődik az új búza őrlése: kedden meg­érkezett az idei első búza­szállítmány az ország legna­gyobb malmába, a ferencváro­si malomba. A Pest megyei kiskunlacházi Kiskun Tsz-bői küldték a búzával megrakott gépkocsikat a fővárosi „őrlel- débe”, ahol az aratási csúcs­szezonban naponta 90—100 vagon kenyérnek valót tud­nak átvenni, tisztítani és be­tárolni. A malmot üzemeltető Bu­dapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál elmondották, hogy a gazdaságoknak a beszállítás után folyamatosan fizetnek az új búzáért. (MTI) A tárgyalópartnerek a főtitkári dolgozószobában Pest megyében mind több helyütt fogtak hozzá a búza ara­tásához. Dömsödön, a Dózsa Termelőszövetkezetben tegnap vette kez­detét a kenyérnekvaló próbaaratása. Az E 5I6-os kombájn és további nyolc segítője serényen dolgozik a szövetkezet 305-ös jelű búzatábláján. Az egyenletesen kikelt cs megérett búza szerencsére különösebben nem dőlj meg, s így nem okoz gon­dot a kombájnosoknak a minimális szcntvcsztcség meletti aratása. (Aratási riportunk a 3. oldalon, található.) (Erdősi Ágnes felvétele.) kony, korszerű együttműkö­dést. Gr ász Károly egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a tárgyalásokon nemzetközi kér­dések is szóba kerüttek, s ezen bedül az enyhülési folya­mat elmélyítésére helyezték a hangsúlyt. A Szovjetunióban élő ma­gyar nemzetiségűek helyzeté­vel kapcsolatban feltett kér­désre válaszul az MSZMP fő­titkára elmondta: az elmúlt években sok erőfeszítést tet­tek a Kárpátalján élő magya­rok nemzeti kultúrájának, ma­gyarságának gazdagítására. A magyar utcanevek hasz­nálata, a magyar nyelv ok­tatásának szélesítése a nem­zetiségi politika lenini meg­közelítését demonstrálja — mutatott rá a nyilatkozat­ban a magyar párt vezetője. Grósz Károly moszkvai lá­togatásának utolsó programja­ként kedd délután a szovjet sajtó képviselőivel, illetve szovjet közéleti személyisé­gekkel találkozott a külügy­minisztérium nemzetközi saj­tóközpontjában. A , magyar vezető méltatta egyebek között á megbeszélé­sek őszinte, tárgyszerű és lé­nyegre törő légkörét, az érin­tett kérdésekben megnyilvánu­ló kölcsönös megértést, az álláspontok egységét a nem­zetközi helyzet, valamint a szocializmus fejlődése kérdé­seit illetően. Grósz Károly ezután vála­szolt a szovjet sajtó kérdései­re. Utalt Mihail Gorbacsov- val megtartott megbeszélésére, amelyen az SZKP KB főtit­kára úgy fogalmazott, hogy a magyarországi útkeresés áll legközelebb a Szovjetunió je­lenlegi gyakorlatához. Munkalátogatásának befejez­tével, kedden az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. ★ A moszkvai tárgyalásokról közleményt adtak ki. Ebben aláhúzták: az MSZMP és az SZKP KB főtitkára több mint háromórás megbeszélésük so­rán a fő figyelmet a szocia­lizmus megújulásának, a tár­sadalmi-politikai és gazdasági struktúrák átalakításának szentelte, s véleményt cserélt a párt vezető szerepe korsze­rű értelmezéséről és érvénye­sítésének módszereiről. Mihail Gorbacsov tájékozta-' tást adott az SZKP XIX. ér­tekezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez volt az el­ső valóban nyílt pártfórum, amelyen a küldöttek szenvedé­lyesen és érdeklődéssel vitat­ták meg az ország legégetőbb problémáit. A vélemények minden különbözősége s ese­tenkénti ütközése mellett a peresztrojka stratégiája erős erkölcsi és politikai támoga­tást kapott, és ez a legfonto­sabb. A Szovjetunió anyagi erő­források és képzett emberek szempontjából egyaránt óriá­si lehetőségekkel rendelkezik. Sok mindent el lehet érni a rend megeteremtésével, de természetesen különösen fon­tos az, hogy valóban műkö­désbe lépjen az új gazdasági mechanizmus. Ezen a téren sok szervezési nehézséget kell leküzdenünk. és nincs még minden rendben a társadalmi tudat tekintetében sem. Grósz Károly az MSZMP időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a társadal­mi megújulásnak nincs alter­natívája. Az MSZMP értekez­lete nyomán erősödött a tár­sadalmi egyetértés, megnőtt a párt iránti bizalom. Kedve­zőek a feltételek ahhoz, hogy határozott lépések történjenek a gazdasági helyzet javítására, a nyitottabb, racionális gazdál­kodás kialakítására. Az MSZMP határozott törekvése a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a demokrácia és a társadalmi nyilvánosság erősítése, a párt vezető szere­pének korszerű érvényesítése, az ügyek megoldása a dolgo­zók bevonásával. Mihail Gorbacsov szólt ar­ról, hogy az SZKP vezetése fi­gyelmesen tanulmányozta a magyar országos pártértekezlet dokumentumait, összehasonlí­tották saját elgondolásaikkal, mintegy ellenőrizve magukat a barátok tapasztalatai alap­ján. „Természetesen nálunk más a hetlyzet, de sok az egy­beesés, elsősorban ami a szel­lemet, az elméleti elképzelése­ket és koncepciókat illeti.’’ A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak olyan időszerű témáról is, mint a vá­lasztott szervek szerepének nö­velése, és az apparátus e tes­tületeknek való kötelező alá­rendelése. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly véleményt cserélt a' szovjet—magyar kapcsolatok helyeztéről. Elégedettségüknek adtak hangot az erősödő biza­lom és kölcsönös megértés kap­csán. Hangsúlyozták a nézetek összevetésének, a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásának, (Folytatás a 2. oldalon) MA: Csupán egy kis figyelem keli (3. old.) Kizárólag saját erőből (3. old.) Ha ég a tűz (3. old.) Talált képek (5. old.) Gyökereink (5. old.) Hatszor szórt a henteskéssel (6. old.) MLSZ: Lemondások után (7. old.)

Next

/
Thumbnails
Contents