Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
Fortyog az alumínium A PEFÉM veresegyházi gyáregységének öntőüzemében a nyári hőségben nem irigylésre méltó a dolgozók munkája. Főleg Ikarus-autóbuszalkatrészeket gyártanak. A nyomásos öntőgép keringető szivattyúházat készít. Újvári Imréné ebbe tölti a fortyogó alumíniumot. (Vimdla Károly felvétele) Olvasóink fóruma Anyám Perbetén született Anyám Perbetén született, ezért is bosszant a magyar helységnevek elhagyása — írja olvasónk. Lapjuk július 18-i számában tájékoztatást közölnek a nemzetközi kupatornáról. A tájékoztatás szerint a GSC a Nővé Zámky és a Pribeta csapatát fogadja a Dózsa György úti pályán. Nővé Zámky=Ér- sekújvár, Pribeta=Perbete. Miért nem magyarul írják ezeket a régi helységneveket? Másik pontatlanság, a GSC- pélya nem a Dózsa György úton van, ezt a tudósítónak illene tudnia. ★ Kedves Olvasónk! Távol áll tőlünk a magyar helységnevek megtagadása. Nem is olyan régen jelent meg egy jegyzetünk a negyedik oldalon — vagyis a Gödöllői Hírlapban — a helységnevek használatával kapcsolatban. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ha egy közlésben a szlovákiai Nitrát Nyitrának írjuk, tehát a magyar megfelelőt használjuk, akkor Hurbanovót is nevezzük Ógyallának. Nővé Zámkyról majdnem mindenki tudja, hogy magyar nyelvű lakosai Érsekújvárnak nevezik. Pribeta viszont — ahogy a térképet nézem —, kisebb település. A cikk hétfőn jelent meg, az Érsekújvári találkozó kedden kezdődött. Nem volt tehát idő arra, hogy utánanézzünk Pribeta magyar nevének. Ellent- mondtunk volna saját magunknak, ha a beharangozó- ban Érsekújvárt és Pribetát írunk. Bizonyára akkor is tollat ragadott volna felháborodásában, mert édesanyja Perbetén született. Az adott helyzetben tehát helyes és ésszerű volt a szlovák nevek használata. Levelét viszont azért nem közöljük szó szerint, s azért nem említjük nevét, mert — bizonyára felháborodott hangulata miatt — néhány hibát vétett gondolatai papírra vetése közben. Ami éppen olyan tény, mint a mi tévedésünk ténye: a GSC-pálya valóban nem a Dózsa György úton található. Elnézést kérünk azoktól az olvasóinktól, akik esetleg a nem létező játéktérre ballagtak ki, B. G. A Hétház utcában Házeladás A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat folyamatosan keresi a lehetőséget a kezelésében levő állami ingatlanok eladására. Hosszabb ideje készítik már elő a Hétház utca 7. szám alatti állami házingatlan eladását is. Ennek során figyelembe vették, hogy a bent lakó bérlő vásárlási szándéka alapján miként teremthetők meg a vásárlás feltételei. Tekintettel voltak a körülbelül kétszáz éves épület korára, állagára, elhelyezkedésére a város területén, s arra, hogy az elmúlt tíz évben nem volt felújítva. A tanács műszaki osztálya határozata alapján most nyílt lehetőség a ház lakásainak összevonására, majd a vb a házas ingatlant elidegenítésre kijelölte. T öbb százezer társamhoz hasonlóan, az utóbbi időben előszeretettel és érdeklődéssel olvasom a közgazdasági tárgyú szakcikkeket, tanulmányokat, pedig nem vagyok közgazdász. Társaságban szívesen hallgatom az új mellett okosan érvelőket* a reformokat, a szerkezeti változásokat sürgetőket, a gondokat nyíltan és kendőzetlenül bemutatókat, s néha kissé bizonytalanul és félve gondolok az elkövetkezendő hónapokra, évekre, s ezt kimondom. A szakemberek ezt az aggodalmamat megértik, vagy éppen érvekkel is alátámasztják. Van egy barátom, akit történelmünk forgószele messzire röpített hazájától, az NSZK- ban él, de minden második évben itthon tölti a szabadságát, s ilyenkor néhány órát együtt vagyunk. Így volt ez most is, amikor vendégül láttam egyik délután, másnap pedig ő vitt magával a fővárosba. Jártuk az utcákat, nézegettük a kirakatokat, s kellő bámészkodás után, meglehetősen fáradtan leültünk Lágymányoson, a Feneketlen-tónál a vendéglő teraszára. Megszólalt Franz Blaubacher, az én gyerekkori barátom: — Nem erre voltam elkészülve. de azt is mondhatnám, hogy a tőletek hozzánk jutó hírek nem erre készítettek fel. Igyekszem, amennyire tudom, rendszeresen elolvasni a hazai (magyar) újságokat, hallgatni a hazai (magyar) rádiót, megismerni a politikai és gazdasági vezetők nyilatkozatait. Ezeknek a forrásoknak a hangneme tele van aggódással, mindenki a nehézségeket hangsúlyozza, a politikusok a jövőt beárnyékoló, baljós tényezőkről beszélnek. Én ma itt Pesten és otthon, Gödöllő környékén, egészen mást láttam. Hát igen. A nyárban zölden ragyogó határ, a tömött zöldségüzletek, az árubőségtől duzzadó piaci standok, az áruházak készlete, a lebarnult és nekivetkőzött leányokkal, asz- szonyokkal tarka utcakép, a rohanó autócsorda, a szülői házban, a rokonoknál és barátoknál fehérrel terített és sültek alatt roskadozó asztal, a saját termésű bor, a kisüsti pálinka szebb, mint a menyasszony arca, és igazán lehet megtévesztő. Először azt gondolom, nem leszek hitelrontó, s hazalátogató barátom dicsérő észrevételeit köszönettel nyugtázom, aztán eszembe jutott, hogy hetek óta nem kapni fél colos horganyzott vascsövet, országos hiánycikk, ötszáz kiloméLLOI m S7QMBATI JEGYZET« A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1988. JÚLIUS 30., SZOMBAT IVfenteni a kastély emlékeit A keresés néha eredménnyel jár Országunk sok más kastélyához, nemesi udvarházához hasonlóan nem kímélte a háború városunk legszebb emlékét, a volt Grassalkpvich-kastélyt sem. S aini a seregek vonulása után maradt, ott szinte teljesen elhordta a környék lakossága: a mozdítható berendezések, bútorok, csillárok, kályhák és más apróságok szétszóródtak a szélrózsa minden irányába. Százalékban talán ki sem fejezhető töredékük került csak múzeumokba, s két kezünkön megszámolhatjuk azokat a bútorokat, amelyek még ma is. több mint negyven évvel a világégés után a kastélyban maradtak. Több mint negyven évnek kellett eltelnie ahhoz is, hogy kollektív felelősségünkre ébredve országos összefogással elkezdődjék a kastély helyreállításának első fázisaként az állagmegóvás, konzerválás nagyszabású munkája. Ez a munka — részint előzményként, részint párhuzamosan — az építészeti, művészettörténeti kutatást is magában foglalja, ugyanakkor megindult a hasznosítási elképzelések mérlegelése is. Talán nem illúzió, ha reménykedünk abban, hogy 5-10 év múlva városunk legszebb és legnagyobb műemléke régi fényében pompázik majd. Sarkalatos pont Mindezek azonban kötelességeket rónak településünk közgyűjteményére, a városi helytörténeti gyűjteményre is. Egyrészt a folyamatos dokumentálást,: másrészt a kastély- lyal kapcsolatos emlékek fokozottabb gyűjtését, feldolgozását — hiszen ezeknek a feladatoknak az ellátása segítheti a jelen és jövő munkáit és gazdag tárgyi anyagot jelenthet majd a hasznosítás során is. A gyűjtemény ilyen jellegű munkájának egyik sarkalatos pontja a szétszóródott kastélybeli bútorok, felszerelések utáni nyomozás, adatok gyűjtése, adott esetekben a megtalált emlékek visszavásárlása. Az elmúlt három hónapban 4 olyan bútort sikerült — szó szerinti' nyomozás során — fellelni, amely bizonyíthatóan a kastélyhoz tartozott. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kérde- zősködés, utánajárás során rendkívül nagy félelmet és így titkolózást tapasztalunk, pedig nem felelősségre vonás, piszkálódás vezet bennünket. Trófeák, porcelánok Sőt, az esetek többségében csak köszönettel tartozunk azoknak, akik negyven évig megőrizték ezeket az emlékeket. Az említett 4 bútor közül 2 széket adományként, 1 vitrint csereként kapott meg intézményünk. A negyedik bútort, egy különlegesen szép Grassalkovich korabeli barokk szekrényt jelenlegi tulajdonosa szakemberrel rendbe hozatta, s bár megvásárlására nincs módunk, a védetté nyilvánítás kezdeményezésével sorsát ezentúl figyelemmel kísérhetjük. A kastély sorsát szívükön viselők közül külön ki kell emelnünk a hamarosan elköltöző szociális otthon munkatársait, .akik az eddigiek sörén 3' kastélybeli bútort, az egykori királyi vadászatokból megmaradt trófeákat, porcelánokat és egyéb emlékeket, dokumentumokat adtak át könyvjóváírással a helytörténeti gyűjteménynek. Bekerült a gyűjteménybe sok más apróság is — elsősorban gödöllőiek adományaként vagy vásárlások révén —, így jelenleg körülbelül 50 kastélybéli eredetű tárgyi anyaggal és számolatlan dokumentummal (iratok, fényképek) rendelkezik az intézmény. Az adatgyűjtés, dokumentálás teendői és eredményei között tarthatjuk számon a közel háromórás videófelvételt, amelyet az elmúlt hetekben forgattak a múzeum munkatársai, s amelyet egy ősszel szervezett ankéton levetítenek majd. Folyamatban van a bécsi levéltárban a gödöllői, s elsősorban a kastéllyal kapcsolatos adatok gyűjtése — ez az Országos Műemléki Felügyelőség munkáját hivatott segíteni a gyűjtemény részéről. Adattár készül A kastéllyal kapcsolatos összes adatot fogja össze az úgynevezett kastélyadattár, s ennek részeként tartják nyilván a magángyűjteményekben, magántulajdonban lévő emlékek adatait is. Örömmel venné az intézmény, ha adattára a lakosság, a város polgárai révén is tovább gazdagodna, ha mindazok, akik tudnak elkallódott bútorokról, dokumentumokról, segítenének az adatgyűjtésben, a nyomozásban. Egy biztos: negyven évvel a háború után nevetséges1 lehne a felelősségre vonás oldaláról közelíteni meg a kérdést — ellenkezőleg minden megőrzött emlékért köszönet jár. Sok-sok bútor, berendezési tárgy került már ebek harmincadjára, túl sok ahhoz, hogy ne érezzük, ma minden egyes darabnak óriási a jelentősége. S ha tudunk itt-ott lévő emlékekről, erről szólni talán kötelességünk is ... Varga Kálmán Sportfelügyelőség Sok feladat kis pénzből A városi tanács-művelődési, ifjúsági és sportosztályának munkahelyi körülményei Cselekedni kell Keveset ér a dokumentálás tért autóztam, amíg ízlésemnek és zsebemnek megfelelő fürdőszobai csempét kaptam, és kifordultam az üzletből, ahol ajándékba cipőt akartam vásárolni négyéves unokámnak. Minek titkolni a gondokat! Sorolom hát, hogy a zsúfolt kirakatokban persze az van, ami van, de a tolongásnak, a zsúfoltságnak sokszor az az oka, ami nincs, amit keresni, hajszolni kell. amit csak csúszópénz ellenében vihetek ki a boltból. Franz hallgat, úgy tűnik, hogy nem érti dohogásomat, de hát annyi minden van, amit én sem értek, s ezért sokakkal együtt kérdezem: — miért drága a tojás, ha millió- számra tárolják a tojástermelő gazdaságok? Miért drága a krumpli, ha a termelő annyit sem kap érte, amiért érdemes lenne a földből kiszedni? Miért emelkednek a vendéglői árak, ha az üzletek tátonganak az ürességtől? Biztos, ezek csak a kisebb gondok, s ettől sokkal nagyob- bakkal kell megküzdenünk. Azt mondta egyik ismerősöm, hogy mi hajlamosak vagyunk az önigazolásra. — Sokak számára kényelmes mentség, hogy fenn elismerték a bajokat. Igv hát lenn sincs más, mint tördelni a kezünket. — A világpiaci környezet változását nem foghatjuk fel bibliai sorscsapásnak — hallottam Angyal Mihály közgazdásztól —, hanem próbáljunk ellene védekezni. És ebben a védekezésben mindannyian részt vehetünk, sőt részt kell, hogy vegyünk. A rossz beidegződésen változtatni ezerféle eszközzel lehet. Például a rendetlenségen. Ha egy raktárban nem tudni, hogy mi hol van, és a raktárost ritkán találni a helyén, akkor keveset ér annak dokumentálása, hogy a marósok teljesítményét az anyag- és szerszámvételezés nehézségei rontják le. A termelőszövetkezetben is hiába mutatják ki, hogy tíz kilóval több műtrágya már csak fél mázsával növeli a termést, ha ugyanakkor többmázsányi trágya kupacban marad a föld szélén vagy sávosan kiégeti a vetést. IV em ijesztgetem én a gon- dokkal messzire szakadt hazánkfiát, de hát meg kell mutatni számára is gazdaságunk jelenlegi helyzetét. — És ti ismeritek? Mert ha igen, akkor cselekedni kell — biztat barátom, miközben a kávéját kevergeti, s én igazat adok neki, mert értem velünk érző sürgetését. Fercsik Mihály jók, bár kedvezőbb lenne, ha a sportfelügyelettel azonos helyen dolgozhatnának. A Szabadság téri HÉV-megálló épületében az idei felújítással, valamint a központi fűtés bevezetésével javultak a sportfelügyelőség dolgozóinak munkakörülményei. Ebben jelentős szerepet vállalt társadalmi erőforrások kihasználásával az új sportfelügyelő. A korábban önálló sportfelügyelőség szakmai irányító tevékenysége kiterjed a sportegyesületekre, a szakszövetségekre, a diáksportkörökre. Módszerében az együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás és a segítő ellenőrzés az alapvető. Az elmúlt időszakban az itt folyó tevékenységet azonban hátráltatta a sportfelügyelő személyének gyakori változása. Az új, lelkesen dolgozó vezető munkába állása kedvező változásokat eredményezett a tartalmi munkában és a tárgyi feltételekben is. A tennivalók megoldását azonban továbbra is nehezíti a költségvetés alacsony évi ősz- szege, a 120 ezer forint, ami a saját bevételekkel 300 ezer forintra egészül ki. Július 30-án. és 31-én: E. T. (Földönkívüli). Színes, magyarul beszélő, amerikai film. 4 órakor. A három amigo. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Táblák Szeptember még messze van, de városunk szívében a hamarosan megnyíló iskola bejárata felett már otthonra talált a tábla: Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola. Ezen a héten útjait aszfaltozták, s díszburkolatot raktak le. Közben egyre többen nyilvánítanak véleményt. A minap megszólított egy férfi, mint járókelő a járókelőt, s megkérdezte, mikor lesz az átadás. Majd hozzátette: szép az épület. Manapság ezt is ritkán ejti ki az ember a száján, pedig szép bizony. A szemben lévő tanácsházhoz biztosan illik. Nem fog elütni a még csak alapjaiban készülő kereskedőháztól sem. Néhány évvel ezelőtt magabiztosan leintettük volna, aki így vélekedik: ezen a téren az egészségház lesz az unikum a maga lapos tetejével„ és nem a templom. A tábla már hirdeti, az ősztől az eddiginél inkább városi lesz a gimnázium. A régi iskola a város szélén, méghozzá a máriabes- nyői végén, Gödöllő' leg távolabbi pontján áll, falu si környezetben. Itt, a város szívében jószerivel csali akkor tudtunk a gimnáziumról, amikor tavaszonként megjelentek a kirakatokban az elmaradhatatlan tablók. Őszintén szólva ezek nem mondanak semmit. A gimnázium most jobban szem előtt lesz. A tanórák persze ugyanúgy zajlanak, mint eddig, legfeljebb jobb körülmények kö zott. A tanárok viszont úgy érezhetik majd, hogy a városlakók szeme átlát a falakon is. Nem baj, sőt, érezzék így a diákok is, Bárcsak így lenne! Kétségbe nem vonva a középiskola jó hírét, azt hiszem, nemcsak a tárgyi feltételek mássága miatt sem le hét majd úgy dolgozni falai között a városközpontban,' mint Besnyőn. A tábla csak jelkép, attól még nem gimnázium a gimnázium. Ha padok, tanárok és tanulók kerülnek bele, akkor már az lesz, de még ez sem elég. Itt van például a mi városunk, Gödöllő. Sokkal szebbek lennének az utcái, terei, ha nem törne be minden nyáron az aszály. Ha minden délután esne egy kis zápor. Az időjárást befolyá solni nem tudjuk, a gimnázium színvonalát viszont emberek határozzák meg. A város ötéves település- fejlesztési koncepciója ugyan ilyen megfoghatat lanságokkal nem foglalko zik, hanem például azt írja, hogy a zsúfolt gimnázium nem képes további létszám fogadására. E sorok írója már a jövőbe szeretne látni, vajon milyen jeleseket nevel majd ki ez az iskola? Udvarába pillantva az első benyomása az, hogy egy távoli lí ceumra hasonlít. Lehet, hogy téved, de így érez másodszor, harmadszor is. Vajon nem maradt el a világ folyásától, amikor ar ra gondol, nevelhet-e olyan személyiségeket ez az is kola, mint a Bolyai-líce um? Vagy ma már inkább jól képzett évfolyamokra van szükség? És egyáltalán, milyenek az iskola választási lehetőségei? Milyen vágyakkal érkeznek ősszel az elsősök, köl töznek át az idősebbek? Ha igaz a hír, a műszaki átadás augusztus másodikén lesz. A műszaki átvevők száz meg száz szempontból vizsgálják majd az építők munkáját, de nincs az a jegyzőkönyv, ami bizonyítványt állít ki arról, hogy ez a létesítmény gim názium. Az épület egyik sarkán valószínűleg eltévedt tábla hirdette ott jártunkkor: vi gyázat, érintése halálos! Ez senkit se rettentsen el a tanulástól. Ki kell zsigerel- ni az iskolát! Ezért épült. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)