Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

2 1988. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly a Fehér Házban (Folytatás az 1. oldalról.) által képviselt politikáról, a gazdasági tervekről, az elnök így válaszolt: Nagyon egyetértek mindez­zel. Erről fogunk tárgyalni. A két államférfi előbb rö­vid tárgyalást folytatott Reagan .dolgozószobájában, csupán a tolmácsok és a jegyzőkönyv-vezetők jelenlé­tében, majd az elnök dolgo­zószobája mellett, az ameri­kai kormány üléstermében plenáris üléssel folytatódtak a megbeszélések. Magyar részről a plenáris ülésen Grósz Károlyon kívül részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar Gazda­sági Kamara alelnöke, dr. Kapolyi László, a Miniszter- tanács kormánybiztosa, Bar­iba Ferenc államtitkár, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Az amerikai ol­dalon Reagan elnök mellett foglalt helyet George Bush alelnök, George Shuktz kül­ügyminiszter, John Whitehead, a külügyminiszter első he­lyettese, Rozanne Ridgway v külügyminiszter-helyettes. Mark Palmer, az Egyesült Ál­lamok budapesti nagyköve­te. A plenáris ülés után Reagan elnök munkaebédet adott Grósz Károly tiszteletére az elnöki rezidencián. Az ebéden a két tárgyaló küldöttség tag­jain kívül részt vett James Baker pénzügyminiszter, Wil­liam Verity kereskedelmi mi­niszter, Charles Wick, az Egyesült Államok tájékoztató ügynökségének (USIA) igaz­gatója, Colin Poxvell tábornok, az elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője, Ken Duberstein, a Fehér Häiri^ßöf litikai apparátusának vezető­be. Az ebéd befejeztével Rea­gan elnök a Fehér Ház dip­lomáciai bejáratához kísérte vendégét. Itt újból felsorakoz­tak a két ország, illetve az amerikai államok zószlait vi­vő katonák. A két küldöttség búcsúját nemcsak sok televí­ziós kamera, fotóriporter örö­kítette meg, igen nagy szám­ban jöttek el az újságírók meghallgatni a két vezető bú­csúnyilatkozatát. Történelmi szakosít jelent kapcsolatainkban A bejárat előtt felállított mikrofonhoz elsőnek Reagan elnök lépett: — Főtitkár úr, az ön láto­gatása fontos sikernek minő­sül. Történelmi szakaszt jelent az amerikai—magyar kapcso­latok új történetében, amely tíz évvel ezelőtt kezdődött meg, Szent István koronájá­nak visszajuttatásával. — Találkozásain az Egye­sült Államok kormányának Vezetőivel, mindkét párt veze­tőivel, üzletemberekkel, új­ságírókkal és másokkal, széles körű eszmecserét folytattak. Nagy benyomást tett ránk az új eszmék iránt tanúsított nyi­tottsága. Bátorít bennünket felismerése, hogy a gazdasági reformok nem hozhatnak eredményt, ha azokat nem kí­sérik politikai reformok is. Ezt a tanulságot már számos fejlemény bizonyította Ke­let- és Közép-Európa jelenle­gi történetében. — Tudjuk, hogy Magyaror­szág előtt nehéz gazdasági és politikai választás áll. Azok a döntések, amelyeket önnek és kormányának az elkövetkező hónapokban kell meghozniuk és végrehajtaniuk, a követke­ző évtizedre meghatározzák Magyarország sorsát. — Mi, amerikaiak, nagy te­hetségű embereknek tartjuk a magyarokat, olyan emberek­nek, akik jelentős mértékben hozzájárultak Amerika fejlő­déséhez is. Tudjuk, hogy Ma­gyarországon is akkor javít­hatja meg a magyar nép sa­ját társadalmát és gazdaságát, ha a most tárgyalás alatt álló nagyobb szabadságjogokat és reformokat következetesen megvalósítják. — Főtitkár úr, tárgyalásaink alapján meggyőződésem: az ön szándéka olyan vezetés megvalósítása, amely teret ad annak az energiának, öt­letességnek, előretekintésnek, amelyet a magyarok oly bő­ségesen birtokolnak. S ha most hazatér, remélem, új benyomásokat visz magával Amerikáról, remélem, emlé­kezni fog arra. amit itt lá­tott, egy olyan társadalom ere­jére, amely szabad, amely elkötelezte magát az alapve­tő emberi jogok mellett, s amely nyitott a különböző vé­lemények, mindenfajta te­hetség előtt. Kérem, vigye magával legjobb kívánságain­kat sikerükhöz. Közelről fi­gyeljük a magyarországi fej­leményeket és reméljük, hogy tovább dolgozhatunk együtt az országaink közötti jó vi­szony továbbfejlesztése ér­dekében. — Tudom, hogy ön az ame­rikai nép legjobb kívánságai­val tér vissza hazájába — hangoztatta Reagan elnök. Ezután Grósz Károly tett búcsúnyilatkozatot, Egyetlen lehetséges út a következetes reform Grósz Károly a következő­ket mondotta: — Köszönöm elnök úr megtisztelő sza­vait, s az imént folytatott tar­talmas beszélgetést. Köszönöm az Egyesült Államok kor­mányának a meghívását, a sok munkát kínáló és élmé­nyekben igen gazdag progra­mot. Nagy várakozással léptem az Egyesült Államok földjére, miután több mint négy évti­zede nem járt hivatalban levő magyar miniszterelnök itt. Mosi látogatásom végéhez közeledve elmondhatom, hogy azt hasznosnak és eredményes­nek, az országaink, népeink közötti kapcsolatok bővítése szempontjából biztatónak íté­lem meg. Örömmel ragadtam meg a személyes találkozás kínálta alkalmat, hogy tolmácsoljam a magyar nép nagyrabecsülését elnök úrnak azokért a törté­nelmi jelentőségű eredménye­kért, amelyeket az utóbbi idő­ben Gorbacsov főtitkárral kö­zösen a nukleáris leszerelés, a szovjet—amerikai viszony és a nemzetközi légkör javítása, az enyhülés új szakaszának megalapozása terén elértek. Hangot adtam annak a re­ménynek is, hogy mielőbb lét­rejönnek a hadászati fegy­verek és a hagyományos erők jelentős csökkentését, a ve­gyi fegyverek felszámolását biztosító újabb megállapodá­sok. A magyar népnek viszony­lag rövid időn belül rendkí­vül nagy feladatokat kell megoldania. A jövőnk függ attól, hogy sikerül-e megújí­tanunk, versenyképessé ten­nünk az ország gazdaságát. Tudjuk, hogy ennek egyetlen lehetséges útja a gazdasági és politikai reformfolyamat kö­vetkezetes végigvitele. Törek­véseink eredményessége azon­ban nagy mértékben függ a nemzetközi feltételek alaku­lásától is. Ezért munkálkodik a magyar külpolitika a kelet —nyugati viszony javításán, a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti bizalom erősítésén. Céljaink elérésé­ben építünk a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésből szár­mazó előnyökre. Tovább kí­vánjuk növelni országunk nyitottságát, ösztönözzük a kulturális értékek cseréjét, a tájékoztatási és emberi kap­csolatok szélesítését. Ezek a törekvése^ hatották át az Egyesült Államok vezetőivel, politikai és üzleti köreinek képviselőivel az elmúlt na­pokban folytatott megbeszé­léseimet is. Külön örömömre szolgált, hogy a látogatás lehetőséget adott a találkozásra az itt élő magyar emigráció képviselői­vel, s átadhattam nekik az óhaza üzenetét. Meggyőződé­sem, hogy az Egyesült Álla­mokban megbecsülésnek ör­vendő és az óhaza iránt is lo­jális magyar származású ál­lampolgárok különösen sokat tehetnek a magyar—amerikai kapcsolatok fejlődése érdeké­ben. Elnök úrral együtt meg­győződéssel vallom, hogy lá­togatásom hozzájárul a ma­gyar—amerikai kapcsolatok további bővüléséhez, a né­peink közötti bizalom és meg­becsülés, az országaink közöt­ti jó viszony erősödéséhez. Ügy tapasztaltam, hogy az er­re irányuló szándék kölcsönös. Elnök úr, fogadja még egy­szer őszinte köszönetemet az amerikai földön tapasztalt meleg vendégszeretetért. Szó vjet-amerikai konzultációk A szovjet és amerikai kül­ügyminisztérium illetékesei a jövő héten, konzultációkat tar­tanak Genífben a közel-lceleli és a Perzsa (Arab)-öbölbeli« helyzetről. Richard Murphy, az ameri­kai külügyminiszter közel-ke­leti kérdésekben illetékes he­lyettese és Vlagyimir Papja­kon, a szovjet külügyminisz­térium ugyanezen térség.iigyei- ben illetékes vezető tisztségvi­selője hétfőn és kedden talál­kozik a svájci konferencia- városban a térségbeli fejlemé­nyek megvitatására. A talál­kozó része a két külügymi­nisztérium munkatársai kö­zötti rendszeres politikai kon­zultációknak. Titkos katonai dokumentumok kiszivárogtatása ítélet a Ijubjtmai perben A ljubljanai katonai bíróság szerdán ítéletet hozott a tit­kos katonai dokumentumok megszerzésével vádolt Janez Jansa újságíró és három tár­sa bünperében. A jugoszláv büntető törvénykönyvnek a katonai titkokra vonatkozó pa­ragrafusa alapján lvan Borst- ner törzsőrmestert, a Jugo­szláv Néphadsereg tiszthelyet­tesét négyévi, Janez Jansa és Franci Zavrl újságírókat 18 hónapi, David Tasic újságírót pedig öt hónapi börtönbünte­tésre ítélték. Janez Jansát, a Mladina szlovén ifjúsági lap munka­társát, David Tasicot, a Mla­dina szerkesztőjét, valamint Borstner törzsőrmestert május végén, illetve június elején tartóztatták le. Előzőleg a Mlandina olyan értesülést kö­zölt, hogy a néphadsereg a saját eszközeivel akar fellép­ni a Szlovénia tagköztársaság­ban végbemenő liberális fo­lyamatok ellen. A hivatalos közlemény szerint azonban nem a Mladinában megjelent cikkek miatt tartóztatták le a tiszthelyettest és, az újságíró­kat, hanem a jugoszláv nép­hadsereg egységeinek harcké­szültségére vonatkozó doku­mentum kiszivárogtatása mi­att. A kambodzsai miniszterelnök nyilatkozata Nemzeti megbékélési tanács lesz Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnök az AFP hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban szerdán bejelentette, hogy ez év októberében Párizsban ismét tárgyalóasztalhoz ül Norodom Szihanuk herceggel, a kambodzsai ellenzék vezér­alakjával. Hun Sen közölte: a herceg elfogadta a kambodzsai kor­mány béketervéből azt a ja­vaslatot, hogy hozzanak létre nemzeti megbékélési tanácsok amelyben a három ellenzéki csoportosulás és a kormány képviselői vennének részt, a tanács elnöke pedig az ellen­zék tulajdonképpeni vezér­alakja, Szihanuk herceg len­ne. A tanács feladata az ál­talános választások megszer­vezése Kambodzsában. Tegnap történT RpQjypftávirat Szerdán Marosvásárhelyen eltemették ***■ a súlyos betegség következtében el­hunyt Nicolae Verest, a Román Szocialista Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetét. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter táviratban fejezte ki részvétét román partne­rének. A temetési szertartáson részt vett és a sírnál virágot helyezett el Hodicska Tibor, hazánk bukaresti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Hruscsov önmagában győzte Je a sztálinistát Nyíltan a törvénytelenségekről Szenzációval szolgált leg­újabb számában a Polityka című lengyel hetilap: négy teljes oldalon, mintegy 50 gé­pelt oldalnyi terjedelemben közölte Nyikita Szergejevics Hruscsov 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén elhangzott beszé­dét, amely a személyi kul­tusszal és annak következmé­nyeivel foglalkozott. Ezt a be­szédet eddig sem a Szovjet­unióban. sem más, szövetsé­ges szocialista országban nem hozták még a sajtóban nyil­vánosságra. A Polityka szerkesztőségi titkára, Piotr Adamczewski elmondta, hogy egy esztendő­vel ezelőtt már megpróbálták kinyomtatni a beszédet, de ez akkor még nem sikerült. Most a Szovjetunióban tapasztalha­tó, egyre erősödő sajtónyilvá­nosság is bátorítást adott, de a közlést bizonyos szempont­ból segítette Mihail Gorba­csov két héttel ezelőtti len­gyelországi látogatása is. A lap egyik munkatársa ki­fejtette: mostani ismereteink alapján a beszéd felületesnek tűnik, mert nem elemezte a sztálini rendszer lényegét, és utalt arra is, hogy a közlés­sel azért kellett mostanáig várni, mert ez a rendszer egé­szen a legutóbbi időkig hatott és képes volt meggátolni a Hruscsov-beszéd kiadását. Annak, aki az elmúlt más­fél-két évben figyelemmel kír sérte a sztálini törvénytelen­ségekről, a sztálini rendszer­ről szóló publikációkat, tulaj­donképpen nem mond újat a beszéd, amely a maga idejár ben nyilván sokkoló hatású volt. Ebben a beszédben szp- repel az az adat, hogy az 1934-ben megválasztott Köz­ponti Bizottság 139 tagja és póttagja közül 98-at tartóztat­tak le és lőttek agyon, míg az 1966 kongresszusi küldött közül 1108-at ért hasonló sors — Sztálin parancsára. Hrus­csov ugyanakkor még helyes­nek tartotta, hogy Sztálin ke­ményen fellépett például Zi- novjewel, Buharinnal és tár­saikkal szemben, továbbá Sztálint az egyik legerősebb marxistának nevezte, kinek logikája, ereje és akarata nagymértékben befolyásolta a kádereket és a pártot. A Hruscsov-beszéd vitatha­tatlan érdeme, hogy nyíltan beszélt törvénytelenségekről, arról, hogy a nép ellensége kategória bevezetésével gya­korlatilag kínzások révén ki­Hans-Dieirich Genscher moszkvai látogatása Tájékozódás első kézből Kölcsönös egyetértéssel há­rom nappal előbbre hozták Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter moszkvai látogatását. Mint szerdán Bonnban bejelentet­ték, Genscher már e hét pén­tekén a Szovjetunióba utazik. Eduard Sevardnadse szovjet külügyminiszterrel , tárgyal majd, egyebek között Helmut Kohl kancellár októberben ese­dékes szovjetunióbeli . látoga­tásáról. Az NSZK diplomá­ciájának. vezetője szoRibaton találkozik Mihail Gorbacsovval is. Genscher útjának előbbre hozását a szovjet fél kérte, időpontegyeztetési nehézségek miatt. - Ügy tudni, hogy Gor­bacsov a pénteki KB-ülés után szabadságra kíván men­ni, ezért nem a jövő kedden, hanem már szombaton talál­kozik Genscherrel. A félévenkénti szovjet— nyugatnémet külügyminiszteri megbeszélésekben az idén já- nuárban állapodtak meg a fe­lek. Genscher mostani moszk­vai útja két szempontból kü­lönösen jelentős. Egyrészt most először tájékozódik Moszkvá­ban egy nyugati állam kül­ügyminisztere első, kézből a kö­zelmúlt olyan fontos esemé­nyeiről. mint a szovjet párt­konferencia, vagy a Varsói Szerződés tagállamainak var­sói csúcstalálkozója. Másrészt Genscher feladata az lesz, hogy előkészítse Kohl októ­beri moszkvai útját, amelynek során az NSZK kancellárig — mint maga mondta — új fejezetet kíván nyitni a nyu­gatnémet—szovjet együttmű­ködésben. Bonnban Kohl ta­lán legfontosabb külföldi út­jának minősítik az őszi moszk­vai látogatást. Rafszandzsani békúlési politikájú Iráni titkos tárgyalások ? Kibékülési célzattal titkos tárgyalások zajlottak az elmúlt három hónapban Hásemi Raf­szandzsani befolyásos iráni politikus képviselői és az el­lenzéki Modzsahedin Halk­mozgalom emberei között — jelentette az Al-Kabasz című kuvaiti lap. A jól tájékozott, de köze­lebbről nem megjelölt forrá­sokra hivatkozó újság tudni véli, hogy a tárgyalások ak­kor szakadtak meg — Ra/- szandzsani intézkedésere —, amikor a modzsahedek, Ma- szud Radzsavi fegyveresei negyven nappal ezelőtt offen­zívat indítottak iráni terüle­ten. Rafszandzsani a kuvaiti lap szerint levélben vetette Radzsavi szemére azt, hogy akadályozza az 6 'fftátSZáfid- zsani) politikáját. A Modzsahedin Halk a tár­gyalások során azt követelte, hogy politikai deklarációval szentesítsék a nemzeti meg­békélést az iszlám és más ha­zafias erők között, amelyek részt vettek a sah Uralmának megdöntésében. - Ezenkívül ígéretet kértek arra, hogy Iránban szabadon bocsátják a mozgalom bebörtönzött tag­jait es a nemzeti megbékélés céljával értekezletet hívnak össze. Szó volt a titkos tár­gyalásokon arról is, hogy a modzsahedek vezetője, Radzsa­vi iraki bázisát feladja és egy európai országba távozik, mi­előtt hazatérne Teheránba. Tarik Aziz iraki külügy­miniszter szerdán közvetlen tárgyalásokat követelt az irá­ni féllel s az ENSZ-íőtitkár csikart vallomásokkal ítéltek halálra sok-sok ezer emberit. Hruscsov ebben a beszédben fölvetette Sztálin felelősségét a nagy háborús veszteségekért, elmarasztalta azért, hogy a Szovjetuniót fölkészületlenül érte a német támadás, ugyan­akkor dicsérte Sztálint az ipa­rosítási politikáért. ★ Hruscsov minden hibája és következetlensége ellenére egészében véve az ország és a nép érdekében tevékenyke­dett — hangoztatja a Mosz- kovszkije Novosztyi legfris­sebb számának hasábjain Georgij Fjodorov történész. A Hruscsovról az utóbbi időben mind gyakrabban megjelenő szovjet cikkek legújabbikának szerzője szerint az egykori szovjet vezető valóságos hős­tettet hajtott végre Sztálin le­leplezésével és az ártatlanok rehabilitálásával. Fjodorov rámutat: Hruscsov tetteinek jelentőségét emeli, hogy sztálinisták valóságos gyűrűjében ténykedett, sőt, tu­lajdonképpen ö maga is közü­lük került ki. Elsőként tehát önmagában kellett legyőznie a sztálinistát, amit igyekezett is megtenni. Ezt követően kezdett harcot a sztálinisták ellen, megteremtve azokat a felté­teleket, amelyek nélkül a mai megújulási folyamatnak sem lehetősége, sem káderei nem lehetnének — hangsúlyozza Fjodorov, védnöksége alatti négyszem­közti tárgyalásokat a tűzszü- neti megállapodás feltételéül szabta. Az iraki diplomácia vezetője az ENSZ főtitkárával folytatott szerdai egyórás meg­beszélése után közölte: Irak mindaddig kétségbe vonja az iráni fél bekeszándékainak őszinteségét, amíg nem haj­landó a közvetlen tárgyalá­sokra. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára — miután mindkét fél képviselőjével tárgyalt — szerdán New Yonkban kedve­zően nyilatkozott a tüzszüneti tárgyalások kilátásairól. Mind Irak, mind pedig Irán érde­kelt a konfliktus befejezése­ben — mondotta. A tűzszünet mielőbbi Jakár egy hét alatti) megvalösfß'Sära " vohaiíibzőan a főtitkár közölte: miflcfének- előtt meg kell várnom á je­lenleg a térségben tartózkodó ENSZ-misszió útjának végét. A főtitkár a norvég Martin Vadset vezette ENSZ-csoport teheráni és bagdadi útjára célzott. Az ENSZ kötelékéhez tartozó misszió a helyszínen vizsgálja az ENSZ által fel­ügyelt tűzszünet megvalósítá­sának lehetőségét. Hírügynökségek az irak— ir. ni frontszakaszon a száraz­földi és a légi harcok erősö­déséről adtak jelentéseket szerdán. Az elmúlt öt nap alatt Irak 12 ezer iráni hadi­foglyot ejtett, közölte szerdán bagdadi szóvivő. Irak szerint a hadifoglyok száma messze nem kiegyenlített. A Nemzet­közi Vöröskereszt legutóbbi adatai szerint Irán 50 ezer ira­ki hadifogollyal rendelkezik, míg az Irakban fogva tartott irániak számát ugyanezen szervezet mindössze 12 ezerre teszi. SZÁMOL AZ EGK Az Európai Gazdasági Kö­zösség mintegy 5 százalékkal emeli az ideihez képest 1989. évi költségvetését, amelynek összege így megközelítőleg 53,3 milliárd dollár lesz. Erről állapodtak meg szerdán a 12 tagországot tömörítő szervezet költségvetési és pénzügymi­niszterei Brüsszelben. A költségvetési terv szerint a kiadások csaknem 60 száza­lékát fordítanák a mezőgaz­daságra, összesen, dollárban kifejezve, mintegy 31,5 mll- liárdot. A tervezett növekedés az ideihez képest 2,6 száza­lék. Nagy-Britannia és Hollandia képviselői nehezményezték a mezőgazdaságra szánt költség- vetési kiadás nagyságát. Arra emlékeztették a résztvevőket, hogy annak csökkentéséről a tagországok már több ízben Is megállapodtak. A tudományos kutatásokra 34 százalékkal, a kis- és kö­zépvállalatok támogatására 83,7 százalékkal, a környezetvéde­lemre 31,2 százalékkal, a szo­ciális kiadásokra fordítható összegek pedig 22,2 százalék­kal emelkednének a tervek szerint. Kulturális célokra szánt pénzt mintegy 7 száza­lékkal, a közlekedés és szál­lítás fejlesztésére fordítható pénzt pedig 5,6 százalékkal csökkentenék az 1989-es költ­ségvetési !évben. A tervvel kapcsolatos végső döntést az Európai Parlament decemberi ülése hozza majd meg.

Next

/
Thumbnails
Contents