Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
MELYEI 1958. JÜLIUS 27., SZERDA Jogi tanácsok Tsz-tag iubileumi jutalma t A köteles rész Visszaélés a joggal ® A próbaidő • Eltiltás a közügyektől • Házasság felbontása H. L., pilisborosjenői lakos és mások kérdésére közöljük, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat megillető jubileumi jutalom kifizetésének szabályai is megváltoztak. Az év elején hozott jogszabályok csak a munka- viszonyban állók tekintetében állapították meg a felemelt jubileumi összeget, a szövetkezeti tagokra viszont nem. A 7/1987. (VI. 0.) MÉM-ren- delet 7. §-a azonban módosította a 12/1977. (III. 12.) MÉM, rendelet 68. § (2) bekezdését, ezért a jövőben jubileumi jutalomként a tsz-tagot is másfél havi átlagrészesedése illeti meg, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A jogszabály előírásait 1988. január 1. napjától kell alkalmazni, ezért azok a dolgozók, akik a korábbi szabályok szerint felvették a jubileumi jutalmat, a különbség megtérítését igényelhetik. 6 A. L. fóti lakos üdülőiéi- két vásárolt házastársával. Azt kérdezi, hogy első házasságából származó gyermeke jogosult-e az őt megillető örökrészre, annak ellenére, hogy a szerzésben semmiféle módon I nem vett részt. Olvasóink ismételten sérelmezik, hogy a törvény szerint olyan esetekben is örökölnek a hozzátartozók, amikor az érzelmi kapcsolat meglazult, vagy talán ki sem alakult a felek között. A jogszabályok nem lehetnek tekintettel az érzelmekre, hiszen azok kialakulásában nyomon követhetetlen körülmények közrejátszhatnak és a felek igazát elbírálni ennek alapján nem lehetne. Ezért határoz úgy a törvény, hogy a köteles rész csak olyan esetben nem illeti meg a hozzátartozót, ha őt kitagadják. A kitagadás szabályait a törvényben tételesen csak az ott meghatározott esetekben lehet megtenni, pl. ha az egyébként köteles részre jogosult érdemtelen, ha bűn- cselekményt követ el, ha erkölcstelen életmódot folytat, vagy az elhunyt irányában a tartási kötelezettségét egyébként súlyosan megsérti. Minden más esetben tehát a hozzátartozó (szülő, gyermek, házastárs) jogosult a köteles részre. £ O. H.-né. pilis! bedolgozó munkahelyén nem kapta meg az őt megillető szabadságot, azzal az indoklással, hogy munkabére tartalmazza az őt megillető juttatást. Kova fordulhatok panasszal? — kérdezi. Olvasónk panasza szerencsére egyedi, mert a munkáltatók nagy része a munka- szerződés keretében az őt megillető joggal él, és a dolgozókkal szembeni kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. Előfordulhat azonban a joggal való visszaélés annak ellenére, hogy a munka törvénykönyve ezt határozottan tiltja. A joggal való visszaélésről nemcsak akkor beszélhetünk, ha a jogszabályokban leírtakat megsérti a munkáltató, hanem akkor is, ha a jog gyakorlása a jog rendeltetésére össze nem függő célra irányul, különösen a népgazdaság megkárosítására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezet, vagy a dolgozók bírálatának elfojtását célozza. Alapelvként határozza meg a jogszabály, hogy akinek terhére visszaélés történik, azt hátrány nem érheti, és az, aki a jogával vétkesen visszaélt, az ezért alkalmazott felelősségre vonáson kívül viselni köteles a visszaélés elhárításának következményeit is. A szabadság a dolgozót megillető jog, így azt a munkáltatónak minden körülmények között ki kell adnia, semmiféle címen nem foszthatja meg a munkavállalót a részére biztosított pihenéstől. A törvény csak azt írja elő, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatainak figyelembevételével. Természetesen a szabadság kiadása előtt, a munkáltatónak a dolgozó kívánságait is meg kell hallgatni, és arra lehetőségekhez képest figyelemmel kell lenni. Olvasónk esetében mindez nem történt, ezért haladéktalanul forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. ú Hat hónapra szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített H. J.-né telefonkezelő. Munkahelyén azt az ígéretet kapta, hogy ennek az időpontnak a leteltével véglegesítik. Olvasónknak azonban a munkahely nem nyerte el a tetszését, ezért a munkaviszonyát meg akarja szüntetni. A vállalat azonban ragaszkodik az eredeti megállapodás teljesítéséhez. A munkaviszony létesítésekor a feleknek jogukban áll próbaidőt kikötni annak érdekében, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyaránt meggyőződhessen arrój, hogy a vállalt feltételeknek megfe'- lelnek-e vagy sem. A próbaidő mértéke eltérő, attól függően, hogy milyen munkakörökről van szó, azonban három hónapnál hosszabb nem lehet. Ugyancsak tilos a próbaidő meghosszabbítása. A próbaidőre az jellemző, hogy ez alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató a próbaidő tartamára vonatkozó rendelkezést úgy próbálja kijátszani, hogy a dolgozóval három hónapnál hosszabb munkaviszonyt létesít. Ezért mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében, hogy érvénytelen a munkaszerződés határozott idő kikötését tartalmazó része, ha megállapítható, hogy a határozott idő kikötése a próbaidőre vonatkozó rendelkezések megkerülése érdekében történt. Olvasónk tehát — aki szintén hasonló helyzetbe került — panasszal fordulhat a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez. • Egy magát megnevezni nem kívánó érdi olvasónkul bűncselekmény elkövetése miatt a közügyektöl is eltiltottak. Azt szeretné megtudni, hogy emiatt szerezhet-e gépjárművezetői jogosítványt. Aki szándékos bűncselekményt követ el, és emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, közügyek gyakorlásától el kell tiltani. Az eltiltás legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb tartama 10 év, amelyet az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani. Nem számít az eltiltás idejébe az az idő sem, amely alatt az elítélt szabadságvesztését tölti. A közügyektől eltiltás az elítéltet a legfontosabb politikai jogainak gyakorlásától fosztja meg. Tehát nem lehet hivatalos személy, nem vehet részt a népképviseleti szerv tagjainak választásában és így ennek testületében sem működhet közre. Nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, szövetkezetben, egyesületben és nem érhet el katonai rendfokozatot sem. Nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. Ebből következően tehát a közügyektől eltiltás arra szolgál, hogy a társadalom védelme érdekében az arra méltatlan személyeknek a közügyek vitelébe való bekapcsolódását megakadályozza. A járművezetésre nem ilyen követelmények vannak meghatározva — olvasónk valószínűleg összetévesztette a gépjárművezetéstől való eltiltás mellékbüntetéssel —, így aki a gép jármű-vezetői engedély megszerzéséhez szükséges egészségi állapottal, életkorral és iskolai végzettséggel rendelkezik, a közügyektől való eltiltás esetén is megszerezheti a jogosítványt. • Házasságának felbontásáí kérte egy ceglédi háziasszony, keresetét azonban elutasította a bíróság. Mikor lehet újra eljárást indítani, hiszen volt férjemmel a kapcsolatot régen megszakítottam és már egy éve boldogan élek éiettársammal, akivel szeretnénk véglegesíteni a jelenlegi helyzetet? — kérdi. A házasságot a bíróság akkor bontja fel, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A kérelmet a felek vagy közösen terjesztik elő, vagy az egyik fél igényli a bontást. A bíróság a házasság megromlására és annak helyrehozhatatlanságára következtet a felek közös, végleges elhatározáson alapuló kérelméből és az ehhez vezető okok feltárása nélkül felbontja a házasságot. Háromévi különélés esetén ugyancsak valószínűsíthető a kapcsolat végleges megszakadása, és ezért ilyen esetben is az odavezető okok vizsgálata nélkül bontják fel a házasságot. Az előbb említett feltételek hiányában azonban a bíróság feltárja a felek viszonyát, és annak ismeretében előfordul, hogy olyannak ítéli meg a válni kívánók helyzetét, hogy remény van az életközösség helyreállítására. A bíróság döntése azonban nem jelenti azt, hogy ezután a házasság felbonthatatlanná válik. Ha ugyanis a felek kapcsolata továbbra sem javul, utóbb ismételten lehetséges az eljárás megindítása. A felek helyzetében ugyanis olyan változások következhetnek be, amelyeket a bíróság figyelembe kell hogy vegyen. Ezen felül természetesen a külön háztartásban eltöltött idő a formálissá vált kapcsolat felszámolását indokolja. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között inevenes joci tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelikre pedig folyamatosan válaszolunk. Félrevezette a hatóságokat Hiába keresték a tettest Az Minden büntetőügynek a dokumentációja egy-egy vaskos akta. Szerepelnek benne kihallgatási jegyzőkönyvek, igazságügyi szakértői vélemények. Hány ember hány órát dolgozott például a tizennyolc esztendős Rafael István ügyén? Bajos lenne pontosan kiszámítani, de foglalkoztak vele a rendőrök, elkészült az igazságügyi szakértői, valamint a nyomszakértői vélemény, a bűnügyi technikusok fényképsorozatokat készítettek, majd az ügyészség — hatóság félrevezetése miatt — vádat emelt a fiatalember ellen. jelenhette A Monori Rendőrkapitányság 1988. február 19-én segítségnyújtás elmulasztása miatt büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen. A kókai körzeti orvos hivatalból bejelentést tett a rendőrségen; elsősegélyben részesítette a könnyebben megsérült Rafael Istvánt, akit — kerékpárján haladva — elgázolt egy ismeretlen személyautó, majd a gépkocsivezető segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A fiatalember, amikor a rendőrségen kihallgatták, ugyanúgy adta elő a történteket, mint előzőleg a körzeti orvosnál. Elmondása szerint február 17-én délelőtt kerékpárral igyekezett kókai lakásáról Sülysápra. A vasúti sínek mellett haladt, az út jobb szélétől mintegy egyméternyire. Hátulról autózúgást hallott, mire igyekezett még inkább jobbra húzódni. Ekkor egy ütést érzett, majd elvesztette az eszméletét. Magához térve, úgy emlékszik, látott ott egy fehér Zsigulit, de nem tudja, hogy férfi vagy nő volt-e a gépkocsivezető. A kerékpárja, melyről leesett, nyomtalanul eltűnt. Árulkodó nyomok A vallomás első hallásra elfogadhatónak hangzott, ám nem egyezett meg a helyszíni szemle adataival. A baleset színhelyén ugyanis sérült motorkerékpárra — és nem biciklire — utaló nyomokat találtak. Ugyanakkor Rafael Istváné k lakásának udvaráról előkerült egy MZ 230-es motor- kerékpár, melynek elgörbült a pedálja, eltört az irányjelző burája, és egyéb sérülései is voltak. A továbbiakban kihallgatták a faluban lakó Kovács And- rásnét. A motorkerékpár ugyanis az ő — katonai szolgálatot teljesítő —‘ vejének a tulajdona. Az asszony azt vallotta, hogy a járműt nem használta senki, véletlenül feldőlt az udvaron, a sérülések így keletkeztek. A szakértői vélemények ezzel szemben egyértelműen igazolták, hogy a baleset színhelyén talált festéknyomok, szilánkok a motorkerékpárról származnak. Tagadásnak a továbbiakban már nem volt értelme. Nincs jogosítványa Amikor Rafael Istvánt április 6-án ismét kihallgatták a rendőrségen, már a valóságnak megfelelően adta elő a történteket. Elmondta, a kérdéses napon Rókáról Sülysápra akart menni, hogy ott lakó ismerősétől behajtson egy tartozást. Kölcsönkérte a közelükben lakó Kovács Andrásnétól a veje motorkerékpárját és pénzt is adott a szívességért. A járműhöz nem ért, nincs jogosítványa. Megtankolt, majd mivel fázott a keze, csak egy kézzel fogta a kormányt. A motorkerékpár beremegett, majd felborult. Semmiféle más jármű nem volt a közelben, nincs ismeretlen gázoló. Az eszméletét sem veszítette el, csak erősen szédült és vérzett a keze-lába. Hazament, majd az anyja kísérte el a körzeti orvoshoz. A történetet — az ismeretlen gá- zolóról — azért találta ki, mert nincs jogosítványa, és félt a felelősségre vonástól. Rafael István a bíróság előtt felel azért, mert félrevezette a hatóságokat. „ Gál Judit Tíz nap rendeletéi Költségvetés. A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetésének végrehajtásáról rendelkezik az 1988. évi V. törvény. Munkaviszony. Az állami vezetők munkaviszonyával összefüggő kérdésekről szóló jogszabályt módosította és kiegészítette az 54/1988. (VII. 12.) MT-rendelet. Félfogadás. A tanácsi szervek ügyfélfogadásáról és munkarendjéről rendelkezik az 58/1988. (VII. 12.) MT-rendelet. A jogszabály szerint a tanácsi szervnél a szerdai (általános félfogadó nap) vagy a tanács által meghatározott más napon teljes munkaidőben, továbbá — a községi tanács kivételével — a hétnek legalább egy napján az általános munkarenden (hétfőtől csütörtökig 8—16.30 óráig, péntek 8—16.00 óráig) kívül ügyfélfogadást tart, melynek rendjét a lakosság igényeinek és a helyi sajátosságok figyelembevételével kell kialakítani. Részjegyek. Az 56/1988 MT-rendelet a szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyek után járó osztalékról és a célrészjegyek utáni részesedésről szól. Pedagógusállások. A művelődési miniszter 14/1988. (VII. 12.) MM számú rendelete a pedagógusállások betöltésével kapcsolatos pályázati eljárást szabályozza. Bor. A termelői árcsökkentés esetén járó borfogyasztási adókedvezményt az 27/1988. (VII. 12) PM-rendelet határozza meg. Munkakönyvek. Módosította a 11/1988. (VII. 12.) ÁBMH- rendelkezés a munkakönyvek kiállításának, kezelésének, nyilvántartásának, valamint a munkakönyvbe való bejegyzéseknek az előírásait. h ismertetett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. 31-es számában találhatók meg. Nyomozó lézer A Scotland Yardon — a londoni rendőrség központi székházában — lézersugár segítségével állapították meg, hogy ki volt egy árverésre bocsátott XVIII. századi francia íróasztalnak az első tulajdonosa. A lézernek az volt a feladata, hogy láthatóvá tegye az íróasztal elfakult leltári számát. A párizsi levéltár adatai szerint 1779. március 18-án J. II. Riesener, a kor legnevesebb bútorgyárosa egy íróasztalt szállított a Versailles-! kastélyba Sophie hercegnőnek, XV. Lajos hatodik lányának. Az angol vidéki kúriából előkerült íróasztalon Riesener neve szerenelt. de a Versailles-! leltári szám nem volt rajta. A csendet Magos törte meg: — Mondd, mit gondolsz, hogyan kerültek a vérfoltok Pa- lágyi nadrágjára és a zakó ujjainak végére? — Én úgy gondolom, hogy amikor Almást a súlyos ütéseket kapta a fejére, akkor kerültek rá a vérfröccsenések az említett ruhadarabokra. „ — No és amikor — mint Palágyi mondja — felfedezte e . szörnyű bűncselekményt nem kerülhetett vér a ruhájára? — Ki van zárva. Hiszen, ha valóban reggelre érkezett volna a helyszínre, a ruháján nem maradt volna nyom, mert addigra mind Almást, mind Gáti vére megdermedt, megkeményedett. — Ezek szerint te Palágyit tartod a gyilkosnak? — Igen, feltéve, ha nem volt ehhez társa. — Fantasztikus eredménynyel zártátok le ezt az vizsgálatot. Nekünk már csak a teljes beismerését kell szorgalmaznunk. Mi örömmámorban úszunk az egyik oldalon, míg a másikon a jegyespár szorong, rettentően fél, és mint fuldokló a vízben, ők a segítő kéz helyett hazugságaikba kapaszkodnak. Végletekig azonban ez nem megy, elérkeznek az összeomláshoz, a megbánáshoz. És hogy ezt siettessem, máris itthagylak benneteket — mondta Magos és sarkon fordulva bement Varga Katalinhoz. Amint a lány megpillantotta az őrnagyot, támadólag lépett fel: — Mi jogon tartanak itt? Ügy hiszem, ez törvénytelen. Mit fogok mondani a munkahelyemen? Mág Bertalan Így éjszaka története (11.) — Ami a törvénytelenséget illeti, az csak magának tűnik annak. Én biztosra veszem: jogosan tartom itt. Ha továbbra sem változtat magatartásán, akkor le is tartóztatom bűnpártolás címén. Ügy innen nem a munkahelyére, hanem egyenesen a bíróságra kerül. — De hiszen én semmit sem követtem el! — kiáltotta kétségbeesve. — Látszólag semmit. Mégis minden kijelentésével hátráltatja a munkánkat. Mert ahány kérdést intéztem magához, annyiszor hazudott. Maga megvakult a szerelemtől és védelmez egy aljas gyilkost, aki két embert megölt. Értette?! Jó lesz, ha észhez tér! — jött indulatba, otthagyta a lányt két kollégájára és becsapta maga mögött az ajtót. Hogy lecsillapítsa magát, olvasmányai leszűrt eredményein elmélkedett. Tudniillik hosszú időn keresztül tanulmányozta a különböző nemzetiségű orvosok, pszichiáterek, kriminalisták írásait az emberek lélektanáról. Voltak, akik osztályozták, kategorizálták az egyes típusok lelki motiVumait. Például másképp ítélték meg az egészen alacsony képzettségűek, másképp a képzettek, és leginkább eltérően a magas felkészültsé- gűek lelki beállítottságát Teljes képet adni természetesen lélektanilag egy emberről csak megközelítően lehetséges, volt az általános vé- '.emény. Sok tanulmányt olvasott a bűnözés lélektanáról. Ezek közül is kiemelkedően a megrögzött bűnözőkkel kapcsolatban. Vizsgálták ezek az írások azt is, milyen lehet egy kezdő bűnöző lélektana és milyen egy hamis tanúé, amikor súlyos bűnt elkövető személyt véd. Megfelelő magyarázattal egyik tanulmány sem zárult. Talán még hosszú ideig nem sikerül határozott tényekkel alátámasztani sem a hamis tanú, sem a bűnös indítékait. A bűn tudat alatti vagy tudatos mozgatójának elemzéséről értékes esszét írt egy svájci tudós kriminalista. A tanulmány a kriminálpszi- chológia teljes fegyvertárával vázlatos történetét adja az ebben az irányban folytatott kutatásoknak. Konklúzióként megvilágítja, milyen úton jut el egy ember odáig, hogy a bűnt vállalja anyagi érdeke megszerzésének eszközéül. Bemutatja a törvényen kívüliség lelki rugóinak eredőit. Leírja a bűnöző lelkivilágának keresztmetszetét, a bűncselekmény kitervezésekor, a végrehajtásakor és az elkövetés után. Megvilágítja azt is, miért tagad az egyik és miért vall a másik. Hangsúlyozza, hogy nincs született bűnöző és nincs született hazudozó. Ki-ki a maga életkörülményeiből, a körülötte lezajló hosszú évek eseményeiből ragad ki valamit. Igen érdekesek megállapításainak azok a részei, amelyek a nyomozó számára engednek bepillantást a bűnelkövető lelkivilágába, például a kikérdezések alkalmával. A svájci tudós értekezésében jelentős az a megállapítás, amely szerint az ember nehezen tud szembeszállni a belsejében tevékenyen ható ingerekkel, vágyakkal, ösztönökkel, indulatokkal, szenvedélyekkel és kötelességérzettel. Ebben a harcban az elhatározás hol az egyik, hol a másik hatóerő felé hajlik, aszerint, hogy az erkölcsi ereje bizonyul-e nagyobbnak, vagy az ellene működő ösztönök, amelyek a laza erkölcsösségnek, az aljas ösztönöknek engedi át az uralkodást. Mindenkinek szabad a választása, hogy a becsületes társadalom útján marad-e, vagy az erkölcstelen hatások sugallatára cselekszik. Ezekkel a problémákkal meg kell közelebbről is ismerkednünk — javasolja a tudós — mindazoknak a nyomozóknak, kri- minalistáknak, akik a bűnüldözésben eredményesen akarnak tevékenykedni. Hozzáteszi azonban, hogy fejtegetései 'az egyes ember lelki motivációjáról inkább csak elméleti síkon mozognak, alátámasztásukra még igen sokrétű gyakorlati vizsgálatra van szükség. Mire ezt végiggondolta, lehiggadva ért be Palágyihoz, aki megbilincselt kezeivel ve- rejtékes homlokát törölgette. (Folytatjuk)
