Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

Táblatörők Új színfolttal gazdagodtak a BKV HÉV-állomásai és -meg­állóhelyei. Az ember, amikor végigutazik Gödöllőtől az Örs vezér térig, kék alapon sárga betűs táblákkal találkozik, ame­lyek jelzik, hogy tulajdonkép­pen merre is jár az utas. Ezen felül nagy tájékoztató táblák adnak részletes információt a szerelvények mozgásáról, indu­lásáról, érkezéséről. A nagy körültekintéssel szerkesztett táblák jó szolgálatot tesznek az érdeklődőknek. Nem volt ol­csó mulatság ezek készítése és kihelyezése sem. Meglepett, hogy alig néhány napos szolgá­latuk után máris vandál ke­zek megkezdték a rongálásu­kat. Ilyennel találkoztam pél­dául a mátyásföldi repülőtér megállóban a Gödöllő felé tar­tó vonalon. Nekünk és értünk készítette a BKV közönségszol­gálata a táblákat, ezért több megbecsülést érdemelnének. Ha már a pusztításról szólok, fel­tétlenül meg kell említeni a kerepestarcsai kórház megálló­ja aluljárójához vezető üveg­falakat, melyeket gyalázatoson vertek szét, semmisítettek meg. Sajnos, a pusztítók és rongá­ló k büntetlenül élnek közöt­tünk, és teszik tönkre mind­azt, aminek a kulturált ember örül és megbecsül. Cs. J. Galga menti műhely Múzeumi krónika Az aszódi Petőfi Múzeum Galga menti műhely soroza­tában megjelent a második kötet. Dr. Asztalos István Mú­zeumi krónika című munkája a Petőfi Múzeum történetének harminc évét foglalja össze, fényképekkel illusztrálva. Az Ikladi Ipari Műszergyár tá­mogatásával megjelent - há­romíves dolgozat négyszáz pél­dányban hozzáférhető. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1911 —1920. Természeti környeze­tünk kiállítás, Erzsébet király­né-emlékszoba, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 177. SZÄM 1988. JÚLIUS 26., KEDD Kibontakozóban az önállóság Minden csoportban két óvónő Tizenkét év óta először számoltatta be a városi tanács végrehajtó bizottsága a művelődési, ifjúsági és sport­osztályt munkájáról. Még a 1976-ban a következő fő feladatokat jelölték meg számukra: a művelődési beru­házások fokozott figyelemmel kísérése, a pályakezdő pedagógusok letelepedésének segítése szálláshelyek ki­alakításával, a szervező, irányító és ellenőrző munka erősítése. Az osztály a főbb feladatokat teljesítette. Hu­szonegy hellyel létrehozta például a pedagógusszállót. A legutóbbi beszámoló óta jelentős változások történtek az államigazgatásban és a művelődési ágazatban is. Pél­dául a közigazgatás átszerve­zésével az oktatási feladatok, hatáskörök is újraszabályo- zódtak. Az osztály létszáma is megváltozott, öt munkatárssal többen dolgoznak. Ebből négy a körzetközponti, egy pedig az ifjúságpolitikai feladatok ellá­tását szolgálja. Az idei július elsejei átszervezés után egy tanulmányi felügyelővel ke­vesebben vannak. Jelenleg tizenegyen látják el a több mint száz intézmény szakmai irányítását, felügyeletét. A tanácstörvény, a kapcsolódó ágazati jogszabályok, a városi tanács szervezési és működési szabályzata, valamint saját ügyrendjük alapján dolgoznak. Elemzések készültek Tavaly július elsejétől meg­változott az intézmények irá­nyításának, felügyeletének Labdarúgás Ismét Alkotmány Kupa Hagyományosan az idén is megrendezik az alkotmányna­pi kispályás labdarúgókupát. A versenykiírást szétküldtek a bajnokságra benevezett csa­patoknak, de azokon kívül is jelentkezhetnek együttesek. A verseny rendezője a Városi Tanács V. B. művelődési ifjúsá­gi és sportosztálya, a körzeti labdarúgó-szövetség kispályás aktívái, a HNF Gödöllői Bi­zottsága, a városi KlSZ-bizott- ság és a szakszervezetek vá­rosi bizottsága. A versenyre, azaz a kupaküzdelemre a Sza­badság téri sportpályán kerül sor. Díjazás: a győztes elnyeri az Alkotmány Kupát. Az első há­rom helyezett érem- és okle­véldíjazásban részesül. A játékidő kétszer húsz perc, szünettel. A nevező csa­patok számától függően kör­mérkőzéseket vívnak. Ha több csoportban rendeződik a torna, akkor a győztesek egyenes ki­esési alapon döntik el a helye­zéseket. A nevezési díj 800 fo­rint, az óvási díj 500. A ver­senybizottság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A benevezett játékosok sze­mélyi igazolványukat szükség esetén kötelesek bemutatni. Egy játékos csak egy csapat­ban nevezhető, illetve egy csa­Kispályákon Csapatokat várnak Még javában tart a nyár. sőt alig értünk a második fe­lébe, de már készülődnek a kispályás labdarúgók is. Gö­döllőn mind több szó esik az őszi félévről, ami valójában augusztus 22-én kezdődik. Az első és a másodosztályban már a sorsoláson is túl van­nak, mindkét osztályban egy- egy tucat csapat versenyez az elsőségért. Még nem teljes a harmadosztály mezőnye Eddig kilencen neveztek. Az intéző- bizottság ezért úgy határozott, hogy meghosszabbítja a ne­vezési időt és újabb jelentke­zők kiegészíthetik a csoportot. patban játszhat. Sportorvosi engedély nem szükséges, min­denki saját felelősségére vesz részt a mérkőzéseken. A ver­senybizottság elnöke Ádám Mihály, tagjai Csontos István, Molnár András, Kaiser László. Csiba József rendje. A legfontosabb fel­adatuk lett a szakmai önálló­ság kibontakoztatásának elő­mozdítása, a koordinációs és segítő tevékenység. Egy-egy részterületről külön elemzést készítettek, ezek jelentős há­nyadát különböző testületi ülé­seken is megtárgyalták. Je­lentéseik, elemzéseik száma évente körülbelül harminc. Növelni kívánják elvi irányító munkájuk arányát is. Tehetséggondozás A város közoktatási, szak­mai fejlődése a végrehajtó bizottság által elfogadott be­számoló szerint több területen dinamikus volt. Javultak pél­dául az óvodai nevelés felté­telei. Most elérték azt a ko­rábbi céljukat, hogy minden csoportnak két óvónője le­gyen. Az iskolák működési feltéte­lei az építkezések ellenére sem rózsásak. Zsúfoltak, terü­letileg széttagoltak, az osztály­termek száma a városban ti­zenhárommal kevesebb >a kel­leténél, ezért a tanórán kívüli tevékenvség nevelési hatásfo­ka is egyre csökken. Nem megoldott a tanulók kulturált étkezése, mindenna­pos testnevelése. A gyógype­dagógiai nevelés tárgyi felté­telrendszere Gödöllőn kiemel­kedő. Elavult épületben, te­remhiánnyal küzd viszont a zeneoktatás. Gyakorlattá vált az orosz nyelv osztott - csoportban tör­ténő tanítása, növekedett a tömegsportórák és a felzárkóz­tató foglalkozások, szakkörök száma. A művelődési központ­ban és a központi műhelyben három tehetséggondozó szak­kör alakult. Ez elősegíti az eredményesebb tehetséggon­dozást, és a differenciált ké­pességfejlesztést, jól érvénye­sül a korszerű technikák al­kalmazásának hatása. A megfogalmazást idézve a város pedagóyusellátottaága évek óta kiegyensúlyozott. Még nem működik megfele­lően az óvodák és iskolák ve­zetői pályázat útján történő megbízásának új rendszere. A közművelődésben nyomon követhető a fejlődés a műkö­dési feltételekben. Jelentősen nőtt a könyvtár alapterülete. Az új vezető közreműködésé­vel megújult a helytörténeti gyűjtemény. Az alacsony bérű tehetséges szakemberek pálya- elhagyása viszont igen gyako­ri. Ennek ellenére az intézmé­nyek munkája továbbra is színvonalas, rendezvényeik városunkon túl is vonzzák a látogatókat. Műterem, pályadíj A művelődési osztály kap­csolatot tart a Gödöllőn élő és alkotó művészekkel is. Munkájukat elsősorban bemu­tatással, kiállítási lehetőségek és mptsrem felajánlásával, pályadíjak létrehozásával, odaítélésével segítik. A szakmai irányítással, fel­ügyeleti munkával azonos sú­lyú feladatuk az intézményi gazdálkodás figyelemmel kísé­rése. Bérgazdálkodási felada­tokat is ellátnak. Az utóbbi időben megjelent jogszabályok és alkalmazásuk — bérrende­let. személyi jövedelemadó, túlóradíjak — egyre több időt és energiát igényelnek az osz­tály munkatársaitól. B. G. Vidékre speciális vonalon Szakirodalmi adatbázis Az Országos Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár­ban munkába állt az új szá­mítógépes szakirodalmi adat­bázis, amely hazai és külföldi folyóiratcikkekről Magyaror­szágon és a KGST-tagorszá- gokban végzett kutatásokról tájékoztatja az érdeklődőket. Az OMIKK évente 6 ezer folyóiratból gyűjti ki a legér­dekesebb cikkeket. Emellett nyilvántartják a hazai és kül­földi kutatásfejlesztési tevé­kenység eredményeit. Több mint 1400 hazai kutatóhely 20 ezer kutatásáról gyűjtöttek adatokat, s mintegy 100 ezer KGST-országokbeli kutatást tartanak nyilván Rendelkez­nek adatokkal a világ fejlett országaiban — elsősorban az Egyesült Államokban — folyó k+f tevékenységről is. Ezt az évek alatt fokozato­san kiépített adattárat most a szakemberek rendelkezésére bocsátották. Lehetőség van ar­ra, hogy a vidéken dolgozók — ha rendelkeznek számítógé­pes terminállal — munkahe­lyükről speciális postai vonal segítségével, közvetlenül hoz­záférjenek az adatbázishoz. Az információs szolgálat haszná­latát megkönnyíti, hogy vala­mennyi külföldi cikkről közölt ismertető magyar nyelvű. Ha ez alapján egy-egy cikk fel­kelti a kutatók, szakemberek érdeklődését, a könyvtár dol­gozói rendelkezésére bocsát­ják az eredeti folyóiratcikket is, s ha szükséges, lefordítják azt. Az adatbázis használa­táért szeptemberig nem kell fizetni. Potyognak a szalmabálák ÄH» Dányban, a Magvető Tsz búzatábláin is az aratást követő munka a sárga szalma bálázása. A Sós Sándor traktoros von­tatta gép jókora csomagot készít a szalmaszálakból, amelyet az állattartásban hasznosítanak. (Vimola Karoly felvétele) Szabad forgalomban való la­kásvásárláshoz : Balogh András és neje, Gö­döllő, a férj az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat üzemvezető-helyettese, fele­Nem törvényszerű, de... Oldás helyett szenvedély tartására, megszegőivel szem­ben szigorú felelősségre vonás­ra lenne szükség. Nemritkán előfordul a tiltó rendelkezések kijátszása, s ez bűntettek elő­idézője lehet. Az alkoholelle­nes klubok is sokat segítenek az ifjúkori iszákosság megelő­zésében. E klubok feladata, hogy a maguk gyógyító, kö­zösségi hatókörét, mozgalmi módszereit mielőbb terjesszék ki a veszélyeztetett rétegekre, így például azokra a fiatalok­ra is, akik még nem alkohol- betegek, csak azzá lehetnek, ha nem vigyázunk rájuk. Jelenleg 176 klub működik az ország­ban. közülük 26 ifjúsági alko­holellenes klub, ezek- elsődle­gesen a megelőzést szolgálják. A korábbi években ügyészi felmérés eredményeként Ocsán alkoholellenes klub létesült, ezenkívül a megyében Sziget- szentmiklóson és Gödöllőn működik hasonló. Ugyancsak ügyészi ajánlás nyomán Buda­keszin három éve társadalmi összefogással a fiatalok sza­badidejének eltöltésére. az MHSZ-en belül motorosklub szerveződött. A KÁROS szenvedélyek ki­alakulásának megelőzéséhez sok tapintat, türelem és hoz­záértés szükséges Csak kitar­tó, szívós társadalmi méretű felelősségteljes munka hozhat­ja meg a legkisebb eredményt is A Pest Megyei Főügyészség fiatalkorúak ügyeit intéző ügvészei az elmúlt években a gyámhatóságok, pártfogók, ne­velési tanácsadók és alkohol­gondozók közreműködésével a klubmozgalom segítségével több mint harmincöt fiatalt mentettek meg e szenvedély- betegségtől. Dr. Orell Ferenc János Döntött a tanács végrehajtó bizottsága Otthonteremtők segítése z Gödöllőn a magánlakás-építés és -vásárlás helyi ta- nácsi támogatására előirányzott és az év folyamán ki- í egészített keretből a végrehajtó bizottság eddig nyole- ^ millió 38(1 ezer forintot használt fel. A legutóbbi ülésen £ ujabb személyeknek adott vissza nem terítendő szoeiá- f. lis támogatást, illetőleg kamatmentes kölcsönt a testület. sége ugyanott sütő, 100 ezer forint kölcsön. Pápai Miklós és neje, Gödöllő, a férj a MÉMMI dolgozója, felesége a szakmunkásképző tanárnője, 80 ezer forint kölcsön. Szervezett forgalomban való lakásvásárláshoz: Oravecz László és neje, Gö­döllő, mindketten szigorló or­vosok, 100 ezer forint kamat­mentes kölcsön. Zámbó Zol­tán és neje, Gödöllő, mind­ketten az egyetem dolgozói, 100 ezer forint kölcsön. Családi ház építéséhez: Dobos István és neje, Gö­döllő, a férj a Budavidékl Erdőgazdaság gépkezelője, fe­lesége ugyanott kásztázó, 60 ezer forint kölcsön, 60 ezer forint szociális támogatás. Ba­konyi Géza és neje, Gödöllő, a férj a Metrimpex alkalma­zottja, felesége Gödöllő fő­építésze, 100 ezer forint köl­csön, 50 ezer forint szociá­lis támogatás. Vermes Győző és neje. Sülysáp, a férj egy tápiószecsői kisszövetkezet betanított munkása, felesége az Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomás ve­gyészmérnöke, 80 ezer forint kölcsön. Jánoska Béla és neje, Gödöllő, a férj a gépgyárban diszpécser, felesége a Gyógyért raktári revizora, 120 ezer fo­rint kölcsön Madarászt László és neje, Gödöllő, a férj az árammérőgyár közművelődési előadója, felesége a Mogyo­ród Községi Tanács Igazga­tási előadója, 100 ezer forint kölcsön. Pálinkás Ede és ne­je, Gödöllő, a férj a Buda­pesti Közúti Igazgatóság te­hergépkocsi-vezetője, felesége a Ganz gépirónője, 100 ezer forint kölcsön, 30 ezer forint szociális támogatás. Moró István és neje, Gödöllő, a férj az ELMÜ újságírója, a feleség főiskolai hallgató, 80 ezer forint kölcsön. Dr. Bu­jáid Gábor. Dabas, az egyetem kollégiumi igazgatója, 50 ezer forint kölcsön. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) AZ ALKOHOLIZMUS elleni küzdelem a legszorosabb kapcsolatban van a gyermek- és ifjúságvédelemmel. A vá­lási okok között második he­lyen az iszákosság áll. A szá­mok. az adatok egyre riasz­tóbbak, az alkoholizmus nem szűnik, még csak nem is csök­ken. Csak a megyében 1986- ban az állami kereskedelem­ben 842 millió, a szövetkeze­tiben 1,4 milliárd, a szerződé­ses üzletekben pedig 1.8 mil­liárd forint értékű szesz fo­gyott. A vendéglátásban ez a szám meghaladta a 2 milliár- dot. Ugyan a növekedés az utób­bi időben lelassult, a megye minden lakosára 11 liternyi évi tisztaszesz-fogyasztás jut, több az országos átlagnál. Eb­ben nem foglaltatik benne az a mennyiség, amelyet a 200 ezer ingázó vásárol a főváros­ban, az sem, amit az emberek saját, fogyasztásra termelnek, s az sem, ami a zugfőzdékből kerül ki. Az iszákos életmód emberek pályáját töri ketté, családokat tesz tönkre. A. megyében a szülők italozó életmódja miatt két és fél ezer kiskorúnál szük­séges védő-óvó intézkedés, s a körülbelül ugyanennyi állami gondozásba vétel háromnegye­dének oka a szülők alkoholiz­musa. Egyik megkérdezett 17 éves fiú így emlékezett vissza gyer­mekéveire: „Én nem kívánko­zom haza, mint a többiek, pe­dig élnek a szüleim. Csak isz­nak. Mindketten. Először csak a fater ivott rendszeresen, es­tére már teljesen részeg volt. Tört, zúzott, verte az anyámat meg bennünket, gyerekeket is. Az anyám három műszakban dolgozott,, én gondoskodtam az öcsémről, a húgomról. Aztán az anyám megbetegedett, ide­gi alapon kezelték. De nem ez volt a legrosszabb, hanem, hogy betegsége után ő is rászokott az ivásra, többé nem törődött velünk. Annyira leromlott, hogy már dolgozni sem tud. A szomszédok jelentették a ta­nácsnak, hogy mi folyik ná­lunk. Azóta otthonban va­gyunk testvéremmel együtt.” Nem törvényszerű, hogy az iszákos szülő példáját a gyer­meknek követni kell. Ritkán, de előfordul, hogy a gyerek önerőből szakít az iszákos szü­lői környezettel. Példa erre annak az ifjúnak az esete, aki munkahelyén jól beilleszke­dett. nem volt rá panasz, szor­galmasan dolgozott, de otthon a szülők mértéktelen italozá­sa miatt, nem találta helyét. Ezért egy napon elment ott­honról és albérletbe költözött. A vizsgálatok megállapítása szerint a fejlődésben levő fia­talkorú tudatára és magatartá­sára károsan hat az alkoholi­záló szülő példája, ezt bizo­nyítja, hogy az alkoholisták körülbelül 54 százaléka a szü­lőktől vette át az ivási szoká­sait, s az is, hogy az italra szo­kott 11—13 éves korúak 78 szá­zalékának egyik vagy mindkét szülője iszákos. Felmérések szerint a 14 éven aluli gyermekek több mint két százaléka fogyaszt alkalomszerűen alkoholtartal­mú italokat. A lő—19 éves korosztályhoz tartozó fiatalok- a hál ez az arány már megkö- z< zelíti a húsz százalékot, s h emellett 1,3 százalékuk rend- z. szeresen italozik. A mértékte- n lenség egyes fiatalkorúaknái k oda vezet, hogy 12 üveg sört íf is elfogyasztanak. Más eset- r ben sört, bort és röviditalt ve- b gyesen. n Figyelmet érdemlő annak a 1 felmérésnek a megállapítása, b amelyet ezer 14—17 év közötti h középiskolás körében végeztek g alkoholizálásukról és arról, hogy miért isznak. Eszerint a f< tanulók tekintélyes hányada a szorongásai . oldását jelölte e meg, a legtöbben azonban tár- s saságuk befolyására hivatkoz- n tak. ü Az alkoholizmus kialakulása az esetek zömében a 14—18 éves g életkorra esik, ez a korosztály b az általános iskolából kikerül- jv ve kimarad a preventív gyér- s mekvédelem látószögéből. A gyámüevi szervek is csak ak­kor foglalkoznak velük, ami- a kor magatartásukban már de- s< viáns jelenségek mutatkoznak, z: vagy éppen bűncselekményt t( követnek el. Ezért a korai és *'e eredményesebb megelőzés ér- 1£ dekében javítani kell a fel- '9 derítésben és gondozásban í* részt vevő intézmények, isko- u Iák,, egészségügyi és szociális 8 intézmények, a bűnmegelőzési v és. bűnüldözési szervek, vala- %' mint a tanácsok együttműkö- ^ dését. t<: A fiatalkorúak részére sze- ^ szes ital kiszolgálását tiltó ren- b delkezés következetesebb be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents