Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

Permetezés és egészségvédelem Miért üresek a naplók? NAGYKŐRÖSI grojBB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1988. JÚLIUS 25., HÉTFŐ A környékből sokféle jön A cseppnyiekből csemege készül Igazán nem szeretném, ha olyasmi vád érne, hogy a nyilvánosság előtt felemás hangulatot keltek egészsé­günkkel törődő hivatalok in­tézkedéseivel szemben. Ám, ha mégis félreértené valaki mondandómat, jó előre köz­löm, hogy kevés más dolog áll tőlem oly távol, mint ép­pen ez a szándék. És folyta­tom azzal, hogy a magam ré­széről minden olyan rendel­kezést üdvözlendőnek tartok, ami egészségünk védelmében történik, még ha rám nézve kényelmetlen is. Én járóik jól, ha betartom ... Ami viszont a módszereket, eljárásokat illeti, nos, azok már nem mindig váltanak ki belőlem lelkesedést, főleg ha hasznavehetetlenek, netán cél­jaink elérésében még gátolnak is. Jó ideig csak úgy magam­ban latolgattam, mi lehet az oka annak, hogy a zöldsé­ges- és gyümölcsöskertek de­rék művelői üresen hordják a zsebükben, vagy érintetlenül őrzik a kamrapolcon a per­metezési naplókat. Jóllehet tudják, hogy vezetésük köte­lező, elhanyagolásukért a gaz­dával szemben szankciók al­kalmazhatók. Nos, rájöttem, az itt a baj, hogy nem tudnak vele mit kezdeni. Tudniillik azzal, hogy naprakészen, pontosan jegy­zik a növényvédelmi esemé­nyeket, az égvilágon semmi bizonyosságunk nem lesz afíe- lől. hogy valóban szermarad­vány nélküli portéka kerül a piacra. A termesztő persze tisztában van vele, hogy a piaci, felvásárlói ellenőrzés nem feltétlen elégszik meg a könyvecskébe írottakkal, ha­nem analitikai kontrollal is meggyőződhet a termények ál­lapotáról. És mivel a vegy­szerek várakozási idejét ese­tenként lehetetlen betartani, a termény kereskedelmi értéké­nek nagymértékű romlása nél­kül, inkább nem írnak a nap­lóba semmit, nehogy esetleg a kémiai vizsgálatok alkalmá­val még az irathamisítás vád­ját is a nyakukba akasszák. Természetesen mindezzel nem azt akarom én most mondani, hogy kénytelen-kel­Bárki elmesélhetné egy nap­jának történetét eszperente nyelven, azaz csupa e betűs szóval. Például így kezdhetné; Felkeltem reggel, cekkerrel lementem, kenyeret s tejet vettem, megettem, s eltelve remek kedvvel felkerekedtem, expresszlevelet menesztettem Szegedre kedvesemnek... Ugye mennyire egyhangú így? Pedig harmonikus, szép a magyar nyelv zenéje! Mivel gyakori az e előfordulása (a folyamatos beszédben 100 ma­gánhangzó közül 26), ezért tu­datosan kell megkomponál­nunk mondatainkat, hogy vál­tozatosabban hangozzanak. Például az e—ö hangváltás­sal. Ez a folyamat, az öződés (nem összetévesztendő a táj- nyelvi őzéssel: az embörök, möggyet bitek) már a nyelv történetének korábbi szaka­szában megkezdődött. így lett a ser sör, a perkelt pörkölt, a megett mögött, a féld föld, a szeg szög. Nyelvtudós köl­tőnk, Vörösmarty Mihály a te- kéletes szó helyett javasolta a tökéletest, mert — mint írta — „az e hangok szaporí­tására a magyar nyelvben semmi szükség”. Alakpárok születtek, hasz­nálatukban ingadozás tapasz­talható. Ilyenek: csend-csönd, csengő-csöngő, fel-föl, felesie- ges-íölösleges. gyenge-gyönge, per-pör, seprű-söprű, tejfel­tejföl, temérdek-tömérdek, ve­der-vödör stb. Természetesen mindkét alakváltozat helyes. Hangula­ti értékűk, stilisztikai szerepük lehet más. A jobb. kelleme­sebb hangzás érdekében „játszhatunk” velük, váltogat­hatjuk őket. Ezt a variációs készséget gátolja azonban egy hamis felfogás, talán kissé sznob, úrhatnám gyakorlat, misze­rint az ö-s hangzás népies, falusias, tehát az alacsonyabb műveltség kifejeződése. Ezért erőltetik sokan az ező „vé­letlen fogyasztanunk kell a szermarad vány os terményeket is. Szó sincs erről. A gyü­mölcs- és zöldségtömeg ösz- szességéhez képest elenyésző mennyiségben, és alkalman­ként találkozhatunk ilyenek­kel, kellő ellenőrzéssel e ke­véstől is meg lehet óvni a piacot mindannyiónk egészsé­ge érdekében. De be kell látnunk azt Is, hogy egy-egy termesztőnek nagy op sokszor két választása lehet: vagy kockáztatja a- büntetést, vagy kénytelen két- három szedés termését a trá­gyadombra, vagy a jószág elé önteni, hogy aztán a harma­dik, negyedik szüret eredmé­nyével nyugodt szívvel a piacra mehessen. Az igazi problémával tehát kint a kertben kerülünk szembe. Jó néhány szakembert meg­kérdeztem, javalljanak olyan szert, amivel mindenütt, és mindenkor szinkronba hozha­tók a betakarítás periódusai ebben a lisztharmattól, pero- noszpórától, rovarkártevőktől hemzsegő nyárban. Nos, ilyen kemikália szerintük sincs. Azazhogy van, de általában hatástalanok, vagy pedig a nálunknál fejlettebb agrárkul­túrájú és tehetősebb országok­ban használják, mert a mi zsebünkhöz mérten túl drá­gák. Vagy inkább azt monda­nám, a túlzásba vitt, sokszor ésszerűtlen importkorlátozá­sok miatt nem jut belőlük a honi permetezőkbe. Most tehát, amikor e gon­dolatmenet végén, mint téma­gazdától megkívánják, hogy legalább sugalljam eme ége­tő problémára a megoldást is, a válaszom ez lehet: annak a hatalmas választékú hasz­nos-haszontalan vegyszerar­zenálnak töredékével is kipi­pálhatnánk gondjainkat, ha azok valóban a vegyipar kor­szerű. hatékony termékei len­nének. A naplóvezetés mindössze arra jó, hogy felhívja figyel­münket a vegyszerezés és az egészségvédelem örök, de ma­napság különösen éles ellent­mondására. My. J. í'osi” nyelvet, az affektáló be­szédet. (Sajnálom azokat az egyszerű, ép-szép beszédű em­bereket, akik bejőve a város­ba, a hivatalba, „úriasan”, ezve akarják előadni mon­dandójukat, hogy jobb benyo­mást keltsenek. Nem az ő hi­bájuk ez a helytelen, szemé­lyi ségtorzító szokás!) Hasonlítsuk össze ezt a két mondatot: Feleslegesen • men­tem fel az emeletre. Fölösle­gesen mentem föl az emelet­re. Melyiknek a hangzása !á- gyabb, ringatóbb, muásiká- lóbb? Amint az a 30 fok körüli júliusi melegben várható volt, az uborka, a konzervesek sza­vaival, úgymond „berobbant” a gyárkapun. Máskor úgy 400—500 kilóval indult gyara­podásnak a készlet, idén már az első napon 30 tonnát hoz­tak, s az elmúlt két hét alatt 120—140 tonnára gyarapodott a savanyítóüzem napi adagja. Dévai Károly üzemvezető­nek később viszont az is fel­tűnt, hogy egyenletesebb az uborka érkezése, megszűntek a kétnaponkénti periódusok. Pedig több mint egy hét óta már nemcsak Nagykőrösről és környékéről, hanem a nyírségi uborkáskertekből is ömlik a savanyítanivaló. Kétszer reklamáltak — A tételek állapotán is meglátszik, hogy gyorsabb a beszállítás, állott, fonnyadt termést nem találni. Eddig két alkalommal reklamáltuk a minőséget, de akkor is csak a keveredés miatt — mondja az üzemvezető. — Hozzáteszem, hogy válo- gatatlan, vagy összekeveredett nyersanyaggal is ritkábban A fekete eprek sorsa érde­kelt, s már két esetben is ugyanazon a dűlőn egy diófa varázslatos dolgot produkált, illetve különös jelenségnek voltam a részese. A júliusi reggel hasonlított a többihez, az évszázadokhoz mérten is szokásos volt. Hanem a sárga­rigók furcsaságot müveitek, hisz kétcsalódnyi fejlett ma­dár kicsinyeit tanította ének­re. összesen kilenc sárgarigó jár össze, az első dallamok lassítással, a csecsemő gőgi- csélésének felelnek meg, a szakszerű lassítás után a fel­tételezés bizonyosságot kap. Szőke Péter „subsongnak” nevezi a fiókák dalát, hisz akkor a hangicsálása rende­zetlen és nem zenei, csúszká­ló tendenciájú szerkezetet mu­tat. bár több helyen geneti­kai alapon felsejlik benne a „glisszandókkal álcázott har­monikus, iletve zeneies ma­gassági hangköztendenciák is”. találkozunk, ez vonatkozik más terményre is. Az áruát­vevők következetesebben sze­reznek érvényt a minőségi előírásoknak, s ezzel a ter­mesztők is tisztában vannak. Exportra küldik — Igen, de kételkednek sok­szor abban, hogy fel tudja-e a gyár dolgozni idejében, vesz­teség nélkül a frissen küldött portékát... — Üzemünk,150 tonna fel­dolgozására képes naponta, de a 24 óra kapacitását megha­ladó készlet nemigen szalad össze. A csúcsidőszakban az ennél nagyobb mennyiség sem jelenthet gondot, a tartályos betárolás fokozásával akár 200—220 tonna uborkát is biz­tonságba tudunk helyezni. — Milyen fajtaösszetételű nyersanyagot kapnak? — A Nyírségből nagyjából homogén áru jön, innen a kör­nyékből viszont rendkívül ve­gyes. A gyártástechnológia ol­daláról ez önmagában még nem lenne baj. csakhogy ugyanolyan korú, érettségi fo­kú, de másfajta termések igen eltérő külalakúak, és ez rontja Megállapítható, hogy azonos hangevolúciós alapon hason­lóság van a fióka és fejlett egyed éneke között, de a fel­nőtt kori életformának nem közvetlen egyedfejlődési előz­ménye a csivitelő éneklés. A zenetanítás, a Tüttyösítés fokozatos munkát kíván a felnőtt példányoktól, s körül­belül 2-3 heti intenzív tanu­lás után a sárgarigó-csemeték szintén szépen tudnak fütyül­ni, akárcsak a szülők. Az em­beri csecsemő oázása és a sárgarigó-csivitelés lassítása valójában hasonló zenei ké­pet, kottaképet bizonyít. A felnőtteknek }s többféle dala van. lényegében az öko­típusok szerint változik. Sző­ke professzor szerint legalább három alapnóta van, melyet a sárgarigók a Kárpát-meden­cében fütyülnek. Európa más részein újabb variánsok van­nak, s ennek a revír kijelölé­sében és az egvedek kölcsö­nös azonosításában is szerepe van. Oriolus orius L., vagyis sár­garigó csodálatos fészket épít az ágak hajlékony végén, ahová macska vagy más ra­gadozó aligha érhet. Meste­rien fűzi a szálakat a tojó. majd a kész fészekbe puha bélést rak, a két színes tojást általában a tojó üli. Egyik évben az Olümposz alatt a sziporkázó napfelkelté­ben görög barátaim meséltek egy rigóballadát, a bűnös sár­garigóról. amely dacból nem volt hajlandó az isteneknek énekelni. Az akaratlagos né­maságot az istenek tanácsa véglegesítette, alig. tud azóta a bűnös rigó énekelni, színe is megváltozott, a bánat, a szomorúság és elveszített cso­dálatos képessége miatt. Az egykori sárgarigók azóta fe­keték lettek... A történet emlékezetes volt számomra a történelmi helyszínen, s azóta csak az a fájdalmas nekem, hogy sárgarigói kazettám csak a katerini temetőben tu­dom lejátszani C. Vassisnak Az általam megfigyelt sár­garigók messze vannak Hel- lásztól, de a dalukban hason­lóság van. bizonyosan a déli emberek ősszel ismét várják a jó erőben levő hazai popu­láció egyedeit. S. D. a késztermék’ küllemét. Cse­mege savanyúság esetében sokszor még a szabvány sze­rinti 3 centiméteres hosszúság- tűrésen is nehéz belül ma­radni ... — Gondolom, mindez a tő­kés országokba menő export­nál jelenthet elsősorban prob­lémát. — Főként ott, és hiába mondjuk, hogy az uborkakon- zervnek nagy piaca van, a mi­nőségi tényezőkön múlik, hogy e lehetőséget jól ki tudjuk-e használni. A korlátlan ubor­kapiac csak megfelelő minő­séget feltételezve igaz, ezért tartom lényegesnek az előbb említett gyors begyűjtést, szállítást... Rendszeresebb szedés — Most hová készül a kon­zerv ? — Az apró termést 720 mil­liliteres üvegekben tartósítjuk, tőkés exportra, ezen kívül a nagyobbakat 5 kilós egységben ugyancsak a nyugati országok­ba, illetve a KGST-piacokra küldjük. Van még az úgyne­vezett kovászos uborka, ezt egyelőre tartályokba rakjuk. Most viszonylag kevés van be­lőle, a csemege minőségű ter­mény aránya nagyobb mint a korábbi években, ez a tapasz­talat is a rendszeresebb sze­désre utal. Legutóbb két nagyobb via­dalon is szerepeltek a Nagykő­rösi Konzervgyár Kinizsi SE birkózói. Szegeden került sor az or­szágos felnőtt kötöttfogású Futó Gésa-emlékversenyre, ki­lencven indulóval. A száz ki­logrammosok hétfős súlycso­portjában Szuda Zoltán ötö­dik lett és ezzel két minősíté­si pontot szerzett. 57 kg-ban a még junior korú Takács Já­nos első mérkőzésén a váloga­tott Simita ellen bordasérülés miatt kénytelen volt vissza­lépni. Kilenc egyesület mintegy száz versenyzőjével ezúttal is Szigetszentmiklóson rendezték az 1988. évi megyéi szabadfo­gású úttörő csapatbajnokságot, amely a Pest Megyei Hírlap Kupa első fordulója is volt egyben. A csapatverseny ered­ményét az egyéni helyezések (olimpiai pontozás: 7-5-4-3-2- 1) döntötték el. Sajnos, már hosszú évek óta csak a Cse­pel Autó rendezi ezt a ver­senyt, pedig ez megyei viadal. A többi csapatnak hátrányt jelent ez anyagilag is. Meghí­vottként a Csepel SC-be iga­zolt halásztelkiek is indultak. A 32 kilogrammosok súly­csoportjában (14 induló kö­zül) : 1. Sárosi Tibor (6 két vállas győzelemmel az időseb­bek között is bizonyított), 3. Kerekes Gyula (jó verseny­zéssel) és 5. Vágó László, 35 kg-ban (9-en voltak): 3. Ur- bán Béla és 5. Valkai Sza­bolcs. 38 kg-ban (7 fő közül): 1. Nagy György (kellemes meglepetés). 41 kg (13): 2. Sá­rosi Csaba (jó teljesítmény­nyel). 45 kg (10): 4. Benyik József és 6. Faragó Tamás. 50 kg (11): 2. Kudri Zoltán (biz­tos győzelemtől fosztották meg). 55 kg (9): 6. Fekete Jó­zsef. 60 kg (8): 2. Vágó Gyu­la (ió birkózással). 66 kg (6): 3. Sz. Nagy István. 73 kg fe­lett (6): 1. Hegedűs Zsolt (jól birkózott). A csapatversenyt kellemes Reggel 7 órától Áramszünet A Démász Vállalat nagy­kőrösi üzemigazgatósága ér­tesíti a lakosságot, hogy 25-én és 26-án reggel 7 órától dél­után 3 óráig áramszünet lesz a Gyimes, a Kassai, a Tisza, a Maros, a Szamos és a Sala­mon F. utcákban. Megvizsgált igények Névsor A Nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága értesíti a távbeszélő-igénylő lakoso­kat, hogy a beérkezett igénye­ket a Dél-Pest Megyei Táv­közlési Üzem szakemberei megvizsgálták. Azok névsorát, akiknek igénylését elfogadták, a tanács földszinti hirdetőtáb­láján kifüggesztik, a lista te­hát ott 1988. július 25—augusz­tus 15. között megtekinthető. Bővebb felvilágosítást a ta­nács első emelet, 25. sz. szo­bájában adnak. AÍJYaRÖnFvTh Hírek 1 Született: Tóth Albert és Nagy-Kiss Olga: Olga; Marton János es Kozma Ida: Csaba; Kőműves Pál és Tóth Judit: Edina; Horváth János és Far­kas Ildikó: János nevű gyer­meke. Névadót tartott: Lázár Tibor és lengyel Irén: Ti­bor; Tóth József és Nyúl Ka­talin: József; Rácz Ferenc és Kun Ágnes: Norbert nevű gyermekének. Házasságot kö­tött: Dúzs János és Bognár Ilona; Bakos János és Okruh- licza Ágnes; Vincze Csaba és Lökös Márta; Kovács István és Perlaki Laura; Szathmári Gyula és Fakan Irén; Balog Ambrus és Szüle Anna; Szabó György és Kasza Gabriella. Meghalt: Nagy László (Derko- vits u. I.); Tóth Lászlóné Mi­hók Rozália (Vági I. ltp. 8/B.); Nyúl Józsefné Biczó Eszter (Kodály Z. u. 29.); Várkonyi Sándor (Világos u. 5.): Halápi Ambrus (Örkényi u. 34.); Ju­hász Istvánná Tarczalt Mária (Gógány u. 34.); Csörgő Mi­hály (Nádasdy u. 22.). meglepetésre a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi nyerte 56 ponttal, 2. a volt szolnokiak­kal erősített Abonyi Tsz SK 46, 3. a Csepel Autó Vasas (Szigethalom) 42 és 4. a Ceg­lédi Vasutas 32 összponttal. Diák focihajrá Megváltoztatták az 1987,88- as tanévi Pest megyei IV. korcsoportos (középiskolás 1—II. évfolyamos) diák lab­darúgó-bajnokság fináléját. Eredetileg az északi csoport­beliek lettek volna először a pályaválasztók az oda-vissza- vágós helyosztókon, de ezt a szervezők felcserélték. A 3—4. helyért, az Ifjúsági­sporttelepen : a Nagykörösi ,Toldi DSK—Váci Szakmun­kásképző találkozó az első fél­idő 25. percében, 0-0-ás állás­nál felhőszakadás miatt félbe­szakadt, s nem is tudták az­nap a nagy víz miatt folytat­ni. Megegyeztek viszont, hogy egyetlen: a váci mérkőzés dönti el a bronzérem sorsát. A megyei diák 5—6. helye­kért a Nagykőrösi Gimnázium és a Dunakeszi Gimnázium nem játszott, mert egyik fél sem vállalta a kétezer forint körüli utazási kiadást. A 7—8. helyért a Nagykőrösi Szak­munkásképző—Biatorbágyi Szakmunkásképző párharc szintén elmaradt, mert a kö­rösiek zsúfolt tanév végi prog­ramja és költségkímélés miatt nem vállalták a szereplést. (A jövőben jó lenne a helyosztó­kat legkésőbb április végén lejátszani! — A tudósító meg­jegyzése ez.) S. Z. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. K5- szünetet mondunk mindazoknak, akik HAU KAROLY temetésén Cegléden megjelentek és gyá­szunkban osztoztak, öl utolsó út­jára elkísérték, a tisztelet és sze­retet koszorúit, virágait sírjára el­helyezték vagy táviratban fejezték ki részvétüket. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 01 i3—2708 (Nagykőrösi Hírlap) K. A. Pillanatkép A fogorvosra várva A fogorvos még nem ér­kezett meg. Korán volt. így hát türelmesen vára­koztunk. Nem voltunk so­kan. A kényelmes padokon üldögéltünk. Emberek jöttek-mentek mellettünk. A rendelő min­dig forgalmas. Volt, aki vattát tartott a karján, mert vért vettek tőle, és olyan is, aki felkötött kar­ral vagy gipszelt lábbal közlekedett. Egyszer esak felfigyeltem egy idős bácsira. A falat tapogatva haladt előre. Ész­revettem. hogy vak. Leg­alábbis alig lát valamics­két. A fogászatot kereste, kérdezgetett, hogy jó he­lyen jár-e. De senki se figyelt rá. Lassan padunk mellé ért. Kérdezett, de itt sem akart senki válaszolni. Nagy ne­hezen valaki fölényesen rászólt. Cljón le és várjon sorára! Hangja durva, le­kicsinylő és elutasító is volt. Bár kihúzattam már a méregfogaimat, mégis dü­hös lettem. Bizonyos okok miatt nem szeretek idege­nek előtt beszélni, de kény­telen voltam megszólalni. Először is megkértem egy férfit, legyen szíves útba igazítani a bácsit, segítsen már neki! Nem mutatott valami nagy hajlandóságot, de azért megígérte. Ezután mégiscsak nekem kellett felállítom és a pád­hoz vezetni, leültetni az idős embert. Hisz nem ta­lált egymaga oda. Rájöttem, látásból régóla ismertem. Nem volt ö mindig vak. Az idő járt csak el felette és a sors ezt szánta neki. Kopottas ruházata arra utal, hogy egyedül éldegélhet. Senki nem tudhatja, mit szán neki a sors. Lehet, hogy ennél rosszabbat? Ezért kár a fölényes, el­utasító modor! Vele önma­gunkat nézetjük le! Ny. I. Szépen, magyarul Lágyabb, ringatóbb Megfeketedett a nem éneklő Akaratlagos némaság Szabadfogású úttörő-csapatbajnokság Jól küzdöttek a szőnyegen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents