Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN XXXII. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM Ara: 1,80 forint 1988. JÚLIUS 25., HÉTFŐ PEST MEGYEI A pusztaötös nem fantázia Hetyke tartás, szigorú tekintet. Ézek a tulajdonságok a mai kor csikósaira is jellemzők '„Hunyjuk be a szemünket, s képzeletünkben megjelenik a 150 évvel ezelőtti Hortobágy a vágtató csikósokkal! Pünkösd ünnepe van, s Pétör bácsi, az öreg számadó tanyáján gyülekeznek a legények, hogy az ilyenkor esedékes pünkösdi- királyt megválasszák..." Az idézet a már említett király- választás forgatókönyvéből való, s ez a ritka ünnepi hangulat valóban jellemző volt a hét végén huszonegyedik alkalommal megrendezett kiskunsági pásztor- és lovasnapokra is. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, pontosabban Apajon összeverbuvált nézősereg nem nagyon unatkozhatott a három nap alatt. Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek akadt bőven látnivaló. A nagyszerűen szervezett műsorokkal sikerült lekötni a mintegy 15 ezernyi vendég figyelmét, s ez a tény mindenképpen a rendező Kiskunsági Állami Gazdaság javára szól. Sajnos azonban, az időjárást még az ő közreműködésükkel sem lehetett megváltoztatni, így aztán az érdeklődők jó része szenvedett a majd 40 fokos kánikulától, nem is beszélve a főszereplőkről, a lovakról, „akiknek” még egy hűsítő sör vagy üdítő sem jutott. A meleg idő egyedül a szép számmal kivonult kiskereskedőknek kedvezett, hiszen az ő hűset adó sátraik alatt jókora pénz fordult meg a három nap alatt. Talán a monopolhelyzetnek is köszönhetően, de nem egy — javarészt giccses terméket kínáló — eladó, meglehetősen borsos, néha a józan észnek ellentmondó árért kínálta portékáját. De térjünk ót a nemzetközi hírű rendezvény programjára. A péntek délután megkezdett lovasnapokon először a puszta korabeli ural, a csikósok bemutatójában gyönyörködhetett a már ekkor szép számú közönség. Az ostorpattogtatás vagy a lovak szőrén ülése sokak számára a könnyen kivitelezhető produkciók közé tartozott, ám ami ezt követte, attól már jó néhány néző szája tátva maradt. A hűséges segítőtársak lefektetése, felültetése, s a közben más bravúrokkal fűszerezett lovascsemege jelezte, hogy ezek a legények bizony nem most találkoztak életükben először lovakkal. Embernek és állatnak ez a nagy összpontosítást és figyelmet igénylő együttélése mindenütt ritka produkció. Ezt követően a kicsit sportosabb lovak vették ót a stafétát, hiszen a nemzetközi díjugratók első «versenye következett. A hazai mezőnynek bizony alaposan feladták a leckét a szocialista országokból érkezett lovasok. Nem véletlen hát, hogy a szoros küzdelmek után nekik is jócskán jutott a babérokból. A lovasokat és lovakat próbára tevő hőségben a pusztaötösök, vagy más néven, a Kock-ötösök léptek a pályára. Az öt lovat szőrén, állva lovagoló csikós képe először egy Koch nevű osztrák festő fantáziaképén szerepelt, amelyet 1954-ben egy magyar lovasember, Lénárd Béla hozott át a valóságba. Azóta minden ilyen jellegű bemutatónak az egyik leglátványosabb része ez a produkció. A bátor csikóslegények po- roszkálásnak éppen nem nevezhető bemutatója után ismét az akadálypályákon otthonosan mozgó ugrólovak kerültek a figyelem középpontjába, következett a díjugratás második futama. A külföldi győzelmet hozó versengés színpompás díjkiosztója után újabb csikós- és lovasbemutatókra került sor, majd a nap Egy kis nosztalgia ... Késel unokák koszorúi. Sárga szirmú virágokat helyeztek a munkásmozgalmi emlékmű talapzatához a legkisebbek tegnap, a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület erdei telepe megalapításának 60. évfordulóján Grósz Károly üzenete az amerikai magyarokhoz v Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke V vasárnap New Yorkban — hazai idő szerint V. már éjjel — találkozott a magyar emigrá- £ ció képviselőivel. A kormányfő a taláiko- % zóval egy időben írásban is üzenetet inté- £ zett az Egyesült Államokban élő magyar- ^ Sághoz. Az üzenet szövege a következő: Az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatásomat örömmel használom fel arra, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében tisztelettel köszöntsem a magyar származású amerikai állampolgárokat. Az óhaza napjainkban mind nagyobb felelősséget érez a határainkon túl, a világ különböző országaiban élő, de a nemzethez tartozó magyarok sorsa iránt, fi- gyelempmel kíséri az Egyesült Államokban letelepedett csaknem kétmilliónyi magyar származású honfitársunk boldogulását is. Büszkeséggel tölti el, ha az új hazában élő magyarságot a jó állampolgároknak kijáró megbecsülés, tisztelet övezi. Magyarország igen fontosnak tartja, hogy a kivándoroltakkal közösen ápolja az összetartozás érzését, segítse a magyar nyelv, a kultúra, a hagyományok, a magyarságtudat megőrzését, erősítse az óhaza és a külföldön élő magyarság kötődését, kapcsolatait. Azt valljuk, hogy az eltérő nézetek sem akadályozhatják a kapcsolatok ápolását Magyarország és az emigráció között. A magyar kormány igen értékesnek tartja azt a szerepet, amelyet az Egyesült Államokban élő magyarság, annak egyesülete és egyházai a századelő óta töltenek be a magyar és az amerikai nép közötti megértés erősítésében, a két ország közötti együttműködés elmélyítésében. Különösen hálásak vagyunk azoknak a magyar származású amerikaiaknak, akik egy évtizeddel ezelőtt tevékenyen segítették a Szent Korona és a koronázási ékszerek hazajuttatását, s ezzel a magyar—amerikai viszony rendezését, a kapcsolatok új szakaszának megalapozását. A magyar—amerikai kapcsolatok bővülésének ma kedvezőek a feltételei. Ebbe az irányba hat a kelet—nyugati viszony, a nemzetközi légkör javulása, csakúgy, mint a két kormány eltökélt szándéka, hogy, előmozdítsa a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok szerteágazó együttműködését. A magyar külpolitika céltudatosan törekszik arra, hogy a gazdasági-társadalmi megújuláshoz a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa. Hozzájáruljon a kelet—nyugati párbeszédhez, a bizalom építéséhez és a kétoldalú kapcsolatok bővítése útján hozzájáruljon a nemzetközi együttműködésben rejlő konkrét előnyök kiaknázásához. Mindebben különösen nagy jelentőséget tulajdonít a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésének. Az amerikai politikai és gazdasági körök ugyanakkor nagyfokú érdeklődést és rokonszenvet tanúsítanak a magyarországi belpolitikai fejlemények és gazdasági törekvések iránt. A hazai események valóban méltóak a figyelemre. Magyarország huszadik századi történetének újabb sorsfordulójához érkezett. A megújulási folyamat kiterjed a gazdasági reform továbbfejlesztésére csakúgy, mint a politikai intézmények megreformálására, s a demokrácia, az állam- polgári jogok kiteljesítésére. A szocialista Magyarország ily módon kíván felzárkózni a világfejlődés élvonalába. Céljaink elérése nyíltságot és nyitást, kiterjedt kapcsolatrendszert kíván. A magyar nép részt akar vállalni a békére, a bizalomra és a gyümölcsöző együttműködésre épülő nemzetközi rend felépítésében. Ebben a szellemben emlékezünk meg államalapító királyunk, Szent István halálának 950. és a honfoglalás közelgő 1100. évfordulójáról. Első királyunk életműve is azt bizonyítja, hogy a magyarság képes a fejlődés élvonalába kerülni, és saját felvirágoztatása mellett az emberiség javát is szolgálni. A nagyvilág felé fordulva kezünket nyújtjuk mindazoknak — köztük az Egyesült Államokban élő magyarságnak és le- származottaiknak —, akik a kapcsolatok ápolásával és építésével készek hozzájárulni Magyarország nemzetközi tekintélyének növeléséhez, a magyar nemzet fel- emelkedéséhez, a magyarság boldogulásához. Visszatért a kánikula Vízparton, búzatáblán Néhány napos kihagyás után visszatért a kánikula. A hét végén is hét ágra sütött a nap, s kevés olyan hely akadt a megyében is, ahová az emberek elmenekülhettek volna a forróság elöl. Vasárnap az idei legnagyobb forgalmat mérték a Balatonnál, egyes becslések szerint mintegy 800 ezren tartózkodtak a tó partvidékén. A kempingekben a kényszerű helyzet miatt a megengedettnél is több vendéget fogadtak. A csúcsforgalom torlódásokat okozott a Dunakanyar és a Ráckevei-Duna-ág, valamint a Balaton körüli utakon. A ti- hany—szántódi révnél — bár a hét végén szolgálatba állt a kibővített negyedik komphajó is —, ingajáratban sem tudták várakozás nélkül lebonyolítani a forgalmat. A Balaton-vidék, amely vasárnap nagy, tarka forgószínpadra hasonlított, bővelkedett eseményekben. Balatonfüreden megválasztották az Anna-bál szépségkirálynőjét. A társadalmi zsűri Szöllösy Panninak, az USA-ban élő magyar származású kislánynak ítélte oda az aranyalmát (fényképe a 8. oldalon). Amíg százezrek a nagy tó körül és az ország más tájain töltötték szabadidejüket, addig néhány ezer mezőgazdasági dolgozó a gabona betakarításán fáradozott. Az ország több részén a kedvező időjárást kihasználva tegnap befejezték a búza aratását. Pest megyében több mint 500 kombájn vágta a rendet, keményen birkózva a mintegy 77 ezer hektárnyi bú- zaültctvényből megmaradt területekkel. A betakarításban szükebb pátriánk déli részén előrébb tartanak, mint más helyeken. Gödöllőn és környékén például csak nemrég kezdődött meg a ke.n.yérnekvaló magtárba szállítása. A kombájno- sok a nagy melegben a szokásosnál is gvakrabban váltják egymást a vezetőfülkében, s így a gépek folyamatosan dolgozhatnak. Pflúlird!, jelenről okosan, bölcsen Hat évtized az erdei telepen A szellem napjainkig tovább él Az ünnepi műsor közönsége vagy talán a hét vége leglátványosabb programja, a pün- kösdikirály-választás vette kezdetét. A Patai István alezredes által, korabeli néphagyományokból koreografált előadás főpróbája kicsiknek és nagyoknak egyaránt jó szórakozást nyújtott. Arról már nem is beszélve, hogy az ehhez hasonló lovasparádékom szóvá tett mesterkéltség, a „mindent a nézőért” jelző nem igazán volt jellemző erre a színvonalas, művészi produkcióra. A lovak nagy ismerőin kívül a zenészek, a néptáncosok és minden résztvevő — köztük a puszta nagy öregje, a Pétör bácsit megszemélyesítő Bábel Sándor — lelki- ismeretesen helytállt a tűző napon, hogy a szombati és vasárnapi programban is szereplő választás már valóban zökkenőmentesen és élethűen játszódjon. Az embereken kívül ehhez persze nagyon jó hátteret adott a végeláthatatlan pusztaság, a szomorúan, de büszkén ágaskodó gémes- kút, no, meg az Idevonuló kiskatonák műszaki segítségével felcsendülő remekmű, Liszt második magyar rapszódiája. Az említett programokkal természetesen nem merült ki a lovasnapok első napja, hiszen nem szabad elfeledkezni arról, egy időben több helyen is szórakoztatták az érdeklődőket. Az egyes fogatok és a pónifogatok díjhajtása sem tartozott az érdektelen versenyszámok közé.- A csikósok viadala pedig a három nap szenzációi közé számít. A szombati és vasárnapi kánikulát távol a fürdőhelyektől, itt az alföldi pusztaság kellős közepén a már pén(Folytatás a 3. oldalon.) A Szentendrei-sziget üdülőtelepeire is sokan menekültek vasárnap a forróság elől. A KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület erdei telepének főépületében zászló lobogott. Az alapítók tegnap ünnepelték a közösség megszületésének 60. évfordulóját. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, aki felidézte a munkásmozgalomnak azokat a küzdelmes évtizedeit, melyek idején a főváros körüli ilyen telepek létrejöttek, s forradalmi érzelmű csoportok hatására elvtársi szellemű közösséggé formálódtak. A telepen felállított munkásmozgalmi emlékmű talapzatánál a megemlékezés, a tiszteletadás jelképeként elhelyezték az MSZMP Pest Megyei és Szentendre Városi Bizottsága, a KISZ megyei és városi bizottsága, Szigetmonostor pártalapszervezete és tanácsa, a KPVDSZ központi vezetősége és Vörös Meteor Természetbarát Egyesület, a gödi Fészek és az erdei telep vezetőségének koszorúit. (Folytatás a 3. oldalon.)
