Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1988. JÜLIUS 21., CSÜTÖRTÖK Fogalomzavar Korunk egyik betegsége, minden bizonnyal, a fogalom- zavar. Ismerőseimet kérdez­tem, mit gondolnak: mi a hiánycikk? A válaszok két­félék voltak: egy részük sze­rint, ami nincs, más részük szerint, amit nem lehet kap­ni. E nagy tévedést nevezhet­jük fogalomzavarnak. Hiszen hazánkban nincs Rolls Royce autó, nem lejiet kapni az üz­letben helikoptert, s mégsem jutna eszébe senkinek, hogy e két tartós fogyasztási cikk­ről azt mondja, hogy hiány­cikk. A hiánycikk, ugyanis, van. E fontos felismeréshez nekem is jó két hónapra volt szük­ségem. Pozdorjalemezt keres­tem — s mivel nem kaptam, az építkezés befejezéséhez ha­táridő-módosítást kellett kér­nem —, autóval rohangálva egyik tüzéptől a másikig. Mái a reményt is elvesztettem, amikor a váci Tüzép-telepen egy hölgy — nyilván kímélni akarva a további felesleges futkosástól —, közölte, hogy egy éve nem is Látott ilyes­mit. Am nem sokkal később rám mosolygott a szerencse: meg­találtam a hiánycikkhez veze­tő utat. Az út elején Nándi állt, s csupán egyetlen dol­got kérdezett: van-e szüksé­gem számlára. S mivel a vá­laszom számára megnyugtató volt, egy cetlit nyomott a ke­zembe, és közölte a címet. Ezen a címen várt Zoli és a pozdorjalemez. (Zoli zsebre tette a pénzt, másnap délelőtt a kapunk előtt a lemezekkel megrakott teherautó — olyan pontosan, mint bármely or­szágban, ahol nem ismerik a hiánycikk fogalmát.) A fogalomzavarba az értel­mező szótár is beleesett: „Ke­resett, de (éppen) nem kap­ható árucikk”, szerepel a kö­tetben. Javasolom minél előb­bi módosítását, valahogy így: Keresett, de csak a hozzá ve­zető üt megtalálásával besze­rezhető árucikk. (Lásd még: pozdorjalemez!) —gó. Örökös témák, panaszok Levelekből idézett kórkép Ha már egyáltalán nem vol­na mit és kit kritizálni, biz­tos, hogy a kereskedőkre ak­kor is, az utolsó , pillanatig számíthatnánk. Ök pechükre olyan előnytelen helyzetben vannak, hogy naponta, reggel­től estig céltábláink lehetnek. Pedig nekik is van rossz nap­juk, ők is tévedhetnek. Mind­ezt azonban a vásárlók szem­szögéből igen nehéz elfogad­ni. Ahhoz, hogy ne legyen ki­fogásolnivaló, mindenekelőtt jobb kedvű alkalmazottak, üzletvezetők, eladók, pénztá­rosok, szállítók kellenének. A könnyedségnek azonban ára van. Először is, megfelelő munkakörülmények. Amikor mindez rendben lesz, jogosan várhatjuk el a kereskedőktől is a maximális teljesítményt. Már a sokadik levél érke­zik szerkesztőségünkbe, amely kereskedőkkel, vendéglátósok­kal foglalkozik. Legutóbb Vá­ci Gusztáv nevű olvasónk azt reklamálta, hogy hosszas sor- banállás után, amikor az áru kiválasztásában is magára ma­radt, az eladó nem tudta megmondani a termék árát. Hiába forgatott fel mindent, dobozokat, átvételi elismervé- nyeket, utalást se talált. Ha pedig nincs ár, akkor elma­rad a vásárlás. Ez esetben is így lett, a vevő üres kézzel távozott. Hazaérve pedig egy panaszkodó levelet fogalma­zott. Sajnos, többnyire ilyen és ehhez hasonló esetek kapcsán tapasztalhatjuk olvasóink bi­zalmát, mellyel naponta meg­tisztelnek. Leveleik azonban a konkrét eseteken túl is elgon Felújítások, hasznosítások A műemlékek városáról Városunkról nemcsak a Vácot szerető helybeliek, ha­nem az idetévedő idegenek is azt mondják, hogy a történelmi értékek városa. A Dercsényi—Granasztói szerzőpáros összeállításában megjelent Vác című al­bum 84 oldalon sorolja fel a város műemlékeit és mű­emlék jellegű épületeit. A kiemelt fontosságú történe­ti értékek természetesen fokozott törődést is igényel­nek, ami sokszor túlnő cgy-egy helyi szervezet kere­tein és lehetőségein. Mendele Ferenc, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség igazgatója a közelmúltban vizsgálta a műemlékvédelem helyzetét a Közép-Dunavidé- ken. Tanulmánya több helyen említi Vác és a vonzáskörze­téhez tartozó néhány helység nevét. A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság (KDIB), anya­gi eszközeihez mérten több esetben hozzájárult a műem­lék épületek állagmegóvásához, helyreállításához. Vácott segí­tették az egykori Kúria Szálló épületének részbeni rekonst­rukcióját, a Lőwy Sándor ut­cai front külső felújítását. Az elkövetkező években szá­molni kell még a Kúria épü­let többi — nem a földhiva­talhoz tartozó — részének megtelelő hasznosításával, s a már régóta méltó hasznosítás­ra váró váci vörös ház sorsá­nak végleges megoldásával. Vác városa e kérdések meg­oldására széles körű akciót kezdeményezett a hasznosítók, illetve a megfelelő funkció ki­választására, különböző ten­derek és tervpályázat formá­jában. E napokban, a vörös ház tetőjavítása után mozgó létrázatot láthatunk az épü­let Lenin úti oldalán, teljesen új csatornát kap a 257 éves épület. Évek óta a megoldandó fel­adatok közé tartozik a jelen­leg üresen álló, Vác szomszéd­ságában található rádi Muzs- lay-kastély. A hasznosításról már folynak a tárgyalások, kellene a mielőbbi döntés, mert az épület sürgős állag- védelemre szorul. Gondot és szinte megold­hatatlan feladatot jelent a KDIB területén taláható szá­mos romemlék. Mendele B'e- renc örvendetesnek tartja, hogy Vác város újból kezde­ményező szerepet vállalt a vad vár feltárásának előmoz­dításában. Vác város tanácsa, kihasználva a Duna-parti sáv rendezéséhez adott KDIB-tá- mogatást, 1988—1990 között évi 500 ezer forinttal járult hozzá a helyi vár ásatási és helyreállítási munkáihoz. A Duna-parti oldalon egy éve folyó ásatás már ígv is sok újdonsággal és nem várt ered­ménnyel szolgált. Remélhető­leg a hátralévő szakaszok tisz­tázásával a konzerválás! mun­kák is elkezdődhetnek. A ré­gészeti feltárás és a tervezés párhuzamosan halad, s a konzerválás a várfal legje­lentősebb középső harmadá­nak a helyreállításával kez­dődhet meg. Az egyházi emlékeket dön­tően az egyházak pénzéből újítják fel, nem nélkülözve az Országos Műemléki Felügye­lőség, s esetenként a KDIB anyagi segítségét sem. Ennek alapján készültek, illetve ké­szülnek a következő helyre- állítások: a kosdi római ka­tolikus templom, Vácott a pia­rista templom- és a fehérek temploma. Papp Rezső dolkodtatók. Vajon egy-egy apróság miatt írnak-e, vagy több, már fölhalmozott bosz- szúság után? A sorok közül ez utóbbi olvasható ki. Mi mást jelentene az a hangvétel, amely önmagáról beszélve nyomorult vevőt, s panasza mellett ironikusan derék, hazai kereskedőt emle­get, s attól fél, hogy hamaro­san neki kell elnézést kér­nie, mert bátorkodott boltba lépni, ezzel zavarva az eladók nyugalmát. Ez volt az a kórkép, amit szeretnénk bemutatni, mert jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogyan éreznek a ve­vők, s hogyan a kereskedők! D. Z. A berendezés szép és korszerű A népboltok patináját idézi A pult mögött az eladók íme a sokat dicsért homlokzat A telefonbeszélgetés után úgy tűnt, csak elfogultak, azért dicsérik annyira saját üzletüket a Vác és Környéke fllelmiszer Kiskereske- dclnn Vállalatnál, amikor a kibővített, felújított nagymarosi boltjuk­ról beszéltek. A valóság' azonban igazolta lelkesedésüket. A Kos­suth téri élelmiszerüzlet homlokzatán nincsenek világító neonbetűk, s nincs panorámakirakat sem. Helyette szerény, de patinás nép- boltra emlékeztet minden. A helyiek is így nevezik. S valószínű, akkor is kitartanának emellett, ha ultramodern, emeletes bevásárló- központ állna a helyén. Az épület külső megjelené­sében teljesen belesimul kör­nyezetébe, de ezzel el is üt a hasonló üzletek megszokott arculatától. Az épületet díszí­tő gipszstukkókat a Honeder- Garbesz Osztrák—Magyar Kft. készítette el úgy, hogy a még itt-ott föllelt maradványokból lenyomatot vettek és annak Mezőtúri fazekasok Októberig látható két mezőtúri fazekas — Busi Lajos és Gon- da István — kiállítása Verőcemaroson, a Gorka Múzeumban. Egyszerűség és harmónia jellemzi műveiket (Sintár Antal felvétele) A Vidám koldusok Zebegényben Zenés korcsmajáték Július 19-én mutatták be Zebegényben — a Zebegényi nyár keretében — Burns— Villon Vidám koldusok című zenés korcsmajátékát a váci Madách Színkör tagjai. A kö­vetkező előadást — szintén a Kulacs borozóban — július 27-én, szerdán este fél kilenc órai kezdettel tartják. Az, hogy előadás helyszíné­ül miért választott a társulat egy borozót, az valószínűleg nem szorul bővebb magyará­zatra, ám az, hogy miként lett Francois Villonból és Robert Burnsből szerzőpáros, már igen. A választ Németh Péter Mi­kóla adja meg: Lelki azonos­ságaikon túl, már önmagában ez is meglepő, korkülönbsé­gük több mint háromszáz esz­tendő, gondolataik, világszem­léletük mindennapjaink meg­élt értékrendbeli válságával, vajúdó erkölcsiségével mutat meglepő rokonságot. A forgatókönyv vázát Burns anarchista kantátája, a Vidám koldusok adja. A francia for­radalom örökbecsű eszmélnek csírái, gondolatai már Villon­nál is felfedezhetők. E két hasonló hitvallású művész ver­seit párbeszéddé téve épül fel a darab. segítségével rekonstruálták az eredeti állapotot. A rézbetűkből kirakott fel­irat Élelmiszer szerény meg­nevezés, de a bolt eléri az ABC-áruházak nívóját. Kor­szerű hűtőrendszerrel szerel­ték föl, és tőkehúst is árusí­tanak. A cégér talán a vala­mikori kis, a raktárral együtt is csak 119 négyzetméter alap- területű boltocskára utal. Am az eladótér most körülbelül háromszorosa lett a korábbi­nak, a raktár pedig majdnem hatszorosa. Így adódik össze a mai 400 négyzetméter. A nyitás délelőttjén még festékszagúak voltak az aj­tók, de a tulajdonos vállalat és az építők képviselői izga­lommal várták az ünnepélyes megnyitást. Amíg ez a nagy pillanat el nem jött, Nagy István, a vállalat közgazdasági főosz­tályvezetője mutatta be apró­lékosan új büszkeségüket, me­lyet a váci Magasépítő Kö­zös Vállalat néhány nappal a kitűzött határidő előtt adott. át. Érdemes alaposabban szem­ügyre venni az egyedi terve­zésű külső és belső lámpates­teket, melyeket a Kandelá­ber Karbantartó és Felújító Gazdasági Munkaközösség ké­szített. Vállalati szinten egy üzlet­nél átlagosan 103 ezer forint az egy négyzetméterre jutó forgalom. Itt a felújítás előtt 193 ezret értek el. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy ál­landó volt a zsúfoltság, és természetesen azt is, hogy mennyire forgalmas volt a kereskedés. Az előbb említett számnak ezután csökkennie kell, de úgy, hogy közben az összbevétel több legyen, akár a korábbi kétszerese is. Lénárd Jánosné üzletveze­tő, aki már 1961-től itt dol­gozik, munkatársaival együtt mindent meg is tesz ezért. A három vezető mellett 15 fő­nyi személyzet dolgozik a boltban és ősztől 5—6 tanu­lót is foglalkoztatnak. A nagy erőpróbára termé­szetesen még most nyáron sor kerül, amikor a lakosság lét­száma a nyaralókkal három­négyszeresére emelkedik. Dudás Zoltán Lapozgató A meglepetések csapata Ezzel a' címmel írt három- hasábos cikket a Népsportban Borókai Gábor, a Váci Izzó 1987/88-as bizonyítványosztá­sa kapcsán. A váci NB I-es csapat a bajnokság legkellemesebb meglepetését szolgáltatva, a 10. helyen fejezte be a ver­senyt. A szurkolókat elsősor­ban nem a jó eredménnyel, hanem a gyakorta átgondolt, nyugodt és taktikus játékkal lepte meg. Az újságíró a váci sikerek egyik elemeként az egyönte­tűséget, az összetartást, az egyet akarást említi. Az össz­hang megteremtésének egyik kulcsfigurája volt HaásZ Sán­dor, a vezető edző s a játéko­sok körében nagy tekintély­nek örvendő, harminchatszo­ros válogatott Várady Béla. A Vác mindvégig a sok fu­tásra, a gyakori helyzet- és szerepváltásokra épülő kor­szerű futballt játszotta, s le­hetőségeihez képest tette ezt jól. ★ A nyári könyvpiac egyik érdekessége Radó Rezső: A ^zinte hihetetlen, hogy ^ még most, júliusban is vannak emberek, akik nem váltották ki útlevelüket. Ta­lán a váci rendőrkapitányság útlevelesei csodálkoznak a legjobban, hogy még mindig tart a roham, még mindig sorban állnak az útlevélbe­adásnál. Csak nem fogynak az ügyfelek az ablaknál — talán ennyi ember nem is la­kik Vácott és körzetében. Mindenki útlevelet vált, s egyre szaporodnak a hirdeté­sek: egynapos bevásárló út Becsbe. — Vannak, akik az amúgy is valutaszegény or­szág dollárjait, márkáit, schil- lingjeit sajnálják, vannak, akik azért aggódnak, hogy megint egy csomó ember meggazdagszik gyakorta ismé­telt útjain. Az utazási irodák­ban panaszkodnak: csökkent a jelentkezők száma az igazi turistautakra, üdülésekre, Gyermek százezrek? mindenki közeire és rövid időre akar menni — termé­szetesen vásárolni. Amikor valaha az első fi­zetésemet megkaptam, azt hittem, hogy mindent meg­vehetek, s csodálkoztam, hogy milyen rövid idő alatt elfo­gyott. Amikor először jártam Nyugat-Európában, nem tud­tam ellenállni a sok-sok csá­bító vevőfogó kacatnak. Fel­nőttem. Fizetésemet beosztom — mert tisztában vagyok az­zal, hogy húszadika után is ennie kell a családnak —, s ha eljutok külföldre, hossza­san számolgatom, olcsóbb-e ott megvenni az amúgy is szükséges holmikat, mint itt­hon. Százezer gyerek álmélko­dik most a néhány schillinges kvarcórán vagy a több ezer schillinges videón, s elszédül: elkölti pénzét. Aztán eltelik egy-két-három év, közben rájön, hogy azért a videó nem volt nélkülözhetetlen a háztartásban, s általa nem változott meg az élete, jl/likorra eltelik három, va- lutamentes év, s legkö­zelebb újra igényelheti ellát­mányát, akkor már felnőtt­ként indul a határ felé. Per­sze, vásárolni is fog — ha talál olyasmit, ami olcsóbb és jobb, mint itthon —, de néhány utcával el is fog tá­volodni a Mariahilferstrassé- tól — s talán megnézi Schön- brunnt is. ■— nos. temető csendje című kötete. A szerző két ízben volt a Fő­városi Temetkezési Intézet megbízott igazgatója. A könyvben riportok, tanulmá­nyok, történetek váltják egy­mást. A Pest megyei helyzetet ele­mezve leírja, a Váci Köjál fel­szólítására hogyan számolták fel az alsóvárosi temetőben tapasztalt tarthatatlan helyze­tet. Radó Dezső nem hibáztat­ja a váciakat, mert — szavai szerint — ember legyen a talpán, aki hazánk igen far­ka temetőtérképén kiismeri magát. P. R. HOLNAP TEMETIK VASKOVICS ISTVÁNNÉT Hetvennégy éves korában, súlyos betegség után elhunyt Vaskovics Istvánné született Pónikli Mária, a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Válla­lat nyugdíjasa. A pártnak 1949 óta tagja. Tanácstagként, a Népi Ellen­őrzési Bizottság munkatársa­ként sokat fáradozott lakóhe­lye, Nagymaros érdekében. Szerették, becsülték, köztiszte­letben álló asszony volt. Méltó tiszteletadással kísé­rik utolsó útjára holnap, pén­teken délután öt órakor a nagymarosi temetőbe. Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): július 21-én és 22-én fél 6 és fél 8 órakor a Gyil­kosság a sötétben című dán krimi a műsor. — Július 22- től 24-ig délután fél 4 óra­kor felemelt helyáron a Szá­guldó falka című kanadai ka­landfilmet játsszák. — Július 23-án és 24-én fél 6 és fél 8 órakor felújítják a Piedone Afrikában című olasz film­vígjátékot, főszereplője: Búd Spencer. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents