Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

Hőálló meg tetszetős Nemcsak hőálló tulajdonságát használják a téflonbevonatnak. hanem esztétikai szempontból is kellemes külsőt kölcsönöz az ipari termékeknek. A mogyoródi teflonüzemben, amely a Rá­kosvölgye Tsz égisze alatt üzemel, grillsütőt és kőműves víz­mértéket egyaránt felületkezelnek, hiszen az eladhatóság attól is függ. milyen az árucikk megjelenése. Képünkön: Ju­hász László és Barkóczi Gyula felületkészítők munka közben (Vimola Károly felvétele) Szkíta kori sírok Veresegyházon Újabb régészeti leletek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1988. JÚLIUS 20.. SZERDA Zsámbokon megszerették Teljes ellátással a klubban Ki hitte volna, hogy a ve­resegyházi költségvetési üzem előtt szkíta kori temető halot­tal szunnyadnak a fehér ho­mokban. Felfedezésük úgy tör­tént, hogy Ladvanicza Sándor gépkezelő és Györfy László brigádjának tagjai ez év jú­nius 13-án a gázvezeték szá­mára ásták az árkot, amikor sírra bukkantak. Szerencsére a sírt nem roncsolta össze a gép, Ladvanicza Sándor és a többiek az idén a Ráday utcá­ban már némileg megtanulták, hogy az ilyen módon felfede­zett sírokat hogyan kell a ré­gészeti feltárás számára meg­óvni. Banos László, a költségveté­si üzem igazgatója azonnal le­állította a munkát, és az ese­tet annak rendje és módja szerint jelentette. Másnap ré­gészeti leletmentést végeztünk az árokban, illetve két hét múlva tovább folytattuk a fel­tárást. Két sírt mentettünk meg ily módon, melyben ösz- szes<s»i három halottat temet­tek. Mellékleteik nem túl gaz­dagok, közülük kiemelkedik mégis egy egyfülű, palacksze­rű edény, melyet szalagsze- rűen körbefutó kilenc vonal- kázott sátorral díszítettek. Mellette uniókagyló hevert, talán kanálként szolgált egy­kor a gazdájának. Legjelleg­zetesebb azonban, a szkítákra nézve korszakjelző az a két és fél centiméter hosszú, három­élű, köpüs, bronz nyílhegy, veresegyházi székhelyű nyu- lászklubjának a tagjaiban erős az utazókedv, évről évre újabb tájakra indulnak. Az elmúlt télen az NDK újabb részét vették tervbe. Igénybe- vették egy tiszteletbeli klub­tag házaspár negyedszázados szász-svájci kapcsolatait. Czel- ler Boldizsárné, a fáradhatat­lan Rozika klubvezetővel megszervezték az igen jutá­nyos részvételi díjú 7 napos kirándulást. A 700 kilométer körüli utat autóbuszon egy nap alatt tet­ték meg. A buszból gyönyör­ködtek Pozsonyban, elmentek Brünn szélén, átmentek Prá­gán, és ráláttak az arany vá­ros néhány nevezetességére, kanyarogtak a Vltava (Mold­va) folyó mentén és elérték, követték a Labet, amit német területen már Elbának ne­veznek. A csoport nagyobb része Pirnában egy Elba-parti öreg iskolában turistaszálláson, emeletes ágyakon kapott he­lyet — ők birtokolták az egész házat —, páran pedig az étte­rem közelében a Weltfrieden (Világbéke) ifjúsági szállodá­ban. Másnap reggeli után indul­tak a nagy, Szász-Svájcot megismertető körútra. Hosz- szasabban időztek a Bastei (Bástya) elbai és hegyi kilátó- pontnál, elautóbuszoztak Hohnstéin (Mézkő) egykori vára, most úttörőtábor mel­lett és Sebnitzben, a művirá­gok városában kötöttek ki, de a művirágmúzeumban — amelyik a második sírban volt. A szkíták keletről vándorol­tak be a Kárpát-medencébe az i. e. VI. század végén. Az ab földi szkíták tápiószentmárto- ni alcsoportja szállta meg eb­ben az időben a Duna pesti szakaszát. A legendás szkíta nép (régebben úgy tudták, hogy tőlük származtak a ma­gyarok !) emlékei környékün­kön Nagvtarcsán, Rákospalo­tán kerültek elő és most Ve­resegyházon. A veresegyházi Szent Imre utca térségében előkerült ré­gészeti leletek arról vallanak, hogy a kicsi és lapos domb­háton, melyet az idősebbek el­mondása szerint, még a mi századunk elején is vizenyős rétek és csordogáló patakok v&ttek körül, az i. e. 400— 300-as években szkíták nyitot­tak temetőt halottaik számá­ra. Sajnos, meglehetősen nomád jellegű falujuknak a helyét nem ismerjük, de az túlságo­san messze nem lehetett a most felfedezett temetőjüktől. Az előkerült sírok és leleteik így is értékesek Veresegyház, illetve Budapest környékének szkíta kori történetéhez. Min­denképpen dicséret illeti a költségvetési üzem vezetőjét és dolgozóit azért, amiért le­hetővé tették ezeknek a fon­tos leleteknek a megmentését. Horváth Lajos szombat lévén — csak kívül­ről gyönyörködhettek. Innen Bad Schandau éghaj­lati fürdőhelyen — légzőszer­vi szanatóriumai vannak — át Königstein várába mentek fel. (Königstein és Lilienstein, — királykő és lilomkő — az Elba kanyaréiban lévő két vul­káni kúp, előbbin a 13. század­ból származó híres vár.) Körbe­járták a falakat, ismerkedtek a nevezetességekkel és a kilá­tással fentről a Szász-Svájc tájaira és a kanyargó (egyéb­ként irgalmatlanul szennye­zett) Elbára. És mert vacso­ráig volt idő, terven felül megnézték a hátsó Szász- Svájc szí etjeit, a híres Bár- berina (Kis Boriska) tűhegy­nyi csúcsát, amire sziklamá­szók serege mászott... A vacsora, akár csak a reg­geli, mindig ízletes volt a mindennapi élmények után a Zum Wesenitztal (a Wesenitz patakvölgyhöz) címzett ven­dégfogadóban, ahol Saloni Baumann asszony és családja ugyancsak igyekezett mindent megtenni azoknak a veresiek- nek, akiknek falujában ők évente nyaralni szoktak, im­már 25 éve! A drezdai kirándulás során részben autóbusszal, nagyobb részben gyalog városnézést tartottak — az 1945. február 13-án tönkrebombázott és az­óta jobbára újjáépített — vá­Áldja meg az isten, aki ki­találta, mondja Kakucska Andrásáé, a zsámboki idősek klubjának alapító tagja, ami­kor arról érdeklődöm, hogy szívesen tölti-e napjait az idősek részére szervezett ott­honban. — Tudja, teljesen egyedül élek. Igaz,, van csaló­dom. de azok elkerültek a fa­luból, Budapesten laknak, dolgoznak. Menjek a nyakuk­ra? Telepedjek rájuk? Nem tehetem, már azért sem, mert Uíős fát nem lehet átültetni, de nem tehetem .azért sem, mert ha valaki túljut a het­venen. de még inkább a nyolcvanon, bizony terhes a gyerekeinek akkor is, ha azok nagyon tisztelik, szeretik a szülőt. Ezért maradtam ma­gamra, s míg ez a klub meg nem nyílt, csak a falakkal be­szélgettem, önmagámnak mor- zsolgattam a szót, hogy elűz­zem a magány szorongató, tes­tet és lelket fúllasztó gond­jait. Gond a garád alá Nagyon csodálkoztam, ami­kor Bolyós Tivadartól, a köz­ségi tanács igazgatási előadó­jától, aki a szociálpolitikai feladatok egy részét is ellát­ja, hallottam az ez év május 1-jén megnyílt intézményről, hiszen sokkal nagyobb tele­pülések sem dicsekedhetnek hasonlóval. Még nagyobb volt az elismerésem és csodálko­zásom. amikor Lapu Istvánná, a klub vezetője és Soós Zol­tánná ápolónő körbevezettek az épületben. A szobákban két heverő, dohányzóasztal, kényelmes ülőgarnitúrák. Ha elérkezik az őszi esős időszak, és meg­jön a kopogós tél, tizenkét személynek tudnak bentlakást és teljes ellátást biztosítani, de összesen húsz személy tölt­heti itt a napjait, a kényel­mes társalgóban, ahol televí­zió, rádió, újságok, könyvek, kártya és más társasjátékok állnak az idősek rendelkezé­rosban, Erős Ágost választó- fejedelem és lengyel király, a Wettiner uralkodóház székhe­lyén. Híres palotáját, a Zwin- gert (Szorító) belülről reno­válják, csak kívülről és az ud­varban járták körül, de fel­mentek a Nymphenbad (Nim­fák fürdője) barokk udvarba. Megcsodálták a kincstárat a Grünes Gewölbe (Zöld meny- nyezet) épületében, az indiai nagymogultól szerzett minia­tűr ötvösmunkákat és az Al- bertinumban, a modern kép­tárban a Zwingerből áttelepí­tett öreg mestereket: Raffae- lo Sixtusi Madonnáját, Gior- gone Szunnyadó Vénuszát, Rubens, Van Eick, majd Ca­naletto műveit, szakvezetés mellett mindenütt bent jár­tak a sillnitzi kastélyban is. ELBUSZOZTAK Meissen- be is, felmentek az Alberts- burgba (Albertvárba), bejárták a vártemplomot, az Óváros patinás öreg házait, majd a Böttger és Kaendler alapítot­ta porcelánmanufaktúrát és a múzeumot. Böttger aranycsi­náló szélhámos volt, Erős Ágost Königstein várába zá­ratta, hogy csináljon aranyat. Addig mesterkedett, amíg kaolinból elő nem állította az aranynál értékesebb porce­lánt, helyrebillentve a pazarló Wettinerek kincstárának csőd­szerű állapotát. F. V. sere, hogy Kakucskáné szavai szerint: Felgyorsítjuk az idő pergését. és egymással beszél­getve űzzük a garad alá a gondokat. Falusi lehetőségek szerint teljes az összkomfort. Köz­ponti fűtés szolgáltatja a me­leget, kiépítették a vizesblok­kot, lehet fürdeni, zuhanyoz­ni. és messze űzték a régi fa­lusi árnyékszéket is, helyette angolvécét használnak az ott­hon lakói. Közösségi ajándék — Társadalmi összefogás­sal épült itt minden — ka­pom a felvilágosítást Lapuné- tól. — A községi tanács veze­tői kitalálták az ötletet, a ta­nácstagok egyetértettek az el­képzeléssel, és megkezdődött a munka. A vácszentlászlói termelőszövetkezet jutányos áron •— 350 ezer forintért — eladta a községnek az épüle­tet. Az átépítéshez szükséges anyagok ellenértékét a költ­ségvetésből biztosították — ez megközelítőleg 300-350 ezer forint volt —, de minden munkát, a szakmunkát is be­leértve, térítésmentesen vég­zett el a lakosság. — Az avatás előtt volt olyan nap, amikor 80-100 em­ber dolgozott, szinte nem fér­tünk egymástól. Csak egy pél­dát! Az épület külső pucolá- sát csütörtökön kezdték, pén­teken este már bontották le az állványokat, és szombaton — az ünnepségre — minden a helyén volt. Állítom, hogy szem nem maradt szárazon, s olyan nagy volt a zsámbokiak öröme, mintha minden család kapott volna ajándékot, pedig csak a közösség kapott. Igaz, ezzel az ajándékkal a közös­ség lepte meg önmagát, mert azt tartjuk mi, hogy az idő­sek megbecsülése a mi érté­künket növeli. Valameny- nyiünkét. Elmondom Lapuménak és Soósnénak, hogy az egyik kö­zeli faluban azért hagyták abba az idősek klubjának épí­tését, mert állítólag nem volt rá igény. A két asszony egy­szerre felnevet: Itt sem ment simán a tagok toborzása. Há­zaltunk, sok kilincset meg­fogtunk. Van az emberekben bizonyos óvatosság, bizalmat­lanság az újjal szemben, de most már a rendszeres tagok a legjobb agitátorok, akik el­mondják egyedül élő társaik­nak, hogyan telik el egy-egy napjuk. Gyorsan rákérdezek. Mit csináltak tegnap, azaz hétfőn? — Tóalmás három-négy kilo­méterre van hozzánk, s egy kicsiny, de nagyon szép stranddal rendelkezik. Hét­főn zárva a vendégek elől, ez a nap az időseké. Oda vittük személykocsival a klubtago­kat, akik találkoztak a tóal- mási, tápiószecsői társaikkal. Keveset fürödtek, napoztak, inkább beszélgettek. Amikor tizenkettőt mutatott az óra, már itthon ültek a terített asz­talok mellett, s jóízűen fo­gyasztották az ebédet: húsle­vest csigatésztával és székely­káposztát. Utána kávéztak, s kezdődött a csendes pihenő ideje. Ezt beszélgetés követte. Négy órakor tejeskávé és hur­ka volt az uzsonna, s öt óra körül elsétáltak haza. így telt egy napjuk, de a többi is ha­sonló. Segít a lakosság A falu, amely egységes volt az építésben, most is figye­lemmel kíséri, hogy mi törté­nik az egykori csendőrlakta­nyában. A Galga Áfész tele­víziót, a termelőszövetkezet rádiót adott, a varroda asz- szonyai elkészítették a függö­nyöket. a virágokat összeadta a község lakossága. Fercsik Mihály Augusztus húszadika eb­ben az évben szombatra esik. Erre a napra Gödöllőn gaz­dag programmal készülnek. A népfrontelnökség legutóbbi ülésén már a részletekről is döntöttek. A szónok Romhá- nyi András, a népfront me­gyei bizottságának titkára lesz. Az ünnepség, valamint a felnőtteknek és a gyerekeknek szórakozást nyújtó program .színhelye ezúttal is az Alsó park. Délelőtt. 10 órakor kez­dődik a kirakodóvásár, a buszpályaudvar melletti BMX- pályán verseny és bemutató. A halászléfőző-verseny részt­vevői ugyancsak korán hoz­zálátnak művük elkészítésé­hez, hogy a déli órákban az értékelők megkezdhessék a kóstolást. Nemcsak egymásnak Színjátszó tábor A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ színjátszó tábort rendez Pest megyé­ben tanuló középiskolások részvételével, 1988. július 23. és 31. között. A körülbelül negyven diákszínjátszó — akiknek egyharmaduk már tavaly is részt vett a tábor munkájában — három cso­portban dolgozik majd. A csoportvezető rendezők Heré­nyi Gábor, Uray Péter és Ka­posi László. A csoportok a tábor ideje alatt létrehozott produkciókat nemcsak a tá­bor végén, a záróbemutatón — július 31-én, 15 órakor — adják majd elő, hanem az utolsó két-három napban tá­jolni fognak a környező tele­püléseken, illetve a város la­kótelepein. A tábort anyagi­lag támogatja a Hazafias Nép­front és a KISZ Pest Megyei Bizottsága. Moz Fantasztikus labirintus. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai film. 4 és 6 órakor. Az ezeregyéjszaka virága. Színes olasz film. 18 éven fe­lülieknek. 8 órakor. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti környe­zetünk, kiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete. állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Csacska macska újabb ka­landjai, a délután 3 órakor kezdődő vidám műsornak a címe ez, s elsősorban a gye­rekek érdeklődésére tarthat számot. Négy órai kezdettel tartják az ünnepi gyűlést, beszéddel, kenyéravatással. Ezt követi a KISZ Központi Művészegyüt­tese Tálentum színpadának bemutatója. A Diana szövet­kezet most is tart divatbemu­tatót. Fölvonultatnak olyan darabokat is, amelyeket gö­döllői iparművészek tervez­tek. A napot a művelődési köz­pont előtti téren tartandó ut­cabál zárja. A városi népfrontelnökség ezen az ülésen abban is ál­lást foglalt, hogy az alkot­mánynapi ünnepségen kik kapjanak érdemes és kiváló társadalmi munkáért kitünte­tést. Végezetül összeállítottak népfrontaktívákból egy cso­portot, amelynek az a felada­ta, hogy a megyei bizottság­nak készítsen anyagot, amely­nek témája az értelmiség be­vonása a lakóterületi és a népfrontmunkába Gödöllőn. A Diána Ruhaipari Kisszövetkezet felvesz két műszakos munkarendbe, gyakorlott, szakképzett és betanított varrónőket ló kereseti lehetőség. jelentkezni lehet Diána Ruhaipari K'sszövetkezet, Gödöllő, Isaszegi út 10-12. 2100 Telefon: (28)-20-721. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ruhát, cipőt egy helyen Üzletsor nyílt Aszódon a Kondoros téren. Fodrász-, cipő- és más üzlet mellett rövidesen a takarékszövetkezet is elkészül. Képünkön a Galga Áfész Fáni butikja, ahol ruhát, cipőt egyaránt vásárolhat a betérő. Tóth Judit eladó készségesen ajánl a bőséges választékból. (Vimola Károly felvétele) A FÓTI Vörösmarty Tsz Évente más tájakra indulnak Nyufászok Szász-Svájcban A népfrontelnökség már megtárgyalta Alkotmánynak program

Next

/
Thumbnails
Contents