Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

6 1988. JÜLIUS 20.; 5EERDA Jogi tanácsok •• __ Ü gygondnok kirendelése • Bejegyzés az in­gatlan-nySBvánfarfásba • Munkaruha­megváltás • Felmondási idő meghosz- szabbítása • Kistermelők adózása • Albérlőt fogadott házába egy pilisi nyugdíjas. A bérlő egy idő elteltével, bútorai hát­rahagyásával a lakásból eltá­vozott, azóta is ismeretlen he­lyen tartózkodik. Hogyan jut­hatok a hátrálékos lakbérhez? — kérdezi olvasónk. Általános szabály az, hogy Bz adós lakóhelye szerinti bíróságnál kell a polgári eljá­rást megindítani. Gyakran előfordul azonban, hogy a leendő alperes lakcíme isme­retlen. Ilyenkor a követelését érvényesítő a rendőrségnél tu­dakozódhat partnere lakcíme iránt. Előfordul azonban olyan eset, hogy az információké­rés nem jár eredménnyel. Ilyenkor is lehetőség ván ar­ra, hogy a tartozás behajtá­sához a törvény segítséget ad­jon. Ha ugyanis az ismeretlen helyen tartózkodó személynek nincs meghatalmazottja, ré­szére a bíróság ügygondnokot rendel ki. A pert tehát az ügygondnok ellen kell megin­dítani, aki teljes jogkörrel el­járhat az alperes helyett, az­zal a megkötéssel, hogy a bí­róság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továb­bá egyezséget csak akkor köt­het, illetve ügyfele számára kötelezettséget csak akkor vál­lalhat, ha ezáltal őt károso­dástól óvja meg. Az ügy­gondnok ellen indított pernek ugyanolyan hatása van, mint­ha a fél személyesen járna el, tehát az ítélet rendelkezé­sei őt is kötik. A bíróság ál­tal megállapított kötelezettsé­gei pedig a végrehajtás során — ha megfelelő vagyona hát­ramaradt, mint olvasónk ese­tében is — állami eszközzel Is kikényszeríthetők. 9 Toldalékot épített szülei házához Sz. J. ráckevei szö­vőnő. Az építkezés következ­tében a tulajdoni arányok megváltoztak, ezért olvasónk arra szeretne választ kapni, milyen intézkedések szüksége­sek ahhoz, hogy ő Is szere­peljen az Ingatlan-nyilvántar­tásban. Az ingatlanokra vonatkozó tények gyakran változnak és a közhitelesség elve azt kö­veteli meg, hogy az ingatlan­nyilvántartás mindezt hűen tükrözze. Ahhoz azonban, hogy mindez megtörténjen, a hatóságnak tudomást kell sze­reznie a megváltozott körül­ményekről. Az általános sza­bály ezért, hogy az ingatlan­hoz kapcsolódó jog, vagy tény keletkezését, módosulását, il­letve megszűnését kérelemre kell bejegyezni. A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (vagy jognyilatko­zat) aláírásától számított 30 napon belül kell a földhiva­talhoz benyújtani. Előfordul­hat természetesen, hogy a szerződés létrejöttéhez har­madik személy beleegyezése szükséges, vagy pedig az ha­tósági jóváhagyásra szorul. Ilyenkor az említett 30 na­pot ettől az időponttól kell számítani. A bejegyzést az köteles kérni, aki ezáltal jo­gosulttá válik. Természetesen a felek megállapodása más­ként is rendelkezhet. A be­jegyzés iránti kérelem elmu­lasztásának az a következmé­nye, hogy a kötelezettnek fel­emelt illetéket kell fizetnie. A kérelemben fel kell tüntet- ' ni a jogosult nevét, lakcímét, személyi számát, és mindazo­kat az adatokat, amelyek az ingatlanra vonatkoznak. Csa­tolni kell még a felek meg­állapodását — vagy más, a bejegyzés alapjául szolgáló ok­iratot —, valamint annak leg­alább két másolatát, amely­nek tartalmaznia kell az ok­iratra vezetett záradékot (jó­váhagyás, igazolás stb.) is, to­vábbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szük­séges egyéb iratokat. A ké­relmet az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál kell be­nyújtani. ® G. S. Isaszegi rendész szá­mára a vállalat méretre csi­náltatott munkaruhát. Olva­sónk azonban kedvezőbb fel­tételek mellett vállalhat állást, ezért korábbi munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. Ilyen esetben meg kcll-e terítenem az öltöny árát? — kérdezi. Amennyiben a munka a ru­házat nagymértékű szennye­zésével, vagy elhasználódásá­val jár, a munkáltató köteles a dolgozónak munkaruhát biztosítani. Ha a munka jel­legéből következően — pl. esztétikus megjelenés stb. — a dolgozó részére formaruhát kell adni, azt is a munka­ruhára vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Tehát az az általános szabály, hogy a munka- (forma) ruha a jut­tatási idő elteltével a dolgo­zó tulajdonába megy át. Probléma akkor szokott ke­letkezni, ha a munkaviszony azt megelőzően megszűnik, mielőtt a kihordási idő lejár. A vitát ez esetben a mun­kahelyi kollektív szerződés szabályai szerint kell elbírál­ni. Olvasónk kérdését tehát csak a munkahelyi kollektív szerződés (munkaügyi sza­bályzat) ismeretében lehet megválaszolni, ezért azt mi­előbb ismerje meg, hogy az esetleges sérelme miatt mun­kaügyi vitát kezdeményezhes­sen. • Felmondással szüntették meg munkaviszonyát F. K.-né szigetszentmiklósi adminisztrá­tornak. A munkahely azon­ban csak az alap felmondási időt fizeti ki részemre, a hat hónapos meghosszabbított ked­vezményt nem akarják meg­adni — Írja olvasónk. A felmondási idő meghosz- szabbítása akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszün­tetésére a munkáltató műkö­désével összefüggésben kerül sor. Szükséges ezen túl az is, hogy a dolgozó elhelyezése ne legyen biztosítható. A meg­hosszabbításhoz a munkaügyi szakigazgatási szerv előzetes hozzájárulása is követelmény. Ebben az esetben illeti meg a dolgozót a meghosszabbított felmondási idő, amely az egyébként járó felmondási idővel együtt sem haladhatja meg a hat hónapot. 1988. április 1. napjától te­hát megszűnt az a korábbi rendelkezés, miszerint ezek a kedvezmények csak a tíz főt meghaladó munkaviszony megszűnése esetén alkalmaz­hatók. Tehát akár egyetlenegy eset­ben is élhetnek a dolgozók a jogszabály biztosította lehető­ségekkel. Nem minden mun­kaviszony megszűnése esetén jogosultak azonban a munka- vállalók a meghosszabbításra. Ha ugyanis a munkahelyi fel­mondás nem az előbb ismer­tetett okok miatt történik, a dolgozó továbbra is a munka- viszonyra vonatkozó szabályok szerinti felmondási időre jo­gosult. Ennek mértéke a mun­kaviszonyban töltött időtől függően 15 naptól hat hó­napig terjedhet. Q T. I. zcbegényl termelő­szövetkezeti tag mezőgazdasá­gi kistermelést folytat család­jával. Hogyan lehet az így ke­letkezett jövedelmet megoszta­ni? A mezőgazdasági kisterme­lést folytató magánszemély tevékenysége akkor minősül családi vállalkozásnak, ha a család tagjai, köztük a közös háztartásban élő, 16 évet be­töltött közeli hozzátartozó (há­zastárs, szülő, gyermek, uno­ka, testvér, a mostoha és a nevelt is) a termelést együt­tesen folytatják. Az így elért bevételt egybe kell számíta­ni, és az ebből származó jö­vedelmet közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek az évi 500 000 Ft-ot meg nem hala­dó részére megállapított adó- mentesség a család tagjait együttesen illeti meg. • Nagy összeggel tartozik vállalata egyik olvasónknak. A munkahely lassan a fel­számolás szélére került. Ho­gyan kaphatom meg a köve­telésemet? — kérdezi. Ha a munkahelyet felszá­molják, valamennyi tarto­zásáért a jogutódja felel, amely a vagyonából köteles helytállni mindazokért a kö­telezettségekért, amelyek előd­jét terhelték. Előfordulhat azonban olyan eset Is, hogy az állami vállalatnak nincs a felszámolást követően jog­utódja. Ilyen esetekben mond­ja ki a jogszabály, hogy a felszámolás során ki nem elé­gített, a munkaviszonyból származó, illetve kártérítés cí­mén járó követelések rende­zése az alapító szerv által — a pénzügyminiszterrel egyet­értésben — kijelölt szerv fel­adata. A követelések rendezése a Pénzintézeti Központ útján történik. Abban az esetben, ha a jogerős döntőbizottsági, vagy munkaügyi bírósági ha­tározattal munkaviszonyból származó követelésben ma­rasztalt állami vállalat felszá­molás következtében jogutód nélkül megszűnt, a határozat végrehajtásának kötelezettsé­ge a fentiek szerint kijelölt vállalatra hárul. Dr. SInka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. Vili., Blaha L. tér 3 sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Dóm hiányzott a 120 mázsa? Olcsón adták a lopott cukrot Gyorsan híre ment a Hazai Fésflsfonó és Szövőgyár pomázl részlegében, hogy a portán olcsón lehet kristálycukrot vásárolni. A textilgyárban nagy többségben asszonyok dolgoznak, és különösen befőzési szezonban sok cukor fogy a háztartásokban. Ki ne örül- ue a megtakarított forintoknak? hordja ki a zsákmányt a gyárból. Este, amikor már minden elcsöndesedett és ket­ten együtt voltak szolgálat­ban, Gáspár Tibor kulccsal simán bejutott a raktárba, majd gépkocsijának az utánfu­tóját jól megpakolva távo­zott onnan. Közben a csoport­vezetőnő figyelt arra, hogy nem közelít-e valaki, aki le­leplezhetné. A nyomozás során arra Is fény derült, hogy Váradiné közvetítette az ismeretséget Gáspár Tibor és Szabó Fe- rencné között. Nyilván arra számított, hogy a textilgyár­ban a sok nődolgozó között bőven lesz vásárló. Szabóné mint eladó 2 forintot kere­sett kilónként. Gyári vásár Szabó Ferencné, a portás árulta a cukrot, mégpedig nem a megszokott bolti cso­magolásban. Nejlonzsákokban, félmázsás tételekben állt a cukor a textilgyárban. S úgy látszik, hogy itt mégsem kelt el elegendő, mert Pomázon, egy 1500-as Lada utánfutójá­ban az utcán is kínálták a cukrot. Az eladó megint csak Szabó Ferencné volt, a gép­kocsit pedig a 34 éves Gáspár Tibor vezette. A valóban nem mindenna­pos ügylet a rendőrség tudo­mására jutott. Kiderítették, hogy honnan származik a bolti árnál olcsóbban értéke­sített portéka? A Promontorvin Borgazda­sági Vállalatnak Szentendrén van egy márkaüzeme, és a kedvelt üdítőital-alapanya­gaihoz természetesen a cukor is hozzátartozik. Éppen olyan 50 kilós nejlonzsákokban tá­rolják az alapanyagot, ami­lyenben Pomázon árusították azt. A kérdéses üzemnek pe­dig Gáspár Tibor az egyik portása. A Szentendrei Rendőrkapi­tányság vizsgálata során az is kiderült, hogy Váradi György- né, a portások csoportvezető­je falazott a tolvajnak, elő­segítve azt, hogy zsákszámra Konténerszimatoló Csempészés ellen A British Aerospace a csem­pészés ellen olyan berendezést rendszeresített, amellyel min­denfajta úti járműnek — ka­mionnak, konténert szállító tehergépkocsinak stb. — a ra­kományát átvizsgálhatják anélkül, hogy az árut ki kel­lene rakni. A berendezésnek két része van. Az egyik a vizsgálandó raktárba belehe­lyezendő illóanyag-érzékelő, ez hivatott jelezni — aszerint, hogy milyen anyag felfedezé­sére programozták be — ha kábítószer, alkohol vagy rob­banóanyag van a rakomány­ban. Az érzékelő jelzéseit egy gázspektográf elemzi. A má­sik része egy röntgenkészülék, ennek képei a vámtiszt képer­nyőjén jelennek meg, s fölfe­dezik, ha a rakományban, a szállítólevélen fel nem tünte­tett áru rejtőzik. A berende­zéssel óránként húsz jármű vizsgálható meg. Befőzési szezon Nem kis mennyiségek cse­réltek ily módon gazdát! A bűntársak 120 mázsa cukrot loptak el a márkaüzemből, és adtak el a pomáziaknak. A rendőrség húsz személyt, akik rendszeres vásárlók vol­tak, tanúként kihallgatott és 5 mázsa cukrot lefoglalt. A többi már nyilván belefőtt a lekvárokba, házilag készített szörpökbe... • • Of hónap elatt Most már csak az a kérdés marad megválaszolatlanul, hogy miért nem tűnt fel a márkaüzemben ez az óriási hiány? A 120 mázsa cukrot viszonylag rövid idő — 5 hó­nap — leforgása alatt lopták ki a gyárból. Lehet, hogy kis­sé savanykásabb ízű üdítőital került emiatt a fogyasztók­hoz? Vagy netán ennyi hiány még belefér a gyártási tech­nológiában megszabott káló­ba? A történtek alapján nyil- .ván helye lenne az eddiginél szigorúbb technológiai fegye­lemnek és ellenőrzésnek is. A Szentendrei Ügyészség lopás bűntette miatt emelt vádat Gáspár Tibor és bűn­segédje, Váradi Györgyné, to­vábbá orgazdaság miatt Szabó Ferencné ellen. Az ügyet rövidesen tárgyal­ja a Szentendrei Bíróság. Gál Judit Tíz nap rendeletéi A fegyveres erők és fegyve­res testületek hivatásos tag­jainak jubileumi jutalmát másfél havi alapilletménynek megfelelő összegre emelte fel az 1988. évi 15. tvr. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végre­hajtásáról a 7/1988. (VI. 30.) KeM—SZEM és a 10/1988. (VI. 30.) MÉM—SZEM rende­leteket adták ki. Módosították a KRESZ-t. A változtatások 1988. október 1. napjától — egyes új rendel­kezések pedig 1989. október 1. napjától — lépnek életbe. A növényegészségügyi és ta­lajvédelmi felügyelet, ..vala­mint az állategészségügyi fel­ügyelet szervezetét és felada­tait 1988. július 1-jei hatállyal újólag meghatározta a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 29. számá­ból ismerhetők meg. Munkabérek. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és a Minisztertanács el­nökének havi munkabére a mindenkori miniszteri fizetés 150%-a az 1988. évi 16. sz. tvr. alapján. A jogszabály más ma­gas állami tisztséget betöltők munkabérét is meghatározza. Családi pótlék. A Miniszter- tanács módosította a társada­lombiztosításról szóló törvény végrehajtására kiadott jogsza­bályt. Az 52/1988. (VII. 1.) MT- rendelet többek között a csa­ládi pótlék új mértékét is tar­talmazza. Térítés. Az 5/1988. (VII. 1.) KM-rendelet a közúti jármű­vek költségtérítéses rendszerű üzemeltetéséről rendelkezik. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 30. számá­ban találhatóak. — Őrnagy úr, kérem — szólt Palágyi Magost meglát­va —, mikor mehetek haza? — Azt sem tudom, hogy én saját magam mikor tudok ha­zamenni — válaszolta Magos, amikor kopogtak. A főnöke nyitott be. — Akarok veled beszélni, g- ere velem. Amint főnöke szobájában leültek, a titkárnő máris hoz­ta a gőzölgő feketét. Rágyúj­tottak. — Jó úton jársz — mondta a főnök, miközben mélyet szippantott a cigarettából. — Ezt nem értem egészen főnök. — Néhány perccel ezelőtt telefonáltak a nyomszakértők, hogy a leadott sáros cipők nyomai azonosak azzal a min­tával, amit a kerítés távolab­bi részénél felvettek. A rajta levő száraz sáranyagot most vizsgálják. A lábnyom mellett levő földmintán a laboránsok most dolgoznak. — Főnök — pattant fel a helyéről Magos —, határtala­nul megkönnyebbültem. Nagy örömöt szereztél, hogy ezt kö­zölted velem. Köszönöm. Így már másképp folytathatom Palágyinak és a lánynak a ki­kérdezését. — Remélem, most, hogy va­lamelyest megnyugodtál, nem óhajtasz a rendőri igazolvá­nyodtól megválni. — Én? — tárta szét a két kezét Magos, mint aki ilyen képtelenséget soha az életé­ben nem hallott. — Csak még jobban ragaszkodom hozzá. — Jó, jó. Mondd, mi lesz Kása Endrével, aki még min­dig őrizetben van? — Ha Palágyival és Varga Katalinnal sikerül az igazság­hoz vezető útra jutnunk, ak­kor Kása Endrét, mint őrize­test még ma elbocsátom. — Aztán óriási léptekkel sietet Palágyihoz. — Maga, Palágyi úr, azt ál­lította — ült le és gyújtott rí — előző beszélgetésünk idején hogy este érkezett Varga Ka Mág Bertalan igy éjszaka története (10.) talin Mohai úti lakására, ahol megvacsoráztak. Így van? — Igen, így, őrnagy úr. — Nos, ami a hazaérkezé­sét és a vacsorázást illeti, azt nem kétlem. De az már nem felel meg az igazságnak, hogy 9 és 10 óra között lefeküd­tek, majd egymás mellett aludtak reggelig. Felébredve pedig teát, vajas kenyeret reg­geliztek. Meg kell mondjam, Varga Katalin nem úgy nyi­latkozott, mint maga. Való­színűleg nem egyeztették ősz- sze eléggé elmondandó ha­zugságaikat. Márpedig, Palá- gyí úr, ha két ember nem nyilatkozik azonos módon, nem ugyanazt m.ond)ák, ami­ben megállapodtak, akkor a következtetés csak az lehet, hogy mindketten hazudnak. A közmondás szerint a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ügy néz ki. hogy kezd ez a mondás bebizonyosodni. Érti, Palágyi úr? — A közmondást hogyne érteném, de én nem csináltam semmi olyasmit, ami a sánta kutyával kapcsolatba hozható. — Nem? No, akkor vála­szoljon nekem arra: mit is reggeliztek azon a reggelen az eltávozása előtt Katalinnal? — Teát és vajas kenyeret. — Ez is hazugság. De csak folytassa, majd csak észbekap. A bizonyítékok súlya alatt hamarosan össze fog roskadni, Palágyi úr. — Milyen bizonyítékokról beszél az őrnagy úr? — hang­ja már nélkülözte az eddig jellemző magabiztosságot és szája szöglete is megrándult. — Csak türelem, Palágyi úr, meg fogom mondani, sőt meg is fogom mutatni. — Mit akar az őrnagy úr nekem megmutatni? — ezt kérdezte a hirtelen megszelí­dült Palágyi. — A butasága maradvá­nyait akarom megmutatni. Ha ezt véghez viszem, akkor k- lytelen lesz mindazt el­mondani, amiről eddig össze­vissza hazudozott. A maga művezető kollégája, Almást Géza meghalt, mert emberte­len kegyetlenséggel megölték. Gáti József műszerész annak ellenére, hogy halálos ütéseket kapott, szerencsére még él, az orvosok szerint eszméletre fog térni és akkor bizonyára lesz egy pár kérdése magához. — Mit kérdezne meg tőlem, őrnagy úr — kérdezte nagyon halkan —, hiszen én őt nem is láttam. — Tudja, ezzel a kérdésé­vel megpróbál engem elég ügyetlenül félrevezetni. Most is hazudik! Hiszen maga fe­dezte fel a gyilkosságot; ma­ga ment az irodához azzal, hogy ég a villany; maga fe­dezte fel az ott fekvő, véres fejű Gáti műszerészt. Továb­bá! Ott volt, amikor Almásit és Gátit elszállították, amikor csak éppen az történt, hogy szegények más-más helyre ér­keztek: Almási az Orvostani Intézetbe, Gáti pedig az agy- sebészetre. Es ez a különbség fogja bizonyítani majd a gyil­kos személyét. Immár úgy látszott, mintha Palágyinak a lába alól kicsú­szott volna a talaj. Ingatta a derekát, le-fel jártatta a sze­mét és tán anélkül, hogy tu­dott volna róla. megkérdez­te: — Hát aki ott kint feküdt véresen, akit én halottnak vél­tem. az él? — Bizony él. Palágyi úr, és azt hiszem, ez lesz a maga veszte. — Az én vesztem? És ekkor az eddig nagyjából magabiztos ember felállt, to- porzékolt és eltorzult arccal kiáltotta: — Mit akarnak tő­lem! En nem csináltam sem­mit! — Ha semmit nem csinált, Palágyi úr, akkor rövidesen hazamegy. Most pedig azt ajánlom, üljön vissza és ne ordítson! Magos érezte, hogy ez az ember kátyúba jutott, és hogy körülbelül 80 százalékban majd mindent tud róla. Éppen ezért kiszólt egy másik kollé­gának, aki besietett, és Né­methiéi közösen megbilincselte Palágyit. — Miért bilincselnek meg, őrnagy úr? — Hogy egészségesen, sér­tetlenül térjen haza és ne­hogy előtte valamilyen sza­márságot kövessen el. Kinyílt az ajtó és az egyik nyomozó kihívta Magost. Be­mentek a szemben levő szobá­ba, ahol ott állt a laborató­rium vezetője. — Minden tö­kéletesen sikerült — közölte mosolyogva. Ekkor már hárman, négyen is beszállingóztak és egyre de­rűsebben hallgatták a labora­tórium vezetőjének részletes beszámolóját munkájuk sok­oldalúságáról. A laborfőnök így folytatta: — Nos, a sáros cipőn levő sármaradványok azonosak a vállalat kerítésénél talált földmintával. A vizsgálat ne­hezebbik része még ezután következeit, de az is sikerült. Amikor idáig jutott, Ma­gosban is kezdett felengedni a bizonytalanság. — Ugyanis — folytatta a la­boratórium vezetője — a két pénztárcán levő szennyeződés is emberi vértől ered. Ez ugyan csak tíz százalékig tá­masztja alá Palágyi Béla bű­nösségét. Ellenben a nadrágja alsó részén és a zakó ujjainak végén talált vérnyomok a megölt Almási Géza vérével százszázalékig megegyeznek. E/t a „csattanót” hatalmas csend követte. Csak álltak egymásra bámulva, szótlanul. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents