Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

Nagytarcsa Aszfaltozás Műholdvétel, szolgáltatás Az Aszódon nemrég megnyílt Intenzív Ipari Kisszövetkezet, nevéhez híven intenzíven foglalkozik a műholdvétel lehető­ségével. Már vállalnak kisközösségi antennatelepítéseket, emellett a hagyományos szolgáltatást is végzik, javítják az elromlott háztartási gépeket, ha kell, a helyszínen is. Képün­kön: a kis szerviz előterében a műholdvevő parabolaantenna. (Vimola Károly felvétele) Kábeltelevízió Emberek és csatornák Hosszadalmas eszmecserét ; tartottak Gödöllőn a múhol- ^ das műsorszórás és a ká- ^ beltelevízió bevezetéséről a í, népfrontbizottság székhá- ^ zában. A megbeszélésen ott ^ volt a Telekábel Híradás- ^ és Vegyesipari Kisszövetkc- ^ zet elnöke, a városi nép- í frontbizottság elnöke és tit- | kára, a lakótelepek néhány ^ képviselője, akik egyúttal a ^ városi ügyek vitelére alakí- ^ tott kábeltelevíziós bizott- ^ ság tagjai. A többórás szó- ^ csavarás után abban álla- í podtak meg, hogy a szövet- kezet ajánlatot tesz a rend- ^ szer kiépítésének módoza- ^ taira és költségére, vala- ^ mint abban, hogy szeptem- d berben újfent összejönnek. A népfrontbizottság nevében írásos javaslatot is készítettek, amelyben fölcsillantják, mily nagyszerű távlatok nyílnak a műholdas műsorszórás és a ká­beltelevízió bevezetésével a gö­döllői honpolgárok előtt. Azon túl természetesen, hogy — már akik beszélnek nyelveket — dúskálhatnak a csatornákban, ideális esetben akár két tucat programból válogathatnak, íme: a kábeltelevízió révén megismerhetik a helyi politi­kai, társadalmi, gazdasági, kul­turális eseményeket, terveket, vitafórumokat közvetíthetnek, mozgósíthatnak a közös fel­adatokra. Helyi oktatóprogra­mokat közvetíthetnek. Nyelve­ket tanulhatnak, tudoraivá vál- hatnak a számítógépnek, labo­ránsokká és titkárnőkké ké­pezhetik magukat a kábelen érkező jelek segítségével. És még mi minden lehetséges a helyi televízióval: reklám, lift­segélyhívás, tulajdonvédelem és tűzjelzés, .városi események rögzítése (dokumentumtár), mezőgazdasági és városi adat­bank, vállalati bemutatófil­mek készítése, családi esemé­nyek videón történő rögzítése, távfűtési rendszer energiata­karékos szabályozása, végül, de nem utolsósorban saját mű­sorok készítése és értékesíté­I re, de elképzelhető munka- megosztás. Az árkokat a lakók is áshatják, cégek, intézmé­nyek beszállhatnak a költsé­gekbe, ilyeténképpen csökken­het a kifizetendő végösszeg. A csatornákon, kábeleken, árkokon kívül sokat rágódtak a lakókon. A szövetkezeti el­nök szerint a lakossággal való kontaktus kritikus pont. El­mondott néhány rémtörténetet, hogyan akartak csatlakozni megátalkodott emberek, akik anyagiakkal nem akartak be­szállni az üzletbe. A gödöllői lakótelepi képviselők is elej­tettek néhány szót arról, hogy némelyeket mily nehéz meg­győzni a kábeltelevíziózás ál­dásairól. A technika azonban nem is­mer lehetetlent. A mai legdrá­gább és legkorszerűbb, csil­lagpontos megoldással minden lakásba külön-külön vihetik be a kábelt, es ezzel a jeleket. Nincs közösségi központi „an­tennarendszer. így elejét ve­hetik a veszekedéseknek, tor­zsalkodásnak, orvnézésnek. A kedves olvasó, aki netán már alig várja, hogy érkezze­nek a jelek lakásába a mű­holdakról, nyomogathassa a gombot egyik csatornáról a másikra, élvezettel kezelje a távkapcsolót pihés ágyából, nyilván többször kérdezte már, mibe kerülhet mindez neki. Annyit tudtam kihámozni az összejövetelen, hogy kerülhet lakásonként ezer, de tízezer forintba is. S mivel az utóbbi néhány ötéves terv idején mindig azt tapasztaltam, a ma­gasabb számok szoktak bevál­ni, ajánlom, az ezer forintot felejtsék el. A rendszert persze működ­tetni kell. A szövetkezet ezt is vállalná, sőt ez jelenti számá­ra az üzletet. Ezért havi száz forintokat kérnének lakáson­ként. Az újabb fejleményekről szeptemberben számolunk be. K. P. Nagytarcsán folytatódik az utak portalanítása. Ezekben a hetekben a Rózsa és a Szőlő utcát, valamint a Petőfi és a Rákóczi utca sarkán lévő par­kolót aszfaltozzák, összesen kétezerötszáz négyzetméter­nyi felületre kerül szilárd burkolat. Az útépítés ezúttal is összefogással válik lehetővé. A tanács számíthat a kerepes- tarcsai termelőszövetkezet, az evangélikus egyház és termé­szetesen a lakosság segítsége­re. Számlaszám A segítőkhöz Az elmúlt napokban többen telefonáltak szerkesztőségünk­be, tudakolva, hogyan segít­hetnének az Erdélyből mene­külteknek, mi annak a csekk­nek a száma, amelyen pénz­adományok fizethetők be. A Vöröskereszt városi vezetősé­gétől megtudtuk, az OTP számlaszáma 508—11468—0. A Vöröskereszt városi vezetősége egyúttal kéri azokat az áttele- pülteket, akik körzetünkben tartózkodnak, segítségre van szükségük, jelentkezzenek a következő címen: 2100, Gö­döllő, Szabadság tér 10. Lassan tönkremegy Emlékezés az A fásítási hónapra készülve Gödöllőn emlékparkot építet­tek, telepítettek még 1986 -ban. A Vác felé vezető út mentén, a város szélén található az emlékpark, melyet a Zöldöve­zeti Tervezőiroda elképzelései alapján a gödöllői erdészet szakemberei kivitelezek. Az 1920 utáni Magyarország vár­megyéit és városait mintegy 5.44 hektár területen jeló.lék be. Minden megye és város jel­legzetes fáiból ültettek ide. Pest megyét például az akác képviseli. Az országhatárt fa­gyaiból, a megyehatárokat spi- riából telepítették. A megyé­ket, városokat táblákkal je­lölték. Az erdészek munkája 1,5 millió forintot érő volt, a víz­gazdálkodási vállalat regioná­lis központjának dolgozói több mint négyszázezer forintot érő munkát végeztek. A mű 1986-ban határidőre elkészült. Két év telt el azóta. Mi történt, hogyan áll az em­lékpark, ki vigyázza, gondoz­za? — erre voltam kíváncsi. Utamra elkísért Szekeres Péter erdőművelési műszaki vezető, aki már annak idején nagy lelkesedéssel irányította a munkát. Szomorúan lépdel­tünk egymás mellett, mert nem valami vigasztalót lát­tunk. Ahol még megvan, ott alu- miniumlemezből készült táb­láról olvasom a városok ne­vét, melyeknek fája magasba emelkedik. Gödöllő fáját ka­róstól elvitték a táblával Labdarúgás Nemzetközi kupatorna se... A megbeszélésen eme bod- ros-fodros jövő csupán érin­tőlegesen került szóba. A be­szélgetés a rendszer kiépítése körül forgott. Hogyan, mikép­pen és mennyiért létesíthető a rendszer Gödöllőn. Manapság minden építkezésen ütemek vannak. Itt is lenne. Az első ütemben a 3800 lakótelepi ott­honba vezetnék be a boldogí­tó jeleket vivő kábelt, a má­sodikban a főútvonalak menti magánházakba. Majd követ­kezne a gödöllői stúdió kiépí­tése, ahonnan a sok helyi ér­dekességet közvetítenék. A szövetkezet elnöke techni­kai részletekbe is beavatta a megjelenteket. A kábelek me­hetnek I a légben — ez az ol­csóbb —, de a földben is. Az utóbbi drágább és körülmé­nyesebb. Gödröt kell ásni, be­tont, aszfaltot bontani, enge­délyeket, hozzájárulást kérni más közművek tulajdonosai­tól, kezelőitől. Az egész mun­kát rábízhatják a szövetkezet­Lehet, hogy még a labdarú­gás legnagyobb barátainak is szokatlan kissé a gödöllői csa­pat NB III-as rangja, de ez most már megmásíthatatlan tény. Miként az is, hogy az együttes huszonkettes kerete megkezdte a fölkészülést az őszi idényre, Szigeti Károly- nak, az új edzőnek az irányí­tásával. A múlt héten rövid értekezletet is tartott a szak­osztály, amelyen a GSC elnö­ke. ügyvezető elnöke, s ter­mészetesen az NB III-as csa­pat keretének tagjai vettek részt. A fölkészülést azért is kel­lett viszonylag korán elkezde­ni, mert a csapat érdekelt a Dunakanyar Kupáért kiírt nemzetközi tornán, amelynek keretében ezen a héten két al­kalommal lépnek pályára, méghozzá hazai környezetben. Az első mérkőzésre holnap, kedden kerül sor, délután fél 5 órai kezdettel. A GSC ekkor a csehszlovák Nove-Zámky gárdájával méri össze tudá­sát. A következő összecsapás ideje a hét vége. Szombaton délután 5 órai kezdettel az ugyancsak csehszlovák Pribe- ta együttesét fogadja a GSC a Dózsa György úti pályán. A következő héten néhány napos külföldi útra mennek a játékosok. Július 26-tól 30-ig az NSZK egyik kisvárosában. Straubingban tartózkodnak, ahol egy vagy két edzőmérkő­zést is játszanak. A szurkolókat nyilván az is érdekli, hogy hol és milyen formában tájékozódhatnak a csapatról. A szakosztály veze­tőjével történt megállapodás szerint oldalunkon rendszere­sen beszámolunk majd min­denről, ami érdekelheti a köz­véleményt. Már most fölhív juk a figyelmet, hogy amint hozzájutunk, közöljük a csa­pat őszi sorsolását A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1988. JŰIjIUS 18.. HÉTFŐ LŐI Mindenki megelégedésére Üdülőházakat bérel az áfész A meleg nyári napokban, aki csak teheti, kiveszi sza­badságát, felkerekedik a csa­ládjával, megpróbál pihenni, üdülni, erőt gyűjteni az év mindennapjaihoz. A szövetke­zet dolgozóinak üdülési lehe­tőségeiről beszélgettünk Oláh Károly szb-titkárral, a Galga Áfész irodaházában. Öneiíátó nyaralók — Az üdülés előkészítése tu­lajdonképpen már február- március hónapokban elkezdő­dik. amikor szakszervezetünk üdülési bizottsága körlevélben értesíti a különböző munka­helyek dolgozóit a nyári pi­emlékparkra együtt. Tréfás kedvű primití­vek például a Miskolc táblát Heves megyébe helyezték át. A 144 tábla legtöbbje már nincs a helyén, sőt tönkre van téve. Az emlékparkban számos út van úgy, mi-nt a valóságban, csak ezek mind gyalogutak. Az „ország” északi részén levőket ismeretlen emberek jármű­veikkel taposták szét, kocsi- utakat kiképezve. — Mi ennek megakadályo­zására széles árkot ástunk a határ szélén, de azt betemet­ték. Sajnos, sokan vannak, akik mit sem törődnek a kö­zös értékekkel. A szomszédos telkeken hétvégi pihenők van­nak, de egyetlen tulajdonos­nak sem jutott eszébe, hogy védje az emlékparkot — mondja lehangoltan Szekeres Péter, pedig a park locsolásá­hoz szerelt csapról viszik, sőt csövön át vezetik a vizet a sa­játjuk ápolásához. Cs. J. henés lehetőségeiről. A visz- szaérkező igények alapján a bizottság Melegh Józsefné el­nök vezetésével dönt, hogyan osztja el — lehetőleg minden­ki megelégedésére — a ren­delkezésre álló férőhelyeket — tájékoztat a titkár. — A szö­vetkezet a jóléti és kulturális alapja terhére 330 ezer forin­tért bérel egy-egy üdülőházat Hajdúszoboszlón, Mezőköves­den, vagyis Zsóriban és Sióto­kon. Ezeket a szezonban 2230 személy veheti igénybe. Megjegyzem, hogy az ilyen pihenőházak nem biztosítják a teljes kényelmet, mert ön­ellátásra vannak berendezked­ve. — Ez igaz — mondja Oláh Károly —, de a dráguló meg­élhetési költségek miatt még­is kedvelik ezt az üdülési for­mát dolgozóink. Ha egy há­zaspár két gyerekkel a pihe­nésnek ezt a formáját választ­ja, jelentős összeget takaríthat meg. Itthonról viszik az étke­zéshez szükséges nyersanya­got, burgonyát, zöldbabot, pap­rikát. paradicsomot, hiszen ma már szinte mindenkinek van egy kis hobbikertje. Ta­lálkoztam olyan esettel is, amikor a bort is a saját ter­méséből vitte a családfő. Egyhetes turnusok Kedvelt ez a forma azért is, mert egyhetes turnusukban történik a váltás, és az embe­rek ennyi időre könnyebben el tudnak szakadni az itthoni munkájuktól. Ennyi ideig ki­bírja a szőlő permetezés, a zöldségeskert öntözés nélkül. Elmondta Oláh Károly, hogy a bérlemények első osztá­lyúak. Minden szobában van televízió, rádió, de gondoskod­tak a gyerekeknek játékokról, a felnőtteknek különböző sportszerekről. Megtudtam, hogy az elő- és utószezonban a nyugdíjasok vehetik igénybe a hajdúszo­boszlói üdülőt, s erre meg is van az igény, hiszen a keres­kedelemben szinte mindenki összeszed az évek során a pult mögött valamilyen mozgás- szervi betegséget. Az üdülés másik formáját a SZOT üdültetési főigazgatósá­ga biztosítja, amely évente többeket részesít kedvezmé­nyes pihenésben. Az idén — ezek az év első kilenc hónap­jának az adatai — 6 gyerek­nek, 5 felnőttnek, 2 házaspár­nak. 2 nagycsaládnak jutott a beutalókból. Egy személy a Pozsony—Bécs közötti hajó- úton vehetett részt, ketten pe­dig a Magas-Tátrában pihen­tek. A SZÖVOSZ hajdúszn- boszlói üdülőjében hatan tud­tak elhelyezkedni. A felsorol­tak mellett az önköltséges üdültetéssel kapcsolatos teen­dőket is elvégzi az üdülési bi­zottság, amit elsősorban nász­utasok vesznek igénybe. Hasznos időtöltés Sok ez vagy kevés — mér­legelem a hallottakat, de Oláh Károly megnyugtat. — Szövet­kezetünknek ezer dolgozója van. A dolgozóktól és a nyug­díjasoktól beérkezett igények­ből mindössze 11 kérelmet nem tudtunk kielégíteni, de hát még az utolsó negyedév lehetőségeit nem ismerjük, mert csak ezután kapjuk az üdülő jegyeket. Arra törek­szünk. hogy mindenki pihen­hessen, mert a hasznosan el­töltött szabadság után köny- nyebb meg jobb is a munka. És a jelen helyzetben erre a jó munkára szükség van. F. M. Fantasztikus labirintus. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai film. 4 és 6 órakor. Az ezeregyéjszaka virága. Színes olasz film. 18 éven fe­lülieknek! 8 órakor. Honismereti akadémia Személyes kötődések a nemzetiségi néprajzi hagyo­mányokat, a műemléki és ipartörténeti nevezetességeket, az irodalmi és történelmi em­lékeket. A XV. országos honisme­reti akadémia Komárom megyében tartotta egyhetes rendezvénysorozatát. Tata vá­rosa fogadta az ország külön­böző tájairól érkezett mintegy 180 résztvevőt. Az előadói be­szédek a nemzettudat és tör­ténelmi emlékeink megóvásá­ról és a honismereti mozga­lom egyházakkal való kapcso­latáról adtak elemző ismerte­tést. Az elhangzottak tükröz­ték, hogy a nemzettudat, ma­gyarságtudat igazán csak ak­kor teljesedhet ki, ha az itt élő nemzetiségek is életteret kapnak. Az első napon a Hazafias Népfront volt főtitkára, Pozs- gay Imre már mint állammi­niszter szólt az akadémia résztvevőihöz. Beszélt a hon­ismeret és a nemzettudat kér­déseiről. Mint mondta, az emberiség legújabb kori törté­nelme során már voltak olyan példák, hogy egy új történel­mi-társadalmi vállalkozás az előzmények tagadásával kí­vánt könnyíteni helyzetén. E könnyítés lényege abban állt, hogy a hatalom számára ke­zelhető embertömeget, olyan sokaságot hozzon létre, amely a legkisebb erőráfordítással és ellenállással hajtja végre az éppen aktuális modernizáció feladatait. Maga a történelem bizonyí­totta, ez csakis tévút lehet. Az elképzelés az ellentétébe fordul, a nemzet az egyszerű tömeg szintjére süllyed, az emberek nem éreznek felelős­séget a társadalom dolgai iránt, a társadalom pedig pont ezáltal mond le az egyes em­berekben meglévő hajtóerőről. Végezetül az államminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzettudatról beszél­ve a jövőben az lenne a kí­vánatos, hogyha e témáról nem csupán a nemzeti sértett­ség lenne az előadók kiinduló­pontja, hanem a valóságos nemzeti teljesítmény, az alko­tó emberi közösségek eredmé­nyei. A második napon az egy­házak és a honismeret, a fe­lekezeti egymásmellettiség kapcsolatának kérdései voltak az előadók mondandójában. Hangsúlyozták, hogy az egy­házak a magyarságtudat meg­teremtésében oroszlánrészi vállaltak. István király Óta hazánk a Nyugat része. Egész történelmünk, műveltségünk, mentalitásunk nyugat-európai néppé formált bennünket. A harmadik napi szekció­ülések már a nemzeti emlék­helyek es a honismereti moz­galom feladatainak tárgyában, az egyházak szerepének a honismereti-helytörténeti fel­tárás-írás segítésében (egyhá­zi adattár) és a honismereti mozgalom társadalmi és intéz­ményi kapcsolataiban mélyed- tek el a hallgatók, és e tárgy­körben tehették meg észrevé­teleiket. Mindhárom szekció­ülésen igen élénk volt a vita. A negyedik napon tanul­mányútra került sor Komá­rom megyében, mely érintette E sorok írója az irodalmi és történelmi emlékhelyek útvo­nalon ismerkedett és talált Gödöllővel való kapcsolatokra, nevezetesen Bláthy Ottó Titusz szülőházára Tatán. Emléktáb­láján oly feltalálónak ismerik el, aki megteremtette a ma­gyar erősáramú ipart. Tudjuk, egyik alapművét, az árammé­rőt itt gyártjuk, Gödöllőn nagy sorozatban. A másik személy Gödöllő szülötte, Tö­rök Ignác, aradi vértanú, akinek része volt a komáromi erődrendszer építésében, ki­alakításában, s akinek mint a szabadságharc hősének, több társával kopjafa idézi fel múlhatatlan érdemeit. K omárom megye, nagyon gazdag emlékhelyekben, maga Tata városa, noha kis­város, öt múzeumával s táj­beli szépségével, műemlékei­nek gazdagságával kiemelke­dik a hasonló nagyságú váro­sok sorából. Honfoglaló őseink már a X. században megtele­pedtek itt. Zsigmond, majd Mátyás király alatt élte fény­korát Tata. II. Ulászló ország- gyűlést is tartott e helyen 1510-ben. Vára jelentős szere­pet játszott a török elleni harcokban. Fellner Jakab, a híres építész élete és műkö­dése jórészt Tatához kötődik. Tata a vizek városa is, vala­mikor több mint száz forrás csörgedezett itt. Sz. S. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents