Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
1988. JÜLIUS 18.; HÉTFŐ 3 Változnak a kamatok Határidő előtt kedvezmény A kormány 1988. július 14-i ülésén döntést hozott egyes lakossági hitel- és kamatpolitikai kérdésekben. Minthogy a lakossági hitel kiáramlása a tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében intézkedések bevezetése vált szükségessé. Július 18-tól a lakásépítésre, -vásárlásra, emelet-ráépítésre és tetőtér-beépítésre, továbbá az egyéb építési munkákra (tatarozás, helyreállítás stb.) nyújtandó kiegészítő jellegű és önálló bankkölcsön kamatmértéke — összeghatártól függetlenül — 1988. évben egységesen 15 százalék. A bankkölcsön lejárati ideje új lakásépítésnél, -vásárlá i- nál, valamint a pénzintézetek és egyéb gazdálkodó szervezetek által újraértékesített lakásvásárlásnál 15 évről 10 évre; az egyéb építési célú, továbbá a telek- és a magán- forgalmú lakásvásárlási kölcsönöknél 10 évről 5 évre rövidül. A fiatal házaspárok részére 1988. július 18-a után önálló bankkölcsönként megelőlegezett és gyermekszületéssel nem teljesített szociálpolitikai kedvezmény kamata mindenkor a bankkölcsön kamatának szabályához igazodik. A korábban kihelyezett hitelek visszaáramlásának gyorsítása érdekében az 1987. december 31-ig nyújtott, kedvezményes — 0, 1, 2, 3, valamint 3,5 százalékos — kamatozású állami kölcsönök határidő előtti visszafizetése és rendkívüli törlesztése esetén a kedvezményes 40 százalékról 45 százalékra emelkedik. Az áruvásárlási kölcsön éves kamata 13 százalékról 16 százalékra, a szolgáltatási hitelek kamata évi 13 százalékról 16 százalékra, a személyi kölcsönök kamata évi 15 százalékról 17 százalékra, illetve 17 százalékról 19 százalékra, a mezőgazdasági termelési kölcsönök kamata a korábbi, évi 12, 14 és 15 százalék helyett egységesen 15 százalékra, az egyéni és társasvállalkozások kölcsöneinek kamata 14, illetve 15 százalékról 17 százalékra növekszik. Bős-Nagymaros Eszmecsere A Duna-mozgalom egyes vezetői: Mécs Imre, Szekeres László, Vargha János, valamint Lipták Béla, a nyugati magyar környezetvédelmi alap képviselője szombaton felkeresték Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, akivel megvitatták a Pozsony—Budapest Duna- szakasz nemzetközi jelentőségű ökológiai és gazdasági problémáit, köztük a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer létesítésével kapcsolatos veszélyeket is. Esztergomban Bíborosi mise Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke vasárnap az esztergomi bazilikában mutatta be az első ünnepélyes bíborosi istentiszteletét. Az eseményen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Eldobott cigaretta okozta a tüzet Búzatábla égett a Tegnap délben — amint erről az első oldalon beszámolunk — Dunakesziről riasztották a váci és a budapesti tűzoltókat: kigyulladt az Alagi Tangazdaság egyik búzatáblája. Negyvennyolc hektáron pusztult el a gabona, a kárt a szakértők 432 ezer forintra becsülik. És ez a szomorú eset nem egyedülálló: ezen a vasárnapon kilenc helyről kérték a Pest Megyei Tűzoltóparancsnokság munkatársainak segítségét, s e kilencből két esetben ugyancsak a kombájn alá érett kalászok lobbantak lángra, egyenként száz-száz ezer forint körüli veszteséget okozva. — Gyere, Szabó, rohanj!Ég a határ! Ezzel rontott be délben Oravetz barátom. Ide- kint lángokban állt a búza. Szabó János orra nyergén, homlokán vörösre égett a bőr. Áll az elszenesedett mező szélén, körülötte a dunakeszi Magyar utca többi lakója. Itt állmaik mindnannyian, azóta is, hogy kialudt az utolsó parázs is, hogy elszirénáztak a tűzoltókocsik, a rohammentők. Állnak, hiszen veszélyből menekültek meg, a házak és a leégett mező között alig néhány méter a távolság, csak egy keskeny földút. Elég egy eltévedt szélroham, és feléjük harapóznak tovább a lángok. Megfordult a szél Ott indult a tűz, mutatják az elfeketedett határ szegélyét, de hogy kitől, mitől kapott bele az aratás előtt álló gabonába — se gép, se pattanó szikra nem akad a közelben, még a nagyfeszültségű távvezéték is odébb fut. — Először kidobta a barátom a kerítés fölött az ötven- méteres tömlőt, azzal kezdtünk neki oltani. Aztán egyszerre megfordult a szél, futott felém a nagy láng. Belapultam a kerítés mellé, úgy locsoltam tovább, senkit-semmit nem láttam, akkora volt a füst — Oravetz Istvánt is az ebéd mellől riasztotta el a tüzet felfedező Bán Ferenc. Lapáttal, vasvillával — Lapátért, vasvllláért futottunk, úgy oltottuk, mert láttuk, ha nem sikerül megfognunk a tűz irányát, arra befelé egész hosszában leég a tábla. Szerencsére dunai szél fújt és így a lángok mögé tudtunk kerülni. Csapkodtuk vagy hatan-nyolcan, velünk egy tizenhat éves fiú is, a Megadja Karcsi, mire megérkeztek a tűzoltók. Rajtam éppen egy olyan cipő volt, aminek nincs jó talpa, csupa korom lett a lábam — Szabó János alaposan megfeketedett talpát emelgeti. Nadrágján, ingén megtapadt a szállongó pernye. A Magyar utcaiak nem tudnak kihez fordulni, hát minket kérdeznek. Hátha többet hallottunk náluk: — Nem tudják, mi lett azzal a szerencsétlennel, aki "megégett? Hirtelen fordult a szél, az vitte rá a lángot... Azt mondta az orvos, szinte teljesen leperzselődött a bőre. — Ismerték? — Csontos Pál. Itt laknak a Virág utcában — az asszohatárban nyok a szomszédos házak felé mutatnak. — Három gyereke van — néz rám egy komoly kislány- arc. Állapota életveszélyes A felperzselődött mezőt körülszántották már, túl a friss barázdákon aranyban sárgállik a búza. De a házak között füstszagot és pernyét sodor a szél. A kormos föld még meleget sugároz. A szénné égett kalászokból fekete, halott búzaszemek peregnek. A vizsgálat szerint az Alagi Tangazdaság gabonatáblájában a tüzet egy eldobott cigaretta okozta. ★ Lapzártakor érdeklődtünk az Árpád Kórház traumatológiai osztályán Csontos Pál állapota felől, és a következő felvilágosítást kaptuk: a sérült súlyos, életveszélyes állapotban van, őrzőszobai megfigyelés alatt áll. Mörk Leonóra Torma Pált, a Kossuth Könyvkiadó Pest megyei ki- rendeltségének vezetőjét búcsúztatták szerdán a megyei pártbizottságon. Az ünnepségen részt vett Milei Lajos, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési igazgatója. Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára adta át Torma Pálnak a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Rendhagyó portréalany Torma Pál. Amikor magáról beszél, újra gyors számvetést készít. „Olyan szépeket mondtak rólam az imént, és nem tudtam elmondani, amit gondoltam. Azt, hogy nem vagyok elégedett magammal. Ezt a munkát nem lehet befejezni, legföljebb abbahagyni. Sokszor eszembe jut, hogy még jobban, még többet kellett volna tennem.” Igazi első generációs értelmiségi. Nagykőrös környékén volt feles kertész az édesapja, aki felismerte, hogy Pali fia jófejű, szorgalmas gyerek. ,Te még talán tanító is lehetsz”, biztatta a fiát. Így került Torma Pál a tanítóképzőbe. Óriási előrelépés volt ez akkoriban. Igaz, ebben az időben fordult a világ. Torma Pál is kapott egy levelet 1951- ben, amikor befejezte a képzőt. „Munkás-, parasztfiatalok! Gyertek az egyetemekre, főiskolákra!” Jelentkezett és elvégezte a budapesti pedagógiai főiskolát. Csupán rövid ideig tanított, a katedrát kerékpárra cserélte. Ezzel járta az ’50-es évek közepén a da- basi járást, szervezte a DeMunkát nem csak a kánikula ad (Folytatás az 1. oldalról.) dúlt az idő, amit a PVCSV- nél ilyentájt nem is nagyon bánnak... Vácott, a Dunamenti Regionális Vízművek központi diszpécserszolgálatánál is azzal fogad Sándor József központi műszaki ügyeletes: rosszkor jöttünk, nincs csúcsidőszak, mert az elmúlt napok esőzései miatt jelentősen csökkent a vízhasználás. — Ez mindig így van, ha én vagyok ügyeletes: elmúlik a napsütés, megjön az eső. A kollégáim már évek óta tudják, ilyenkor nem érdemes szabadságra menniük. A DMRV a Duna bal parti, jobb parti és a gödöllői üzem- igazgatóságához tartozó mintegy ötven település ivóvíz-, fürdő- és szennyvízellátásáért felel. A PVCSV-vel együtt a megye jelentős részének ivóvizéről gondoskodnak. A vállalat diszpécserközpontjának falán jókora tábla, rajta színes jelzések mutatják a napi vízfogyasztást, s a Duna szintjét. A nemrégiben múlt szárazság időpontja azonnal szembetűnik a grafikonon: a kis piros jelek a tábla legtetején sorakoznak, de a fogyasztás akkoriban még ennél is nagyobb volt. — A vízmű napi kapacitása 140 ezer köbméter — mondja Eckhardt Tibor szolgáltatási osztályvezető-helyettes. — Ám ez jóval több annál, mint amennyire általában szükség van, ennyi víz egy évben legföljebb 3-4 napon fogy. Közéjük nem tartozik ez a vasárnap. A váci strandon üresek a medencék, csak a fűben napoznak ruéhányan, s a fedett uszoda folyosóján szaladgálnak fürdőruhás gyerekek. Nincs sok dolga a Duna bal parti üzemigazgatósága ügyeletesének sem. Fitter János diszpécser a számítógépes rendszer monitorát figyeli: a tározómedencékben a telítettség 70-80 százalékos, így hamarosan csökkenteni fogja a fővárostól átvett mennyiséget, és leállít egy nagy teljesítményű szivattyút is — ennek munkájára most nincs szükség. — Ma még csak két bejelentés érkezett; Szódon a Dózsa György utcába kellett kimenni egy kisebb csőtöréshez, és éppen most telefonált innen, Vácról Kapás János, hogy árokásás közben feltört a víz. Nyolc-tíz éve annak, hogy a kisebb, helyi vízműveket felváltotta a kiterjedt, összefüggő rendszert alkotó regionális hálózat. Mostanra komoly automatika, számítógépes rendszerek segítenek, hogy folyjon a víz a csapokból a mostaninál jóval nagyobb megterhelést jelentő forró, nyári hétvégeken is. Pató Zsuzsa— Mörk Leonóra Fitter János a diszpécserközpontban egy váci lakos bejelentését fogadja. Csőtörés esetén van tartalék (felső kép). (Vimola Károly felvételei) Tanítani, nem csak gyerekeket Politika és kultúra mokratikus Ifjúsági Szövetséget. Hamarosan visszakerült szülővárosába, Nagykőrösre, ahol DISZ-titkár lett. Talán egész idő alatt, amíg politikai munkát végzett, az motoszkált benne, hogy hűtlen lett a tanításhoz. Amikor megnősült, úgy döntöttek, elvállalják az egyetlen tanteremből álló tanyasi, a feketei iskolában kínált állást, ö tanította az alsó tagozatosokat, felesége a felsősöket. S, végre fedél volt a fejük fölött, hiszen a kis tanyasi iskolához szolgálati lakás is tartozott. Mint politikai munkásként a katedra, a tanítás idején úgy hiányzott az előbbi. így kerültek néhány év múltán Nagykőrösre. A városi pártbizottság munkatársa lett Torma Pál, később pedig A gyár — így mondja, hiszen akkoriban a konzervgyár „A” gyár a városban — könyvtárába. A léüzem fölött olyan bibliotékát hozott létre rövid idő alatt, hogy messze földről a csodájára jártak. Különösen az keltett nagy feltűnést, hogy a műszaki és a közművelődési könyvtárat egy helyre telepítette. Egyetemisták jártak hozzá könyvtári és közművelődési gyakorlatra, hiszen az olvasóterem a gyár kulturális életének központja lett. Még az újságcsinálásba is belekóstolt. A gyáriak a fizetéssel együtt kapták meg a tájékoztatót, amely kezdetben egyetlen lap, később négy-, olykor nyolcoldalas kiadvány volt. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetébe került 1969-ben, majd két év múltán bízták meg a Kossuth Könyvkiadó Pest megyei kirendeltségének vezetésével. .Sokszor tépelődtem azon, helyes döntés volt-e otthagyni a katedrát, a gyerekeket. Ilyenkor mindig azzal győzködtem magam, hogy tanítani nem csak a legkisebbeket kell. Amikor a Kossuthoz kerültem — azt hiszem — az a két munka, amely körül az életem forgott, a politika és a kultúra fonódott össze. Eljutottunk hálózatunkkal minden munkahelyre. A másfél ezernyi terjesztő, aki az alapszervezetekben pártmegbizatásként ajánlja, árulja könyveinket, kiadványainkat, szívvel végzi ezt a munkát.” Sokat változott tíz esztendő alatt a világ, a politikai kultúra. A megyében eladott könyvek árbevétele megduplázódott. Kicsit sajnálja, hogy olyan időszakban távozik, amikor pult alatt is hiába keresnek a vevők egyes műveket. Igaz, nem fordít hátat a Kossuthnak. Volt könyvtáros, könyvkereskedő, s lehet, hogy hamarosan könyvesboltja lesz. A kiadó megnyitja első könyvesboltját Budapesten, a Révay utcában, a Vidám Színpad szomszédságában. Ennek az üzletnek a szervezésével bízták meg. Amikor a szakszervezetbe került, pestire cserélte a nagykőrösi lakást. A városhoz azonban soha nem lett hűtlen. Fia Kőrösre nősült, s hol dolgozhatna máshol, mint A gyárban. „Több mint harminc éve annak, hogy elhagytuk a feketei iskolát, s csaknem két évtizede jöttem el a konzervgyárból. Mégis, a tanterem olajos padlójának szagát, és a kék szilva befőzése csoládatos illatát ma is érzem, s gondolom, már nem is felejtem 'el soha.” Hóza Katalin Amíg a szem ellát, üszők, hamu a búzatábla helyén — mutatja Szabó János és Oravetz István
