Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

2 1988. JULIUS 16., SZOMBAT mmHÉr_ végi mÁGPOumAi K A hagyományos fegyverzet következik? Az európai értekezletre tett javaslat élénk visszhangja A lelőtt iráni légibusz ügye a Biztonsági Tanács előtt Ismét felforrósodott a Nicaragua körüli légkör Altalanos PILLANATKÉP Mihail Gorbacsov négyna­pos lengyelországi hivatalos baráti látogatásának befejez­tével, joggal jegyezhették meg a kommentátorok: sohasem, volt ilyen jó a szovjet—len­gyel viszony. Ez nemcsak a hivatalos közleményben tük­röződött, hanem mindenütt, ahol csak a magas rangú vendég megfordult: a rögtön­zött, közvetlen beszélgetéseken a lengyel városok utcáin, csakúgy, mint a társadalom különböző rétegeivel való kö­tetlen találkozókon. Nyíltság, őszinteség, baráti hangnem — ez jellemezte a látogatást. A vendég és kísérete azonban nem távozott, sőt csütörtökön már sorra érkeztek a Varsói Szerződés többi országából a legmagasabb szintű delegá­ciók a lengyel fővárosba, a szocialista védelmi közösség politikai tanácskozó testületé­nek ülésére. E testület pénteken megkez­dődött tárgyalásai iránt rend­kívüli az érdeklődés világszer­te, de elsősorban természete­sen Európában. Az SZKP KB főtitkára ugyanis hétfői, a lengyel parlamentben elhang­zott beszédében, jelezte, hogy a pénteken kezdődő tanács­kozáson a Varsói Szerződés tagállamai új leszerelési kez­deményezést tesznek. A nyu­gati sajtó egy része által amolyan '„előlegnek” nevezett módon, Gorbacsov arról be­szélt, hogy a hagyományos fegyverzetben is el kellene mozdulni a holtpontról, s több javaslatot tett. Egyrészt in­dítványozta, hogy a NATO mondjon le 72 amerikai F— 16-os vadászbombázó Olaszor­szágba való áttelepítéséről. Ezek spanyolországi bázisokon vannak, de a madridi kor­mány döntése alapján távoz­niuk kell. Az olasz parlament nemrég heves vita után bele­egyezett az F—16-osok befo­gadásába. Mihail Gorbacsov most felajánlotta, hogy ha el­fogadják javaslatát, a Szov­jetunió kész lenne csökkenteni Kelet-Európábán az előretolt állomásoztatású légierejét. Az SZKP KB főtitkárának másik indítványa az volt, hogy tart­sanak európai leszerelési érte­kezletet, s ezen vitassák meg a hagyományos fegyverzet csökkentésének ügyét. Bár Mihail Gorbacsov vilá­gossá tette, hogy ezek az in­dítványok egy olyan tervezet részei, amelyeket a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén vitatnak még, s munkálnak ki részle­teiben, egyes nyugati főváro­sokban máris sok volt a nega­tív állásfoglalás. Manfred Wörner, a NATO új főtitkára elutasító válaszának indoklá­sára egész sor kifogást talált. Hivatkozott arra, hogy a lé­gierő-kivonás nehezen ellen­őrizhető, vagy hogy amíg az Egyesült Államoknak több ezer kilométerre kellene visz- szatelepítenie az F—16-osokat, a Szovjetuniónak csak néhány száz kilométerre, s ennek konfliktus esetén nagy jelen­tősége lenne. A NATO-főtit- kár ezután arról beszélt, hogy a katonai szervezet fő törek­vése változatlanul az, hogy a Varsói Szerződés fölényét a harckocsikban megszüntesse, azaz egyoldalú csökkentési lé­pést vár e fegyverzetben a Szovjetuniótól. KEDVEZŐBB FOGADTA­TÁS ROMÁBAN ÉS BONNBAN Ami az F—16-osokat illeti, De Mita olasz kormányfő és Zanone hadügyminiszter gya­korlatilag üdvözölte a javasla­tot, de hozzátette: csak a kél katonai szövetség átfogó fegy­verzetcsökkentése keretében tartja elképzelhetőnek 72 F— 16-os távozását. Ez az óvatos­kodó fogalmazás nyilván azt tükrözte, hogy Gorbacsov ja­vaslata rendkívül népszerű lehet azokban a politikai kö­rökben, amelyek a parlamenti vita idején is kifejtették, hogy mennyire veszélyes az ország számára konfliktus esetén, ha bázist adnak a 72 F—16-os- nak. Most itt a lehetőség — — vetették fel — Nyugat- Európa biztonsága alacso­nyabb fegyverzeti szinten is elképzelhető. Az olasz veze­tőknek tehát tekintetbe kell venniük ezt, de hasonlóan fontos számukra az „atlanti hűség” is. Az európai leszerelési érte­kezlet tervét NATO-körökben általában elutasítóan fogad­ták. Úgy próbálták feltüntet­ni, mint szovjet kisérletet ar­ra, hogy éket verjenek az Egyesült Államok és nyugat­európai szövetségesei közé. Azt állították ugyanis, hogy „a Szovjetunió ki akarja zárni erről a tanácskozásról Wa­shingtont”. A szovjet külügyi szóvivő azután megcáfolta ezt az állítást. így az érdeklődés megnövekedett a javaslat iránt, Genscher bonni külügy­miniszter felvetette, hogy egy ilyen értekezletnek külügymi­niszteri, de inkább kormány­fői szinten kellene összeülnie. Mitterrand francia elnök is helyeselte Gorbacsov javasla­tát, de arról beszélt, hogy a hagyományos fegyverzetben mutatkozó „szovjet túlsúly” kiküszöbölése szerinte nélkü­lözhetetlen a kölcsönös csök­kentéshez. TEHERAN VISSZAFO­GOTTABB FELLÉPÉSE A héten került a Biztonsá­gi Tanács elé a teheráni pa­nasz amiatt, hogy a Vincennes nevű amerikai hadihajó a Perzsa-öbölben rakétával megsemmisítette az iráni lé­gitársaság utasszálító repülő­gépét 281 utassal és 9 főnyi személyzettel a fedélzetén. Az iráni kormány először meg­torlással fenyegetőzött, hogy megbosszulja 290 ártatlan em­ber (köztük számos gyermek) halálát. Majd elálltak ettől, de az áldozatok temetése he­ves Amerika-ellenes tüntetés­sé változott. Mivel Washington tartott attól, hogy a Biztonsági Ta­nács szenvedélyes vádaskodás színiére lesz az iráni felszóla­lás, nyomán, Reagan Bush al- elnököt kérte fel arra, hogy ez időre vegye át ott az ame­rikai küldöttség vezetését. A Fehér Ház meghódításáért a republikánus színekben kor­teskedő alelnök szívesen vál­lalta a feladatot. Kampány- menedzserei ugyanis azt játsz- szák ki aduként demokrata párti versenytársával, Duka- kisszal szemben, hogy Bush- nak rendkívüli tapasztalata van nemzetközi ügyek vitelé­ben, s ezen a porondon mesz- sze felülmúlja riválisát. Te­kintve, hogy a közvélemény­kutatások szerint a massa- chussettsi kormányzónak még mindig előnye van a verseny­ben az alelnökkel szemben, Bush gondosan felkészült, hogy „bizonyítson” világszer­vezetbeli fellépésével, az iráni küldöttséggel való várható, ke­mény párbajban. A vita azonban visszafogot­tabb lett, mint várták. Talán némi szerepet játszott ebben, hogy Washington éppen az ülés előtt jelentette be, hogy kész kártérítést fizetni az ál­dozatok hozzátartozóinak. De megfigyelők véleménye szerint a nagyobb teheráni mérséklet­nek inkább az az oka, hogy Irán kifulladóban van a hosz- szú háborúban. A reguláris hadsereg és az iszlám milí­ciák tagjai között akadozik az együttműködés a harcme­zőkön, s ezen még az sem változtatott, hogy egységes főparancsnokság alá vonták e két fegyveres testületet. A hé­ten Teherán is többször elis­merte, hogy katonai veresé­geket szenvedett egy-egy front­szakaszon, s új állásokba vo­nult vissza a támadó iraki csapatok elöl. Teheránban — egyes értesülések szerint — erősödnek azok az elemek, amelyek szeretnék, ha tűzszü­net elfogadásával az ország lélegzetvételnyi szünethez jut­hatna. Mindenesetre a kor­mány egyelőre ragaszkodik korábbi álláspontjához. _ Esze­rint Teherán csak akkor haj­landó tűzszünetre, ha a Biz­tonsági Tanács előzőleg meg- bélyegzi az agresszort, a há­ború kirobbantóját. A KÖLCSÖNÖS KIUTASÍ­TÁSOK UTÁN A héten egy váratlan hír ismét Nicaraguára irányította a figyelmet. Managua kiutasí­totta az országból Richard Melton amerikai nagykövetet és a misszió további hét dip­lomatáját. Washington gyors volt a viszontválasszal: a ni- caraguai nagykövetnek és hét diplomatatársának szintén cso­magolnia kellett. Mint közöl­ték, a kiutasítások nem jelen­tik azt, hogy a két ország kö­zött megszakadt volna a dip­lomáciai kapcsolat. A sandinista kormány lépé­sét a felháborodás diktálta, hiszen példa nélküli, hogy egy idegen ország diplomatái nyíltan kormányellenes tünte­tést szervezzenek, sőt részt is vegyenek a megmozdulásban. Pedig ez történt. A Managuá- tól délkeletre 35 kilométerre lévő egyik kisvárosban a jobboldali tüntetés véréif"ösz- szecsapássá fajult a rendfenn­tartó erőkkel. A kormány be­tiltotta a katolikus rádióállo­mást és 15 napra felfüggesz­tette az ellenzéki La Prensa megjelenését. A kommentátorok joggal jegyzik meg, hogy az esemé­nyek a kontrákkal való belhá- ború kiújulása felé haladnak, s Washingtonból igyekeznek is erre az útra terelni a dolgo­kat. <* Februárban az Egyesült Ál­lamok törvényhozása még olyan döntést hozott, amely- lyel csak az úgynevezett hu­manitárius segély folyósítását engedélyezte a nicaraguai el­lenforradalmároknak és to­vábbra is megtiltott minden, állami forrásokból történő, fegyverszállítást nekik. Olyan helyzet keletkezett, hogy a kontrák kénytelenek voltak tárgyalásokba bocsát­kozni a sandinistákkal a vég­leges tűzszünetről, de közben Washingtonban a katonai se­gély felújítását sürgették. Máj/usban új amerikai nagy­követ érkezett a diplomáciai misszióra, s Richard Melton közismert volt hajthatatlansá- gáról, amellyel a managuai kormány megbuktatásán mes­terkedik. Nem lehet puszta véletlen, hogy érkezése után a kontrák megszakították a tár­gyalásokat, s a tűzszünet el­lenére, többször rajtaütöttek egyes gyanútlan kormányegy­ségeken. Az ellenforradalmá­rok vezére most a hadműve­letek teljes felújításával fe­nyegetőzik, s arról szóló érte­süléseit terjeszti, hogy az amerikai törvényhozás hama­rosan felújítja a katonai se­gélyt is az ellenforradalmár fegyvereseknek. Árkus István Az együttműködésről Radzsiv Gandhi Madridban Hivatalas, baráti látogatását befejezve pénteken elutazott Jugoszláviából Radzsiv Gan­dhi indiai miniszterelnök, aki belgrádi tárgyalásai során a kétoldalú kapcsolatokról, min­denekelőtt a gazdasági együtt­működés fejlesztéséről, vala­mint az el nem kötelezett or­szágok mozgalmáról, a mozga­lom nemzetközi szerepének, befolyásának növeléséről tár­gyalt Branko Mikuliccsal, a jugoszláv szövetségi kormány elnökével. Az indiai kormányfő pénte­ken háromnapos hivatalos lá­togatásra Spanyolországba ér­kezett. Felipe González spa­nyol miniszterelnökkel a két­oldalú együttműködés kérdései mellett fontos nemzetközi té­mákat is áttekintenek. Demokratikus elnöki rendszer lesz Mexikóban ? Salinas változásokat ígér Demokratikus elnöki rend­szer megvalósítására tett ígé­retet csütörtökön Mexikóvá­rosban Carlos Salinas de Gor- tari, Mexikó december 1-jén hivatalba lépő államfője. Sali- nas, aki a július 6-i elnökvá­lasztáson a kormánypárt, az 59 éve hatalmon lévő intéz­ményes forradalmi párt (PRI) jelöltjeként a legtöbb szavaza­tot szerezte meg, a párt veze­tői előtt mondott beszédet a mexikói fővárosban. Salinas de Gortari a válto­zások, a megtorpanások miha­marabbi leküzdése, a politikai pluralizmus mellett foglalt ál­lást. A szavazók akaratnyilvá­nítása nyomán új politikai kapcsolatrendszer igénye me­rült fel, módosítani kell a végrehajtó és a törvényhozó hatalom, a kormány és a PRI, Érvényre kell juttatni a tüzszüneti határozatot Az ENSZ BT folytatja a vitát Pénteken folytatódott a vi­ta az ENSZ Biztonsági Taná­csában a lelőtt iráni repülő­gép ügyéről. Az eddigi felszólalók több­sége nem támogatja azt az irá­ni követelést, hogy a testület ítélje el az Egyesült Államo­kat. Valentyin Lozinszkij szovjet képviselő azt hangsúlyozta: az iráni repülőgép tragédiája is­mét bebizonyította, hogy az amerikai haditengerészetnek el kell hagynia a Perzsa (Arab)-öböl térségét. Az ame­rikai hadihajók helyett ENSZ- zászló alatt kell létrehozni nemzetközi tengerészeti erő­ket az öbölben a hajózás biz­tonságának szavatolássá érde­kében — mondta. A szovjet képviselő — a többi felszólalóhoz hasonlóan — felszólította Iránt, hogy fo­gadja ét a BT 598-as számú határozatát, amely tűzszüne­tet sürget Irak és Irán közt. Nagy-Britannia képviselője — az Egyesült Államok érve­lését átvéve — azt hangsúlyoz­ta, hogy a brit kormány mély­ségesen sajnálja a 290 ember halálát, de a tragédiáért tu­lajdonképpen Irán felelős, mert nem hajlandó elfogadni a BT tüzszüneti határozatát. A francia képviselő szerint a testület addig nem tud a „tragikus tévedés” kérdésében dönteni, amíg nem ismeri az olyan vizsgálatok eredményét, mint amilyent a montreáli székhelyű nemzetközi polgári repülésügyi szervezet kezdett meg a közelmúltban. e párt vezető testületé és tag­sága közötti viszonyt is — mutatott rá. A megválasztott elnök úgy vélekedett, hogy a demokrácia bővítésének része­ként biztosítani kell az állam­polgárok és szervezeteik fo­kozottabb részvételét az or­szág társadalmi életében. A társadalmi igazságosság eszméjét a gazdasági kérdések elemzésekor is említette. A mexikóiak életszínvonalának emelését ígérte, s ennek ér­dekében az infláció leszorítá­sát a lehető legalacsonyabb szintre. Kitért az érdemi ál­lásfoglalás elől azokkal a hí­rekkel kapcsolatban, hogy a PRI vezetése megosztott len­ne a változást sürgető és a reformokat elvető erők közötti ellentétek miatt. Beszédének végén a társa­dalom egységére szólított fel és fellépett azokkal a felhí­vásokkal szemben, amelyek véleménye szerint a törvények szabta kereteken kívül kíván­ják mozgósítani a lakosság bizonyos rétegeit. Salinas ez­zel világosan utalt a legfőbb ellenzéki pártok állásfoglalá­saira, amelyek választási csa­lásra hivatkozva elutasítják az országos választási bizott­ság által ismertetett eredmé­nyeket. Tény mindenesetre, hogy Salinas egy merőben új bel­politikai helyzetbe került or­szágot vesz majd át. Kérelmek és üzenetek a pretoriai kormánynak Legyen szabad Mandela Nelson Mandela azonnali szabadon bocsátását kérte a dél-afrikai hatóságoktól Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellár és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. A faj­gyűlölő rezsim felszámolásáért harcoló dél-afrikai szervezet, az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) történelmi elnöke július 18-án tölti be 70. élet­évét, s ennek alkalmából vi­lágszerte követelik, hogy en­gedjék szabadon a 26 éve Sikerrel jártak Belgrádban az A grokomerc szirájkólói Elfogadták a követeléseiket Az Agrokomerc Kombinát helyzetének azonnali rendezé­sét és mintegy 40 százalékos fizetésemelést követelve pén­teken Belgrádba érkezett a bosznia-hercegovinai vállalat 1500 dolgozója. A szakszerve­zeti szövetség országos ta­nácsának székházába vonul­tak, ahol a tanács tagjai, va­lamint a szövetségi kormány é!s a bosznia-hercegovinai képviselőház tisztségviselői kezdtek tárgyalásokat velük. A Velika Kladusa-i kombi­nátot azóta sem sikerült talp­ra állítani, amióta — tavaly augusztusban — fény derült az elmúlt évtizedek legna­gyobb jugoszláviai gazdasági bűncselekményére: Fikret Ab- dics igazgató és mások, köz- társasági tisztségviselőkkel is összejátszva éveken át sok- milliárd dinár értékű fedezet­len váltót bocsátottak ki. A csődbe ment vállalat több mint tízezer dolgozója azóta csak az úgynevezett garantált minimális fizetést kapja: ez 126 ezer dinár (körülbelül 2800 forint). Csütörtökön a kombinát mintegy 5000 alkal­mazottja szüntette be a mun­kát. Az Agrokomerc Kombinál sztrájkoló dolgozói pénteken Csak röviden... GEORGE SHULTZ amerikai külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson Pekingben tartóz­kodik, pénteken fogadta Teng Hsziao-ping, Kína legbefolyá­sosabb politikusa. ZIAUL HAKK tábornok, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság elnöke és Gúlám Isak Han, a pakisztáni szenátus elnöke, búcsúlátogatáson fogadta Ko­vács Károlyt, hazánk pakisz­táni nagykövetét, aki rövide­sen végleg hazatér állomáshe­lyéről. KABUL ELLEN pénteken reggel rakétatámadást intéz­tek az afganisztáni kormány- ellenes erők. Több mint húsz rakétával támadták az afgán fővárost. Húsz embei' meghalt, harmincnégy megsebesült. Az anyagi kár jelentős. délután Belgrádban — mint­egy hétórás megbeszéléseik eredményeként — megyezésre jutottak a velük tárgyaló szakszervezeti vezetőkkel, va­lamint a bosznia-hercegovinai és a szövetségi kormány kép­viselőivel: követeléseik leg­többjét elfogadták. A megegyezést követően a munkások elhagyták a szak- szervezeti szövetség székházát, s visszaindultak Velika Kla- dusára. börtönben sínylődő polgárjogi harcost. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár emberiességi szem­pontokra hivatkozva kérte Pieter Willem Botha dél-af1 rikai elnöktől Mandela azon­nali és feltétel nélküli szaba­don bocsátását. A brit külügyminiszter kor­mánya nevében hasonló tar­talmú üzenetet juttatott el a dél-afrikai kormánynak, hang­súlyozva azt, hogy az ellen­zéki vezető szabadon engedése döntő fontosságú a dél-afrikai békés változások lehetőségé­nek szempontjából. A fajgyűlölet ellen küzdő holland aktivisták 50 ezer le­velet, táviratot és üdvözletét küldenek Nelson Mandelának a Pretoriában működő hol­land nagykövetségen keresztül — közölte pénteken az egyik holland polgárjogi szervezet szóvivője. A dél-frikai hatóságok az érvényben lévő rendkívüli ál­lapot előírásaira hivatkozva megtiltották, hogy születésnapi békekoncertet rendezzenek Soweto közelében Nelson Mandela születésnapja alkal­mából. Tegnap történT Baráti találkozó Feítí GV°rgy, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Najef Havaimét, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (FDLP) főtitkárát, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására tartózko­dik hazánkban. A találkozón Fejti György tájékoztatást adott belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről, politikai reform- folyamatunk irányairól. A megbeszélésen részt vett Ribánsz- ki Róbert, a HNF OT titkára. BSViltillßS látottáS Stadinger Istvánnak, az Or- nnraiaiua Edl(JbtUda szággyűiés elnökének meghí­vására pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke. A köztársasági elnök utáni második legmagasabb közhivatalt betöltő olasz politikust a Ferihegyi repülőtéren Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke fogadta. Megjelent Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini dél­után Olaszország és Magyarország Európa közös történetében az 1800-as évektől napjainkig címmel előadást tartott a Ma­gyar Tudományos Akadémián. A szenátus elnökének politikai pályafutását és tudományos munkásságát Ujfalussy József, az MTA elnöke méltatta. A nap folyamán az olasz szenátus el­nöke az Országházban találkozott Medgyessy Péterrel, a Mir nisztertanács elnökhelyettesével. üdvözlő távirat A MaSyar Népköztársaság és a Bol- w w ív tusii mi gár Népköztársaság közötti barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter kül­ügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Petar Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének. Ez alkalomból a bolgár külügyminiszter is táviratban köszöntötte magyar kollégáját.

Next

/
Thumbnails
Contents