Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

6 1988. JULIUS 13., SZERDA Jogi tanácsok Rokkanfgáradék emelése ® Áfa-visszatérí- tés • Ápolási szabadság ® Ali építhet© a zártkertben? • Családi segély @ Kötelezett­ség a megőrzésre átvett tárgyakért Hyereség vágy bél, kegyetlenséggel Tizenöt éves volt az áldozat A gyilkos még nincs húszesztendős, az áldozat pedig mindössze tizenöt volt, amikor megölték. Nem heves felindulásból, nem vere­kedés közben. Kanalas Attila, aki egyetlen osztályt sem járt az iskolában, és neve helyett három keresztet tesz aláírásként, nyere­ségvágyból ölt, különös kegyetlenséggel. • B. Z. abonyl rokkantnyugdí­jas üzemi balesetet szenvedett. A sérülés következtében egyik lábát amputálni kellett. Az iránt ér­deklődik; iiyen esetben hány éves koráig kérheti a munkáltatótól a járadék felemelését? A foglalkozási balesetnél a dolgozó — halála esetén a hoz­zátartozó — teljes kárának megtérítését igényelheti a munkáltatótól. Mind a sére­lem folytán elmaradt jövede­lem megtérítését, mind a dol­gaiban keletkezett károk meg­fizetését igényelheti, és bizo­nyos esetekben nem vagyoni kártérítést is kérhet. Elmaradt jövedelemként mindazt a kárt meg kell té­ríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy munkaképtelensége, illetve a munkaképesség csök­kenése miatt a baleset előtti munkáját nem tudja ellátni. Az elmaradt jövedelem meg­állapításánál figyelembe kell venni mindazokat a jövőbeni változásokat, amelyeknek meghatározott Időpontban tör­ténő bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal le­het számolni. Ezért, ha a sé­relmet szenvedett dolgozó egészségi állapotában, szak- képzettségében, munkaköré­ben vagy foglalkoztatásában, illetőleg ha bérrendezés foly­tán — a hasonló munkakört betöltő dolgozók körében — változás következik be, mind a dolgozó, mind a munkálta­tó kérheti a megállapított kártérítés módosítását. A bér- növekedés mértékének meg­határozásánál a vállalatnál be­következett átlagos bérfejlesz­tés az irányadó. Az elmaradt jövedelem mi­atti kártérítési járadék össze­ge az öregségi nyugdíjra jo­gosító életkor betöltéséig emel­hető fel. Ezt követően csak ak­kor növelhető a kártérítési ösz- szeg, ha az eset összes körül­ményeinek gondos mérlegelé­se mellett megállapítható, hogy a dolgozó a sérelem előt­ti munkakörében tovább dol­gozott volna. • S. Sz.-né budaoesti pedajrt- gus azt kérdezi, hogy milyen munkák után igényelhető vissza lakás-közmíívesités címén az álta­lános forgalmi adó. A ház előtti vezetékfektetési munkák után fel­számolt áfá-t visszakérheti-e? A lakás közművesítése so­rán felszámolt általános for­galmi adót akkor igényelheti vissza az építkező magánsze­mély, ha a munkálatokat sa­ját kivitelezésben vagy saját tervezésben végzi. Közművesí­tés miatt akkor tarthat igényt adóvisszatérítésre az építtető, ha a közművezeték-rácsatla­kozásokat és a lakáson belül a fogyasztói berendezéseket ki­építi. Tehát csak az első íz­ben történő munka- és anyag- költségeket terhelő adó visz- szatérítését kérheti. A munkálatok egy részét természetesen a telekhatáron kívül kell végezni, így az er­re eső áfa is visszaigényel­hető. Közművesítéskor visszaigé­nyelhető adó mértékét nem korlátozza a jogszabály. Ha a vásárlás a 10 000 forintot meghaladja, és az építkező az előzetes költségvetést az adó­hatóságnak bemutatja, vissza­kérheti a már kifizetett ösz- szeget. ** Édesapja ápolására fizetés nélküli szabadságot kíván kérni egy gyáli olvasónk. Azt szeret­né megtudni, hogv erre az időre munkahelyének kötelessége-e a távollétet engedélyezni. A dolgozónak kérelmére fi­zetés nélküli szabadságot kö­teles a munkáltató biztosíta­ni. ha' azt közeli hozzátarto­zójának otthoni ápolására ké­ri, amennyiben a betegség időtartama előreláthatólag a harminc napot meghaladja. Ezt az ápolási szabadságot a beteg házastársa, gyermeke, szülője (a mostoha és a ne­velő isi, valamint testvére, il­letve élettársa igényelheti. A fizetés nélküli szabadságot legfeljebb két évre engedé­lyezheti a munkahely, ha a tartós otthoni ápolás indokolt­ságát a körzeti orvos igazolja. A gondozási távoliét munka- viszonyban töltött időnek szá­mít. Ha a dolgozó e szabadság időtartama alatt havi 150, na­pi 5 forint nyugdíjjárulék megfizetését vállalja, a társa­dalombiztosítási szolgáltatások továbbra is megilletik. • Zártkertet vásárolt L. M. szigethalmi nyugdíjas. Müyen há- zat lehet építenem? — kérdezi. A zártkertben csak akkor lehet építkezni, ha a földrész­let a környékben meghatáro­zott legkisebb mértéket meg­haladja, amely a helyi tanács döntésétől függően helységen­ként eltérő lehet, de nem ke­vesebb, mint 720 négyzetméter (200 négyszögöl). A zártkert­ben olyan épület emelhető, amely a tájba illik, és a mű­veléshez szükséges és az ideig­lenes tartózkodásra is alkal­mas. Ez az épület azonban kizárólag gazdasági célokra szolgálhat, pl. szerszám-, vegy­szer-, terménytároló, présház és más hasonló jellegű épít­mény. Növényház, állattartás­hoz szükséges ól, fóliasátor, vagy pince szintén építhető a zártkertben. Az épületre a következőket írja elő a szabályzat: A hom­lokzata legfeljebb 3,5, míg a gerincmagassága 5,5 méter le­het. A nettó alapterület a 32 négyzetmétert nem haladhat­ja meg és tetőteret sem le­het kialakítani. • A. S.-né monorl háztartás­beli azt szeretné megtudni, hogy a közeljövőben bevonuló házas­társa után milyen esetben kap­hat családi segélyt. A sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátar­tozóját családi segélyben kell részesíteni, ha őt a sorkatonai bevonulását megelőzően saját keresetéből eltartotta, vagy utóbb a bíróság a tartási kö­telezettségét megállapította. A családi segélyre jogo­sultság szempontjából az a munkaképtelen, aki munkaké­pességét legalább 67%-ban elvesztette vagy az a feleség, illetve élettárs is, aki legalább egy gyermek eltartásáról gon­doskodik vagy legalább hat hó­napos terhes. A felsőfokú ok­tatási intézmény nappali ta­gozatán, valamint a szakmun­kásképzőben tanulókat is meg­illeti a családi segély. A sorkatona munkaképtelen női hozzátartozója 55, férfi rokona pedig 60 éves kora után jogosult segélyre. A test­vért és a gyermeket a 16. életévének betöltéséig, illető­leg, ha nappali tagozaton ta­nul, 19 éves korig kell mun­kaképtelennek tekinteni. Az igényjogosultságot a he­lyi tanácsnak kell megállapí­tani, és a folyósítás is a fel­adatát képezi. • R. K.-né két hétre elvál­lalta, hogv ismerőse értéktár­gyait lakásán megőrzi. Azóta több mint egy év telt el, de hiába kéri, hogy vigye el a holmijait, az a válasz, hogy nem áll módjában, talán egy későbbi időben megteszi azt. Meddig kell még ezt tűrnöm? — kérdezi olvasónk. R. K.-nénak a felelős őr­zés szabályai szerint kell el­járnia. A felelős őrzés olyan különleges jogviszony, amely a felelős őrzőnek — tehát olva­sónknak — különböző jogokat ad, és rá kötelezettségeket ró annak a ténynek alapján, hogy valamely dolgot más ér­dekében átmenetileg magánál tart. E kötelezettségek egyedül a Polgári Törvénykönyv ren­delkezésein alapulnak. A fe­lelős őrző kötelezettsége a do­log megőrzése, azt csak akkor használhatja, ha a használat a dolog fenntartásához szük­séges. Amennyiben a dolgot a tilalom ellenére mégis hasz­nálja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely a használat nélkül nem következett volna be. A felelős őrző kötelezettsé­ge az őrzésen kívül kiterjed olyan intézkedések megtételé­re is, amely a dolog fenn­tartásához és károsodástól va­ló megóvásához szükséges. Természetesen ez nem várha­tó el ingyen senkitől. A fe­lelős őrző követelheti az őri­zetre fordított szükséges és igazolható költségeknek a megtérítését. Ilyen lehet pél­dául a megőrzendő tárggyal elfoglalt helyiség használati díja, az őrzéssel kapcsolatban végzett munka ellenértéke, a dolog fenntartásához szüksé­ges kiadások stb. A felelős őr­zés addig tart, amíg a jogosult át nem veszi. Természetesen ez nem jelenthet hátrányt az őrzőre nézve. A dolog átvé­telére történő felszólítás elle­nére is késlekedő jogosulttal szemben az őrző többféle in­tézkedést tehet. A dolgot to­vábbra is maga őrzi, máshol helyezi el (ha ez mindkét fél érdekének megfelel és a do­log értékéhez képest arányta­lan költséget nem okoz), érté­kesíti vagy maga használja fel. Ez utóbbi esetre csak ak­kor kerülhet sor, ha a más­hol való elhelyezés aránytalan nehézséggel járna, vagy a költségeket a felelős megőr­zőnek kellene megelőlegeznie. Az értékesítésből befolyt ösz- szeg a felhasznált dolog el­lenértéke, a jogosultat illeti meg. Az őrző beszámíthatja az őrzésből adódó költségeit. Olvasónknak tehát ezek közül kell választania, amikor isme­rőse ingóságairól határoz. Ja­vasoljuk azonban, ha az ér­tékesítés mellett dönt, előtte még egyszer értesítse a tu­lajdonost és tudassa szándé­káról. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csü­törtökön 17—19 óra között ingye­nes jogi tanácsadást tartunk a Bp. Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan válaszolunk. — A véleményem egyszerű és rövid. Erős a gyanúm, hogy Varga Katalin nem mond igazat. Erre vonatkozott a rö­vidség. Ha viszont meggyőző­döm a hazugságáról, akkor bármennyire kellemetlen és lélekborzoló is lesz számára, képletesen térdre fogom kény­szeríteni. Ezt úgy értem, ha kell egész napon át, százszor és százszor elmondatom vele Palágyi hazaérkezését és tá­vozását. A nála sokkal dör­zsöltebb gyanúsítottak is bele­gabalyodtak, és összekeverték a valóságot a hazugsággal, ha egész nap ezt ismét.eltettük velük, míg végül is kiderült az igazság. A lánnyal is ez fog történni, el fogja monda­ni pontosan, mikor volt ott­hon Palágyi. Még előrébb ju­tunk, ha a laboránsok- és a nyomszakértők a ruháról és a cipőről számunkra kedvező véleményt mondanak. A ke­rítés egy részénél tudniillik cipőnyomot találtak, azt gipsz­szel kiöntötték, bízom benne, hogy ezt azonosnak fogják ta­lálni Palágyiéval. Ha beválik, hogy a cipőkön talált sár ösz- szetétele azonos a kerítésnél levő földmintával, akkor nyert ügyünk lesz. Tudom, azt gon­dolod, hogy bedőlök a saját „szimatfeltevésemnek”. Én ezt az elképzelést addig erősítem magamban, míg a másik, gya­núba jöhető Kása Endrénél időközben nem adódnának olyan bizonyítékok, amelyek új mederbe terelnék a nyo­mozást. — Ügy vélem, Kása leg­alább annyira gyanús, mint Palágyi — szólt közbe a fő­nök. — Hát ez majd kiderül. De azt biztosra veszem, hogy e két ember közül valamelyik a tettes, és nincs harmadik, előre nem várt fordulat, de még azt is kijelentem, ha fel­Az áldozat, a tizenöt éves Vágó Andor Budapesten la­kott a szüleivel és idén feb­ruár 12-én, egy köteg pénz­zel a zsebében elindult csikót vásárolni. Kerepestarcsára ment, ahol több helyen is pró­bálkozott, de senkivel sem tu­dott megegyezni. Eljutott Kanalas Attilához is (a két fiatalember vásárokon már találkozott egymással, innen eredt az ismeretség), aki a testvére lakásán tartózkodott. Itt nincs is ló Itt ugyancsak csikóra alku­dott, de miután az eladási árát sokallta, Kanalas Attila meg­ígérte neki, hogy összehozza egy nagytarcsai fuvarossal, akitől olcsóbban vásárolhat. Taxin utaztak, és közben több kocsmánál megálltak in­ni. Az idősebb fiúnak ekkor volt alkalma megfigyelni, hogy társánál nagy köteg pénz van. Délután négy óra tájban érkeztek Nagytarcsára, ahol a taxiból kiszállva lakatlan területen gyalogoltak, míg egy szemétbányához értek. Vágó Andornak ekkor vala­mi feltűnhetett, mert a kö­vetkező megjegyzést tette: — Nincs is itt fuvaros és nincs is itt ló ... Sárral betemette Kanalas Attila ekkor felvett a földről egy karót és azzal a mellette haladó fiú homlo­kára sújtott. Vallomása sze­rint az a támadástól annyi­ra meglepődött, hogy még vé­dekezési kísérletre sem ke­rült sor. Az elvetemült .fia­talember ököllel tovább üt­legelte, majd rugdalta áldo­zatát, aki ekkor már a föld­re került. Végül pedig a sze­métbányában talált rongyda­rabbal megfojtotta Vágó An­dort, és a zsebében lévő ti­zennyolcezer forintot elvette. Ezután a holttestet a sze­métbánya területén lévő pa­takmederbe hurcolta, ott rongydarabokkal, sárral be­temette, és elrejtette a saját tevésemben tévednék, és ez ügyben teljesen mellékvágány­ra jutnék, akkor leteszem eléd nyomozói igazolványomat és itthagyom ezt a hivatást. — Butaságokat beszélsz. Ne­ked Némethtel, a te gárdád­dal nem szokásod mellékvá­gányra jutni. Folytasd az ügyet, ahogyan azt jónak lá­tod! A miniszter már tegnap érdeklődött. Megmondtam, te vezeted a nyomozást. Erre mint aki azt mondja, jó ke­zekben van az ügy, megnyu­godott. — Köszönöm., jólesik, ahogy biztatsz. — Mondd, mikor akarsz te egyáltalán pihenni? — Arra most, főnök, nincs időm. Az ügy jelenlegi állá­sa mellett úgysem tudnék le­feküdni. Telefonáltam a fele­ségemnek, hogy nagyon el va­gyok foglalva, de az valószí­nű, hogy az esti órákban ha- zaugrom, ha nem is aludni, csak valami friss meleget en­ni. — No, akkor már van is otthon sürgés-forgás, sütés­főzés, díszterítés, vidám szö­vegű cédulákkal. Magos főnöke élcelődésére áthangolódott és derűsen tért vissza szobájába, ahol Né­meth százados jelenlétében megkezdte Varga Katalinnal a beszélgetést. A lány beszámolt családjá­ról, elmondta, hogyan került a fővárosba, milyen iskolai végzettsége van, milyen kö­rülmények között ismerkedett meg Palágyi Bélával és mi­ként lett az ismeretségből szerelmi kapcsolat. Míg a lány beszámolt, többször is dzsekijét is, ami az áldozat vérétől erősen átitatódott. A gyilkos ezután elgyalo­golt a kerepestarcsai kórhá­zig, ahol taxiba szállt. Egyik nővére gödöllői lakására uta­zott és ott átöltözött. Ezt kö­vetően szülei isaszegi lakásá­ra ment, a pénzből ezer fo­rintot adott nekik, majd taxin Érdre utazott az isme­rőseihez. A Vágó Andortól el­vett pénzt teljes egészében el­kártyázta, majd öt napig buj­kált egy fővárosi szeméttele­pen, míg a rendőrök elfogták, A lakáshoz jutás munkálta­tói támogatásának az elmúlt évtizedben évről évre növek­vő szerepe volt. Ennek jelentősége a jövő­ben tovább növekszik. Lényege, hogy a munkáltató a támogatást nem a személyi jövedelmek (bér, jutalom, ré­szesedés stb.) szabályai sze­rint nyújtja és a támogatott dolgozónak sem kell ez után személyi jövedelemadót fizet­nie. A támogatás forrására és kifizetésére sajátos szabályok vonatkoznak. A rendelet lényegében va­lamennyi munkáltatóra kiter­jed, figyelembevéve az elté­rő gazdálkodást vagy egyéb sajátosságokat. A jogszabályt alkalmazhat­ja: az állami vállalat, a tröszt, vagy egyéb állami gazdálko­dó szerv, a szövetkezet, a szö­vetkezeti vállalat; ezek jogi személyiséggel rendelkező gaz­dasági társulása, a vízgazdál­kodási társulat, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata; to­vábbá a Magyar Nemzeti Bank, más bankok és pénz­intézetek, biztosító intézmé­nyek. Vonatkozik a rendelet az állami költségvetési szervekre, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb jogi szemé­lyekre társadalmi és érdek- képviseleti szervezetekre, ezek szóba hozták Palágyinak az ominózus éjszakán levő hollé­tét. A lány az erre vonatko­zó kérdésre határozottan ki­tartott, azt hangoztatva, hogy Palágyi azon az éjszakán, amit folyamatosan firtattak, estétől reggelig mellette feküdt az ágyban. — Arról, őrnagy úr, való­ban meggyőződtem, hogy nős, és azt is tudom biztosan, hogy két gyereke is van. De én ennek ellenére szeretem. Tes­sék megérteni, ő ezt, az én szerelmem megtartása miatt hallgatta el előlem. Én emiatt őt csak még jobban szeretem. Béla el fog válni és elvesz engem. — Feltéve, ha lesz rá ide­je. — Miért ne lenne? Nem csinált semmit. — Ezt mondta magának azon az éjszakán? — Nem, semmit sem mon­dott. — Dehogynem, kedves Ka­talin. Látom én, hogy meny­nyire küszködik saját magá­val. Csupa víz az arca. Még a legnagyobb szerelem mel­lett sem lehet az igazságot semmiféle hazugsággal ellep­lezni. — Bármi történik velem, akkor sem tudok mást mon­dani, mint hogy azon az éj­jel Béla velem aludt. — Nézze, Katalin, magával a világon nem történik sem­mi. Legföljebb, hogy addig ül itt, ezen a széken, míg el nem mondja az igazat. — Már elmondtam többször és ha nem hiszik el, akkor itt ülök majd életem végéig.-— Ez nem fog bekövetkez­és előzetes letartóztatásba ke­rült. Autót akart venni Vallomása szerint korábban semmiféle nézeteltérése nem volt Vágó Andorral, akit azért ölt meg, hogy elvegye a nála lévő ezreseket, melye­kért gépkocsit akart vásárol­ni az írástudatlan bűnöző. A büntetett előéletű, tizen­kilenc éves Kanalas Attilát nyereségvágyból, különös ke­gyetlenséggel elkövetett em­berölés bűntettével vádolja a Pest Megyei Főügyészség. A bűnügyet a közeljövőben tár­gyalja a Pest Megyei Bíróság. Gál Judit intézményeire) és a tanácsi költségvetési üzemre. Alkalmazhatják továbbá a magánszemélyek jogi szemé­lyiséggel rendelkező munka- közösségei és társaságai, va­lamint a magánszemélyek jo­gi személyiséggel nem rendel­kező, közös név alatt működő társaságai, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, továbbá az iskolai szövetke­zeti csoport. A fegyveres erőkre, a fegy­veres testületekre és a rendé­szeti szervekre külön jogsza­bályban meghatározott elté­résekkel kell a rendeletet al­kalmazni. Ezeket a szabályokat a munkáltató szerv vezetője, to­vábbá a szakszervezet (szövet­kezetnél a közgyűlés által meghatározott szerv) és a kollektív szerződést kötő szerv­nél pedig belső szabályzatban határozza meg. Fontos tudni, hogy a szabályzat a -jogsza­bállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A támogatásban részesülő dolgozókat — a szakszervezet­tel és a KISZ-szervezettel egyetértésben — a munkáltató szerv vezetője jelöli ki. A rendelet szerint a kijelölésnél a dolgozó munkáját, lakáskö­rülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét kell figyelembe venni. ni. Állítom, hogy huszonnégy órán belül belefárad megté­vesztő kijelentésébe és őszin­tén feltárja mindazt, amit vá­rok magától, sőt talán még többet is. Tudja kérem, meny­nyi különböző alkatú, termé­szetű férfi, nő, fiatal és idős, büntetett és büntetlen ült már a maga helyén? És ők sem tudtak hosszabb ideig ta­gadni. Maga sem fogja bír­ni, pedig maga nem megátal­kodott bűnöző. A lelkiismeret végül rákényszeríti a tagadót, a hazudozót az igazmondásra. Ez elől, kedves Kati, maga sem térhet ki. A lány Magos „szózata” alatt összekulcsolta kezeit. — Tessék elhinni azt, amit mon­dok — nyöszörögte, de már potyogtak a könnyei. — Én nem hiszem, tudom, hogy maga hazudik. Tudja, ez a szó ritkán csúszik ki a szá­mon, akkor is csak olyanok­kal szemben, akik súlyos bűnt követtek el. Viszont maga tisztességes, becsületes, bün­tetlen előéletű és mindezen fe­lül az élet viszontagságait még nemigen ismerő fiatal lány. Látja, jó tulajdonságai elle­nére, magának mégis sikerült kikényszerítenie belőlem ezt a durva szót, hogy hazudik. — Hát mit mondjak, őr­nagy úr? — Már többször hangsú­lyoztam, hogy csakis az iga­zat, és akkor semmiféle folt nem esik a maga becsületén. Hogy a bolondulásig szerel­mes Palágyiba, az a maga dolga, az nem bűntett. De higgye el, még a szerelem sem mentség a hazugság alól. — Felállt. — Laci! Folytasd te tovább a beszélgetést, mert én átmegyek a szomszéd szo­bába. Németh tudta, hogy Magos Palágyihoz sietett. (Folytatjuk) Mag Bertalan Egy éjszaka története (9.) Lakásépítéshez Munkál tatéi támogatás

Next

/
Thumbnails
Contents