Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

Sofia nem bántom a gyerekeket Véget ér-e a játszótéri „háború”? Kó'rengeteg közepén zöldellő földabrosz, egy-két szán­kódomb, kis focipálya, pingpongasztal, távolabb beton­maradványok. Kergetőző, bringázó apróságok, lépteikért aggódó kismamák. Percenként elsuhanó autók. A Be­loiannisz úti belső lakótelepen az elbontott homokozó és a gyakori torzsalkodás fűszerezi az álmos hétközna­pokat. — Hogy kezdődött? Hartyányi Istvánná: — Ami­kor kitavaszodott, néhány munkás jött és szétbontotta a homokozót. Mondván, hogy ezt mi kértük. Azt nem tudták, hogy milyen elhatározásból. Czigdny Karolyné: — Ott van a kövek egy része. Ez idő tájt kezdett el füvesíte­ni, virágot ültetni az idős hölgy — itt és a Kossuth Fe­renc utca felől. Szögesdróttal kerítette körbe a minikertet. A torzsalkodás ekkor kezdő­dött. Kétségtelen szép a szán­déka, de hát az mégiscsak tarthatatlan, hogyha a gyere­kek a virágok, bokrok köze­lébe merészkednek, a söprű­vel fenyegeti meg őket. Hartyányi Istvánná: Gazem­bereknek, vandáloknak nevez­te nemegyszer őket. Takarod­jatok innen! A védelmükre kelő szülőkkel is gorombán beszél. Czigdny Karolyné: — Velem nem, mert tőlem megkapta volna a magáét. De hát a gyerekekkel sem beszélhet csúnyán, vakáció van, itt tengnek-lengnek- Azon kívül, hogy kerékpároznak, szinte semmit nem tudnak játszani. Eddig legalább megvolt az a kis nyavalyás homokozó, a pi­cik ott játszottak, a nagyob­bak bicikliztek. Kecskeméti Mária: — Vi­gyázz! Vigyázz! (A Lada majd elüt egy emberkét.) Az au­tósforgalom kriminális. Óriá­si a balesetveszély. Czigdny Károly né: — Ta­valy egy motoros elütötte mindkét gyermekem. Mért nem lehet ezt a szakaszt le­záratni? Kecskeméti Mária: — Azt se nézte jó szemmel, hogy a maradék homokban játszottak a kicsinyek. Akciót szervezett — egy másik hölggyel be- hordták a lépcsőház alá a ho­mokot. Az cseng ki ebből az egészből, hogy a csemetéink idegesítik őket. Itt sok kis­gyermekes család él. Rendben van, hogy a környezet legyen kellemes; de hát ez így túl­zás. Ha valaki a fát bántja, mi is rászólunk. Mi nem aka­runk ellenségeskedni senkivel. Bekopogok az első emeleten lakó Nagy Istvánnéhoz, ő a kertészkedő hölgy. — Elnézést kérek, a lakók azt mondják, hogy ök szeret­nének békésen élni, ám ön gorombán viselkedik a ... — De nehogy maga ezt el­higgye. Mert és soha nem bántom a gyerekeket, csak ak­kor szólok, ha bántják a fá­kat, vagy berúgják a labdát a virágok közé. Az nem igaz, hogy én ilyet mondtam, gaz­emberek, vandálok, takarod­jatok innen! Tudja az összes­nek ellensége vagyok, mert va­lamit csinálok. És persze egy­formán hazudnak. A gyerekek letördelték az ágat. Figyel­meztettem őket, hogy ezt nem szabad csinálni, mert össze­írom a nevüket és feljelentem őket. Hogy ebben mi a gorom­baság? A gyógyszerésznő is itt labdázik a gyerekeivel. Rá­juk szóltam, menjenek arrébb. — A Kossuth utcai részen bekerítette a virágokat és így a kerékpartartókat nem lehet használni. — Ott parkoló volt. Millió autó fordult meg. Nem tud­tunk ablakot nyitni. Az most nem fér a gyomrukba, hogy megkaptuk ezeket a tartókat. Egyébként az itteni üzletek előtt letámaszthatja aki akar­ja, a kerékpárját. — És a szögesdrót? —- Azt mondták, hogy olyan, mint a koncentrációs tábor. Kifogásolták a tanácsnál is, levettem. Én tisztelem a tör­vényt. Ha a város azt szeret­né, hogy valami legyen, az összes fa és pad köré szöges- drótot kellene húzni, mert mindent tönkretesznek. Ide jött az egyik szomszédasz- szonnyal társalogni egy fiatal­ember. Másfél óráig dumáltak. Rátette a lábát a vasra. Kér­tem, hogy vegye le, mert nem Jegyzet Az a fránya kánikula Ugyan ki ne élt volna át olyan kellemetlen perceket vagy órákat, amikor a la­kásban kihunynak a lám­pák, elsötétül a televízió képernyője. Az első reagá­lás ilyenkor az indulatoké, aztán a tanácstalanságé. Majd, aki teheti, siet tele­fonálni az áramszolgáltató­nak. Ezt tették nagyon sokan a legutóbbi ceglédi áramki­maradás miatt is. A Dé- mász kirendeltségének két telefonja szinte megállás nélkül csörgött, a 15 ezer fogyasztó közül „csak” mintegy félezer maradt vil­lanyáram nélkül. Már szinte hallom egyik­másik olvasó kifakadását, hogy persze, ha az újságíró lakásán aludt volna ki a villany ... Hát, kialudt! S míg jó néhány száz lakás­ban vártuk, hogy újra le­gyen fény, a Démász embe­rei és gépei elindultak két helyszínre is, ahonnan a meghibásodást jelezték. Megtudtuk, hogy a nagy meleg okozta egy trafó le­égését, valamint egy kábel- végzár meghibásodását. Va­jon miféle trafó az, amely pár napos kánikulában be­döglik? Nos, a kérdés, úgy gon­dolom, hogy zavarba ejtő. De az igazság, a tisztesség úgy kívánja, hogy egy má­sik zavarról is szóljunk. Ugyanis a Démász dolgozói azonnal hozzáláttak a hi­bák elhárításához, amint hírt kaptak arról — auto­matikus ^iba jelző kisfe­szültségű hálózat egyébként még nincs sehol az ország­ban! Szóval, miközben egy­más után hívták az érthető okból zavarban levő embe­rek a Démász kirendeltsé­gét, kifogásolták az áram­kimaradást, azon túl, szit­kokon, fenyegetőzéseken kí­vül mást nemigen lehetett hallani a telefonban. Senki nem akadt, aki segített vol­na a hibahely pontos beha­tárolásában. Csak egy em­ber volt, aki valahonnan megtudta a Démász 100-as trafóállomásának telefon­számát, ahol a MÁV ügye­leti szolgálati helye van. Onnan a vasutasok hívták fel telefonon a kirendeltség vezetőjének feleségét — mert a Démász két vonalát lefoglalták a tömeges hiba- bejelentők. Az asszony pe­dig otthonról egy harmadik, titkos telefonszámon érte el a férjét. így sikerült elég gyorsan behatárolni a hiba helyét a Teleki utcában. Aztán meg is érkeztek oda a szerelők, s amíg Nagykőrösről útban volt a cseretrafó, előkészí­tették a beszerelést. Akkor kiabáltak le a házakból az emberek a munkásoknak, hogy ugyan miért nem dol­goznak. S amikor megérke­zett a trafó, és dolgoztak újból a szerelők, s dübör- gött a daru, a kihalt esti utcában hangosan csendül­tek a fém szerszámok, egy leejtett pajszer, akkor me­gint akadtak, akik dühöng­tek a csendháborítás miatt. Abban a fogyasztónak teljesen igaza van, hogy a pénzéért elvárja a hibátlan szolgáltatást. De biztos, hogy a hiba elhárításán dolgozó munkásokat kellett leszólni? Aszódi László Antal azért festettem. Öh, hallottam, hogy miként beszél a gyere­kekkel. Ha az enyémmel ten­né ezt, kicsavarnám a maga nyakát — mondta. ■— A homokozót miért bon­tották szét? — A fene tudja, elhordták. Ok kérték, hogy vigyék innen máshová. — Mikor ér véget ez a „há­ború”? — Értse meg, én nem ál­lok velük szóba! Csak ha itt fociznak vagy a fát bántják. Ne haragudjon, valakinek szólni kell, ★ — Vajon miért lett elbont­va a homokozó? — kérdezem Sós János tanácselnök-helyet­test. — Az év elején hozzánk is érkezett bejelentés, sőt foga­dónapon is megjelent az ér­dekeltek képviselője. Amikor a műszaki osztályt megkér­deztük. elmondták, bejelentés érkezett, amely szerint a ho­mokozó erősen megrongáló­dott. Ezért célszerűnek látszott elbontani, és újat építeni. Ugyanis össze volt törve. Mint utólag kiderült, nem egy véletlen, hanem szándékos rongálás következtében. Hiá­ba, ami jó a gyerekeknek, az az időseknek nem. A lakóte­lepeken ezzel gyakran talál­kozunk. Sok a panasz a lab- dázás, a kerékpározás, a zaj miatt. De hát egymás mellett kell élni. — Van-e valami biztató jel? — A városi játszóterek vagy annak kijelölt közterületek na­gyon sivárak, fantáziátlanok. Nem a lebontott homokozó adta az ötletet, de a Beloian­nisz úti belső lakótelepen sze­retnénk megvalósítani, hogy esztétikus fa játszóeszközük legyenek. Ezért július 16-tól 24-ig országos hírű fafaragók részvételével nyári tábor nyí­lik. Reméljük, az ő munká­juknak sikere lesz. — Homokozó is készül? — Amikor a játékeszközö­ket kihelyezzük, megcsináljúk a homokozót is, igaz nem be­tonból. De ez hadd legyen meglepetés. — A szülők panaszkodnak, hogy a környék rendkívül bal­esetveszélyes. — Teljesen egyetértünk a megállapítással. Sajnos, a KRESZ szerint a lakótelepi utak közútnak számítanak, így onnan a forgalmat rend­kívül indokolt esetben lehet kitiltani. A lakótelep—pihenő- terület táblát megkíséreltük már máshol kirakni — sokan nem ismerik. Fontolgattuk, hogy műkő virágtartókkal akadályozzuk meg az átme­nő forgalmat, mert szükség esetén — tűzoltás — félre le­het húzni. Ez megnyugtató megoldás lenne számunkra is. Ám ha valaki a közlekedési szervekhez fordulna panasz- szal, bizony elmarasztalnának bennünket. Mivel jó néhány baleset volt, azt ígérhetem, hogy végső esetben mégis ezt az elképzelést valósítjuk meg. Fehér Ferenc CEGLÉDI vrotop A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1988. JÜLIUS 11., HÉTFŐ Váltóval is fizetnek Rekordtermésre van kilátás — Ebben az esztendőben mire számíthatnak? Milyen termést ígérnek a földek? — kérdezem Fekete Jánost, a Budapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi körzeti üze­mének vezetőjét. — Szinte valamennyi part­nerünk hat tonna búzát ta­karít be hektáronként, leg­alábbis az előzetes felmérések ezt mutatják. A minőség — a behozott minták vizsgálata alapján — szintén nagyon jó eredménnyel kecsegtet. Ügy néz ki, hogy a 27-34 közötti sikértartalom lesz az átlag. Mindenesetre igazán nem sze­retném elkiabálni, de komoly esély van a rekordtermésre — és ezt nemcsak a mennyiség­re értem. Persze, csak akkor, ha nem történik valami. Hi­szen a gabona kint alszik a földeken még néhány napig. A körzetünkben lévő termelő- szövetkezetek két-három hét alatt befejezik az aratást. Pótszerződések — Gondolom, előzetesen egyeztettek a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal. — Természetesen. Mivel a szabályozókat késve adták meg, ezért az év elején mint­egy 20-24 ezer tonna búzára tudtunk szerződést kötni. Miután a terméskilátások ki­tűnőek, több partnerünk pót­szerződést kötött velünk,; így jelenleg körülbelül 34 ezer tonna búzára számítunk. Egy­általán nincs kizárva, hogy ez a mennyiség még növekszik. — Felkészültek-e a startra? — A raktárainkat fertőtle­nítettük, a gépeket, eszközö­ket felújítottuk. A körzeti üzem több pontján történik az átvétel. A legnagyobb le­hetőség itt a tárházban van. Permetezés Permetezést végez a Kos­suth Tsz július II. és 15. között a XI. kerület 12-es és 19-es dűlőjében, Ditri- fon 50 WP elnevezésű, szö­vőlepke elleni szerrel. Az élelmezési várakozási idő 10 nap. Amennyiben szükség lesz rá éjjel-nappal fogunk dolgoz­ni. Ha kell akár 2-2500 tonna gabonát tudunk naponta át­venni. — A tárolási kapacitás évek óta fejfájást okoz önöknek. Most. amikor csúcstermés vár­ható. megtudják-e oldani ezt a gondot? — Minden t.sz-ben, ahol magtárak, raktárak vannak, azt kértük, hogy e helyisége­ket rövidebb-hosszabb idő­re bocsássák rendelkezésünk­re. Természetesen bérleti dí­jat fizetünk részükre. „Csalódnak” — Továbbra is a minőség szerinti átvételt alkalmazzák? — Igen. A szerződésben be­csült minőséget jeleztek. így aztán lesz, aki esetleg szeré­nyebb termést várt és kelle­mesen fog csalódni. Ugyanis a tényleges sikértartalom alap­ján fogunk fizetni. — Apropó. Ügy hallottam, hogy a korábbihoz képest a kifizetésben újítottak. — A búza átvételekor kész­pénzben fizetünk azoknak, akik keretszerződést kötöttek velünk. Viszont ha valamelyik partner pluszmennyiséget kí­ván értékesíteni váltót aján­lunk fel. Ezt a formát már ta­valy sikeresen alkalmaztuk. Igaz, többen idegenkednek tő­le. — Vajon miért? — Mert nem teljesen isme­rik az előnyeit, ez egy vi­szonylag új dolog, — Mi az előnye? — Amikor a váltót kiállí­tottuk azonnal pénzhez jut a partner — még a termes átadása előtt. — Mikor érkezett az első szállítmány? — Június végén kezdődött az árpa átvétele. Az első bú­zaszállítmányt az albertirsai Szabadság Tsz hozta július 6-án. Az étkezési rozsot is hamarosan aratják. A kedve­ző időjárásnak köszönhető, hogy jelenleg a terményeket nem kell szárítani — átszel- lőztetéses tisztítás után már tárolhatóak — ezért megőrzik a minőségüket. — Ezek szerint jó lisztet le­het majd készíteni. Jobb liszt — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a malmaink eddig is olyan lisz­tet csináltak, hogy azt más területeken minőségjavításra használhatták. Miután most magas sikértartalmúnak ígér­kezik a búza. várhatóan még jobb lisztet adhatunk a sü­tőiparnak. F. F. Forró fejjel Kis kutya, nagy kutya A napokban kongresszu- son voltam Keszthelyen. Szobatársam, egykori Györffy- tanítvány, botanikus és neves szegedi helytörténész a fülledt melegben Csokonai szellemes versét idézte a kánikula ere­detéről. Nem gondoltam, hogy a szaharai forró levegő ennek az idézetnek aktualitást ad. Könnyedén kúszik a hőmé­rő higanyszála kora reggel is harminc fokra, majd dél fe­lé a fölé, s két óra tájban 35 fok körül csillapodik. Ta­lán csak azért elviselhető a hőség, mert száraz a meleg és van növényzet! Állványkabátban az állomás Több szakaszban, az 1908-as eredeti külső mintájára újítják fel a ceglédi vasútállomás pati­nás épületét. A mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet építői jelenleg a kupola rekonst­rukcióján dolgoznak, (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A kánikula szó is kultúr­történeti emléket őriz, a la­tinul nem tudó ember csak annyit sejt, idegen szó. A ku­tya szó latinul canis, a cani- cula pedig kiskutyát, ku­tyácskát jelent. A meleg és kutya szó kapcsolata nem a mostani kulináris gyors csoda, a hot dog származéka, hisz legkevesebb két és fél ezer éves múltja van a canicula szónak, a hot dog talán negy­ven éve létezik. A Sirius a nyári hőség ide­jét jelzi az égen, a Nagy Ku­tya csillagkép legnagyobb csil­laga. Természetesen vannak kivételes évek, de negyven fok a Kárpát-medencében tényleg maximumnak tekint­hető, s most Cegléden 37 fok­kal, az enyhe emberi hőemel­kedés hőfokával tetézödött a nyári meleg. Hogy ez tényleg így lesz-e, legalább 2-3 hét várakozást kíván, s megtud­hatjuk, csúcs ssületik-e 1988- ban. A meleg bizonyos embere­ket, bizonyos helyzetekben ag­resszívvé tesz, ezért a forró fejűeket is viseljük kellő tü­relemmel, megértéssel, mert esetleg az illető napok óta fej­fájásban szenved. Viszont ez nem ok az önkontroll lazításá­ra, hisz az ilyen magatartás saját magunk és mások életét is veszélyeztetheti. S. D. Az Omnibusz Utazási Iroda ceg­lédi fiókirodája tájékoztatja uta­sait, hogy az alábbi útjaira vár­ja jelentkezésüket. Kirándulás Bécsbe. augusztus 26-án. Részvéte­li díj: 1000 Ft + 28 ATS. Társasút Isztambulba autóbusszal, szeptem­ber 17—23-áig (7 nap). Részvételi díj: 5300 Ft + 130 DEM. Látogatás Rozsnyóra augusztus 24-én. Rész­vétel! díj 700 Ft. Útjainkról felvi­lágosítás és azokra jelentkezés az Omnibusz Utazási Iroda ceglédi fiókirodájában. Szabadság tér 6. vagy telefonon: (20)-11-672. ISSN 0183—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents