Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

PEST Mr.GYE 1988. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Titkos alagút Sülysápból Úriba Unokáink is mesélni fogja K Unokáink is mesélni fogják címmel feb­ruár első felében pályázatot hirdettünk olvasóinknak. Ebben arra kértük a vál­lalkozó szelleműeket. hogy írják le és küldjék el nekünk a lakóhelyükhöz kap­csolódó legendákat, furcsa történeteket, egy-egy földrajzi helyhez vagy híres em­berhez kötődő, meseszerű mendemondákat — olyanokat, amelyeket jó lenne köz­kinccsé tenni, megmenteni az utókornak. Több mint száz munka érkezett hoz­zánk. Közülük jó néhány nem felelt meg a követelményeknek, mert nyelvtörténeti fejtegetéseket tartalmazott, vagy pedig különféle történeti dokumentumokat dol­gozott föl. Ezeket esetleg — pályázaton kívül — o későbbiekben közölni tudjuk majd. Minden héten csütörtökön adunk válo­gatást az érdekes mondákból, legendák­ból. A legjobbakat — olvasóink szavazatai alapján — a végén értékes tárgyakkal ju­talmazzuk. Várjuk tehát leveleiket! A borítékra írják rá: Unokáink is me­sélni fogják. A magyar mese- és regény- irodalom egyik gyakori témá­ja a föld alatti alagút, ame­lyen a szorult helyzetben le­vő főhős alkalomadtán meg­menekülhet. Gondoljunk csak például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényére! Or­szágjáró barangolásaim során sok ilyen képzeletbeli vagy valós alagút történetét ismer­tem meg. A zempléni hegyek között lévő Erdőhorváti falu közelé­ben lévő Pusztavárról a helyi lakosság körében még ma is tartja az a nézet, hogy a vá­rat a tíz kilométerre levő re­géd várral alagút kötötte össze, s a regéci várban ne­velődő Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc szorult helyzetében ezen az alagúton menekült a császáriak elől. Még a lovak patájára is for­dítva verette a patkót, hogy megtévessze üldözőit. De nemcsak a várakban volt titokzatos alagút, hanem a csárdákban is. A hortobá­gyi Patkós és Meggyes csár­dákban beszéltem a régi tu­lajdonosokkal, akik tudtak ilyen alagútról. Ezek hossza pár száz méter, s a közeli er­dőbe vezetett. Leginkább a betyárok használták, ha me­nekülniük kellett a pandúrok elől. A Pest megyei Kőcser közelében lévő, a Petőfi által is megénekelt, híres Kutyaka­paró csárdánál is találhatunk ilyen alagutat. Jó évtizede az akkori csárdás még megmu­tatta nekem az eltömött alag­utat. Az egyik legérdekesebb alagúttörténettel Sülysápon ta­lálkoztam. A monori körzet legértékesebb műemléke a Mátyás korabeli reneszánsz templom. A templomban el­helyezett tájékoztató szerint Dóczi Orbán egri püspök, Mátyás kancellárja építtette 1498-ban a visegrádi kőfara­gókkal. A törökök alatt meg­rongálódott, majd kivonulá­suk után, 1698-ban nagysza­bású átalakításon ment ke­resztül. 1829-ben a tornyot két öllel megmagasították. A templom megtekintése után az építészeti stílusokban jára­tos embernek feltűnik, hogy a zömök, lőréses ablakú, ro­mán kori torony valahogy nem illik a reneszánsz pasztofó- rium (szentély) mellé. Hosszas levéltári böngészés után rábukkantam a titok nyitjára. 1782-ben a torony keleti oldalának egyik párká­nyán felfedezték a torony építésének dátumát: az 1078­Könyvtáros-találkozó Gödöllőn Üzleti szellem hatja át A könyvhét gödöllői sátrai­ban újszerű módon nemcsak a kikapcsolódáshoz, hanem a munkához szükséges kiadvá­nyokkal is találkoztunk, két szakkönyvtár révén. Tegnap a Juhász Gyula Városi Könyv­tárban folytatódott ez az is­merkedés, újabb résztvevőkkel kibővítve. Eljöttek Pest me­gye sok könyvtárosa és az Agrárinformációs Vállalat, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár mellett a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tájékozrbató munka­társai is. Az ismeretszerzés célja az volt, hogy a jobbára közmű­velődési könyvtárakban dol­gozó könyvtárosak megismer­jenek néhány nagyobb könyv­tár szolgáltatásaiból olyano­kat, melyeket maguk is hasz­nálni tudnak. A kisebb bib­liotékákban például nagy az érdeklődés a mezőgazdasági szakirodalom iránt. Kíváncsi­ak az új ismeretekre az üze­mekben és a kutatóintézetek­ben dolgozók egyaránt. Emel­lett nem hagyható figyelmen kívül a lakosság információ- éhsége sem, például a háztá­ji, kisegítő gazdálkodás kap­csán. Mint elhangzott, a közmű­velődési könyvtáraknak bi­zony elég szerények az anya­gi lehetőségeik, miközben az Agroinform, melynek kebelé­be . tartozik a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár is, Agrárinformációs Vállalattá alakult. Szolgáltatá­saik jó részét áruként kínál­ják. egyáltalán: működésüket üzleti szellem hatja át. Ha­gyományos könyvtári szolgál­tatásaik. a bibliográfiák ösz- szeállítása, a folvóiratiegyzé- kek készítése, a külföldi szak- irodalom magyar nyelvű kivo­natainak kiadása, egyedi in­formációk terjesztése Ezeket a közművelődési könyvtárak dolgozói közvetett módon tud­ják a legcélszerűbben felhasz­nálni. Vannak már és még gya­rapodnak is a számítógépes seaítésű szolgáltatások. Nem­zetközi adattárakból készíte­nek hazai megrendelőknek ha­vi kivonatokat. A KGST-or- szágok nemzetközi informáci­ós rendszerének kialakításá­ban is részt vesz az Agrárin­formációs Vállalat. Az évtized fordulójától tervezik megvaló­sítani azt, hogy öt posta se­gítségével az ország távoli helyeiről is gyorsan elérhető legyen a vállalat központi adattára. A sülysápi templom lőréses toronyablakaival as évszám Szent László korá­ból való. A román stílusú templomtorony eredetileg őr­torony volt, s az akkor is meglévő Pest—Jászberény kö­zötti kereskedelmi utat volt hivatott ellenőrizni. A leírás szerint mellette vele egyidős, löszbe vágott alagút vezetett a mintegy négy kilométerre levő Űri községbe. A templo­mot körbejárva és fényképez­ve, körülvettek a miséről. ki­jövő idős emberek. Kérdeztem őket az alagútról. S lám, töb­ben vannak, akiknek szülei, nagyszülei még beszéltek a templomból kiinduló alagút­ról. De vajon hol van már ,az alagút, s volt-e egyáltalán? Űriig vezetett avagy csak a templom melletti löszdomb túloldalára? Ki tudja ma már... Esetleg, ha valami véletlen folytán' — ahogy Egerben, Pécsett vagy Diósdon — rá­akadnak egy titkos alagútra, jó lenne, ha tudnák, hogy ezt az alagutat valószínűleg Szent László - korában vájták ki a löszből.., Polgár Zoltán Vecsés Tv-figyelő Ferihegy. Igaz, hogy a hét­főt még mindig afféle mű­sor nélküli, a családi és ba­ráti látogatások lebonyolítá­sára való napnak szánja a te­levízió, de azért mégis ad va­lamicske lehetőséget a kép­ernyők bámulására. Amint azl minden készüléktulajdonos tudhatja, ekkor vannak soron a körzeti adások, és ezek ke­retében szintén elekor jelent­kezik a budapesti program — újabban egészen jó kivitelben és mind tágabb körben íog- hatóan. És nemcsak a technikai minősége javult meg ennek az egyórányi riportcsokornak, hanem a tartalma is rendre izgalmas, érdekes. A múltkor például egy fővárosi villa el­adásának a szabálytalanságait nyomozták, amennyire mik­rofonnal és kamerával lehe­tett (a pályázat útján dobra vert ingatlant egy olyan hölgy vette meg, aki még csak nem is látta, hogy mire dobja ki azt a valahány milliót), most legutóbb pedig a Ferihegyi repülőtér környékén lakók panaszait továbbították. Hát volt mit hallgatnunk! Felszólamlásra felszólamlás., ígéretre ígéret, de a zajárta- lo n csökkentésének dolgában csak nem történik semmi Még akkor sem mozdulnak meg a hivatalok, ha — mint láthattuk, hallhattuk — egy parlamenti képviselő tiltako­zik a dobhártyákat s egyúttal a házfalakat repesztő gépzú­gások ellen. Vecsés, Üllő és kapcsolt részeik egyszerűen tehetetlenek a gépmadarak robajával szemben, és az ott lakók hiába porolnék, újra meg újra csak az ígéretek kö­vetik egymást. Erdősáv-tele­pítés, zajfogó dombok emelé­se, menetrend-átrendezés — ilyesmiket hangoztat az ügy­ben érintett irodák megannyi vezetője, alkalmazottja, de az érdemi beavatkozásnak még nyoma sincs. Legalábbis egy­előre nem látni, hogy tényle­gesen akarnának segíteni Pest . .egyenek ezen szögletén. A tévések mindenesetre megtették a magukét: ismét szóba hozták, illetőleg képek­ben is rögzítették a repülőtér környékén lakó ezrek és ez­rek bánatát, panaszát, s hát­ha ez a ki tudja, hányadik sóhaj végre-végre meghallga­tásra talál. A CSáSZiir. Gyulai Istvánról, a tévé jeles sportriporteréről, műsorvezető mindeneséről ed­dig is tudtuk, hogy roppant leleményes valaki, ám azt, hogy még Franz Beckenbauer, a futballcsászár is a kegyeibe fogadja, s jó félórán át nyi­latkozik neki, nos, ezt a foci­rajongók legmerészebbjei sem tételezték fel. Márpedig így volt: hogyan, miféle csalogatással, nem tud­ni, de tény, hogy ez a sport- fenomén kötélnek állt, és rendkívül rokonszenves mo­dorban éppen a mi nézőink­nek mondta el érdekes, izgal­mas életét. Különösen a pá­lyakezdését idézve volt meg­nyerő; akkor, amikor a gyer­mekkorát, azt a számára is nyomorúságos időszakot emle­gette a szokásos kőrugdosás- sal, utcai labdakergetéssel fű­szerezve. Ö is ott kezdte, ahol annyian, azaz a városi por­ban, szegénységben. És ezt a starthelyzetet máig — nyil­ván többszörös miliomosként éldegélve, az NSZK váloga­tottjának irányítójaként — sem nem tagadja el, és nem is feledi. Ezzel a tiszta arcú és őszinte beszédű megnyilat­kozásával minden bizonnyal rengeteg új hívet szerzett magának. Néki ib és Gyulai Istvánnak is nagy-nagy kö­szönet! Kárpátalja. Páliy István szintén megérdemel egy csil­lagos ötöst, amiért nekivágott, hogy bekalandozza a magya­rok által is lakott Kárpátal­ját. A határainkon túl lakó honfitársaink életkörülményei­nek számbavétele mindig iz­galmas feladat, mostanság azonban, amikor annyi szó esik róluk, még több felké­szültség és tapintat kell egy- egy ilyen tudósításhoz. Pálfy- ban mindez megvolt, és nyil­ván meg is lesz a követke­zőkben, hiszen ez a jelentés folytatódik. A jó kezdet után csak még több újdonság — a magyar, az orosz és az ukrán nyelv együttes ismeretének a taglalása például — hozhatja izgalomba majd az előfizetőt Akára I,ászló Sigourney Weaver a Diplomás örömlány egyik jelenetében Az eredeti címe ugyan Half Moon Street, azaz Félhold utca ennek az angoí filmnek (rendezője: Bob Swain), de a magyar cím is fedi, mirőil van itt szó. Pontosabban: g két cím együtt szolgál jó magya­rázattal a filmhez. A lány, akiből diplomás — a Harvard egyetemen filozófiai doktorátust szerzett, Kína- szakértő közgazdász létére — örömleány lesz ... Ennyit előzetes magyará­zatként. A továbbiakban in­kább arról kell beszélni, hogy ez a fim az úgynevezett „mi­be keveredtem?” típusú alko­tások körébe tartozik. Dr. Lauren Slaughter ugyanis — ez a neve hősnőnknek — lé­nyegében véve egy véletlen révén jut kapcsolatba azzal a világgal, amelyben nem a harvardi diplomájára van szükség, hanem igen vonzó küllemébe. E „profilváltás” aztán további bonyodalmakba sodorja; a nemzetközi politi­ka kétes hátterű játszmáiban kezd szerepet játszani ahhoz a két úrhoz fűződő meghittebb kancsoiata révén, akik törté­netesen ádáz ellenfelei egy­másnak. A szép és gusztusos Lauren (az a Sigourney Weaver játsz- sza. aki az A bolygó neve: Halál női főszereplője is) így lesz az ártatlannak induló escort girl (magas beosztású urakat fáradságos tárgyalá­saikra, üzleti útjaikra elkísé­rő ifjú hölgy) foglalkozásából politikai krimibe keveredő ki­tartott lány, amely státus ugyan igen messze van a ho­ni fogalmak szerinti örörn- leány „státus”-tól. Mindamellett, ez a film azért mondható nézhető alkotásnak, mert egyfelől az alapanyag, Paul Theroux regénye is a műfaj jobb alkotásai közé tar­tozik, másfelől meg a rende­ző jó tempót diktál, s így a filmben nemigen akadnak unalmas ötpercek. S ne feled­jük: Sigourney Weaver jó szí­nésznő, és jó színész az egyik magas rangú barátját játszó Michael Caine is. Tájkép bútorokkal Léhetne kacagtató és jópofa vígjáték is a csehszlovák ren­dező, Karel Smyczek filmje. Hiszen arról van szó benne, hogy egy nyakigláb falusi ka­masz, Zdenek, eredeti foglal­kozása mellett — postás — kiváló zenei tehetséggel is ren­delkezik, valamint meglepő sikereket arat a lányok kö­rében, Annak rendje és mód­ja szerint sikerül is olyan ala­posan összejönnie a kedves Évával, hogy a lány gyereket vár. Ez eddig úgy hangzik, mint számos mai csehszlovák víg­játék alaphelyzete. És fiimi megfogalmazása is erre vall; a falusi élet képei, a félsze­gen induló fura szerelem ko­mikus pillanatai, a kissé ke­lekótya Zdenek kalamajkái ennek a filmiskolának a tó­nusát idézik. De aztán elko- morodnak a vidám színek, a csipkelődésből tragikomikus helyzetek ábrázolása bontako­zik ki. Zdeneket, miközben valahol vidéken turnézik, kis­fiúval lepi meg Éva, de aztán, egy veszekedés után, a gye­reket és az apját is otthagyja. Zdenek karrierje megtörik, maga neveli a kicsit, aki­ről hamarosan kiderül, nem az övé. Mégis vállalja a gye­reket, és megpróbálja tisztes­ségesen felnevelni. Amikor pedig Év«, hosszú évek múl­tán, jelentkezik a fiúcskáért, Zdenek rövid úton kidobja a lányt. Tomasek, a fiú,' most már apaként szereti őt, s er­ről nem hajlandó lemondani. A vígjátékból tehát társa­dalmi kérdésekkel viaskodó komoly film lesz, mely arra próbál választ keresni, vajon van-e jövőjük az ilyen hebe­hurgya kapcsolatoknak, s hogy a rövid távra szóló szexuá­lis párválasztást miért tévesz­ti össze sok fiatal a szerelem­mel. az egy életre szóló társ- választással. Szó se róla, nerh csupán csehszlovák probléma ez. És az sem vitatható, hogy a film jó szándékú alkotás. De valahogyan mégis felemásra sikeredett. Mintha két, össze ritkán vagy nehezen kapcso­lódó rétege volna: az egyik a humor, a sziporkák, a jó meg­figyelésekből táplálkozó kis gégék, a másik meg ez a tár­sadalmi-morális konfliktus­réteg. Kicsit messziről is in­dít Smyczek: Zdenek falusi kalandjai túlméretezett expo­zíciónak tűnnek. Talán emiatt is hosszabb a film, mint a té­ma indokolná. Viszont tehet­séges színészt ismerünk meg a. Zdeneket játszó Vladimir Javorski személyében. A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy Ha jól számolom, ez már a negyedik Herbie-történet. Lát­tuk a Kicsi a kocsi, de erős címűt, aztán A kicsi kocsi új­ra száguld következett, majd A kicsi kocsi legújabb kaland­jai. A mostani viszont nem a legújabb a csodálatos VW ka­landjai közül, mert 1977-ben készült, tehát előbb, mint a Legújabb kalandok, mert azt 1980-ban forgatták. Persze e filmek esetében az időrend majdnem teljesen mel­lékes. Mivel a kocsi mindig ugyanaz a csodálatos és fan­tasztikus Herbie, alig számít, hogy a környezet, amelyben kalandjait látjuk, milyen. De erre a környezetre is csak a. ruhák és az autók divatja, fa­zonja utal. Tehát a nem lé­nyeges elemek. Mert ami itt lényeges, az úgyis a csodaautó kimeríthe­tetlen technikai trükkjeinek egyfajta fantasztikus történet­be ágyazása. Hogy ez legin­kább valamiféle bűnügyi his­tóriával van összeeszkábálva, az érthető: a mulatságosat illő keverni az izgalmassal. Herbie most egy gyémántlopási ügy­be keveredik, melynek izgal­mai a Párizs—Monte-Carlo rallye izgalmaival tetéződnek. Aggodalomra semmi ok: Her­bie minden vonalon nyer... Takács István Diplomás Örömlány Versek — képekben Látomások / Oltvainé Dancsó Hona festmé- V. nyeivel az I. kerületi művelö- f clési házban szerepelt. Esteban fi Fekete fametszetei a békés- í csabai Jókai Színházban ven- í űégeskedtek. Tóth Rozália al- Z földi tanyákkal mutatkozik f be Budakeszin, az Erkel Fe- Z renc Művelődési Központban. Esteban Fekete, a színes fa­metszet mestere Cinkotán szü­letett, pályáját Lajtha László zeneszerző egyengette. Nagy hatással volt rá a francia Bon­nard művészete. Először Ar­gentínában telepedett le. Év­tizedek óta Darmstadt kör­nyékén él az NSZK-ban. Fő motívumait Írországban talál­ta meg; erről készült újafob sorozata, ötven színes famet­szetét a szegedi József Attila Tudományegyetemnek adomá­nyozta, ebből rendezték ka­maratárlatát a békéscsabai Jókai Színházban. J elenleg Esteban Fekete Ady, Arany János és Petőfi verseinek képi áfköltásán dol­gozik. E sorozatával 1989-ber mutatkozik be a Magyar Nem­zeti Galériában. Most készüli ciklusát e fontos nemzeti köz­gyűjteményünknek adomá­nyozza majd. Ady versdlluszt- rációi közül — fogadó szán­dék esetén — kerülhet egy­két opus a ráckevei Ady Ga­lériába is. Oltvainé Dancsó Ilona ér­zékeny -képzelettel és végteler szorgalommal járja be művé­szetében Pomázt és más ma­gyar tájakat, a téli Szentend­rét, Leányfalut, a vác rátát, botanikus kertet —, de szí­vesen ábrázolja Krakkó virág­piacát, Dubrovnikot, Párizst a Loire menti kastélyokat Vórbő kolorizmussal, ízléssé álmodja meg műveit, kiegé­szítve és fokozva a valósá­got. Tóth Rozália évekig Szent­endrén alkotott. Jelenleg La- josmizse környékén festi a ta­nyákat, az alföldi táj sajátos világát, amelyet felfedezeti önmagának és közönségének. Miháltz Pál Szentendre és a magyar piktúra élő klasz- szikusa, aki Hincz és Barcsay életbúcsúja után különösen fontos számunkra, hiszen éle mérték és minta mindannyd- unk számára. Ezúttal akva- relljeit mutatja be, azon új műveit, amelyek 1985-itől 1987 végéig készültek. Ha lehet, legújabb alkotásai még fino­mabbak és tudatosabbak, egy­úttal érzékenyebbek. Ágak arabeszkjeit figyeli, naprafor­gókról, falevelekről elmél­kedik, két templomot jegyez fel, vihar utáni tar fákat vizs­gál és pontos leltárt mutat em­berségből, festői invencióból új önarcképe. Losonci Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents