Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TIHACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PHOlETflHJiU, EGYESÜLJETEK! Grósz Károly júliusban az USA-ba látogat John Whitehead sajtótájékoztatója XXXIX. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Ára: 1,310 forint 19S8. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Elutazott hazánkból Mauno Koivisto Befejeződtek a tárgyalások Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben talál- , kozott Mauno Koivisto finn államfővel Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, reggel a Parla­ment Nándorfehérvári termében találko­zott Mauno Koivistóval. Grósz Károly tá­jékoztatta a vendéget Magyarország hely­zetéről, szólt az elmúlt években megnöve- keíLett gazdasági nehézségekről, ezek okai­ról. Áttekintést adott azokról az elhatáro­zásokról — így az MSZMP Központi Bi­zottságának gazdasági, társadalmi kibon­takozási programjairól, a kormány stabi­lizációs munkaprogramjáról, valamint a közelmúltban megtartott országos pártér­tekezlet döntéseiről —, amelyek e gondok megoldása érdekében a gazdasági és po­litikai reformfolyamatok felgyorsítását és kiteljesítését szolgálják. Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is na­gyobb mértékben kívánunk támaszkodni a nemzetközi együttműködésből adódó előnyökre. Aláhúzta, hogy a magyar gaz­daság szerkezetének korszerűsítésére irá­nyuló lépéseink jó lehetőséget biztosítanak külföldi partnerek — köztük finn vállala­tok — bekapcsolódására. Mauno Koivisto országa helyzetéről szólva hangsúlyoz­ta, hogy a hetvenes évek de­rekának stagnálása után az elmúlt tíz esztendőben gya­korlatilag töretlen volt a finn gazdaság fejlődése. Kiemelte, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt az ipari szerkezet korszerűsítésé­nek, az oktatásnak és a szak­képzésnek, valamint a kiter­jedt nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A két államférfi egybehang­zóan kitűnőnek minősítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s megerősítette az együttműködés fejlesztésé­re irányuló kölcsönös készsé­get. Mauno Koivisto finnországi látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mauno Koivisto feleségével az Ipar- művészeti Múzeumba látoga­tott, s megnyitotta a Finn for­ma című kiállítást. A múzeumból az Országház­ba vezetett a finn államfő út­ja; részt vett és beszédet mon­dott az Országgyűlés külügyi bizottságának kibővített ülé­sén. Nagy tetszéssel fogadott elő­adását, amelyet lapunk 2. ol­dalán ismertetünk, a követke­ző — magyarul elmondott — szavakkal fejezte be a finn el­nök: Éljen a finn—magyar ba­rátság! Éljen az európai biz­tonság! Kádár János, a Magyar Szo- (Folytatás a 2. oldalon.) Medgyessy Péter GSaszországbai? Medgyessy Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gianni de Michelis olasz mi­niszterelnök-helyettes meg­hívására szerdán hivatalos lá­togatásra Olaszországba uta­zott. A magas szintű találkozó a hagyományosan jó magyar— olasz kapcsolatok ápolását szolgálja, annák kíván újabb lendületet adni. A vezető gaz­dasági szakemberekkel sorra kerülő megbeszélések célja az együttműködés továbbfejlesz­tése, a sikeresen megvalósított olasz ipari struktúra-átalakí­tás tapasztalatainak megisme­rése. Medgyessy Pétert elkí­séri Dudla József, az Ország- gyűlés ipari bizottságának tit­kára, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei pártbizottság első titkára, Török István kereske­delmi államtitkár, a magyar- olasz gazdasági együttműködé­si vegyes bizottság társelnöke, Nyiredy László, a Magyar Gazdasági Kamara olasz ta­gozatának elnöke, a Budavox vezérigazgatója és Erdély Gá­bor, a Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. elnök-vezérigaz­gatója. Az Iparművészeti Főiskolán Pál Lénárd látogatása Pál Lénárd, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán az Iparművészeti Főiskolára látogatott. Az intézményben Gergely István rektor és a főiskola ok­tatói tájékoztatták a vendéget a 110 éves múltra visszatekin­tő főiskola tevékenységéről, s a néhány esztendeje beveze­tett új képzési rendszerről. Az eszmecserén a Központi Bizottság titkára elsősorban az iránt tudakozódott, hogy milyenek a végzős hallgatók elhelyezkedési lehetőségei, s milyen az összhang a válla­lati igények és az oktatás tar­talma között. John Whitehead, az Egye­sült Államok külügyminiszte­rének első helyettese vendég­látója, Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár tár­saságában szerdán nemzetközi sajtókonferencián összegezte magyarországi látogatásának tapasztalatait. A külügymi­nisztériumban megtartott tá­jékoztatón John Whitehead és Horn Gyula a mostani láto­gatás kapcsán rövid bevezető nyilatkozatban értékelte a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását, majd válaszoltak a hazai és a külföldi sajtó kép­viselőinek kérdéseire. John Whitehead mindenek­előtt örömét fejezte ki, hogy csaknem másfél év után is­mét Magyarországra látogat­hatott. A mostani út alkalmat adott arra, hogy vendéglátói­val, a magyar politikai, gaz­dasági élet vezetőivel — Grósz Károly miniszterelnökkel, Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettessel, Szűrös Má­tyással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával és Horn Gyulával — rövid, de annál behatóbb eszmecserét folytassanak a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdé­sekről, a sikeresen alakuló magyar—amerikai viszony fej­leményeiről. John Whitehead különös hangsúllyal szólt ar­ról, hogy az Egyesült Álla­mokban nagy érdeklődés előzi meg Grósz Károly júliusban esedékes látogatását. John Whitehead látogatása során napirendre került a kétoldalú kapcsolatok alaku­lása is. Ezzel összefüggésben az államtitkár leszögezte: a két ország problémamentesen fejlődő, sokrétű kontaktusai szinte az élet minden terüle­tét átfogják; az együttműkö­dés napjainkban sok olyan szférára is kiterjed,'amely ko­rábban kimaradt a kétoldalú kapcsolatok építéséből. A kontaktusok élénkülésének je­lenként említette Horn Gyula az utóbbi öt évben minden korábbit felülmúlóan gyakori­vá vált magas szintű látogatá­sokat. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének egye­sült államokbeli útja betetőzi ezt a folyamatot, hiszen a kétoldalú kapcsolatok törté­netében első alkalommal tesz látogatást a tengerentúli or­szágban a párt főtitkára. Grósz Károly látogatása mi­niszterelnöki tisztében is út­törő jellegű lesz; 1946 óta ő az első magyar kormányfő, aki látogatást tesz az Egyesült Államokban. Útja várhatóan hozzájárul a két ország ör­vendetesen fejlődő gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez is. John Whitehead és Horn Gyula ezután kérdésekre vá­laszolt. Egy külföldi tudósító érdeklődésére — elképzelhető­nek tartja-e egy esetleges ötö­dik szovjet—amerikai csúcs- találkozó megrendezését Bu­dapesten — az amerikai kül­ügyminiszter-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy jelenleg kicsi a valószí­nűsége egy újabb Gorbacsov— Reagan csúcsnak. A találkozó megrendezése mindenekelőtt a stratégiai fegyverek korláto­zásáról folyó tárgyalások ered­ményeitől függ. Kevés az esé­lye annak, hogy olyan ered­mények születnének, amelyek a legfőbb szintű vezetők sze­mélyes eszmecseréjét tennék szükségessé. Ennek megfele­lően egy ilyen találkozó szín­helyéről sem gondolkodtak még az érintettek. Mind több szó esik a nyu­gati sajtóban arról, hogy a ke­let-európai régió gazdasági gondjait egyfajta új Marshall- segéllyel kellene orvosolni. Mi az Egyesült Államok állás­pontja ezzel kapcsolatban? — tették fel a kérdést. John Whitehead leszögezte: nincs tudomása arról, hogy egy effé­le tervet mérlegelnének az Egyesült Államokban. Emlé­keztetett arra, hogy a Mar- shall-tervet annak idején a II. világháborúban tönkrement európai gazdaság talpraállítá- sára dolgozták ki. A helyzet ma egészen más; bár a ma­gyar gazdaságnak lehetnek gazdasági nehézségei, távolról sem áll a csőd szélén. Magyar- országnak nem Marshall-se- gélyre van szüksége; a nyu­gati országok több beruházás­sal, a kereskedelmi forgalom növelésével segíthetik legin­kább a magyar gazdaságot. A világra kaput nyitó nyílt gaz­daságpolitika nyomán mind több nyugati cég kapcsolódhat be a magyar gazdaság tevé­kenységébe, ami a többi kö­zött vállalatirányítási ismere­tek, fejlett kereskedelmi mód­szerek elterjesztésében kama­tozik. John Whitehead megerősí­tette, nagy érdeklődéssel te­kintenek Grósz Károly közel­gő látogatása elé, amelyet Né­meth Miklósnak, a Politikai Bizottság tágjának, a Központi Bizottság titkárának egyesült államokbeli útja előz meg. Kérdésre válaszolva Horn Gyula a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése mellett foglalt állást, mindenekelőtt a vegyes­vállalatok alapításának és a közvetlen termelési kooperá­cióknak jelentőségét hangsú­lyozva. A kapcsolatok elmé­lyítését várhatóan elősegíti William Verity kereskedelmi miniszter látogatása. A közeli napokban esedékes útja alkal­mával írják alá a két ország üvegipari együttműködéséről szóló megállapodást. A lakosság többet vár Az aprófalvak ellátása Tegnap Nagybörzsönyben ültek össze mindazok, akik megyénk legészakibb részében települt községek, mindenek­előtt az aprófalvak — Verőce­marostól Bernecebarátiig — la­kosságának mindennapi ellá­tásáért felelősek. Nevezetesen a tanácsok vezetői, a kiskereske­delem^ Szobi.Áfész és a Váci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, továbbá a szállítók: a Duna Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat, a Pest-Nóg- rád Megyei Húsipari Vállalat., az Észak-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat vezető képvise­lői. Részt vett a megbeszélé­sen a tanácskozást kezdemé­nyező Balogh László, a me­gyei tanács elnöke, a terület országgyűlési képviselője, dr. Olajos Mihály, a váci pártbi­zottság első titkára, dr. Bóth János, Vác tanácselnöke. A párbeszédet a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője, Kiss József vezette. Már a helyszín kiválasztásá­ban is hangsúlyt kapott az az új szemlélet, amely a kistele­pülések ellátására megkülön­böztetett figyelmet fordít. Egy évvel ezelőtt ülték le megvi­tatni közös dolgaikat a ta­nácskozás részvevői. Ezúttal árról kellett számot adniuk, mennyire sikerült feloldaniuk azokat a feszültségeket, ame­lyek egy esztendeje az ellátás területén mutatkoztak. Vitat­hatott an a javulás a tudatos üzlethálózat-fejlesztés, a szál­lítók- fegyelmezettebb munká­ja és a helyi tanácsokkal is kialakított közvetlen kapcso­latok, s nem utolsósorban a következetes árellenőrzések eredményeként — állapították meg a részvevők. Elégedettek azonban nem lehetnek. Még mindig kevés az üzlet, he­lyenként a nyitva tartásuk sem a legmegfelelőbb. Az áruvá­laszték gyakran szegényes, késnek a szállítások, gyako­riak a hiánycikkek. A legtöbb elismerést a hús­ipar., a legtöbb bírálatot a sü­tőipar kapta, különösen a szo­bi üzem. Ahhoz, hogy a la­kosság fokozódó igényeit tel­jesebben kiszolgálják és a ta­pasztalható tarthatatlan hiá­nyosságokat megszüntessék, további erőfeszítésekre és még szorosabb együttműködésre van szükség. K. E. B elenyúlni a darázsfé­szekbe, nem valarrli bölcs dolog. A hír­lapírót ezzel a ' mondattal óvta, figyelmeztette némely illetékes, s némely- érintett. Lapunkban folyamatosan és kellő súllyal foglalkoz­tunk a Monori-erdőn tör­tént vízszennyezéssel, ame­lyet a Minőségi Vegyipari Kisszövetkezet eléggé el nem ítélhető gyakorlata, a mérgező hulladékok , talaj­ba , süllyesztése okozott. Természetesnek ítéltük a felháborodást, indokoltnak az érintett terület lakossá­gának félelmét. Jogosnak, hogy gyors munkával és 2.2 millió forint költséggel (április vége óta) üzembe helyeztek egy vízvezetéket, négy közkifolyóval. A ve­zeték a Vetőmagtermelő és Fajtanemesítő Vállalat fúrt kútjának felújításával, több mint ezer méter hosszúsá­gú csőszakasz megépítésé­vel készült el. A közkifo­lyókon át igénybe vehető ital jó ivóvíz minősítést kapott, a gyors munka a Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatot dicsé­ri. a költségeket pedig (a 2,2 millió forintot) a Kör­nyezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium áll­ta, megelőlegezve azt a szennyezést okozó kisszö­vetkezet helyett. Eddig senkinek sem le­het ellenvetése. Ami tör­tént. az jól történt a bekor 'vetkezett baj enyhítése ér­KEVEREDIK deliében. A vezeték, a négy közkifolyó segítségével nem csak az a negyven ingat­lantulajdonos juthat garan­táltan jó ivóvízhez, akinek az ásott kútja szennyező­dött a kisszövetkezet telep­helye környékén, hanem az ott élők nagyobb csoport­ja Is. Ami azonban most már a folytatást illeti, ott ösz- szekeverednek az igaz és a hamis okoskodások, a vélt és a valódi indokok, a ké­zenfekvő és a hajánál fog­va előráncigált érvek. A nagyközségi tanács megbí­zást adott a megyei terve­zővállalatnak készítsen egy tanulmánytervet a te­lepülés vízellátásának vég­leges rendezése alapjaként. A terv elkészült, s amint az ilyenkor illendő. nem egyetlen, hanem több le­hetséges megoldást vázol fel. S itt kezdődik az. amit említettünk, az igaz és a hamis, a vélt és a való ke­veredése, az indulatok, a szenvedélyek hadrendjének a felsorakozása a józan ész­szel szemben. Három változatot tartal­maz a tanulmányterv. Ezeknek a költsége 130 és 148 millió forintos szélső határok közé esik. A költ­ségek egy bizonyos hánya­dát az ött élők viselnék, mint minden hasonló, tár­sulati alapon történő köz­műfejlesztés esetében. En- . nek a hozzájárulásnak a mértéke az állandó lakos­ságnál családonként 30 ezer, az üdülőtulajdonosok­nál ingatlanonként 40 ezer forint lenne, amit persze, ahogyan másutt, részletek­ben lehetne törleszteni. Innét már nehezen le­het követni azt, ami kom­mentárként elhangzik. Van­nak, akik kerek perec ki­jelentik, ők bizony nem fi­zetnek egy fillért sem, ku­tya kötelessége az állam­nak (?) a vízvezeték-épí­tés. Mások azt hangoztat­ják. a tanácsi költségvetés­ből kell kiszakítani évről évre a hálózat létrehozásá­nak fedezetét. Ha tudjuk, hogy Monor Közös Tanácsá­nak az idei összes bevétele 200 millió forint, akkor ar­ról is képet alkothatunk, miként lehetne (?) abból kiszakítani a 130-148 mil­liót ... A harmadik véle­mény hangoztatói viszont megyei céltámogatást kö­vetelnek... Ne folytas­suk! Ne, mert hiszen itt már a vélemények eljutot­tak ahhoz a határhoz, ahol megálljt kell mondani. Itt ugyanis már nem vélemé­nyekről, megfontolásokról, mérlegelésekről van szó. ha­nem a hangulatok és a szenvedélyek alapozta olyan útról, amely teljesen téves irányba vezet. Téves ez az irány, mert okok és okozatok összeke­verésével már-már eltün­teti a tényleges bajt okozót (a kisszövetkezetet), a baj következményeit összekap­csolja olyasmivel, ami (a közműfejlesztés) nem kap­csolható össze azzal. Teszi ezt ráadásul úgy. hogy a megye minden más részén megvalósult és megvalósuló közműfejlesztések (vízve­zeték-építések) feltételeinél körülményeinél jóval elő­nyösebbeket kíván elérni. L ehetséges józan érvek­kel előhozakodni ott, ahol az indulatok és nyomukban a nem min­denben tisztes szándékok kívánják uralni a. terepet? Az a társadalmi bizottság, amelynek nehéz tiszte a ki­alakult helyzet rendezésé­nek ellenőrzése, megpró­bálja ezt a józan érvelést. A párbeszédhez azonban ketten kellenek, s a beszéd az egyik fél oldaláról nem válthat át senkit és sem­mit. nem kímélő kiabálás­ba! Még ajckor sem. ha a kiabálók előszeretettel han­goztatják. hogy „ők a la­kosság”. s még inkább ők „a közvélemény”... A kö­vetelések megfogalmazása, a követelések lehetséges címzettjeinek kutatása he­lyett hasznosabb lenne a közös gondolkodás. Csakis az vezethet el a megoldás­hoz. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents