Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM 1988. JÜNIUS 6.. HÉTFŐ Éjszakai majális — rendőrökkel Mattot kaptak a sakkozók 7 A Ceglédi Városi Rendőrkapitányság az utolsó máju- ^ si hétvégen kétnapos közbiztonsági akciót tartott. A í második napon, szombaton kísértük el útjára az abonyi i akciócsoportot. Kiss György rendőr őrnagy, a közlekedési alosztály vezetője tartott indulás előtt eligazítást Elmondta egyebek között, hogy a Majális fedőnévle keresztelt akció során Cegléden és a vonzáskörzet több községében ellenőrzik a nyilvános szórakozóhelyeket, a vasútállomásokat, parkokat, tereket, szűrő jellegű igazoltatásokat végeznek, s a közbiztonság szempontjából veszélyes személyeket ellenőrzik, valamint a közúti forgalomra is kiterjed a rendőrök fokozott figyelme .. Az abonyi csoporttal tartunk. A volánnál ezúttal Császár János rendőr törzsőrmester, abonyi körzeti megbízott ül. Mellesleg nem véletlenül, hiszen az akciócsoportok összeállításakor számba vették helyismeretét. Mellette Ecseri István zászlós, a csoport parancsnoka, hátul pedig Túrosa József főtörzsőrmester. Amint megérkezünk Abony- ba, első utunk a Muskátli falatozóhoz vezet. A vizuális megfigyelés, némi információ-, gyűjtés, az öt igazoltatás gyorsan, zökkenőmentesen zajlik le. A Gyöngyvirág eszpresszóban, a Kinizsi sörözőben nincs sokadalom, de gond sem akad. Mint később kiderül, Abony szinte kihalt, üresek az utcák, alig lézeng egy-két vendég a nyilvános szórakozóhelyeken. A Strand büfében a belépés pillanatában minden rendben van, vagy legalábbis úgy látszik. De kint a kerti székeknél, asztaloknál alkalmi kibi- cek gyűrűjében ketten sakkoznak. A helyi kmb-s azonnal elpakoltat,ja a sakkot (mert semmiféle társasjátékra nincs engedélye a büfének), s megjegyzi, hogy ő nem is fogja javasolni a tanácsnak. Mert a játékból gyorsan civakodás támad, az meg durva verekedéssé fajulhat, s a következő lépés nem is ritkán valamilyen bűncselekményhez vezet. A Háry sörözőben már gyülekeznek a vendégek. Nem tudni miért, pont a rendőrök megjelenésekor, de egy férfi felpattan ültéből, s egy rongydarabbal lelkesen törölgetni kezdi az asztalok lapját. Nyilván kap majd érte egy üveg sört. A vasútállomás első ellenőrzésekor csak három utast találunk. Igazoltatás, aztán tovább. Ütközben megcsodáljuk Szikszai György pónifogatát, majd a másik pónis gazda, Szebeni Sándor háza előtt előkerül a toll és a jegyzőkönyv, mert egy motoros kivilágítatla- nul közlekedik, s nem áll meg a rendőri jelzésre, a Tószegi úton. Már besötétedett, amikor a rendőrök ellenőrzik az első refest, aki ráadásul vb-s, vagy veszélyes bűnözőként van nyilvántartva. Aztán sorra kerül a lista szerint a többi re- fes is. Egyikük portáját őrjöngő eb őrzi. A kertkapu tárva-nyitva, de a kutya miatt nem lehet bemenni. Csengő nincs, kikerülni az acsarkodó állatot nem lehet a téglahalmok és a szemét miatt. Hiába a lámpázás, a kerítés fölött az ablak ko- cogtatása, bár bentről a televízió kék fénye szűrődik ki, senki és semmi nem mozdul. Csak az itteni meg a szomszéd udvarbeli házőrző csahol egyre veszettebbül. Aztán alig hallhatóan szisz- szén a gumibot. A „kölnitől” prüszköl egyet a kutya s hirtelen lecsendesedve az óljába húzódik. Végre elérjük az ajtót. Hosszas kopogtatás után valaki kijön és fölvilágosít, hogy a társasházban a keresett a szomszédban lakik. A szomszéd szintén csak nagy sokára jön elő, s mondja, hogy eggyel odább kell keresni a delikvenst, ö elő is jön hamar, bár egyszer már kikémlelt az udvarra a nagy kutyaugatás miatt. De ki tudja, miért, nem jelentkezett. Az ellenőrzés, az igazoltatás rendben lezajlik. A keresett személynek van munkahelye, s ami a lényeg, hogy otthon tartózkodik. Éjfél felé refeseket küldenek haza a rendőrök, de még nincs egy óra sem. amikor kiderül, hogy az egyik nem ment Murvára lépni tilos! Kedd és péntek nem csupán a piac, hanem a viták napja is. Bizony mostanság is nézetkülönbségektől hangos a művelődési központ bejáratával átellenben levő murvás terület, amelyet az autósok parkolásra alkalmasnak találnak, s amiért a rendőrök megbüntetik őket. Lehet vagy nem lehet pihentetni itt a gépkocsit? A képen látható Trabant gazdájának álláspontját ismerjük, a rendőrkapitányság közlekedési szakemberei merőben mást mondanak. Mégpedig azt. hogy az úttesttől járdaszigettel elválasztott, művelt területen tilos a parkolás. Egyelőre ez a fölfogás az irányadó. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) haza. Feljelentés lesz a tiltott kiruccanás vége. Már nem először megyünk vissza a vásártérre, ahol a vasárnapi országos állat- és kirakodóvásárra összegyűltek vagy inkább letelepedtek nénányan. Egy beton őrbódéban egész, családot találunk. A bejárathoz vasvillát támasztottak — ugyan minek? Jászladánybó] jöttek lovat eladni. Míg tart az igazoltatás, az egyik férfi meghúz egy literes zöld üveget. A dombon túl, a crosspa- lyán már nagy a sokadalom. húszan-huszonöten hevernek, s alszanak szanaszét a fűben. Van, aki a lovas kocsi rúdjára terített ponyva vagy fóliasátor alatt alszik, dunyhák, paplanok között, feleséggel, kicsi és nagy gyerekkel. Kikerülünk néhány éles kaszát, s vigyázunk, hogy ne lépjünk az igazoltatás után nyomban fűbe heveredő és alvó emberekre, ök ma már biztos, hogy nem csinálnak zűrt. Hajnali kettő körül Kiss György őrnaggyal találkozunk az akció parancsnokával. Ellenőrzi beosztottjai munkáját. S csak úgy „mellesleg” intézkedik egy kerékpárlopás-gya- nús ügyben. Majd elköszön egymástól a két csoport s megy ki-ki a maga dolgára. Aszódi László Antal A Putrisarki-erdőben Kuckótáber A Kossuth Művelődési Központ az általános iskolások részére kuckótábort szervez a Putrisarki-erdőben . Az első turnus június 13-tól 17-ig lesz. A foglalkozásokat — naponta 8-tól 16 óláig — pedagógusok irányítják. A programokban szerepel szövés, fonás, báb- és sárkánykészítés, nemezelés, tűzzománcozás, számítógépes játékok, videovetítés, valamint közös játékok. Jelentkezni lehet személyesen, vagy a 10- 199, 10-895, 11-927-es telefonon. A női testet elsőnek a pogány papok bocsájtották áruba Babilonban, Mylitta templomában. Igaz, hogy az áldozatot életében csak egyszer adták át egy idegen férfinak, aki ezért pénzt vetett a templomnak. Nem sok idő kellett a gyöngébb nemnek fölismerni a maga értékét, egyesek a könnyű élet reményében időnként vagy rendszeresen keresték a férfiak barátságát és e barátkozásokért pénzt kértek. Létrejött a prostitúció, de oly nagy mértékben, hogy időszámításunk előtt 600-ban a görögöknél Solon már megalakította az első állami bordélyházat, mintájára a rómaiak megszervezték egész birodalmukban a lupanáriákat. Az antik világ után jött kereszténység küzdött a leányvásár ellen, de megszüntetni nem tudta, minden ellenkezése és tilalma ellenére is burjánzott szerte a világon. Az államok, a tilalmak eredménytelenségét látván, mást nem tehettek, mint hogy korlátok közé szorították a prostitúciót. Valamit tenni kellett, mert az üzletszerű kapcsolatokból sokan megfertőződtek venereás betegségekben. Angliában nyilvántartásba vették a kéjnőket és orvosi ellenőrzésre kényszerítették őket. Ez a rendszer a szigetországban több mint háromszázötven éves, példája Követik a divatot A csődbe ment cég mikor fizet? — önök mennyire érzik azt, hogy a ruházati cikkek iránt csökkent a kereslet? — kérdezem Tóth Istvánt, a Pevdi ceglédi konfekció gyáregységének főmérnökét. — Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy 1987-ben 13 ezer kabátot gyártottunk a hazai piacra, míg a korábbi években 20, sőt 30 ezer darabot is. Tehát a belföldre szánt termékeink termelése visszaesett mennyiségileg. A kabát és műszőrme bunda mellett tavaly a honvédségi hálózsákokból már mintapéldányokat készítettünk. A kapacitásunk 75 százalékát a tőkés export köti le. Egyébként van. amikor a modellt a partner tervezi és mi megvarrjuk. Ám előfordul olyan, hogy a tervezés is ránk vár. — Hová exportálnak? — Osztrák, nyugatnémet, sőt svájci megrendelőnk is van. Többnyire szoknyát és blézert készítünk számukra, a honi vevőinknek kabátot, kosztümöt és blézert. — A gazdasági szabályozók változása hogyan érintette a céget? Egy régi adós — Elkészítettük a 88-as tervet, az elmúlt évi szabályozókkal 4 milliós nyereséget tűztünk ki célul. Ezt ha átszámolnánk körülbelül 16—19 millió forintnak felelne meg. Tehát ily módon hatnak a szabályozók ránk. Annak ellenére, hogy 5 hónap eltelt, még ma sem tiszta a gyár pozíciója. Az elmúlt évben 19,2 milliós nyereséget értünk el, ami tisztességes eredménynek számít. Az idén növekvő árbevételt — 126 millió forintot — szeretnénk megvalósítani, amiből 65,5 millió a tőkés export. Az utóbbi valamivel szerényebb, mint tavaly volt. Van egy régi vevőnk, aki 5 évvel ezelőtt csődbe ment és tartozik mintegy 600 ezer márkával. Mindenesetre még ma sem tudjuk azt, hogy mikor fognak fizetni. — A történtek után gondolom, a jövőben jobban megnézik, hogy kivel kötnek üzletet. Extra igények — Ebben az esetben is megnéztük. Nevezetesen a Hunga- rotex bankinformációt kért. amely szerint ez a nyugatnémet cég fizetőképesnek számított. Megtörtént az ártárgyalás, a részletek meghatározása. Ezután két hétre elküldte az anyagot, majd bejelentette, hogy tovább nem gyártat velünk. Ugyanis csődeljárást tartottak náluk. De hát az ilyesmi előfordul a nyugati piacon. Mi bizományos szerződésben dolgozunk. Ebben megvan az a kockázat, hogy nem kapunk pénzt, mert a vevő nem fizet. Előnye viszont az, hogy az árakat mi határozzuk meg és nem a külker cég. — Bár elég elcsépelt kérdés, de beszélhetünk-e önöknek termékszerkezet-váltásról? — Évekkel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy nem tucatárut gyártunk nagy mennyiségben. Inkább kisebb szériákban, különleges anyagból extra igényeket próbálunk kielégíteni. Például ha 500 darab szoknya készül, aikkor az 5 fajta anyagból, 5 színben és méretben. Ez persze azzal jár, hogy a 13 szalag hetente kétszer átáll. Ami feszített munkatempót jelent az előkészítés és üzemirányítás szempontjából. Évente 450 modellt varrunk — a divatirányzatnak megfelelően mindig mást. Arra törekszünk, hogy egy-egy ruhaféléből csak 2—300 darab készüljön a hazai piacra. Elsősorban importanyagból dolgozunk. — Tehát rugalmasság mindenekelőtt? — Igen, Igaz, hogy ez rengeteg gonddal jár. Ebben az évben tőkés piacra is gyártunk blézert, amely bonyolultabb munka, mint egy szoknyát megvarrni. Viszont ezt jobban megfizetik. Az első negyedévet 1,9 millió forint nyereséggel zártuk, 1987 hasonló időszakához képest megdupláztuk a belföldi és tőkés forgalmunkat. — Ügy hallottam, hogy a kamionok olykor rendszertelenül érkeznek. Ezért aztán felborul a munkaidő megszokott rendje. Mi igaz ebből? — A partnereink sok szállítóval dolgoznak. S ameny- nyiben valamelyiktől nem kapják meg időben az anyagot, akkor ez a késés megváltoztatja a „forgatókönyvet”. Viszont nekünk a határidőt ettől függetlenül be kell tartanunk. A cég jelez, hogy mikor Indítja a szállítmányt. Ha éppenséggel este ötkor érkezik a kamion, akkor megvárjuk. A varrodában nem kellett átszerveznünk. Viszont az előkészítőben akadtak csúcsok és olyan is, amikor nem volt folyamatos a munka. Ezt rugalmasanmegoldjuk, a munkatársak túlóráznak és később lecsúsztatják. A szabászati üzemben például ma nincs munka, igen ám, de ezt akkor egy szabad szombaton kell ledolgozni. Ugyanakkor ezek a dolgozók, ha kell varrni is tudnak. Újítások — Változott-e a gépparkjuk? — A múlt év végén és 1988 tavaszán nyolc asztallal bővítettük a vasalóparkunkat. Ebből négyet vásároltunk, négyet pedig a tmk-műszerészeink készítettek el. ök most egy másik újításukkal örvendeztettek meg bennünket. Nevezetesen a vasalókazánok kapacitását növelték. — Ezek szerint nem kell aggódniuk? — Reméljük, hogy nem les2 rossz ez az esztendő. Nagy a konkurencia. Ahhoz, hogy a pozíciónkat megtartsuk állandó készültségben kell lenni. Szerencsére a külföldi partnerek egyre szívesebben látogatnak el hozzánk. S ez mindenképpen optimizmusra ad okot. F. F. Fogadóóra Sós János, a városi tanács elnökhelyettese június 8-án. szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Dreher: egy régi újdonság A Kőbányai Sörgyár Dreher márkanéven egy régi, hires ter- m ékcsalád gyártását kezdte meg újra. A ceglédi kirendeltségre a napokban érkezett meg az első szállítmány, melyet rögtön továbbítottak az üzleteknek. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vándorló templomkilincs egyre szélesebb körben terjedt el a különböző országokban. Hazánk is ezt a megoldást választotta. A rendőrség működési engedélyével és heti orvosi vizsgálattal az örömlányok szabadon űzhették mesterségüket, akár magányosad, akár csoportosan lakván egy-egy bordélyházban. A bordélyos igyekezett otthonossá tenni a fogadószobát, a szalont ttikx'ökkel, pamlag'ok- kal, pálmafákkal és zongorával. Pecsétes bort, konyakot és feketekávét szolgáltak föl és a vendégek táncoltak a lányokkal. A lányoknak külön szobájuk volt, ott fogadták a férfiakat. Hazánkban sokáig tiltották a lánytanyákat. Okleveleink vannak a titokban működő ceglédi devernaházakról, melyekben az unatkozó polgárok és az itt állomásozó katonák a bor mellé nőket, korabeli nyelven szabad személyeket is kaphattak. „Tudomásra lévő dolog az, hogy lopott holmik eldugására s elárusítására, valamint bujálkodásra a bordélyházakban alkalom nyílik, a tanács utasítással adja a kapitányi hivatalnak, hogy az illyetén zugkocsmákat és egyéb bordélyházakat gondosan fölfödöztetvén, azokat tüstént szüntesse be.” A kiegyezés idejéről már vannak adataink az engedéllyel működő örömtanyákról, amelyek a város legforgalmasabb utcájában települtek, hogy az állomásról érkező idegen férfiaknak minden időben rendelkezésre álljanak. Az örömlányok bármilyen szerényen viselkedtek is az utcán, jelenlétük ingerelte a puritán városatyákat, ezért a fő utcából kitiltották őket, de máshol űzhették mesterségüket. „Kovács Benjámin korcsmáros az iránt folyamodik, miszerint engedtessék meg neki, hogy a Vasút utczában saját házában korcsmát tarthasson, kijelentvén, hogy bordélyházat tartani nem fog. Határozat: minthogy a közgyűlés a Vasút (Rákóczi) utczából csak a’ borélyháza- kat tiltotta ki, kérelmének hely adatván, saját házában czélba vett korcsma tartás megengedtetik.” Az örömök háza kapuján piros lámpa égett egész éjjel, mutatván az utat a sötétben járó fáradt vándoroknak. Piros lámpás ház volt a Vásár (Köztársaság) utcában, egymás mellett kettő is, az egyik a drágább „Kétkoronás”, a másik a féltaksás „Egykoronás”. Amíg el nem bontották ezeket a közelmúltban, a Kétkoronás vastáblás ablakai emlékeztettek hajdani rendeltetésére. A századfordulót megelőző időkben élte világát a Teleki utcában egy örömház, amelynek az az érdekessége, hogy kétszárnyú kapujának iparművészeti értékű bronzkilincse régen a református nagytemplom toronyajtaján szolgált. A legenda szerint az itt szórakozó legények fogadásból egy csillagtalan éjszaka leszerelték a kilincset és ugyanakkor föl is rakták a Teleki utcai ház kapujára. A toronyajtóra az eklézsia egy ma már nagyon rozsdás állapotban lévő vaskilincset akasztott, így aztán a portikusz három tölgyfa kapujának páros, szépsége s bronzkilincsének és a toronyfeljárók ajtajának együtteséből hiányzik a jobb oldali nyolcadik, közei száz esztendeje. A kulcscímerek viszont hiánytalanok, azokból a vállalkozó legények nem csavartak le egyet sem. Hídvégi Lajos KSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
