Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

6 &£úitm 1988. JÜNIUS 1., SZERDA Jogi tanácsok Affa-visszaigényBés • Földcsere • Ki viseli a perköltséget? • Kisüzem a lakásban Törzsgárda tagság • Holtnak nyilvánítás Fröccsöntőgép — apróhirdetésre A gazdagodás rögös útjai Ki ne ismerné a fröccsöntőgéppel készülő mütyürkéket? A ba­zárokban kapható édeskés, vagy ellenkezőleg, groteszk figuráktól a művirágok és koszorúk egyes fajtájáig sok minden készülhet műanyagból ezzel a masinával. És ki ne ismerné a történeteket, melyek szerint gyorsan és könnyen sok pénzt lehet keresni ezzel a korunkban oly gyorsan népszerűvé vált berendezéssel. Ejjel^ az építkezésen Megverte az őrt Tíz nap rendeletéi ügyleteikkel kapcsolatban (a vásárlók előbb-utóbb rájöttek, hogy becsapták őket), amikor elhatározták, hogy elvonulnak a világ szeme elől. Irány a Balaton Múlt év októberében házat vásároltak a Balatontól tizen­öt kilométernyire, egy kis fa­luban, Somogyszentpálon és odaköltöztek. Farkas Éva je­lenleg italboltvezetőként dol­gozik Marcaliban, Horváth József pedig művirágkészítő kisiparos. A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság gazdasági rendé­szete április végén rendelte el a nyomozást. A további eljá­rást a vizsgálati osztály foly­tatja, ahol várják azok jelent­kezését, akik Horváth József­fel és Farkas Évával üzleti kapcsolatban voltak, vagy ezt illetően felvilágosítást tudnak adni. Gál Judit ókban talált pénzt magával vitte. Nemsokára Bíróval a taksonyi Duna-hídnál elkötöt­tek egy csónakot, s a benne lévő ingóságokat kirakva m ladikot eleresztették. Duduka más alkalommal részegen belekötött egy fiatal nőbe a szigethalmi Sport ven­déglőben és a védtelen nőt összeverte. A Ráckevei Bíróság rövide­sen felelősségre vonja a bű­nözőket. A. I. • Korszerűsíteni akarja la­kását K. L.-né nagykőrösi la­kos. Milyen feltételek mellett igényelhetem vissza az általá­i nos forgalmi adót? — kérdi. ' Abban az esetben, ha a la­kás korszerűsítésekor, felújí­tásakor, közművesítésekor olyan munkát végeznek, amely nem jár ugyan az alapterület növelésével, de lakásonként a 10 000 forintot meghaladó ter­mékbeszerzést, illetve az 5000 forintot meghaladó szolgálta­tást végeznek, az ezeket ter­helő adó visszaigényelhető. A 33/1987. (X. 12.) MT ren­delet 4. sz. melléklete tartal­mazza, hogy mely termékek­re, illetve szolgáltatásokra vo­natkozik ez a kedvezmény. 'Abban az esetben, ha több­lakásos épületet korszerűsíte­nek, újítanak fel, illetve köz- művesítenek az előbb ismerte­tett szabályok az irányadók ezzal az eltéréssel, hogy a kö­zös tulajdonban és használat­ban lévő helyiségek, vala­mint a központi berendezések esetén a minimális értékű vá- Eárlás nincs előírva. Az adót visszaigényelni az előzetes költségvetés adóha­tóság részére történő bemu­tatását követően, legfeljebb Ezonban a kivitelező által Rdott végszámla kiállítását, vagy a visszaigénylő készre {jelentő nyilatkozatát követő három hónapon belül lehet benyújtani az adóhatóságnak az általa meghatározott nyom­tatványon. • H. S. ceglédi szövetkezeti tag úgy értesült, hogy az új földtörvény alapján a tsz tu­lajdonában lévő földet is el lehet cserélni. Az értesülés csak részben pontos. A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagot ugyanis to­vábbra is terheli a földbevi- teli kötelezettség. Tehát a be­vitt föld a szövetkezet közös használatába kerül, a tag tu­lajdona azonban — a föld mértékének, minőségének és íekvésének megfelelő rész­arányként — fennmarad. A löld után a tulajdonost utó­lag kifizetett földjáradék il­leti meg. A föld nem adható él és azt megterhelni sem le­het. Lehetőség van azonban ar­ra, hogy a bevitt föld tulaj­donosa az ingatlanát elcse­rélje a szövetkezet nagyüzemi művelésre alkalmatlan földjé­re. A csere folytán azonban B szövetkezeti tag nem jut­hat több termőföldhöz, mint amelyet magánszemély egyéb­ként megszerezhet, tehát a település jellegétől és a föld minőségétől függően 1500— 30 000 négyzetméter. A cseréhez a termelőszövet­kezet üzemi központja szerint illetékes földhivatal jóváha­gyása szükséges. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a csere nem értékarányos, illetve a szerződés jogszabály­ba ütközik. A jóváhagyást megtagadó határozat ellen természetesen fellebbezéssel lehet élni. A tsz-tag nagyüzemi műve­lésben lévő földjének értékét 8 felajánlás esetén egyébként fizetendő térítés összege; a cserébe kapott föld értékét pe­dig a hasonló minőségű és fekvésű termőföldek helyben kialakult átlagos forgalmi ér­téke alapján kell meghatároz­ni. • Tulajdoni perben testvé­reivel együtt egyetemlegesen perköltség megfizetésére köte­lezték egy váci olvasónkat. A bíróság döntését nem vitatja, de a költséget sokallja, mivel az örökségből reá kevesebb hányad jut, mint a többiek­re. Vannak olyan perek, ame­lyekben a felek közötti vita csak akkor dönthető el, hogy­ha a közös jogot, illetve kö­telezettséget élvezők vala­mennyien perben állnak (pl. tulajdonközösség megszünte­tése stb.). Ilyen esetekben a peres feleket egyetemlegesen kell kötelezni a perköltség megfizetésére, ami azt jelen­ti, hogy bármelyik féltől a teljes összeget be lehet, haj­tani. A fizető fél viszont tár­saitól már a tényleges perbeli értéknek megfelelően követel­heti a költségek megosztását. Vannak olyan perek is, ame­lyekben nem felétlenül szük­séges, hogy a jog, vagy köte­lezettség közös legyen, illetve az csak egységesen dönthető el. Hogy mégis több peres fél vitatkozik, annak az az oka, hogy a kötelezettség ugyan­abból a jogviszonyból szárma­zik (pl. házassági per esetén a gyermek származását is el­bírálhatják). Ilyenkor a pe­res feleket a perköltség vise­lésére egyenlő arányban kell kötelezni. Abban az esetben azonban, ha közöttük jelentős érdekeltségi eltérés áll fenn, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani. Azok a költségek azonban, amelyek kizárólag az egyes felek cselekménye folytán me­rülnek fel, nem oszthatók meg. • Név és cím nélkül érke­zett a következő kérdés. Szom­szédom üresen álló családi házát szeretném kibérelni, hogy ott iparszerüen száraz- tésztát gyárthassak. Van-e ennek jogszabályi akadálya? Az állampolgárok, illetőleg nem állami szervek tulajdo­nában lévő ingatlanokra lé­nyegesen kevesebb kötöttség vonatkozik, mint az állami tu­lajdonban álló lakásokra. Az állampolgár pl. lakását külön engedély nélkül részben vagy egészben lakás céljára bérbe adhatja, vagy használatra másnak átadhatja. Nem lakás céljára vonatko­zó használat azonban korláto­zás alá esik. A tulajdonos a lakásának egy részét maga nem lakás céljára is használ­hatja. A lakás egészét azon­ban nem lakás céljára csak akkor használhatja, illetőleg azt részben vagy egészben ilyen célra csak akkor adhat­ja bérbe, ha ehhez a helyi ta­nácselnök — a. lakásviszonyok ismeretében — hozzájárult. Ez a hozzájárulás azonban nem mentesíti a bérlőt az egyéb jogszabályokban meghatáro­zott hatósági engedélyek meg­szerzésének kötelezettsége alól. Ha a helyiséget üdülés (pi­henés) vagy fizetővendég-látás céljára kívánják hasznosítani, az előbb ismertetett tanácsel­nöki engedély nem szükséges. Amennyiben a lakás más cé­lú használatához a tanácsel­nök hozzájárult és az ingat­lanon kedvezményes állami lakáskölcsön-tartozás áll fenn, a hozzájárulás megadásáról a kölcsönt folyósító állami pénz­intézetet is értesíteni kell. • Harminc éve dolgozik egy munkahelyen C. L. vecsési asztalos. Vállalatánál ez alka­lomból igen jelentős törzsgár- dajutalmat fizetnek ki a dol­gozóknak. Most értesült arról, hogy a törzsgárdatagságoi megszüntették. Ez az intézke­dés igen hátrányos a számá­ra. A törzsgárdatagságra vonat­kozó határozatot valóban ha­tályon kívül helyezte a Mi­nisztertanács. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdálko­dó szervezeteknél, hivatalok­nál, intézeteknél, intézmé­nyeknél az elmúlt évtizedek­ben kialakult törzsgárdamoz- galomra ne lenne szükség. A jelen gazdasági helyzetben a munkahelyen továbbra is ér­ték a munkahelyéhez, mun­kájához hű dolgozó aktív cse­lekvő tevékenysége. Mind­ezekre tekintettel a szakszer­vezet munkahelyi szervének egyetértésével a munkáltató továbbra is alkothat törzsgár- daszabályzatot. A törzsgárda- tagság anyagi és erkölcsi elis­merésének forrásait a kollek­tív szerződésben indokolt meghatározni a vállalat teher­bíró képességének figyelem- bevételével. Ha a dolgozó a törzsgárdaszabályzatban meg­határozott feltételeknek meg­felel és a törzggárda tagjai so­rába őt a helyi szervek fel­vették, jogot szerez arra, hogy a kollektív szerződésben meg­határozott jutalmat számára kifizessék. Tehát a jogszerű­en járó. de ki nem fizetett jutalommal kapcsolatban mun­kaügyi vita is kezdeményez­hető. • Egy telket örökölt egy magát megnevesíti nem kívá­nó olvasónk. A hagyatéki el­járás során szerzett tudomást arról, hogy az ingatlannak egy távoli rokona is örököse, aki viszont tudomása szerint a háborúban meghalt. Hogyan kaphatom meg ezt a részt, amelyet szüleim évtizedeken keresztül használtak? — kér­di. A születést vagy a halált az anyakönyvi bejegyzés bizo­nyítja. Előfordulhat azonban, hogy az eltűnt személy elha­lálozása nincs bejegyezve, an­nak ellenére, hogy nagy való­színűség szerint már nincs az élők sorában. A halál tényé­hez és annak időpontjához fontos következmények fűződ­hetnek, ezért a törvény lehe­tővé teszi, hogy a holtnak nyilvánítás bírósági határozat­tal is megtörténhessen. Holtnak nyilvánítását annak a személynek lehet kérni, akinek az eltűnésétől számít­va öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A holtnak nyilvánítási ké­relmet nem nyújthatja be bárki. Azt csak az eltűnt há­zastársa, örököse, valamint az ügyész, a gyámhatóság, továb­bá az a személy kezdemé­nyezheti, aki a holtnak nyil­vánításban érdekelt. Az eljá­rást az eltűnt utolsó lakhelye szerint illetékes bíróságnál kell megindítani, ha ilyen nem létezik, akkor annál az igazságszolgáltató szervnél kell kezdeményezni, amelynek illetékességi területén az el­tűnt vagyona nagyrészt meg­található. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alap­ján állapítja meg. Ha ez nem vezet eredményre, a halál idő­pontja az eltűnést követő 15. nap. A határozat alapján a holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig ha­lottnak kell tekinteni. Előfor­dulhat, hogy utólag kiderül; az eltűnt más időpontban hunyt el, vagy pedig életben van. Ilyenkor a bíróság a végzé­sét módosítja, illetve hatá­lyon kívül helyezi. Különbözik a holtnak nyil­vánítástól a halál tényének bírósági megállapítása. Ezt ak­kor lehet kezdeményezni, ha ismeretes, hogy a halál mely napon és milyen körülmények között következett be, de az anyakönyvi bejegyzés valami­lyen ok miatt nem lehetséges (pl. vízi szerencsétlenség áldo­zatának holtteste nem kerül elő). Egyebekben az eljárás azo­nos a holtnak nyilvánítással. Dr. Sinka Imre A főnök a helyi vezetőkkel tanácskozott, amikor Magos odaért hozzá; — Valamit kö­zölnék veled. — Gyere — válaszolt azon­nal a főnöke, és kimentek a folyosóra. — Miről van szó? — Én most, ha lehet, na­gyon rövid időre itthagynám ezt a darázsfészket. — Hagyjad,' de siess visz- sza! Magos beugrott a kocsiba és kiszaladt Erzsébetre, Palá- gyi Béla lakására. Megviseltnek, koránál jóval idősebbnek látta Palágyinét. Bemutatkozott az asszonynak, aki készségesen beengedte és azonnal hozzáfűzte kesernyé­sen; — Palágyi Bélának egy­előre még én vagyok a fele­sége ön, mint mondta, a rendőrségtől jött, netán azért, mert történt vele valami baj? — Nem, asszonyom. Én csupán a férjére vonatkozóan szeretnék néhány kérdésre választ kapni. Először is azt kérdezném, mikor ment el ma reggel a férje munkába? — Erre a legjobb szándék­kal sem válaszolhatok, őrnagy úr. Nem tudni hányán gazda­godtak meg valóban ily mó­don, de az kétségtelen, hogy olyanok is vannak, akik — hozzá nem értésükkel — üzér­kedők áldozataivá váltak. Mint például azok, , akik a harmincnyolc éves, -korábban dunakeszi illetőségű Horváth Józseffel keveredtek üzleti kapcsolatba. A közvetítő haszna Történetünk főszereplője élettársának, Farkas Éva kis­iparosnak volt az alkalmazott­ja és mindketten fröccsöntés­sel foglalkoztak, ám úgy lát­szik, az ebből származó jö­vedelem nem volt elegendő. Horváth négy évvel ezelőtt kezdett el fröccsöntőgépek ér­tékesítésével próbálkozni an­nak ellenére, hogy eladó ma­sinája nem volt. Módszere a következő: feladott egy apró­hirdetést az Express újság­ba, melyben eladó gépet hir­detett azzal, hogy (ezt ké­sőbb szerződésben is rögzítet­ték) anyagot és munkát is biztosít a vevőnek. Jelentkezett a vásárló, aki az esetek többségében jó üz­leti lehetőséget remélő laikus volt. Horváth előleget kért tőle, ami nagyjából annyit tett ki, amennyit ő fizetett egy- egy valóban kapható masi­náért. A többi — mint a to­vábbiakban látható, nem kis összeg — az ő haszna volt. Így például egy Dunake­szin, nyolcvanezer forintért megvett fröccsöntőgépet nyom­ban, ott helyben — ehhez még apróhirdetés sem kellett — továbbadott 130 ezerért. Elmúlt tavasszal Kerepestar- csáról szállított el egy gépet száztízezer forintért az új tu­lajdonoshoz, ő pedig 65 ezret fizetett érte. Nem teljesítette Szentlörlnckátán valaki a fóliázásra szerzett forintjait szerette volna a fröccsöntőgép használatával tovább szaporí­tani, ám ráfizetett az üzlet­re. Horváth, előlegként hat­vankétezer forintot kért a vá­sárlótól, a vételár éppen eny- nyi volt. S miután ő nyom­ban száztízezer forintért adta — Mert — legyintett Palá- gyiné — ő tőlem már közel két éve elment. Azóta egy­szer sem aludt itthon. Ritkán látogat haza, és a fizetéséből is csak annyit ad. ami törvé­nyesen is jár a két gyerek után. Többet egy fillérrel sem. — Ezek szerint felborult a családi életük? — Itt már családi életről beszélni sem lehet. Állítólag van valami fiatal szeretője. Mondják, minden idejét az­zal tölti, na meg a pénzét is vele költi el. Talán együtt is laknak. Engem nemegyszer megfenyegetett, hogy beadja a válópert. Hogy őszinte le­gyek, túlzottan nem ijesztett meg, csak hát kérem szépen, itt van ez a két gyerek, szé­pek, egészségesek, okosak, a fiú kilenc-, a kislány hét­éves ... — állt fel az asszony és résnyire kinyitotta a mellet­tük levő sgoba ajtaját. Magos látta, hogy a másik szobában két kis szőke gye­ződésben foglaltakat egyetlen esetben sem teljesítette. Anya­got és munkát nem biztosított senkinek. A történetek ismeretében úgy tűnik, hogy a fröccsöntés egyébként sem volt aranybá­nya Horváth József és élet­társa számára. Farkas Éva ugyanis azt a két gépet, me­lyet Horváth Debrecenből bé­relt — eladta. Később ugyan arra hivatkozott, nem tudta, hogy azok bérelt tárgyak, de hát egy adásvétel előtt ilyes­miről illik tájékozódni. Mind­kettőjüknek egyébként is sok volt az adóssága, így az üzér­kedéssel, sikkasztással szer­zett pénzzel csak a lyukakat tudták valamelyest foltozgat­ni. Többen a bírósághoz for­dultak, és már néhány polgá­ri peres eljárás folyt kétes A büntetett előéletű Dudu­ka István 26 éves dunavecsei és Biró László 33 éves sziget­halmi alkalmi munkás egy éjjeliőrtől engedélyt kért, hogy a Duna-parti építkezés területén tölthessék az éjsza­kát. Lefekvés előtt Duduka összeveszett az éjjeliőrrel, és a nála levő gumibottal úgy összeverte, . hogy a mentők kórházba szállították. Duduka felismerve a hely­zetet, az éjjeliőr nyitva ha­gyott lakásába ment, és on­nan horgászfelszerelést, a fi­A vízgazdálkodási társula­tok anyagi érdekeltségi rend­szerét az 1/1988. (V. 12.) KVM-rendelet állapítja meg. Eötvös-díj. A Miniszterta­nács 1035/1988. (V. 12.) sz. határozata alapján a kiemel­kedő ipari, mezőgazdasági és közlekedési alkotó, irányító, szervező tevékenység elisme­résére a miniszterek évente átlag 40 Eötvös Loránd-díjat adományozhatnak. (A fenti jogszabályokat a Magyar Köz­löny 1988. évi 20. száma tar­talmazza.) A gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1934. (XII. 19.) MT sz. rendeletet módosította a Minisztertanács. A jövőben a rek egymáshoz közelhajolva dominóval játszik. — Tudja, őrnagy úr — sírta el magát Palágyiné —, engem ez a két szép gyere­kem tart életben. Ha ők nem lennének, már rég befejeztem volna földi tengödésemet. A tengődés, állapította meg Magos, a lakáson nem vehető észre, a kétszobás lakás ra­gyogott a tisztaságtól, a gye­rekek is ápoltaknak, gondo­zottaknak tűntek. Míg Magos ezen tűnődött, az asszonyból hirtelen kitört a két éve felgyülemlett keserű­ség: — Micsoda lelke lehet az ilyen gazembernek, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mi van a két gyerekével. Pedig ezek nap mint nap azt kérdezgetik tőlem, hogy mi­kor jön haza az apuka. Mindig hazudok nekik vala­mit, mert nincs bátorságom megmondani, hogy soha töb­bet. — Aztán csendesebben, higgadtabban megkérdezte: — si tervében külön fel kell tüntetni. Az igazságügyi szakértőkről szól a 2/1988. (V. 19.) IM­rendelet. Nagyobb kamat. A takarék­levelek, a kamatozó betét­könyvekben elhelyezett beté­tek, valamint az átutalási be­tétszámlákon lévő összegek kamatát 1988. július 1. nap­jával megemelte a pénzügy- miniszter. A sportmunkatársi munka­körben dolgozók munkaviszo­nyának egyes kérdéseit a 8/1988. (V. 19.) ÁBMH az. rendelkezés szabályozza. A Magyar Posta elnöke Érdekelne, őrnagy úr, mi az oka, hogy felkeresett? — Szerettem volna a férjé­ről, a családi életükről in­formálódni. Én öntől, asszo­nyom, többet is megtudtam, mint amit akartam. Am az érdekelne, hogy miért nem fordult a férje viselkedésével kapcsolatban a főnökéhez? — Mert nem akartam neki ártani, mindazok ellenére sem, amit önnek elmondtam. A panaszommal csak rontot­tam volna, attól ugyan nem váltotott volna meg. Hiszen ő semmire sem értékelte a rendes, tiszta otthonát, a fe­leségét, a két gyerekét. Ügy gondoltam, nem ő az első olyan férj, akinek szeretője van, de azért — ha szív nél­kül is — gondoskodik a csa­ládjáról. — Ismeri a szeretőjét? — Nem, őrnagy úr, soha­sem láttam. Másoktól tudtam meg mindent, de ö maga sem tagadta le, amikor szóba hoztam. — Nagyon szépen köszö­nöm a tájékoztatását, asszo­nyom, annál is inkább, mert látom, hogy kérdéseim meny­nyire felzaklatták önt. Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII., Blaha L. tér J. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk.. tovább a masinát, negyven- nyolcezer forintot keresett ezen az ügyleten. A vásárlók egyébként nem­csak ott fizettek rá az alku­ra, hogy Horváthnak ilyen magas volt a közvetítői hasz­na, hanem ott is, hogy a szer­kiemelt üdülőhelynek, valamint az üdülőhelynek és ezen be­lül az egymástól eltérő adott­ságokkal és feltételekkel ren­delkező területeknek a hatá­rát a fővárosi, illetőleg a he­lyi tanács állapítja meg: azt a település általános rendezé­lCUUCll\CZ.COb aVAVJ V U XVl « iá V — közlési építménytervezési, to­vábbá a távközlési és posta- forgalmi tervezési jogosultság­ról. (Az ismertetett rendeleteket a Magyar Közlöny 1988. évi 21. száma közölte.) Mág Bertalan Egy élszaka története (3.) — Miért?

Next

/
Thumbnails
Contents