Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

ŐRI Mmi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1988. JÚNIUS 30.. CSÜTÖRTÖK Politika kicsiben Már lemarad, aki most megáll Kik és hol csinálják a politikát? Ez a kérdés újabban sűrűn, néha türelmetlenül, de mindenképpen a konkrét válasz igényével vetődik fel. A nagyobb ívű társadalmi változások természetesen hatással vannak a kis telepü­lések politikai életére is. Igaz, az embereket talán nem a politizálás tudatos vágya mozgatja, hanem annak igé­nye, hogy tudják, mi minden történik körülöttük, részt kérnek a döntésekből, az információkból. Mindez mind nagyobb terheket, felelősséget ró a helyi fórumokra, tes­tületekre. Az alkabnazkodás pedig nem is könnyű, hi­szen együtt hatnak a régi, begyakorlott módszerek és az új követelmények. Minderre a legkorábbi és legszemlé­letesebb példát a körzetben valószínűleg Monori-erdőn lehet felmutatni, igaz a sajnálatos és eléggé el nem ítélhető környezetszennyezés kapcsán. Á Monorhoz tartozó telepü­lésen történtekről az utóbbi időben rendszeresen hírt ad­tunk. Ám a gyorsan pergő ese­mények sodrása meglehetősen egyirányúvá formálta a figyel­münket. Sok egyéb mellett példálu arról sem esett szó, va­jon a helyi politikai testületek. milyen szerepet vállaltak a közvélemény formálásában, a történések irányításában. Va­jon a harminchat tagú párt- alapszervezet tudott-e kezde­ményező lenni, tudta-e, tud- ,ia-e segíteni a politika eszkö­zeivel a megnyugtató megol­dáshoz való közeledést ? Egyértelműen Ezekre a kérdésekre többfé­le — igaz — választ is lehet adni, hiszen kinek-kinek má­sok a tapasztalatai, szempont­jai, indítékai. Egy biztos: eb­ben a témában nem volt szük­ség külön politikai program­ra. hiszen a település lakóinak érdekei nagyon határozottan, egyértelműen rajzolódtak ki, s természetes, hogy a helyi kom­munistáknak is ezt kell képvi­selniük. Más kérdés, hogy ez nem volt könnyű — hallottam a minap Baranyai Jánostól, az alapszervezet párttitkárától, aki egyben a helyi tanácstagi fcsoport vezetője is. A monori-erdei pártalap- szervezet vezetősége és tagsá­ga a területen levő gazdasági és kereskedelmi egységek ve­zetőivel és dolgozóival igyek­szik jó munkakapcsolatot ki­alakítani, olvastam a tevé­kenységükről készült jelentés­ben. Ez rendszeressé vált a Monori Állami Gazdaság szá­razhegyi kerületével, a Nö­vénytermesztő és Minősítő In­tézet helyi telepének vezetői­vel, dolgozóival. Ugyanakkor azt is megtudtam, hogy a kör­nyezetszennyezésben vétkes Minőség Vegyipari Szövetke­zet helyi politikai és gazda­sági irányítói, már 1984-ben sem mutattak készséget az együttműködésre. A pártveze­tőség attól kezdve minden esztendőben fölvette munka­tervébe — más-más témakör­rel kapcsolatban — a szövet­kezet vezetőivel való találko­zást, eszmecserét. Hiába. Csak a pártalapszervezet tavaly augusztusi taggyűlésén jelen­tek meg, ahol a már nyilvá­nosságra került környezet- szennyezést próbálták megma­gyarázni, elfogadhatatlan ér­vekkel. Az üzemmel szemben kialakult ellenséges hangulatot ez nem csillapította, s ilyen körülmények között készítet­ték elő a társadalmi aktivis­ták, köztük a kommunisták azt az emlékezetes falugyűlést. Bár ez a téma valószínűleg még sokáig terítéken marad, s annak káros következmé­nyeit egyáltalán nem lesz könnyű ellensúlyozni, a párt­alapszervezet figyelme nem szűkülhet le erre a területre. Sőt még felelősebben kell ke­zelni azokat a feladatokat, amik szintén befolyásolhatják a monori-erdeiek közhangula­tát, politikai közérzetét. Eddig is igyekeztek olyan témákat napirendre tűzni, amik a párt­tagságot és a lakosságot egy­formán foglalkoztatják. Az utóbbi három esztendőben elemezték a magánerős építke­zések tanácsi támogatásának gyakorlatát, a település kisipa­rosainak és kiskereskedőinek tevékenységét. A körzeti or­vostól tájékoztatást kértek a monori-erdei lakosság egész­ségügyi helyzetéről, a táppén­zes állomány alakulásáról. Foglalkoztak a tanulólétszám alakulásával, az oktatás tárgyi és személyi feltételeivel. Baranyai János szerint a heterogén összetétel ellenére feladataik végrehajtását meg­könnyíti, hogy a párttagok ja­va része nyugdíjas. Elegendő szabadidővel, megfelelő poli­tikai és élettapasztalattal ren­delkeznek, könnyebben meg tudják nyerni a lakosság bi­zalmát, így a tömegpolitikai munka is hatékonyabb lehet. Persze így sem könnyű. Hi­szen a helyi speciális gondo­kon túl a társadalmi munka­akciókra, a politikai rendez­vényekre, a különböző fóru­mokra a lakosság mozgósítá­sát az egyre nehezedő gazda­sági helyzet is hátrányosan befolyásolja. Nagy gondjuk, mint más kistelepüléseken is, hogy nemcsak egy működőké­pes KISZ-alapszervezetet nem tudnak létrehozni, de az ifjú­sági klub kialakításáért tett erőfeszítéseik is kudarcba ful­ladtak. Mégsem adják föl, kez­dik a munkát elölről. Van ahcl könnyebb Persze ahhoz, hogy a mono­ri-erdeiek valós érdekeit tud­ják képviselni, a lakosság vé­leményét alaposabban meg kell ismerniük. Ez szerencsére egy kis településen lényegesen könnyebb, mint másutt, de a közhangulat befolyásolása, for­málása már nem mindig eny- nyire sikeres. A legfontosabb községpolitikai célok között, tartják számon és szorgalmaz­zák az ellátás fejlesztését, az úthálózat bővítését, a közmű­Kulturális ajánlatok Ecseren csütörtökön 10-től nyugdíjas amatőr alkotók munkáiból nyílik kiállítás, 16- tól a nyugdíjasklub összejö­vetele. Gombán az autós kertmo­ziban 21 30-tól: Négybalkezes (színes, szinkronizált francia filmvígjáték, országos bemu­tató előtti). Gyomron a Strand kertmozi- ban 21-től: Smaragderdő (szí­nes, szinkronizált angol ka­landfilm). Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Britannia gyógyintézet (színes artgol film), az autós kertmoziban a Volán-telep mögött: Rendőr­sztori (színes, hongkongi kung- fu kalandfilm). Sülysápon 18-tól kondicio­náló torna. vesítést. Sikeresen végződött a teho szervezése is. A helybe­liek, ha nem is elsöprő több­séggel megszavazták a pénzt a strandfürdő gyógyvízzel tör­ténő ellátására. Jelenleg a ku­takat fúrják, a mérések, biz­tatóak. A párttagok minden fórumon, szót emelnek a köz­rend, közbiztonság megszilár­dításáért, a szemétszállítás végleges megoldásáért, az ellá­tási zavarok kiküszöböléséért. Változások Az utóbbiakból — talán akadnak — némelyek, akik azt a következtetést vonják le, túlságosan aprólékosan, részle­tesen foglalkoznak. a helyi gondokkal a. monori-erdei kommunisták, mások a politi­kai munka klasszikus módsze­rei. Ez csak annyiban igaz, hogy valóban volt idő, amikor mások voltak a módszerek. A kor, a társadalom, a politika is változik azonban. Aki pedig megáll egv helyben, az csak gondolja, hogy szilárd. Pedig egyszerűen lemarad. Vereszki János Időseknek Kirándulás Ismét autóbuszos kirándu­lást szervez a monori nyug­díjasklub vezetősége. Ezúttal július 3-án a jászszentandrá- si meleg vizű strandra utaz­nak. A részvételi díj belépő­vel együtt 160 forint szemé­lyenként. Az autóbusz a mo­nori Volán pályaudvarról reg­gel hét órakor indul és körül­belül 21 órára ér vissza. Az útra id. Soproni József klub­elnök lakásán (Monor, Wes­selényi u. 12.) lehet jelent­kezni, ő ad bővebb felvilá­gosítást is. Egy boldog születésnap Mind tudják, honnan indultak el A déli napsütésben jól- $ esik meghúzódni az udva- Í ron lévő árnyat adó bok- % rok alatt. Gyomron, az £ Apaffy utca egyik portójá- '/ nak udvarán nézegetjük % azokat a színes fényképe­iket, amelyek Bognár Antal- Í né közelmúltbeli születés- Í napjan készülték a népes % családról — a Halászkert £ étteremben. A nyolcvana- £ dik születésnapját ünnep- Í lő édesanya nem kevesebb. Í mint tizenegy gyermeket Í szült, valamennyiüket be- Í csülettel felnevelték férjé­ivel, Bognár Antal nyugdi- Í jas cipészmesterrel közö- f sen. Szívesen beszélnek a gyere­kekről, akikre méltán lehet­nek büszkék. Tízen vannak már csak, mert Mihály fiúk tragikusan fiatalon elhunyt egy súlyos betegség következ­tében. A családi fészekből ki­repültek valamennyien, de ha csak tehetik, mindig hazajár­nak. Ok w Az idős szülők körében ter­mészetesen még most is a ma­ma születésnapi ünnepsége a beszédtéma. (Azóta az idős cipészmester is betöltötte a 80. évet.) Nem, dehogy akar­ták ők, hogy ilyen nagy haca- curét csapjanak ebből az al­kalomból. A gyerekek azon­ban kitartottak eredeti állás­pontjuk mellett, igenis megün- neplik 80. születésnapját — méghozzá nem a szülői ház­ban. Legyen vegre egyszer olyan nap is, amikor nem ő főzi a finom ételeket, hanem eléje teszik és kiszolgálják mások. Sohasem szerette az ilyen dolgokat, de végül is belement, s elfogadta a gyer­mekek meghívását. Azon a napon — vasárnap délben — csak ők tartózkod­tak az étteremben. Sokan vol­tak. A Német Szövetségi Köz­társaságban élő Anti fiúk is eljött feleségével és három fiával. Stuttgartból keltek út­ra, hogy köszönthessék az édesanyát, az anyóst, a nagy­mamát. Antit csak öcsinek szólítják a családban. Több mint 30 éve él ebben a nyugat­európai országban. Német lányt vett feleségül, aki egy középiskolában tanít idelgen nyelveket. Ö kutató vegyész egy mamutvállalatnál. Járt már az USA-ban kutatóúton, most pedig Brazíliában tar­tózkodik három hónapig ha­Iskola épül a rom helyén Péteriben bontják a Ferihegy Tsz megüresedett romos épüle­teit, itt épül fel majd az új általános iskola A poros munkákat a pilisi Aranykalász Tsz brigádja végzi, a munkadíjba beszámítva a még használható építőanyag árát (Vimola Károly felvételei) sonló célból.- Nagyon jól be­szél magyarul, bár ebben nincs semmi különös. Pedig nem is olyan könnyű számára az anyanyelvi tudás szinten tar­tása, hiszen a családban csak németül beszélnek. W Lányuk, Kati Ausztráliából küldött szép üdvözletét -- fényképpel együtt. Az ottani magyar nyelvű anyák napi ün­nepség pillanatait örökítették meg a színes fotók, amelyen fellépett a két ikerunoka is. A többiek, a hat fiú és a két lány itthon — közelebb a szü­lői házhoz —, a fővárosban él családjával. Valamennyien so­kat tanultak, amíg elérték je­lenlegi beosztásukat munka­helyükön. Péter például élelmiszer-ipa­ri technikumot végzett, de ké­sőbb — felnőtt fejjel — jogi doktorátust szerzett. Ma az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) osztályveze­tő-helyettese. Klári — ki gon­dolta volna — reumatológus szakorvos a Weil Emil Kór­házban, Miklós erdészetveze­tő Soponyán, Jancsi gépész- mérnök. De a többiek is leg­alább középiskolai végzettség­gel rendelkeznek, s fontos be­osztásokban dolgoznak. Egyszerűen — így utólag is — csodálatos, hogyan tudták taníttatni annak idején a gye­rekeket Bognárék az egyetlen suszterfizetésből. Mert az édes­anya még csak nem is gon­dolhatott arra, hogy elmenjen dolgozni. Reá hárult a házi munka, a gyefeknevelés s az egyéb sok-sok teendő. Felért annyival mindez, mintha két munkahelye lett volna. — Nagyon rendes gyereke­ink vannak, s ez nagy bol­dogság mindkettőnknek — mondja Bognár Antalné. — Olyan gyerekek ők, akik a maguk útját járják, de soha­sem felejtik el, hogy honnan indultak el. — Büszkék lehetünk mind­nyájukra, mert tisztelnek, be­csülnek bennünket a mai na­pig. Úgy ritkán jövünk ösz- sze. mint a múltkor, de szin­te nincs olyan hétvége, hogy ne futna be valamelyikük — teszi hozzá Bognár Antal. a&k w A boldog születésnapi ese­ményről már csak a színes képek árulkodnak. A két öreg szülő gyakran előveszi a fo­tókat, s hosszasan nézegetik. Gondolataik mindig a gyere­kek és unokák körül járnak. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy viszonylag erőben és jó egészségben élték meg a nyolc évtizedet. S el ne felejtsük, két év múlva ismét összejön a teljes család. Akkor lesz a gyémántlakodalmuk. 1930-ban kötött ugyanis házasságot, s esküdött örök hűséget Bognár Antal és felesége. Gcr József Rendhagyó ecseri tárlat Nyugdíjasok szép alkotásai Az ecseri Rábai Miklós Mű­velődési Ház nagyterme csak­nem egy hétig mesés ékszer­dobozhoz hasonló. Jenei Fe- rencnének, a művelődési ház munkatársának kiemelkedő ér­deme, hogy hetekig tartó gon­dos előkészítés után e napok­ban megrendezhették Ecser község és a Rákos Mezeje Mgtsz nyugdíjas amatőr al­kotóinak kiállítását. Ékszerei a teremnek A felhívásra — a tőlük már megszokott módon —r szinte egységesen jelentkezett a nyugdíjasklub csaknem vala­mennyi tagja. • A kiállításra a mesés kife­jezés azért ülik rá, mert be­lépve az ajtón, mintha Bene­dek Elek világában találnánk magunkat a megannyi gyö­nyörű, évtizedekig készült né­pi alkotások között. Ékszerdo­bozhoz pedig azért hasonlít, mert a sok száz kiállítási tárgy, maguk alkotta remek­mű, mind-mind féltve őrzött kincsei a készítőknek, csodá­latos ékszerei a teremnek. ­Ez a kiállítás fényes bizo­nyítéka az évtizedeken keresz­tül tartó szorgalomnak, ügyes­ségnek, kitartásnak. Csodálat­ra méltó, ahogy nyugdíjkor­határon felül is még mindig alkotásra, munkára hajlanak ezek az emberek. Minden el­ismerést megérdemelnek azért, hogy még most is több száz népi ihletésű, ecseri hagyo­mányokat, népszokásokat hí­ven tükröző tárgyat, művet hoztak el a bemutatóra. Szor­galmas asszonyi kezek, ügyes férfikezek bizonyítják, hogy mennyi tehetséges ember él ebben a községben. Művelik az igazi helybéli hagyományo­kat. Sztancsik Józsefné hímzései, országszerte híres és megcso­dált ecseri babái, Szemán Já- nosné gyönyörű, fantasztikus kézügyességre valló hímzései, Müllner József kivételes te­hetségű fafaragásai, a Méhész házaspár már-már iparművé­szeti fa- és textilmunkái, Gyi- mesi Dezső szép kerámiái, a Szlifka házaspár fafaragásai, hímzései, Bálint Istvánná ké­zimunkái, Janó' Ferencné hím­zései igazi bizonyítékai az al­kotás gyönyörűségének. Valamenyi kiállítót nem tudjuk név szerint felsorolni, de méltán érdemelnek elisme­rést akárcsak az egész termet mesterien és harmonikusan dí­szítő Leskó Sándorné virágai. Ennek az alkotótábornak a létszáma évről évre gyarap­szik, mert a nagyszülők, szü­lők átadják gyermekeiknek tudásuk, hagyományaik legja­vát. Tanítják őket az élet, a munka szeretetére. Mint Ha- razin István mondta megnyitó­beszédében: ..Elgondolkoztató, mi az. ami ennyi év után is alkotásra készteti az embereket? — A MUNKA — csupa nagybetű­vel. A munka becsülete, szép­sége, tisztelete. A munka sze- retete. Mert vallják — min­den más híreszteléssel ellen­tétben —, hogy a munka él­tet, frissít, erősít!” Ezek az emberek ilyenek az életben, családban, környezetükben, mindenütt. Ezért élnek még ma is kiegyensúlyozottan és harmóniában. Kiállításuk hí­ven tükrözi életüket. Beszédes külső Minden alkotás igazi remek­be szabott népművészeti tárgy, szinte kérik, beszédes külsőjükkel kifejezve: ne ha­nyagoljatok el a jövőben sem! Alkossatok, dolgozzatok szor­galmasan, és gyönyörűségessé teszitek az életet. Vasárnapig még a rendezők és kiállítók szeretettel várják az érdeklődőket, egyes tár­gyak pedig a helyszínen meg­vásárolhatók. Marczi Ferenc Labdarúgás Ifitabella A Monor—Cegléd körzeti if­júsági labdarúgó-bajnokság 1987/88-as végeredménye a kö­vetkező: 1. Vecsés I. 19 3 4 89- 27 41 2. Maglód 19 2 5 93- 37 40 3. Gyömró 17 5 4 88- 33 39 *• Űri 15 5 6 66- 49 35 5. Nyáregyháza 11 5 10 46- 35 27 6. Dánszentmiklós 13 5 lo 80- 52 27 7. Eeser 12 2 12 62- 39 26 8. Albertirsa 12 2 12 61- 79 26 9. Üjszilvás 10 5 11 53- 59 25 10. Ceglédbercel 8 4 14 49- 54 20 11. Vecsés II. 7 6 13 52- 80 20 12. Péteri 7 3 16 35- 60 17 13. TápióSZÖlőS 4 2 20 29- 94 10 14. Mende 3 4 19 35-134 10 Mint az élcsoport pontszá­mából kiderül, rendkívül szo­ros csatában dőlt el az első­ség és a dobogós helyek sorsa. A Vecsés 1. megérdemelten jutott az aranyérem birtokába. Dicséret illeti a maglódiakat is, akik a felnőttekhez hason­lóan — igen jól szerepeltek , ebben a bajnokságban. A gyömrőiek viszont csak önma­gukat okolhatják azért, hogy nem szereztek még fényesebb érmet. —ér (ISSN 0133—2651 (Monorl Hlrtap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents