Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

■ Abonyi krónikái Fogadjuk el az ellenérvet A fémes vegyület okozhatja a bajt A Dél-Pest Megyei Áfész abonyi gazdaboltjának éves forgalma 3 millió forint körül van, aminek 80 százaléka nö­vényvédő szer értékesítéséből származik. Az adat és az arány egyértelműen arra utal, hogy kistermelők, kertbarátok körében egyre „népszerűbb” lesz a vegyszeres védekezés, bár nem hallgathatom el: el­lenzői sincsenek már kevesen. Az utóbbira utal például Ki­rály Béla kertészmérnök, a he­lyi kertbarátkor titkárának ál­láspontja, amely így hangzik: Sajnos keveset foglalkozunk a talaj- és környezetépítéssel. Sokkal nagyobb irodalma van a növényvédő szerek haszná­latának, mint annak, hogy mi­kor, milyen esetekben mellőz­hetők, 'vagy szükségtelenek. Keresni kellene a lehetősége­ket, hogy ezeket a mérgező szereket nélkülözhessük. Mert tényleg, valamennyi káros az emberi szervezetre, még azok is, amelyek a gombabetegsé­gek ellen hatnak, hiszen fé­mes vegyületek, s ezek az emberi szervezetbe jutva fel­halmozódhatnak és sohasem lehet tudni, melyik okozhat bajt. Gombaöiő szerrel permetezték Szűcs Mihálynál, a tapasztalt gyümölcstermesztőnél három évvel ezelőtt jártam, s máig sem felejtettem el, hogy ő már akkor azok közé sorolta ma­gát, akik ellenzői a vegysze­rek használatának. Nem per- metre, jó talajra, humuszra van szükség — hangoztatta. Ha egészséges a föld, ellen­álló lesz a fa. Nem mindig a sok gyógyszer adja vissza az ember egészségét, gyakran elegendő a betegségeket kivál­tó körülményeket megszüntet­ni. A magam részéről néhány nemrégen elhangzott rádióhír késztetett arra, hogy .a nö­vényvédő szerekkel és azok használatával foglalkozzam. Az egyik például arról tudósí­tott, hogy két hazai városunk piacán az arra illetékesek több termelőt friss zöldségeik árusításának azonnali beszün­tetésére szólítottak fel, mert azokat gombaölő szerrel per­metezték és a szer lebomlá­sa még nem történt meg. Bu­dai Sándorné, a gazdabolt ve­zetője egy tetszetős dobozt tesz elém. — Ez most a legkereset­tebb — teszi hozzá. — Bor­dói por. Gombaölő szer, s vi­szonylag széles körű felhasz­nálási területe van: gyümölcs- és zöldségfélék permetezésére egyaránt alkalmas. Élelmezé­si-egészségügyi várakozási idő: 21 nap, ami azt jelenti, a szerrel permetezett gyümölcs vagy zöldség három hét után fogyasztható. Kötelező a vé­dőfelszerelés: munkaruha, vé- iőkalap, védőkesztyű, sav el­em védőszemüveg, gumicsiz­ma. Majd a dobozon találha- :ó használati utasítás egyebek cözött még a következőket .artalmazza: „Óvatos munká­val kerülni kell a szer szó­ródását, a permet szembe, :>őrre 'jutását, belégzését, eset- eg lenyelését. Munka közben »yakori kézmosás, munka vé­geztével ruháváltás, alapos isztálkodás, zuhanyozás szük- iéges.” A továbbiakban az ísetleges mérgezéskor köve- ;endő eljárás, található. lágy melegben tem szabad „Környezetvédelmi előírás: Tilos a szert, fel nem hasz- lált maradékát vagy csoma- ;olóburkolatát állóvizekbe, fo- yókba, vízfolyásokba vagy tá­rozókba juttatni. Gyenge mé- eg. Méhekre nem, halakra :özepesen veszélyes.” — Bár az utóbbi időben 15- éle szert kivontak a forga- omból, de még így is leg- lább 100—150 fajtát árusí- unk — tájékoztat a boltve- ető. — Napjaink ezzel össze- üggő gondjait én nem a sze- ek sokféleségében és haszná- atában látom, hanem abban, iogy a kiskerttulajdonosok zárnának gyarapodásával egy­re több az olyan vállalkozó, aki kevésbé tudja használni a korszerű vegyszereket. Leg­gyakoribb mulasztások közé tartozik a szerek rossz hígí­tása, a védőfelszerelések hasz­nálatának elmulasztása, aztán sokan nem ügyelnek a kinti hőmérsékletre sem. Többen panaszkodtak, rosszul lettek. Hát persze: 20 foknál na­gyobb melegben nem szabad permetezni. Ez az emberre és növényre egyaránt káros. A növény ellenállóvá válik — Tapasztalata szerint az egészségügyi várakozási időt betartják? — Erre személyes tapaszta­latomból tudok negatív pél­dát mondani. Ez év tavaszán történt a helyi piacon. Pap­rikát akartam venni, s az egyik asszonynál találtam is, viszonylag szépet. Mivel nyolc esztendeje itt dolgozom, így sok vegyszert a szagáról felis­merek. Amikor a vételre ki­szemelt paprikát a kezembe vettem, nyomban az orromban éreztem a Bi 58 szagát. Mondtam az eladónak: ezt gyorsan vigye haza, mert ez­zel és ezzel nemrégen per­metezték. A vásárlás termé­szetesen elmaradt. — Véleménye szerint feltét­lenül fontos növényvédő sze­reket használni? — Nem. Ezt ugyancsak sa­ját tapasztalatból tudom, hi­szen mi is fóliázunk, főleg paprikát, paradicsomot ter­mesztünk anélkül, hogy bár­mivel permeteznénk. És a ter­més jó. Ha megfelelő a talaj­előkészítés és a növény min­den szükséges tápanyagot megkap- ellenállóvá válik, nincs szükség növényvédő sze­rekre. Csak kiegészítő védekezés Ezt a felfogást alátámaszt­ja az Agroker egyik kiadvá­nya, amely Útmutató a kis­kertek növényvédelméhez és tápanyag-visszapótlásához címmel jelent meg. Ebben az általános növényvédelmi tud­nivalók között egyebek mel­let ezeket olvashatjuk: „Arra kell törekednünk, hogy a ké­miai védekezés csak kiegészí­tője legyen az agrotechnikai és mechanikai védekezések­nek. Például a növények szak­szerű tápanyagellátásával elő­segítjük a betegségeknek job­ban ellenálló növények fejlő­dését.” Tegyük meg, s fogadjuk el a növém'védő szerek ellenzői­nek érveléseit. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 1988. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Továbbra is lesz közétkeztetés Szeretnének a kedvükben járni Szakképzett dolgozók szolgálják majd a vendégeket — Önök körülbelül három évvel ezelőtt azt tervezték, hogy javítják a vendéglátás színvonalát, és ebben fontos szerepet szántak a Magyar ét­teremnek. Most azt hallottam, hogy az ígéretből nem lesz semmi. Mert az egységet jú­lius elsejétől sörözőként kí­vánják működtetni. Ezek sze­rint ...? — Tudom, hogy mire gon­dol — mondja Paál Attila, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatóságá­nak vezetője. — Hogy lesz sö­röző, az valóban igaz. Ám egy-két dolgot pontosítani sze­retnék, hogy eloszlassak egy félreértést. A Kőbányai Sör­gyár és a cégünk illetékesei fontolgatták, hogy a Magyar éttermet sörözővé lehetne ala­kítani. A feltétel az volt, hogy a köz- és az a la carte étkeztetés továbbra is meg­marad. Sikerült megállapod­ni. Tulajdonképpen bővül a profilunk, de különben semmi nem változik. Csupán az egy­ség belső és külső arculata. — Mielőtt erről szólna... Mennyire valósultak meg a korábbi terveik? — Ha nehezebb körülmé­nyek között is — az adóre­form bevezetése minket iá kedvezőtlenül érintett —, azért tartjuk a szintet. A ma­ximális áremelés lehetőségével egyelőre nem élünk. A szol­gáltatásaink színvonala úgy érzem, javult. Különösebb pa­nasz nem fordult elő. A ven­dégek a Kossuth és a Magyar éttermünkben szerintem elé­gedettek a közétkeztetéssel. Igaz, hogy olyan előfizetéses menü aligha van, amely, min­denkinek ízlik. — Bocsásson meg. A ven­dégkönyvbe milyen gyakori a beírás? — Éppen azt akartam mon­dani, hogy több a dicséret, mint az elmarasztalás. Az kétségtelen, hogy a szerződé­ses üzemeltetésnek akad né­mi hátránya. Nevezetesen, hogy nem mindig sikerül az ilyen egység gárdáját jól ősz­Állnak már a falak Már az emelet, falai látszanak annak az Abonyban készülő épületnek, amelyben 10 lakás, ruházati áruház és takarékszö­vetkezeti iroda lesz. A kivitelező a Dél-Pest Megyei Építőipari Vállalat, és — mint azt az előzetes megállapodás is tartalmaz­za — az átadásra jövő év második felében kerül sor (Gyuráki Ferenc felvétele) szeválasztani. Ugyanis a szak­képzetlen dolgozó alkalmazá­sa az üzletvezetőnek olcsóbb. A legjobb tudomásom szerint ez módosul majd úgy, hogy minden vendéglátó egységben több legyen a szakképzett al­kalmazott. — Mit várnak ettől a sörö­zőtől? — Az átalakítási munkála­tok a nyár elején kezdődnek és a tervek szerint két hét alatt befejeződnek. Kellemes színfoltja lesz ez a létesít­mény a városnak. Most ké­szülnek a bokszok — amelyek­ben hatan férnek el —, bár­székek, a pult. A személyzet persze a régi lesz. Nem titko­lom, több vendéget várunk. — A két cég miként oszto­zik a nyereségen? — Elképzelhető, hogy a nyereség a mienk marad, de ez nem biztos. Voltaképpen arról van szó, hogy kizáró­lag a Kőbányai Sörgyár mi­nőségi termékeit kínálják azoknak, akik a sörözőbe el­jönnek. — Nem félnek attól, hogy a söröző elriasztja a közétkez­tetés vendégeit? — Nem. Ismerem a ven­dégek szokásait. Egyébként a söröző jelleg elsősorban az es­ti órákban valósul meg. — És mi a garancia arra, hogy az egység nem süllyed a csellók szintjére? — Az üzlet személyzete lesz a garancia. S valószínűnek tartom, hogy a másodosztályú árak is segítik a szelektáló­dást. Mindenesetre július else­je után már többet tudok mondani. — Tulajdonképpen az 1985- ös elképzeléseknek eddig csu­pán az egytizede valósult meg — mondja Turcsik Károly, a Magyar étterem szerződéses üzletvezetője. Ám egy hosz- szabb távú tervezésnél nem szabad türelmetlennek lenni. Végül is a műsoros estek és a különféle rendezvények be­jöttek. Az viszont kétségtelen tény, ohgy az a la carte ét­keztetés nem megy. Hiába, a városban nincs ide­genforgalom. Egyre kevesebb az adóreform bevezetése óta az olyan vendég, aki étkezni akar. Bár ez országos jelen­ség. Nem várható látványos fellendülés. Talán az segít va­lamit, ha egy-egy újdonság­gal megpróbálkozunk. Most végre teljesül a régi álmom: lesz egy olyan hely, ahol kulturáltan lehet sörözni. Sö­röspult néz a vendégtérre. Ki­cserélik a lambériát, a világí­tást. Bárszékeket, bokszokat he­lyeznek el a kivitelezők. Az utcai portál is tetszetősebb lesz. — Ez a változás milyen fel­adat elé állítja a stábot? — Teljesen más munkastí­lust követel valamennyiünk­től. Ám ez nem veszélyezteti a banketteket, esküvőket, va­csorákat. Ugyanis a bokszok mozdíthatók lesznek. Délben abroszt terítünk, este pedig sörözőalátétekkel dolgozunk. Azok a vendégek, akik nap­közben kívánnak sörözni, nem fogják zavarni az étkezőket, mivel elszeparáljuk őket. — Mivel tudják elérni, hogy ne váljék kocsmává a söröző? — Egyszerűen az árakkal. Itt nem 15, hanem 25—30 fo­rintba kerül majd egy korsó sör. Reméljük, hogy a har­madosztályú kocsmákból 10 órakor érkező személyeket a magasabb árak elriasztják. — Optimisták? — Természetesen. Azért vá­gunk bele. Sok ember hiá­nyolja a jó csapolt sört. Sze­retnénk a kedvükben járni. Fehér Ferenc Megkérdeztük Kapható-e térkép? Ha nem is vagyunk kifeje­zetten turisztikái központ, azért városunkat naponta sok idegen keresi föl, hiszen Ceg­lédnek van néhány neveze­tessége, amit érdemes meg­nézni. A közeli Nagykőrösről, Kecs­kemétről és a két város kör­zetéből vagy akár a két szom­szédos megyéből is sokan át­járnak Ceglédre nézelődni, szórakozni, rokonokat látogat­ni, strandolni. Máskor ügyes­bajos dolgaikat intézik az em­berek, különböző hirdetések feladóit keresik. Ilyenkor az idegennek bizony jól jönne egy részletes várostérkép. Telefonon érdeklődtünk (mellesleg inkognitóban) a PIK, a Dél-Pest Megyei Áfész és a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat boltjaiban, hogy kapható-e ceglédi és nagykő­rösi várostérkép. Egyébként a kérdésünkre adott válaszokon túl érdemes megfigyelni, hogy a felhívott boltokban a vonal másik vé­gén hogyan viszonyulnak az ismeretlen érdeklődőkhöz. PIK papírboltja (10-699): — Nincs se ceglédi, se nagykő­rösi várostérképünk, de tes­sék érdeklődni a Rákóczi úti könyvesboltban vagy az álész Kossuth Ferenc utcai üzle­tében. Egyébként van ceg- légi várostérképünk, csak nagyon ritkán. PIK, Szabadság, tér 1., (10- 991): — Ceglédi várostérképünk van. a szétnyithatós fajtából. De nagykőrösi sosem volt. Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, Szabadság tér 1. (11-532): — Egyik városról sincs tér­képünk, de tessék felhívni a szemben lévő papírboltot, ne­kik biztosan van. Nálunk ed­dig nem volt Dél-Pest Megyei Áfész pa­pír-, játék-, és írószerbolt­ja, Kossuth Ferenc utca 2. (11-315): — Nem tartunk várostér­képet, nem is volt eddig. Tehát csak egyetlen boltban kapható várostérkép, az is csak ceglédi. Trafikokban, könyvárus pavilonokban sze­mélyesen érdeklődtünk, de minden esetben nem volt a válasz, úgyszintén az, újság­árusoknál. Aszódi László Antal Az elmúlt héten kinyitotta kapuját a városi strand. Hét- lön mindig termálfürdő van, ekkor kizárólag a betegek és idősek vehetik igénybe a szol­gáltatásokat, 10-től 18 óráig. Kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton 10-től 19 óráig, vasárnap pedig 8-tól 18 óráig várja a víz minden kedvelőjét. A gyerekeknek és nyugdíjasoknak 15, míg a fel­nőtteknek 20 forint a belépő­jegy ára. Július 4-én reggel 6 órától indul a gyerekek és felnőttek részére az úszásoktatás. A 20 óra egységesen 600 forintba kerül. Ugyancsak ezen a na­pon — 14 órától — kezdődik az utókezelés, illetve rehabi­Ifjúkori ostobaság A napból ömlött a forró arany. B. elbüvölten bámult a stran­don egy kajakos fazont, aki imbolygó léptekkel haladt el mel­lette. Lefeküdt az egyik padra, karját a feje alá rakta, meren­gett az égre, aztán elaludt. A sráe közelebb lopakodott, s fi­gyelmesen szemlélte a pasas testén hemzsegő tetoválásokat: a címert, néhány nemzet zászlóját, karddal átdöfött szívet, a pál­mafát, az anatómiailag elfuserált, magukat különböző pózokban kellető lányokat. S a látványt ráadásként szövegek egészítették ki: Sabor, az oroszlán ... szeretlek Marilyn. B. tizenöt éves koráig várt arra, hogy neki is legyen vala­mi jópofa ábrája Megkérte a haverját — aki szintén ki volt dekorálva —, hogy hozzon már össze egy akármilyen figurát. Az persze hallani sem akart a dologról. Végül is a cimbora hosszas körnvörgés után belement a dologba. Egyenletesen csa­varta fel a cérnát egy varrótűre, hogy annak csupán a hegye látszódott ki — csak ilyen mélységbe hatolhatott a bőr alá. Öt­hat perc alatt elkészült egy nő. A „kompozíció” tusba mártott tűvel kapta meg végleges formáját. A több száz szúrástól telje­sen elzsibbadt a hasfala, leküzdhetetlen álmosság jött rá, és meghunyt. A havert közben elkapta az alkotói láz. A lady mögé hegyet, vizet, hajót, napot és sirályt tetovált. B. felébredt, le­mosta a • tust a testéről, elégedetten nézegette a „nagy” művet. Az évek során újabb kreációkkal gazdagodott. Sőt, olyannyi­ra kedvet kapott, hogy maga is profi lett a tetoválás műfa­jában. Egy intézeti lánynak példáuj virágcsokrot rajzolt a keb­lére. B. bárhol megfordult, az utcán, az üzletben, az orvosnál, vo­naton, egyre kellemetlenebbül érezte magát a kíváncsiskodó pillantások kereszttüzében. A tetoválás miatt sok mindenkit el­veszített. Igaz, megpróbálta testéről eltüntetni — citrommal, sőt, sósavval — az ocsmány dekorációt, de reménytelennek tűnt a kísérlet. Há kellett jönnie, hogy sírig hordja a bélyeget, eay meggondolatlan eltévelyedés örök emlékét. Túl nagy árat fi­zetett egy ifjúkori ostobaságért. F. F. litációs foglalkozás, amelyen orvosi javaslatra vesznek részt a gerinc-, mozgássérült és egyéb megbetegedésekben szenvedők. A napközis tábor diákjai szintén július 4-én találkoz­nak először. A programjuk nagy részét az úszás és az az­zal kapcsolatos mozgások te­szik ki. Ugyanakkor a hely- történeti ismeretek és külön­böző kulturális elfoglaltságok teszik változatossá a táborban eltöltött egy hetet. A foglal­kozásokat 7-től 16 óráig főis­kolás pedagógusok irányítják. Természetesen egy tanuló akár több turnusra is jelentkezhet. Gyönyörű nyári, tengerészcsikos és sok más új modellel várom kedves vásárlóimat Ditte bébi- és gyermekbutik Cegléd, Körösi út 3. (a Kedves eszpresszóval szemben). Nyitva: 9-től 18 óráig. köszönetnyilvánítás. Hó­lás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik ismerték és szerették, felejthetetlen halottunk ID. HARMATI ERNŐ ELEMÉR 67 éves. Volán gkv. volt. Szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér, sógor, nász, szomszéd, barát, mun­katárs temetésén megjelentek, ra­vatalára koszorút, virágot helyez­tek és mélységes részvéttel osztoz­tak. Külön köszönetét mondunk kezelő orvosának az évekig tartó hűséges kezeléséért. Ceglédberceli, abonyi jó ismerősöknek, a MÁV dolgozóinak, a Volánnak és a kül­dött gyásztáviratokért. A GYÁ­SZOLD CSALÁD. KiSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlapi hétfő a betegeké Megnyílt a strand

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents