Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

1988. JŰNIUS 39., CSÜTÖRTÖK 3 MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás a 2. oldalról.) zödés meghaladta az előirány­zatot. Erős lendületet vett vi­szont, több mint 12 százalék­kal emelkedett a beruházási célú pénzköltés, és a tervek­kel ellentétben nem csökkent, hanem számottevően — reál­értékben mintegy 3 százalék­kal — nőtt a fogyasztás is. Ezért a jövedelemképződés gyors bővülése sem volt elég­séges ahhoz, hogy ellensúlyoz­za a belső felhasználás élén­külését. Az év közben hozott, főként az elosztást érintő köz­ponti kormányzati intézkedé­sek a kialakuló folyamatokat már csak részben tudták be­folyásolni. A végeredmény: a számítottnál gyorsabb jövede­lembővülés ellenére a nem ru­belelszámolású kereskedel­münkben a tervezett kiviteli többlettel szemben behozatali többlet keletkezett, a fizetési mérleg hiánya 846 millió dol­lár lett. A gyakran „költségvetés- centrikusságnak” minősített Intézkedéssorozat tehát gazda­ságpolitikai szükségszerűség volt. A költségvetési egyensúly javítása érdekében hozott In­tézkedések a támogatások mér­séklését célozták, vagy ha más út nem volt, áremelések révén szűkítették a vásárlóerőt és egyben csökkentették a költ­ségvetés hiányát. A költségvetés helyzetét alapvetően a vállalatoktól származó bevételek és kiadá­sok nagysága határozza meg. A támogatásokkal csökkentett vállalati befizetések összege az előző évekhez képest számot­tevően növekedett, mert a gyorsan bővülő vállalati jöve­delmekből — az általános osz­tozkodási szabályok alapján — a költségvetés is nagyobb ösz- szegű befizetéshez jutott. Ez főként azokra a bevételekre — fogyasztási adóra, forgalmi adóra, különbözeti termelői for­galmi adóra — igaz, amelyek alakulása közvetlen kapcso­latban van az árak változásá­val. Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk megfé­kezni a támogatások növeke­dését. A vállalatok és a szö­vetkezetek csaknem 213 mil­liárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 szá­zalékos emelkedés az előző év­hez képest. Ezenfelül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kiegészítésére ve­hettek igénybe. Bár a nyere­ség támogatástartalma vala­melyest mérséklődött, a 80 százalékot meghaladó szint igen magas. Minden ésszerű­ségnek ellentmond, hogy a vál- lalatok és szövetkezetek több mint fele kap valamilyen jog­címen nyereségnövelő támoga­tást. Az ipari termelés az év elején még viszonylag gyors ütemben bővült, majd a nö­vekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szer­kezete, egyes feldolgozóipari ágazatok termelésnövekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasz­tása a tervezett ütemhez kö­zelálló jövedelemkiáramlás Bejelentés az Országgyűlésnek Péter János, az Országgyűlés alelnöke szerdán fogadta Mo­hos Lászlót és Perlaki Tamást, a kelet—nyugati párbeszéd há­lózat kör két megbízottját, s átvette tőlük a társadalmi bé­keszolgálat bevezetéséről szó­ló, az Országgyűlésnek cím­zett közérdekű bejelentést, me­lyet 790-en írtak alá. A bejelentésben a katonai szolgálat megtagadása jogának törvénybe foglalását és az al­ternatív szolgálat (polgári épí­tőmunka, kórházi vagy tűzoltó- szolgálat stb.) bevezetését ja­vasolják. Indokként fogalmaz­ták meg, hogy sok ország ad erre törvényes lehetőséget, s ezáltal a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtaga­dók szabad emberként törvé­nyesen, társadalmi munkával helyettesíthetik a fegyveres szolgálatot. Ennek jogi feltéte­lei Magyarországon is adottak, hiszen az alkotmány éppoly határozottan írja elő a lelkiis- tnereti szabadságot, mint a hadkötelezettséget. Péter János ígéretet tett arra, hogy a köz­érdekű bejelentést továbbítja az Orszáegvűlés e kérdéssel foglalkozó bizottságaihoz. mellett csökkent. A kiskeres­kedelmi áruforgalom 6 száza­lékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalalatiak — igen gyor­san nőnek. Magyarországon a felszaba­dulás óta először idén már­ciusban bocsátottunk ki kincs­tárjegyet az állami költségve­tés rövid lejáratú hiteligényé­nek fedezetére. A március 20-án kibocsátott kincstár- jegyekből különösen szívesen vásároltak azok a magánsze­mélyek, akiknek viszonylag rövid időszakra van befekte­tésre váró pénzük. Mind az előkészítés, mind a szervezés — a kezdeti bizonytalanságok mellett is — megfelelő volt, az 5 milliárd forintos össz- állomány lakoság által meg nem vásárolt részét állami vállalatoknak értékesítették a pénzintézetek. Az év hátralé­vő részében újabb kincstár- jegy kibocsátásra is sor kerül. Kamatukat a betéti kamato­kéhoz igazítottuk. A lakosság pénzügyi kér­déseinek kapcsán szeretnék választ adni Reidl János So­mogy megyei országgyűlési képviselő írásban feltett aláb­bi kérdésére: „Szándékában áll-e a Pénzügyminisztérium­nak a napidíjak összegét a reális áru- és pénzviszonyok­nak megfelelően átalakítani, vagy ez ügyben valamilyen módosítást, korszerűsítést vég­rehajtani?’’ Az Országgyűlés elnöke a kérdést azzal a javaslattal küldte meg részemre, hogy a zárszámadási expozéban vá­laszoljak. Kötelezettségemnek tehát most teszek eleget. Az elmúlt évtizedekben többször is felvetődött a napi­díjak módosításának szüksé­gessége. Bejelenthetem, hogy a napidíjrendszer jogszabá­lyi módosításáí~az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő fe­lelősségével kormányhatározat írja elő. Jelenleg az állam- igazgatási egyeztetési munka folyamatban van, a legköze­lebbi SZOT—kormány talál­kozó napirendjén is szerepel a téma. A szanálási alap 4 milliárd forintnyi felhasználható for­rással kezdte az évet (ennyi az előző évről áthúzódó forrá­sa) ; ezt növelte a költségve­tésben 1988-ra előirányzott 1,5 milliárd forint. Az év egészét Az előtérben Grósz Károly, mögötte Kádár János valósulni látszanak. A fel­nőtt- és gyermekruházati cik­kek között kialakult arányta­lanságokkal, illetve egyes gyermekruházati cikkek ár­emelkedésével szemben meg­fogalmazott kritika, a kedve­zőtlen társadalmi fogadtatás nyomán a kormány alternatív intézkedési javaslatot dolgo­zott ki. Az egyik változat a csecsemőruházati termékek adókulcsának csökkentése, a másik változat a családi pót­lék emelése volt. A kormány az utóbbit látta célravezetőbb­nek, mivel ez a megoldás a valóban érdekelteket, a gyer­mekeket támogatja. Az adó- csökkentés azonban önmagá­ban nem garancia az ármér­séklésre. Ezért a Miniszterta­nács előírta az állami árellen­őrzés szigorítását a gyermek- ruházati cikkek indokolatlanul torz árarányainak visszaren­dezése érdekében. Erre felkér­te a társadalmi szervezeteket, a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Fogyasztók Or­szágos Tanácsát is. A javas­lattal az Országgyűlés ad hoc, illetve terv- és költségvetési bizottsága, a SZOT és más ér­dekképviseleti szervek is egyetértettek. Az általános forgalmiadó­törvény módosítása — a ta­pasztalatok további értékelé­se alapján — előreláthatóan az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül. — Az 1987. évi költségvetés végrehajtásának tapasztalatai — kiegészítve az ez évi folya­matok elemzésével — több vo­natkozásban hasznosítható ta­lényeges segítséget ad, de a törvénnyel élni is kell majd. A Nemzetközi Valuta Alap­pal és a Világbankkal kedve­ző kapcsolatai vannak az or­szágnak, belépésünk óta 3 mil­liárd dollár hitelt nyújtottak számunkra előnyös feltételek­kel, ehhez további 1 milliárd dollár kereskedelmi hitel kap­csolódik. Ezek az ENSZ-intézmények szigorú bírálók a pénzügyi egyensúly, meg a finanszíro­zott beruházások hatékonysá­ga terén. De nem ezek az in­tézmények a külgazdasági ba­jok okozói, hanem a bajból va­ló kijutás segítői, akikkel per­sze időnként vitatkozni is kell lehetőségeink megítélésében. Helytelen lenne, ha ezekkel a szervezetekkel bárki is mu­musként ijesztgetné a magyar állampolgárokat. Az Európai Közösség egysé­ges belső piacának 1992-re elő­irányzott megteremtése új sza­kaszt nyit a nyugat-európai in­tegrációs folyamatban, egyút­tal a kívülálló országok szá­mára is új helyzetet teremt. Közismert, hogy valamennyi európai szocialista országnak, köztünk hazánknak is a legje­lentősebb külföldi partnerei közé tartozik ma az Európai Közösség, az ottani változás te­hát sok mindenben érint ben­nünket. Nem lehet más vá­lasztás számunkra, mint az egységessé váló nyugat-euró­pai piachoz való széles körű Képviselők felszólalásai Fehérné Eke Katalin (Bor­sod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombi­nát csoportvezetője, a törvény- javaslat bizottsági előadója bevezetőben ismertette a parlament bizottságainak ál­láspontját a zárszámadással kapcsolatban, majd a továb­biakban a terv- és költség- vetési bizottság vitáját rész­letezte. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor ut­cai kórház-rendelőintézet fő­igazgató főorvos-helyettese ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a vitathatóan nem ter­melő szférának minősített te­rületek az elmúlt években több szempontból lépéshát­rányba kerültek. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektro­mos Művek vezérigazgatója az alapkutatások rendszeré­vel, a műszaki felsőoktatás helyzetével foglalkozott fel­szólalásában kiemelte, hogy az ipari kutatóintézetek a mai napig is magukon hord­ják az ipar korábbi szerkeze­téből fakadó sajátosságokat. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem II. Sz. Gyermekklinikájá­nak tanársegéde egyetértett azzal, hogy a két új adó beve­zetése helyes volt, de a félel­mek többségét is igazoltnak találta. Fekete János (Békés m., 11. vk), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között arról szólt, hogy 1988 több év után az első olyan esz­tendő, amikor nem lehet úgy­nevezett objektív okokra hi­vatkozni, ha nem teljesülnek a tervek. Az időjárás kedvező, a külkereskedelemben mindkét viszonylatban javulnak a cse­rearányok, az első félévben a vártnál kedvezőbben alakult a kivitel, s az ipar szerződésál­lománya is biztató. Az idén va­lamennyi, korábban rubelben felvett hitelt visszafizettünk. A dollár erősödése is kedvező számunkra. Ennek következté­ben — mivel a hitelek jelen­tős részét márkában és yen­ben vettük fel — a dollárban kifejezett adósságállományunk az idén csökken. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és mun­kaügyi főosztályvezetője szóvá tette, hogy a költségvetési be­számoló megvitatásakor a tény­leges folyamatok értékelésére csak féléves késéssel kerül sor. Dr. Király Ferenc (Szolnok, 5. vk.) tiszaföldvári körzeti or­vos elmondta, hogy a tanácsok anyagi lehetőségei közvetlenül érintik a lakosságot, és nem jelentéktelen a szerepük a köz­hangulat formálásában. Puskás Sándor (Heves m., 2. yk.), az Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. vezérigaz-, gató-helyettese elöljáróban az 1987. évi költségvetés végre­hajtásának főbb mutatóit ele­mezte, majd hangsúlyozta: a közeljövőben tervezzük az új társasági törvény, az egységes vállalkozási adó bevezetését, szükség van ár- és bérreform­ra. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az MTV szegedi stúdió­jának szerkesztő-riportere a bős—nagymarosi vízlépcső költségvetési kihatásairól be­szélt. Ezzel befejeződött az Or­szággyűlés nyári ülésszakának első munkanapja, amelyen Cservenka Ferencné, Péter Já­nos és Stadinger István fel­váltva elnökölt. Mivel az ex­pozéhoz újabb képviselők nem jelezték hozzászólási szándé­kukat, csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés vég­rehajtásával kapcsolatos ész­revételekre adott válaszával folytatja munkáját az Ország- gyűlés nyári ülésszaka. tekintve a jóváhagyott költség- vetési támogatás növelésére nem kerülhet sor. A - központi költségvetési szerveknél az 1988. évi terve­zett támogatás növelése né­hány területen elkerülhetetlen­nek tűnik. A növelést indokol­ja, hogy a bérek bruttósításá­ra jóváhagyott összeg a köz­ponti költségvetési szerveknél nem fedezi az igényeket. Ez is a költségvetési egyensúlyt ve­szélyeztető tényező. A Minisztertanács már több ízben is foglalkozott a két adó­törvénnyel kapcsolatos tapasz­talatokkal. Ennek eredménye­ként módosította a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szó­ló 1987. évi VI. törvény mi­nisztertanácsi végrehajtási rendelkezéseit. Az általános forgalmi adó idei bevételi előirányzatai meg­nulsággal szolgálnak a jövő­re is, hozzájárulnak felada­taink pontosabb meghatározá­sához. Azok a gazdaságpoliti­kai törekvések, amelyek mai munkánk középpontjában van­nak, nem rövid távúak, ér­vényre juttatásuk érdekében hosszabb időszakot tekintve kell cselekednünk kormányza­ti szinten is, és a gazdasági élet minden területén. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1987. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot megvitatás után fogadja el, és támogassa a kormánynak azokat a tö­rekvéseit, intézkedéseit, ame­lyek a népgazdaság 1988. évi külső és belső egyensúlyviszo­nyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják — mondotta befejezésül Villányi Miklós. NYERS REZSŐ: A törvénnyel élni is kell Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos ta­nácsadója, elöljáróban megál­lapította, hogy az 1987. évi zár­számadás adatai összhangban vannak azzal az előzetes tájé­koztatással, amit a pénzügy- miniszter tavaly decemberben adott az Országgyűlésnek. Gazdasági diplomáciával, termelési kooperációval, kö­zös vállalkozásokkal és im­portképességünk növelésével kell pótlólagos lökést adni kon­vertibilis exportunknak, hogy a jelenlegi évi 5 milliárd dol­lárról 3-4 év alatt 6 millárdra, majd 7 milliárdra emelkedjék, Különleges vizsgálatot és megoldásokat igényel a fizeté­si mérleg javításának a fel­adata, mert a mai helyzetben a kereskedelmi mérlegaktívum növelése önmagában már nem elégséges, ehhez a hitel-, a ka­mat- és a tőkemozgásoknak olyan változatát, kombináció­ját kell megtalálni, amely a hitelezőket kielégíti, számunk­ra pedig a legkedvezőbb meg­oldást jelenti. Nem a hitelek átütemezésében kell keresni a megoldást, hanem főként ab­ban, hogy a korábban beáram­lott pénztőkét utólagosan mű­ködő tőkévé alakítsuk, ezáltal technológiailag magas színvo­nalú külföldi cégeket kapcsol­junk be a gazdaságba. A ké­szülő társasági törvény ehhez Új állami tisztségviselők STRAUB F. BRÚNÓ Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke 1914. január 5-én szü­letett Nagyváradon. Felsőfokú ta­nulmányait a Szegedi Tudomány- egyetem orvostudományi karán végezte. Kutatómunkáját 1933-ban Szent-Györgyi Albert mellett kezd­te. 1937—39 között az angliai Cam- bridge-ben tanult, 1941-ben magán­tanár lett, 1945—49 között pedig a Szegedi Tudományegyetem rendes tanára volt. 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. 1970-től 1978-ig a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szegedi biológiai központjának főigazgatója volt. 1970 és 1978 között az Országos Atomenergia Bizottság elnökhe­lyettesi tisztségét is ellátta. Nyug­állományba vonulásáig a Szegedi Biológiai Központ enzimológiai in­tézetének igazgatója volt. 1946-ban lett a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező, 1949-ben pedig rendes tagja. 1985-ben az MTA alelnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés településfejleszté­si és környezetvédelmi bizottságá­nak megalakulása óta elnöke volt. Kiváló tudományos tevékenysé­géért kétszer kapott Kossuth-díjat. SARLÓS ISTVÁN Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke 1921. október 30- án született Budapesten. Tanulmá­nyait az Eötvös Loránd tudomány- egyetem bölcsészkarán végezte. Eredeti foglalkozása tanár. 1939- től tagja a pártnak. A felszabadulás után a pártban és különböző tömegszervezetekben töltött be tisztségeket, 1959-től az MSZMP VI. Kerületi Bizottságá­nak első titkára, 1963 és 1970 kö­zött a Fővárosi Tanács elnöke volt. 1970—1974 között a Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1974-t.ől 1982-ig a Hazafias Népfront OT főtitkára, 1982 júniusa és 1984 decembere között pedig a Minisz­tertanács elnökhelyettese volt. Ezt követően az Országgyűlés elnöki tisztét töltötte be. 1966-tól az MSZMP Központi Bi­zottságának, 1975 és 1987 között a Politikai Bizottságnak a tagja. 1963 óta országgyűlési képviselő. STADINGER ISTVÁN Stadinger István, az Országgyű­lés elnöke 1927-ben született Keszt­helyen. Eredeti foglalkozása repü­lőgép-szerelő, s 1945-ig szakmájá­ban dolgozott. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után pártmun­kás lett, 1951-től pedig különféle gazdasági beosztásokban dolgo­zott. Több gyár igazgatója volt, majd 1962-ben a Fővárosi Gázművek ve­zérigazgatója lett. 1978 óta a Fővá­rosi Tanács elnökhelyetteseként, 1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyetteseként te­vékenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985 között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára, 1985- től az Országgyűlés építési és köz­lekedési bizottságának elnöke volt. HORVÁTH LAJOS Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke 1926. november 6-án szü­letett Pécsett. Érettségi után, 1946- tól tímártanuló volt a Pécsi Bőr­gyárban. Később elvégezte a köz­gazdaságtudományi egyetemet. 1947 óta a párt tagja. 1951—1956 között a Baranya Me­gyei Tanácsnál tervelőadó, 1955- től tervosztályvezető, majd 1960- tól a tanács elnökhelyettese volt. 1966—1971 között a Pécsi Városi Tanács elnökeként dolgozott. 1971- től a Baranya Megyei Tanács el­nöke. 1975 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára volt 1975-től. POZSGAY IMRE Pozsgay Imre államminiszter 1933. november 26-án született Kó- nyiban, A Lenin Intézetben törté­nelem és marxizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátu­sa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság marxizmus—leninizmus es­ti egyetemének Igazgatója, 1965- ben a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, később titkára volt. Rövid ideig az MSZMP KB al- osztályvczetőjeként, majd a Tár­sadalmi Szemle szerkesztőbizottsá­gának helyettes vezetőjeként te­vékenykedett. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. 1982 óta a Hazafias Népfront OT főtitkára. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1980-tól tagja. Az MSZMP or­szágos értekezletén a KB a Poli­tikai Bizottság tagjává választotta. CZIBERE TIBOR Czibere Tibor művelődési minisz­ter 1930. október 16-án született Tapolcán. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett. 1956-tól a Ganz-MAVAG mérnö­ke volt. 1963-tól a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen tanít; 1968—1974 között a gépészmérnöki kar dékánja, 1978 és 1986 között az egjretem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadé­miának 1976-tól levelező, 1985-től rendes tagja. 1983—1985 között or­szággyűlési képviselő volt, jelen­leg pótképviselő. 1985-től a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke, a HNF Borsod Me­gyei Bizottságának elnöke. 1962-ben Kossuth-díjat kapott. ” KULCSÁR KÁLMÁN Kulcsár Kálmán Igazságügymi­niszter 1928. június 27-én született Erdőtelken. Egerben és az ELTE jogtudományi karán tanult. 1950— 1957 között az igazságügyi szerve­zetben tevékenykedett. 1957—1969 között az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen, illetve a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, 1969 és 1983 között a Magyar Tudo­mányos Akadémia szociológiai ku­tatóintézete igazgatója volt. 1973-tól az MTA levelező, 1982- töl rendes tagja, 1983-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. Az ELTE egyetemi tanára 8 a Magyar Szociológiai Társaság el­nökeként is tevékenykedik. 1985-ben Állami Díjat kapott. alkalmazkodás. Az erre vonat­kozó kereskedelempolitikát és a taktikai magatartást a KGST- közösség részérói is kidolgo- zandónak tartjuk, az önálló magyar kezdeményezésekei pedig intenzíven folytatni kell. Ajánlatos, hogy a kormányzat kereskedelempolitikájában a KGST-kapcsolatokkal közel ■ azonos fontosságú probléma­ként rangsorolja az egységes- i sé váló nyugat-európai piac ; kínálta lehetőségek minél jobb kihasználását Magyarország C7ámára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents