Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
6 WSfr < UF.i, YE! 1988. JÜNIUS 29.; SZERDA — Jogi tanácsok Bfi követelheti vissza az ajándékot t Egyetemleges kötelezettség • Takarékbetét védelme • Ifié a talált holmi? ® Mi terheli a haszonélvezőt? 0 G. V. péccll olvasónk édesapja személygépkocsit ajándékozott egy távoli rokonának. Olvasónk most édesapja halála után ezt szerelné visszakövetelni, arra hivatkozással, hogy a megajándékozott méltatlanná vált arra. Az ajándékozás olyan ingyenes juttatás, melyet az ajándékozó saját vagyona terhére nyújt más számára. A visszakövetelése is elsősorban az ingyenes vagyoni előnyt nyújtó személy joga. Természetesen ezzel sem élhet korlátlanul az ajándékozó, hiszen ha minden indok nélkül bármikor visszakövetelhetné a már odaadott javakat, bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülne a megajándékozott személy., Visszakövetelhető az ajándék, ha a megajándékozónak létfenntartása érdekében van szüksége erre, s az ajándék még megvan, s visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. Visz- szakövetelhető az ajándék vagy az annak helyébe lépett érték akkor is, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy annak közeli hozzátartozója ellen. Gyakran előfordul, hogy az ajándékot valami cél vagy feltevés jövőbeni megvalósítása érdekében adják (például fiatal házasoknak építési telek ajándékozása későbbi családi ház építéséhez stb.j. Amennyiben ez a cél vagy feltevés meghiúsul (pl. a fiatalok az építkezés megkezdése előtt elválnak), az erre szánt ajándék visszakövetelhető, ha e cél nélkül az ajándékozásra egyébként nem került volna 6or. Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetésének időpontjában már nincs meg, ha az ajándékozó a sérelmet meg- bocsájtotta, vagy ha az ajándék a szokásos mértéket nem haladja meg. Az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az örökhagyó által valakinek nyújtott ajándékot, illetőleg az annak helyébe lepett értéket. Az ajándékozó által megindított perben azonban az örökös a perbeni jogutódlás általános szabályai szerint beléphet s azt folytathatja. Az ajándékozó örököse saját nevében kivételesen akkor követelheti vissza az ajándékot, illetve az annak helyébe lépett értéket, ha azt valami cél vagy feltevés megvalósulása esetére kapta az ajándékozó és ez a feltevés az örökös javára is szólt. Olvasónk tehát csak akkor követelheti vissza az ajándékot, ha édesapja ennek érdekében már előzőleg pert indított. • Betöréses lopásért barátjával együtt elítélték a magát megnevezni nem kívánó olvasónkat. A büntetés kiszabása mellett az okozott kár megtérítésére kötelezték őket. A szabadságvesztés letöltése után olvasónk elhelyezkedett, s most a teljes kárösszeget tőle vonja a végrehajtó, mivel tettestársának négy gyermek után kell tartásdijat fizetni. Jo- gos-e az eljárás? — kérdezi. Akik közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges lesz. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult bármelyik kötelezettől a teljes összeget kérheti. Az egyetemlegesség azért került a törvény szabásai közé, mert a jog a kárt szenvedett mellé állva, annak nyújt segítséget, aki az esemény bekövetkezésében vétlen. Az egyetemleges kötelezettség akkor jelent problémát a károkozók számára, ha valamelyikük fizetésképtelen, mert ilyen esetben a teljes kár megtérítésére kötelezik a fizetőképes személyt. A kárt okozók tehát a károsulttal szemben a teljes ösz- szegért felelősséggel tartoznak, míg egymás közötti viszonyukban felelősségük a felróhatóság arányában oszlik meg, tehát mindenki olyan mértékben felelős a kárért, amennyiben annak bekövetkeztében közrejátszott. Ha a közrehatás aránya nem állapítható meg, a felek a kárért egyenlő arányban tartoznak helytállni. Az egyetemlegesség kimondását a bíróság mellőzheti, és a károkozókat a közrehatásuk arányában is elmarasztalhatja, ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy ha a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, illetve az igény, érvényesítésében menthető ok nélkül késlekednek. Aki az egyetemleges felelősség alapján a teljes kárt megtérítette, polgári peres úton érvényesítheti követelését károkozó társával szemben. • D. S.-né édesanyja elhunyt. Vagyonának jelentős részét takarékbetétben tártbt- ta, mely azonban a hagyatékban nem szerepelt. Olvasónknak most tudomására jutott, hogy mostohaapja édesanyja halála után a betétet kiváltotta és azt saját céljaira fordította. Szerkesztőségünktől azt kérdezi, hogy milyen módon kaphatna információt az OTP-töl a takarékkönyvek felől. A takarékbetét összegének növeléséhez fűződő társadalmi érdekből a betéteseket különleges jogok illetik meg. Ilyen például, hogy a takarékbetétek visszafizetéséért az állam szavatol és a betétekre, valamint kamatjukra vonatkozó követelések nem évülnek el. További kedvezmény, hogy a betétek titkosak. Az ezekre vonatkozó adatokat hivatali titokként kell kezelni. A betétesek vagy törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül a takarékbetétes nevéről és a betét összegéről — a vagyonelkobzást kimondó vagy az állammal szemben kártérítési kötelezettséget megállapító jogerős bíró ítélet esetét kivéve — felvilágosítást adni nem szabad. A felvilágosítási tilalom olyan szigorú, hogy azt még a bíróság sem oldhatja fel. Nem eléggé köztudott az a jogszabályi rendelkezés sem, hogy a nagykorú személy a takarékbetét elhelyezésekor akként rendelkezhet, hogy elhalálozás esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Ilyen rendelkezés esetén a takarékbetét nem tartozik a hagyatékhoz, és a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. • Három hónapja egy távolsági buszon fényképezőgépet találtam, melyet a végállomáson leadtam. Többször érdeklődtem, hogy a tulajdonos jelentkezett-e, amikor megtudtam. hogy nem, kértem, hogy a gépet adják vissza nekem. Legnagyobb meglepetésemre kérésemet elutasították. Hová fordulhatok panasszal? — kérdezi Sz. G.-né pátyi lakos. Amikor valaki másnak a tulajdonát képező dolgot talál, azt nem tekintheti sajátjának, hanem mindent meg kell tennie, hogy a tulajdonos értéktárgyát visszakaphassa. Amennyiben a találó a dolog tulajdonosát a tárgy alapján felismeri, köteles azt nyolc napon belül az elvesztőnek átadni. Ha a tulajdonos ismeretlen, a talált tárgyat a tanácsnak kell leadni. Abban az esetben, ha a találó a fent felsoroltakat megtette, és a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dologért a tulajdonos egy évig nem jelentkezik, a becsületes megtaláló — ha kéri — lesz az új gazda. Olvasónknak jogosan utasították el igényét. A találó nem szerez tulajdonjogot, ha a dolgot a közösség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési vállalat szállítóeszközein találta. Ilyen esetben azonban méltányos összegű találói díjra tarthat igényt, melynek értékét vita esetén a bíróság állapítja meg. • Édesapám 15 éves fiamnak családi házat akar vásárolni, amelyre haszonélvezetet kíván íratni. Az ajándékot elfogadom a nevében, de szeretném tudni, hogy ilyen esetben kit terhelnek a költségek. A haszonélvező a jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Mindez azt jelenti, hogy viseli a dolgok fenntartásával és használatával járó terheket. A haszon- élvező jogosult azokra a változtatásokra, amelyek az okszerű gazdálkodással összhangban vannak és növelik a dolog értékét. Tiltott viszont a tulajdonos érdekeit sértő olyan átalakítás vagy változtatás, amely csökkenti a dolog értékét vagy használhatóságát, vagy a fokozott igénybevétel folytán az elhasználódását meggyorsítja. A rendes fenntartási költségek szintén a haszonélvező pénztárcáját terhelik. Ilyennek minősül épületek esetén a tetőn felmerülő hibák kijavítása, a vakolat pótlása, a lakás falainak festése, nyílászárók mázolása, a épületgépészeti berendezések, felszerelések javítása. A rendkívüli juttatások és helyreállítások, mint pl. a teljes felújítás, szerkezeti elemek cseréje viszont a tulajdonost terheli. A haszonélvező köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is. Ilyenek lehetnek pl. az adó, a településfejlesztési hozzájárulás. Mindezek ismeretében olvasónk mérlegelje, hogy az előnyök és a hátrányok menynyiben állnak arányban egymással. Dr. Sinka Imre Csodálta a nála jóval idősebb főnökének kitartását, csak attól tartott, hogy be ne következzék az a pillanat, amikor kénytelen lesz kijelenteni neki: „sajnos, főnök, egyelőre megálltam...” Hat óra 15 perckor azonban már eluralkodott rajta a fáradtság. Megállt. — Azt hiszem — mondta —, jó lenne pár órát pihenni. — Én is úgy érzem — mondta a főnök —. de mi lesz Pa- lágyival? — Öt lefektetjük a fogdában. — Helyes. Rövidesen itt lesz Németh, ö majd segít ebben. Amint Németh feltűnt, már mentek is. Az őrizetbe vett Palágyival együtt négyen ültek be a kocsiba. — Először engem vigyetek haza! — mondta a főnök, öt letették a lakása előtt, utána pedig Palágyit helyezték el a rendőrség fogdájában. Az ide- oda kocsikázásban Magos úgy érezte, teljesen Ifipihente magát és egy gyors, kutyafuttában végzett mosdás után már indult is Némethiéi Varga Katalin lakására, a Mohai útra. Németh nagyszerű partnernek bizonyult, mert nem kérdezett semmit, így nem zavarta Magost, aki az ismert körülmények alapján mérlegelni kezdte magában a gyilkosság lefolyását és megpróbálta az okozati összefüggéseket kikombinálni. Persze, Németh hallgatása is ugyanezt célozta, hiszen, ő mire az üzemben Magos szobájába benyitott, már a legapróbb részletekig értesült a történtekről Az igazságszolgáltatás tekintélye Bíróság előtt állt a bíróverő A bíróságok és az ügyészségek helyzetéről tárgyalt múlt héten az Országgyűlés jogi bizottsága, s ekkor főként az igazságszolgáltatás sanyarú állapotáról mondták el véleményüket a képviselők. Mint a hozzászólásokban elhangzott, a rossz anyagi, tárgyi feltételek között igen nehéz megőrizni az igazságszolgáltatás tekintélyét. A vádlott lányos képű, pely- hedző szakállú fiatal férfi: Koncz Gábor burkoló szakmunkás. Havi átlagkeresete hatezer forint, amiből feleségéről és három gyermekéről (kettő az asszony első házasságából) kell, kellene gondoskodnia. A vád: hivatalos személy elleni erőszak, köny- nyű testi sértés és magánlaksértés bűntette. Bosszút állni Koncz Gábor előzetes letartóztatásban van, megbilincselve kísérte egy rendőr a tárgyalásra. Kecskeméti lakos, bűntettét is ott követte el, de mivel a sértett a helyi bírói testület egyik tagja, összeférhetetlenség miatt a nagykőrösi, majd a Pest Megyei Bíróság tárgyalta az ügyét. A történet azzal kezdődik: a fiatal férfit garázdaság miatt vonta felelősségre a Bács-Kis- kun Megyei Bíróság, amikor kiderült, hogy régebbről ismeri a tanács egyik szavazó bíráját. Egy háztömbben laktak, és az illető többször megfordult édesanyjának a lakásán; Amikor a tárgyaláson ez napvilágra került, új összetételű tanács , elé utalták az ügyet, mely ismét lefolytatta az eljárást. Koncz Gábort garázdaságért hét hónap — kétéves próbaidőre felfüggesztett — börtönbüntetésre ítélték, valamint pártfogó felügyelet alá helyezték. Ekkor elhatározta, hogy elégtételt szerez magának, és bosszút áll az ismerősén. Múlt év június 9-éri, amikor már sokat ivott, napközben többször is elment a bíró lakására, ahol azonban csak a takarítónőt találta otthon. A szomszédok jelezték, hogy nem éppen jó modorú látogató járt ott napközben, amit a hazatérő be is jelentett a rendőrségen, de a továbbiakat így sem sikerült megelőzni. A részeg ember csöngetett, majd amikor nem nyitottak neki ajtót, betörte a bejárati ajtó üvegablakát, és a kulcsot elfordítva bejutott a lakásba. S amikor a másik férfi a zajra kisietett, támadója arcon ütötte. Koncz Gábor a továbbiakról ezt vallotta: — Ekkor elesett, két-három métert csúszott előre, és az üvegszilánkokban megsértette a karját. Én egyébként csak meg akartam kérdezni, hogy miért haragszik rám annyira, de 6 éles fejhangon vont felelősségre... A vádlott nem érezte bűnösnek magát, és mint a vallomásából kiderült, még ő sérelmezte, hogy miután az ablakot betörve behatolt, nem fogadták elég kedvesen. A vádlott logikája A vádlott nem iskolázatlan ember, jó szakmája van. Mint a tárgyaláson elhangzott, arra készült, hogy külföldön vállaljon munkát, s ebben a feltételes szabadságvesztés büntetés megakadályozta. És ki hibás abban, hogy ez törKihalászott titkok Már az NSZK-ban is meglehetősen nagy méreteket öltött a számítógépes bűnözés. Az egyik legújabb eset: egy országos kereskedelmi hálózat alkalmazottja nem az árukat szállító cég számlájára, hanem sajátjára utaltatott át 36 millió nyugatnémet márkát. Ezt azért tehette meg, mert csak neki és a bűntársának volt kulcsa a számlakiegyenlítést is lebonyolító számítógéprendszerhez. Mire a sikkasztás kiderült, a fő bűnös már külföldön bujkált. A cég detektív- jeinek csak csellel sikerült a nyomára jutniuk, és a pénz egy részét visszaszerezniük. tént? A vádlott logikája szerint mindenki inkább, mint ő, aki törvénybe ütköző dolgot követett el. Egy év tíz hónap A Nagykőrösi Bíróság Koncz Gábort hivatalos személy elleni erőszak, könnyű testi sértés és magánlaksértés bűntettéért egy év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta, továbbá elrendelte a felfüggesztett hét hónapos szabadságvesztés büntetés letöltését is. A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe a cselekedet társadalmi veszélyességét, valamint a próbaidő alatti elkövetést. Enyhítő körülménynek számított, hogy a vádlottnak három gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Az ítélet jogerős. Gál Judit Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Már arra is nemegyszer volt példa, hogy illetéktelenek valamely vállalat számítógép- rendszeréből fontos üzleti titkokat „halásztak ki”, s vagy eladták a versenytársaknak, vagy visszavásároltatták őket a kárvallott céggel. A nyugatnémet ügyészségeken és bíróságokon olyan — számítógépes szakemberekkel megerősített — osztályokat szerveztek, amelyeknek az a fő feladatuk, hogy ilyen ügyekben eljárjanak, a kormány pedig erélyesen súlyosbítani kívánja a gazdasági bűntettek elkövetőinek -büntetését. Mag Bertalan igy éjszaka törfénefo (7.) Magos Palágyit felbújtónak, esetleg tettestársnak képzelte el, de semmiképpen sem hitte, hogy ő a gyilkos. Az is felötlött benne, hogy túlzottan nagy szerepet tulajdonít neki, holott csak a korai érkezése, a portás vallomása voltak azok a momentumok, amelyek gyanúba hozták. Megérkeztek. A bejárati ajtónál megnyomták a csengőt. — Tessék, kit keresnek? — nyitott ajtót egy rendkívül csinos, fiatal nő. — A rendőrség bűnügyi részlegétől vagyunk — szólt Magos, majd bemutatta kollégáját és megmutatták igazolványaikat. — Nagyon sajnálom, kedves uraim, de most nem tudok önökkel beszélni — mondta önfeledt csacsogással —, mert amint látják, már kabát van rajtam, sietek a munkahelyemre. — Mi is nagyon sajnáljuk, de nekünk rendkívül fontos, hogy beszéljünk önnel — lépett be az előszobába Magos, nyomában pedig Németh. — Jaj, istenem — idegeskedett a lány —, el fogok késni maguk miatt! — Nem baj, mi majd igazoljuk a rövid távolmaradását, kedves Katalin. Ugye, így hívják? — Igen, Varga Katalin a nevem. Tessék már mondani, miről jián szó? — Erről majd bent beszélünk, jobb lesz, ha a kabátját is leveszi. Vargg Katalin bevezette őket a szobába és mindhárman leültek. — Mivel nagyon siet, azonnal rátérek jövetelünk céljára — mondta Magos. — Ha gyorsan, köntörfalazás nélkül válaszol a kérdéseinkre, időben beérhet még a munkahelyére. — Mindenre válaszolok, őrnagy úr. csak kérdezzen márl — szólt sürgetően. . — Az elmúlt éjjel ki aludt itt magánál? — Palágyi Béla, a vőlegényem. Ezt én egyáltalán nem tagadom. — Tegnap reggel hány órakor ment el? — Mint mindig, reggeli után, hat óra körül. ' — Mielőtt elment itthonról, mit reggeliztek? — Teát és pirítás kenyeret, azt mindketten nagyon szeretjük. De miért tetszik ezt kérdezni? Jaj istenem, igaz az este nem jött haza. csak nem történt vele valami? — Az a kérdés, hogy maga mit tart valaminek, kedves Katalin? — Baleset! Azt, hogy megsérült az üzemben, és esetleg kórházba került. — Megnyugtathatom, Palágyi úr egészséges. — Hát akkor hol van? Miért nem jött haza este, miért nem aludt itthon az éjjel? — Mert nálunk van. Most éppen alszik, ha tud. — Önöknél a rendőrségen? — nyílt tágra a lány szeme. — Hát mit csinált? — Emiatt vagyunk itt. A maga őszinte válaszaitól függ kettőjük további sorsa. — Az én válaszomtól, őrnagy úr? — Igen. Maga azt mondta, ugye, az előbb, hogy Palágyi reggel hat óra körül ment el. — Így van. És egész éjjel ki sem mozdult a lakásból. — Nono, kedves Katalin, most nem mondott igazat — feddte meg az ujjával Magos. — De kérem, én még soha az életemben nem hazudtam. — Az lehet, de most kivételesen szakított a szokásával — csóválta meg a fejét Magos. — Egyébként nem értem, hogy miért kényszeríti a szerelem hazugságra az embert. Üjra kérdezem, ezek után még mindig kitart állítása mellett? — Igen, őrnagy úr. Miért tetszik azt hinni, hogy nem a valóságot mondom? — Mert biztosra veszem, hogy vőlegénye, Palágyi, arra vette rá magát, hogy tagadja le a valóságot és csakis azt a hazugságot mondja, amit ő meghatározott, és ettől maga el ne térjen. Pedig, kedves Katalin, kár őt ennyire védenie, hiszen ö soha nem vette volna el magát, azon egyszerű oknál fogva, hogy felesége és két gyereke van. — Nem, ezt nem hiszem el, őrnagy úr! Ez nem lehet. Nekem ezt ö soha nem mondta. Én bízom benne és mindig is bízni fogok, mert szeretem. ö az én első szerelmem. Én nem bírom elhinni, hogy felesége és két gyereke van. — Na jó. Ha nem hiszi, akkor most kocsiba ülünk, velünk jön Erzsébetre, hogy meggyőződjön saját szemével az igazságról. (Folytatjuk) Számítógépes bűnözés
