Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
1988. JÚNIUS 29.. SZERDA' 3 Sötét kamra után jobban tojik a iúd Ha megtépik, még gazdaságosabb A híddal kapcsolatban számos szólásmondás terjedt el. Több országban a népi hagyományok gazdag tárházából sem hiányoznak ezekkel a háziállatokkal kapcsolatos mendemondák, színes furcsaságok. Vidéken a falvakban házőrzőként sem vallottak a libákkal szégyent tartóik. Ha tolvaj settenkedett az ól körül, fcllármáz- ták nemcsak a baromfiudvart, de a gazda nyugodt álmát is. (A monda szerint az ókori Rómát is ludak mentették meg az ellenségtől.) A liba mája, húsa, tolla a tőkés piacon változatlanul keresett és kedvelt. A népgazdaság számára a különösen fontos élelmiszeripari exporttermékek között tartják számon. Régóta foglalkoztatja a kutatókat, a lúd tenyésztéssel foglalkozó szakembereket, hogy a két ismertebb lúdfajta, a landesi és a rajnai milyen szapo- raságra képes. Hazánkban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Ba- batpusztán levő lúdtenyészté- si kutatóállomásán folytatnak a témával kapcsolatban igen eredményes munkát. Ott mintegy ötezer darabos törzsállományt alakítottak ki. Ezekkel az állatokkal az utóbbi, csaknem két évben különösen érdekes kísérleteket folytattak. Szó szerint megbolygatta a lúdtelep nyugalmát egy vietnámi szakember, dr. Nguyen Dang Vang agrármérnök, aki a napokban védte meg A Vietnamba importált rajnai fajtájú ludak szaporodásának vizsgálata című kandidátusi értekezését Gödöllőn, az egyetemen. Esetében tízéves szorgalmas és kitartóan következetes kutatómunka vezetett el ehhez a magas tudományos fokozathoz. Közvetlenül a sikeres értekezés után beszélgettünk dr. Nguyen Dang Vanggal. — Miért éppen a rajnai ludat választotta kísérletéhez? — Ennek a fajtának vannak talán a legelőnyösebb genetikai adottságai. No és ezzel a lúdfajtával gödöllői egyetemista koromban is sokat foglalkozhattam. Az általam végzett szelekció célja az volt, hogy a Magyarországról Vietnamba importált ludak tojástermelését tovább javítsam. A szaporaság növelésére a tojás kitapintáson nyugvó válogatását alkalmaztam. A tojást tapogatja — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Rendkívül aprólékos, nagy türelmet igénylő munka ez. Ha a Iádban a tojás tapintható, akkor áthelyezzük a tojóhelyre. A madár szárnyán található egy számjelzés. Ezt a számot minden alkalommal rávezetjük a tojásra is. Mivel tudjuk, hogy melyik gúnárral él együtt a tojó, így nyomon követhető és biztosítható, hogy ivarérett és egészséges, meghatározható szülőktől származó utódokhoz jussunk. Három és öt év közötti munka után el lehet érni a remélt törzstenyészet kialakítását. Az importált állomány a Hanoiban levő törzstelepen meggyőzően mutatta a tojástermelés növekedését is. A szelekció következtében a hozam az 1977. évi 31,6 darab tojásról 60,4 darab tojásra növekedett 1985-ben. Ugyanakkor a magyarországi exportállományban a termelés gyakorlatilag azonos szinten maradt. Ismert szülőktől — Milyen tényezők hatnak a iúd tojókedvére? — Nagy jelentősége van a hőmérsékletnek és a fénynek. Hazámban a hőmérsékletnek, a levegő páratartalmának, míg a mérsékelt égövi országokban, így Magyarországon a fénynek van ingerlő szerepe. Vietnamban a lúdállományok termeléskezdésének optimális hónapja az október. Azok a tojók, amelyek novemberben és decemberben adják az első tojást, messze lemaradnak az októberben indulóktól. Itt- tartózkodásom idején Egerszó- láton és Babatpusztán sikeres kísérleteket folytattam az egyetem szakembereivel az úgynevezett sötét kamrás módszerrel. — Ezen mit kell érteni? — Magyarországon a tenyésztőknél a tojási szezon általában kilencven napig tart, szeptembertől december végéig. Ennek eredménye átlagosan 26—29 tojás. Az általam kidolgozott módszer alapján a ludakat július végétől szeptemberig sötét kamrában tartják, illetve etetik. Aztán a kiengedésüket követő 20. napon, napi 14 órás világítás mellett megkezdik a tojástermelést. Egyébként az említett időpont 12 órára is szűkíthető. Ezzel energiatakarékossá és egyben gazdaságosabbá is válik a művelet. Lényegében elérhető, hogy a nyolc hónap alatt akár nyolcvan darab tojást is termeljen egy lúd. És mivel egészséges a tojóállomány, így nem nehéz levonni a következtetést, hogy a lúd szaporaságának milyen nép- gazdasági jelentősége van. — ön foglalkozott a tolltépés és a tojástermelés kapcsolatával is. — Vietnamban teljesen ismeretlen volt a ludak tolltépése. Az én vizsgálatom volt az első, amely tudományos igénynyel mérte fel, hogy a trópusi körülmények között felnevelt ludak esetében milyen tolltermelésre számíthatunk. A Magyarországon tapasztaltakkal azonosan, a megtépett ludak több tojást termeltek és tojásaik termékenysége is jobb volt, mint a nem tépett ludaké. A különbség az egyszer tépettek javára 5,1, míg a kétszer tépettekére 12,5 darab tojás. És ami számomra is nagy meglepetés volt, hogy a kétszer tépett gúnárok és tojók esetében a termékenység 72,1 százalék volt, a nem tépettek 66,2 százalékos termékenységével szemben. Nagy elismeréssel szóltak dr. Nguyen Dang Vang tudományos kutató munkájáról, a neves hazai szakemberek is. Bögre János egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének vezetője, több, mint másfél évtizede kandidátusi disszertációjában maga is a lúdtenyésztéssel kapcsolatos eredményeiről adhatott számot: — Amit dr. Nguyen Dang Vang elért, az nemzetközi mércével szemlélve is szenzációs! Külön is figyelemre méltó módszerének gazdasági jelentősége. A tőkés exportra kerülő libánál a legnagyobb hasznot a tollazata jelenti. A bevétel 25—25 százalékát pedig a mája és a húsa adja. Előnyös szerződések Tóth Sándor kandidátus, egykori tanára már hallgató korában nagy jövőt jósolt a vietnami fiatalembernek: — Doktori disszertációját a libamáj ultrahangos vizsgálatával kapcsolatban védte meg. Rájött arra, hogy csak akkor érdemes a libát tovább tartani, ha a mája még nem érte el a szükséges nagyságot. Ha pedig elérte, akkor haladéktalanul fel kell dolgozni, hiszen hizlalása már felesleges. Csak a takarmányból fogyna több. Héjjá Sándor, és Molnár József kandidátusok, mint dr. Nguyen opponensei méltatták az elért tudományos sikert. — A lúd gazdaságos tartása és szaporítása e kutatómunka eredményeként mindenütt a világon megvalósítható, Szibériától a trópusi vidékekig. Különösen az olyan országokban, ahol a lakosság élelmezési gondokkal küzd, érdemes beruházni a rajnai, vagy a landesi fajtára — mondja Héjjá Sándor. A vietnami kandidátus munkássága iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy több előnyös szerződést is ajánlottak számára. Lehet, hogy rövidesen ismét hazánkba jön. Addig azonban hónapok telhetnek el, hiszen otthon várja a felesége és kisfia. Gyócsi László Bíborossá avatták dr. Paskai Lászlót Ünnepség Vatikánban 11. János Pál pápa kedden a Vatikánban ünnepélyes kon- zisztórium keretében hivatalosan bíborossá avatta dr. Paskai László esztergomi érseket, Magyarország prímását, együtt huszonhárom másik egyházi személlyel. A szertartás két részletben zajlott. Először a pápa zárt ajtók mögötti konzisztóriumon mondott beszédet az újonnan kinevezett és a már tisztségben levő bíborosok előtt. Ezután következett a ceremónia második, nyilvános része, amelyen Agostino Casaroli bíboros-államtitkár bemutatta az ünnepség résztvevőinek a bí- borosi cím új tulajdonosait, majd a pápa helyezte fel a bíborosi sapkát a felavatottak fejére. Az ünnepségen a magyar kormányt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Misur György, hazánk római nagykövete képviselte. Az egyházban történelmi hagyomány, hogy az esztergomi érsek megkapja a bíborosi címet, így dr. Paskai László elődjét, az elhunyt Lékai Lászlót 1976-ban nevezték ki erre az egyházi méltóságra. Ez nemcsak az adott papi személyiség elismerését jelenti, hanem nagy jelentőségű a katolikus egyház és a magyar állam viszonyának fejlődése szempontjából is. Módosított alapszabály Közgyűlés Tegnap közgyűlést tartottak a szigetszentmiklósi Szigetfő Termelőszövetkezetnél. A mindössze tíz percig tartó eseményen elfogadták a termelő- szövetkezet alapszabályának a módosítását. Vajai Attila téeszelnök röviden ismertette a közel nyolcszáz fős tagság jelen lévő képviselői előtt az alapszabály-módosítás okát. Utalt arra a vezetőségi határozatra, amely a termelőszövetkezet gazdálkodása hatékonyságának növelése érdekében az elnökhelyettesi és a főkönyvelői munkaköröknek a feladatok egyidejű átcsoportosításával történő szétválasztására irányul. Javaslatok az ad hoc bizottság előtt Milyen lesz az új ügyrend? Ez a parlament már nem az, ami még egy esztendővel korábban is volt, lassan hozzászokhatunk ahhoz, hogy a képviselők pezsgő vita után, felelősen alkotnak véleményt, törvényeket. Világos az is, hogy a továbblépés egyik útja a jelenlegi, több kötöttséget tartalmazó ügyrend felülvizsgálata. A ma kezdődő ülésszak ismét ráirányítja a figyelmet annak a 15 tagú ad hoc bizottságnak, s az azon belül megalakult 5 tagú előkészítő bizottságnak a munkájára, amely az új ügyrend — belátható időn belüli — kidolgozására kapott megbízást. Nemrégiben elkészült az első nyers változat, amelynek megállapításairól dr. Böl- csey Györgyöt, az előkészítő bizottság tagját, s egyben a parlament jogi, igazgatási és egészségügyi bizottságának titkárát kérdeztük. — Milyen elvek alapján láttak munkához? — Bizottságunk tagjai két- két megyei képviselőcsoportot kerestek fel és kértek véleményt, én például a budapesti és a Pest megyei csoporthoz látogattam el. A képviselők minden kötöttségtől mentesen tették, teszik meg javaslataikat, hiszen célunk a megújulás. A begyűjtött észrevételeket feldolgozva alakult ki az első változat, amelyet majd vitára bocsátunk. A dolog fontosságára való tekintettel még több tárgyalási forduló kell ahhoz, hogy az elképzelések végleges formát öltsenek. Talán eretnekségnek számít, hogy pontosan én mondom: a jelenlegi ügyrend szerint is dolgozhatnánk sokkal jobban, pontosabban, hatékonyabban. Ettől függetlenül kétségtelen az: olyan helyzetbe kell hozni a törvényhozást, amely megteremti a követelményeknek megfelelő politizálás feltételeit. Széles alapokról indulva hajtjuk végre a korszerűsítést, amely — szándékunk szerint — hosszú távra szól majd. — Nem úgy, mint az 1986-os ügyrendmódosítás, ami inkább visszalépésnek számít, hiszen a képviselőt afelé tereli, hogy inkább a kérdés és ne az interpelláció jogával éljen. A kérdésre adott választ nem követheti vita, azaz nem a parlamenté az utolsó szó ... — Ha reálisan szembenézünk a tényekkel, akkor azt a következtetést lehet levonni, hogy a parlament szerepének változását — ami része a politikai intézményrendszer reformjának — lassítani ugyan Alsénémediben már aratnak je egy 1300 negyszogoles lomon vágja a takarmánygabonát. Jobb oldali képünkön: Somogyi Kálmán termése már a padláson van, most fiával a bálázott szalmát hordja haza. lehet, de visszafordítani nem. Ilyen lassítási kísérlet volt az 1988-os ügyrendmódosítás, amely miatt személy szerint is sok kritikát kaptak a képviselőtársaktól. Azt világosan látni kell, hogy az Országgyűlés tevékenysége szorosan kapcsolódik a kormány munkájához. Másként fogalmazva: akivel dolgozunk, annak az egyetértését is meg kell nyernünk. Most azt tapasztaljuk, hogy megvan a készség a partneri viszony kialakításához. Ezért azt javasoljuk, hoj^y maradjon meg a kérdés és az interpelláció intézménye, de a képviselő maga döntse el, hogy melyikkel kíván élni. — Az új ügyrend kialakításával foglalkozó Pest megyei képviselőcsoport-ülésen szinte valamennyi hozzászóló azt kívánta, hogy a törvényalkotás kizárólag a parlament dolga legyen, ami szükségképpen együtt jár az Elnöki Tanács jogkörének további szűkülésével. Általánosnak mondható ez az igény? — Igen, ez mindenütt megfogalmazódott. A képviselők úgy tartják, hogy csak akkor tudnak felelősen dolgozni, ha munkájukat semmi sem gátolja. A törvényerejű rendeleteket éri a legtöbb kritika, mert nehezen fogadható el, hogy az ország egészét érintő kérdésekben egy szűk körű testület döntsön. Ez nem a bizalmatlanság jele, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a törvény- alkotás a parlament dolga, az Elnöki Tanács pedig lássa el a kollektív államfői tevékenységet. A képviselők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy ez a kollektív testület egy idő után megszűnik, jogait a köz- társasági elnök egy személyben gyakorolja. Ezzel függ ösz- sze az a javaslat is, hogy választás útján meg kell alakítani a parlament elnökségét, amely előkészítené és összehívná az ülésszakokat. Méghozzá nem az évszakokhoz kötve, hanem akkor, amikor szükség van rá. El kell fogadni és közzé kell tenni egy törvényalkotási programot, hogy a képviselők időben felkészülhessenek. Igény van árra is, hogy minden képviselő tagja legyen valamelyik bizottságnak, s a bizottságok — ha szükséges — több fordulóban tárgyaljanak egy-egy fontos témát. Meg kell szüntetni az előterjesztések, a segédanyagok java részének a titkosságát is, hiszen a képviselő anélkül nem érvényesítheti a választók érdekeit, hogy ne kérné ki a véleményüket. Lehetőséget kérnek szakértők bevonására és arra. hogy a Parlament épületében bocsássanak rendelkezésükre szobákat, gépíróval, telefonnal és egyéb technikai eszközökkel. — Ha az Országgyűlés a jelenleginél többször ülésezik, ha a bizottsági munka több időt kíván, akkor hogyan alakulhat a képviselők státusa? — Ezzel kapcsolatban többféle vélemény ütközik. Én azokkal értek egyet, akik a jelenlegi rendszer fenntartása mellett voksolnak. Ugyanis az tudja legjobban képviselni a körzete érdekeit, ahhoz jut el a legtöbb információ, aki helyben él, dolgozik, tehát nem függetlenített a státusa. A megnövekedett feladatokhoz azonban biztosítani kell a megfelelő időt, például fizetett távoliét formájában. Elképzelhető, hogy egy önálló költségvetéssel rendelkező parlament folyósítaná a kieső munkaidőre eső bért. Van olyan vélemény is, hogy a képviselő független státust kapjon, fizetését a parlamenttől kapja. Ennek hátránya szerintem, hogy a képviselő kiszakad megszokott környezetéből, ahogy már mondtam, el van zárva a mindennapi információktól és gondot okozhat a visszailleszkedése akkor, ha öt vagy tíz év múlva esetleg nem válaszják újjá. Akadnak, akik egy vegyes megoldást szorgalmaznak. Az egységes álláspont kialakításához további konzultációk szükségesek. — Sokakat érdeklő kérdések: lesz-e a Parlamentben elektronikus szavazás, lesz-e bizalmatlansági indítvány? — Megbízható, ellenőrizhető szavazatszámlálásra van szükség, ez lehet elektronikus, vagy más rendszerű. Egy a lényeg: óvja a parlamenti munka méltóságát, zárja ki a formai hibákat. Ami a bizalmi szavazást illeti, az elfogadott forma a világ számos parlamentjében. Célja az, hogy a kormányzat érezze, ha a képviselők elégedettek a tevékenységével, de azt is, ha komoly kérdésekben, tehát nem csip-csup ügyekben, nincs egyetértés. A képviselők egy része javasolja bevezetését. — Végezetül arra lennék kíváncsi, foglalkozik-e az új ügyrend a nyilvánosság kiterjesztésével? Lapunk is került már olyan helyzetbe, hogy munkatársa helyhiány miatt nem vehetett részt egyik-másik bizottsági ülésen ... — Nagy érdeklődésre számot tartó témák tárgyalása esetén előfordul, hogy sokan részt vesznek egy bizottsági ülésen, de arról nem hallottam, hogy a sajtó kiszorult volna. Ha így van, ezen változtatni kell, s elképzelhetőnek tartom, hogy utalunk erre az új ügyrendben. Magam is a teljes nyilvánosság híve vagyok, hiszen kedvező a hatása annak, ha a közvélemény értesül a döntés-előkészítés során folytatott vitákról, a törvényjavaslatok formálódásáról. Kövess László Megyénk nagyobb üzemeiben még nem — de Alsóné- mediben a Közösút Szakszövetkezet tagjainak kis parcelláin már elkezdték az őszi árpa aratását. Az elkövetkezendő hetekben mintegy 800 hektár árpát és búzát takarítanak be a szorgos gazdák. Bal oldali képünkön: Munkában az SZK—5-ös kombájn. Horváth Gedeon, a gép vezető(Hancsovszkl János felvételei)
