Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
1988. JŰXIUS 28.; KEDD %%iwían 3 Pozsgay Imre a megyeházán Találkozó képviselőkkel Értékőrzés és változtatások Tegnap délután a megyeházán ülést tartott az ország- gyűlési képviselők Pest megyei csoportja, amelyen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adott tájékoztatást az MSZMP KB, valamint a HNF OT elnöksége ajánlásairól állami tisztségek betöltésére. A parlament közelgő ülésszakát előkészítő megbeszélésen ott volt Krasz- nai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára és Rom- hányi András, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkára. Pozsgay Imre tájékoztatta a képviselőket az újjáválasztott Központi Bizottság legutóbbi üléséről, a testület munkastíAz Országgyűlés nyári ülésszakát megelőző parlamenti bizottsági ülések sorát hétfőn a külügyi bizottság tanácskozása zárta. A Szűrös Mátyás elnökletével megtartott ülésen — amelynek munkájában részt vett Péter János, a parlament alelnöke is — a képviselői testület először tájékoztatót hallgatott meg a Külügyminisztérium tavalyi költségvetésének végrehajtásáról, a magyar külpolitika főbb törekvéseiről. A tárca elmúlt évi tevékenységét összegző előterjesztés — amelyhez Kővári Péter külügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést — megállapította: a Külügyminisztérium a gazdálkodásával szemben támasztott szigorú követelmények mellett is teljesítette hazánk külkapcsola- tainak ápolásában, fejlesztésében vállalt feladatait. Ezzel nem kis mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar bel- és külpolitika nemzetközi megítélése összességében továbbra is kedvező. A partner országok értik, többnyire helyeslik és rokonszenv- vel követik a magyar törekvéseket. Ügy ítélik meg, hogy a kormányprogram szigorú végrehajtásával a magyar gazdaság képes a megújulásra. A magyar diplomácia főbb Irányait sorra véve a képviselők elé terjesztett jelentés rögzíti: hazánk változatlanul legfontosabb feladata a szocialista országok közösségéhez fűződő kapcsolatok fejlesztése. Szükséges a szocialista gazdasági integráció radikális megújítása, az együttműködés megerősítése korszerű formákkal, módszerekkel. Ezt szolgálta a KGST 43. ülésszaka is, amelynek munkájában tevékenyen részt vett a magyar delegáció. A magyar diplomácia a Varsói Szerződés szervezetében ugyancsak kezdeményezően tevékenykedett a tagországok közötti hatékony, formalitásoklusáról, az elfogadott határozatokról. Mint mondotta: a Központi Bizottság megtette az első lépést afelé, hogy munkáját a széles párt- és társadalmi nyilvánosság előtt végezze. A pártértekezlet nyomán elkészített feladattervről szólva megállapította, hogy fölfokozott a várakozás az új vezetéssel szemben, amelynek türelmi időre van szüksége a további megfontolt döntések meghozatalához. Ez az idő azonban nem nyúlhat hosszúra. Ezután Pozsgay Imre előterjesztette a személyi kérdésekről szóló javaslatokat — amihez a képviselők támogatását kérte —, majd válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre. tói mentes külpolitikai egyeztetés korszerű formáinak erősítésén. Meghatározó jelentősége van annak, hogy a szovjet átalakítási folyamat, illetve a magyar stabilizációs és kibontakozási program főbb irányai hasonlóak; a magyar—szovjet kapcsolatokban megerősödött az összhang, a kölcsönös bizalom. Szovjet részről kiemelt érdeklődést tanúsítanak a reform során szerzett magyar tapasztalatok iránt, és érdekeltségüket fejezik ki a stabilizációs törekvések, a politikai, gazdasági megújulást szolgáló reformpolitika sikerében. Az elmúlt esztendő a magyar—kínai kapcsolatok teljes értékű rendezésének éve volt, amit magas szintű vezetők kölcsönös látogatásai is bizonyítanak. A fejlett tőkés országokkal fenntartott kapcsolatokban különleges hangsúlyt kapott a gazdasági-kereskedelmi, műszaki-tudományos és kulturális kontaktusok új minőségének kibontakoztatása. A magyar külpolitika ezzel ösz- szefüggően erőfeszítéseket tett a nyugat-európai integrációs szervezetekkel való együttműködés továbbfejlesztésére, intézményesítésére is. így például tárgyalások folynak hazánk és az Európai Gazdasági Közösség között kereskedelmi megállapodás megkötéséről, a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy hazánk a szocialista országok közül elsőként fogadta az észak-atlanti közgyűlés delegációját. Emellett megbeszélések folynak az Európa Parlament és az Európa Tanács képviselőivel. A hazai külpolitika egyre határozottabb törekvése a fokozott törődés a határokon kívül élő magyarság gondjaival, érdekeik képviselete és érvényesítése. E kérdés megítélésénél hazánk abból inVendégek Suhl megyéből Kapcsolatfelvétel A kapcsolatok felvételére és egy együttműködési megállapodás aláírására tegnap hazánkba érkezett a szűkebb pátriánkkal testvéri kapcsolatokat ápoló NDK-beli Suhl megyéből az önsegélyező Paraszt Egyesülés küldöttsége dr. Klaus Jápel vezetésével. A háromtagú delegáció tanulmányozza a Termelőszövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetségének munkáját, fogadja őket dr. Gyovai Pál, a Teszöv titkára, s ellátogatnak több nagyüzembe is. Felkeresik egyebek között az Óbuda és a töki Egyetértés Termelőszövetkezetet, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetei és a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalatot. A vendégek a program szerint csütörtökön utaznak haza. dúlt ki, hogy a határokon kívül élő magyar nemzetiségű, de más állampolgárságú emberek részei a magyar nemzetnek. Ezért a külpolitika minden körülmények között felelősséget érez irántuk, és kellő határozottsággal szóvá teszi hátrányos megkülönböztetésüket, erőszakos asszimilá- lásukra irányuló törekvéseket. Második napirendi pontként — Horn Gyula előterjesztése alapján — a képviselők nyilatkozatot fogadtak el az atom sorompó-egyezmény 20 éves évfordulójára emlékezve. Várhatóan az SZKP országos konferenciája ebből a szempontból is jelentős kezdeményezéseket tesz. A vélemények tisztázását, az álláspontok közelítését szolgálja az a nemzetközi kerekasztal-kon- ferencia is, amelyet augusztus végén Budapesten tartanak a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállama vezető politikusainak részvételével a hagyományos fegyverzet és a leszerelés igen bonyolult összefüggéseiről. A külügyi bizottság vitáiban felszólalt Barcs Sándor, Szentágothai János, Schöner Alfréd (országos listát), Jakab Róbertné, a bizottság titkára, Király Zoltán (Csongrád megye), valamint Péter János és Szűrös Mátyás. A fegyveres katonai szolgálatot nem vállaló, az alternatív megoldást kereső fiatalok kérdéseiről folyamatos konzultációkat szervez az Országos Béketanács több állami, társadalmi és érdekképviseleti szerv, a békemozgalom, az egyházak képviselőivel, számos szakértő és érdeklődő állampolgár bevonásával. Az eszmecserék tapasztalatairól Barabás Miklós, az OBT főtitkára elmondta, hogy az utóbbi időkben a résztvevők több elvi és tartalmi kérdésben megegyezésre jutottak. A legutóbbi találkozón egyebek között egyetértettek abban, hogy indokoltnak tartják a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását, az alternatív (társadalmi) szolgálat szélesebb körű bevezetését. Ez azonban — mint többen hangsúlyozták — nem veszélyeztetheti az ország biztonságát és nem érintheti a nemzetközi kötelezettségvállalást. Az alternatív szolgálat lelkiismereti okokból történő választása a legtöbb résztvevő szerint szélesebb körű kategória, mint a vallási, de nem terjed ki a politikai okokból szolgálatot elutasítókra. Indítványozták, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat mellett legyen lehetőség — a társadalom szükségleteivel összhangban — alternatív szolgálatra a hadseregen kívül, például az egészségügyben, a környezetvédelmi munkáknál, a társadalmi szerve(Folytatás az 1. oldalról.) mozgásterét, kapcsolatrendszerét, mégpedig határozattab- ban, mint eddig, mert csak egy konstruktív, segítőkész nemzetközi közegben leszünk képesek a maga nemében egyedülálló vállalkozásunkat megvalósítani. A nemzetközi közeg szélesítése ma elsősorban és mindenekelőtt a fejlett tőkés világ és az ázsiai térség felé való fokozottabb nyitást jelenti, tekintettel arra, hogy a szocialista országokkal hagyományosan nyílt és jó kapcsolataink vannak. Ami pedig vállalkozásunk egyedülálló voltát illeti: ez nem azt jelenti, hogy egyedül munkálkodunk ilyen programon, hiszen a Szovjetunióban, a Lengyel Népköztársaságban, Csehszlovákiában, valamint Kínában is ugyanilyen nyomvonalon bátor útkeresés folyik. — Ügy érezzük, a magyar társadalomban fokozódik a készség és a nyitottság a megújulás iránt, a vezetés támogatást kap — nagyobb mértékben, mint eddig — e program megvalósításához. Ez nagyon nagy érték, erre építenünk, támaszkodnunk kell. Két dolog nehezíti útkeresésünket. Az egyik, hogy elméleti műhelymunkánk adóssága miatt nincs összefüggő elméleti rendszerünk arra, hogy ezt a kérdést kezeljük. A másik gond, hogy nem ideális a társadalmi közhangulat egy ilyen útkereséshez és útalapozáshoz. A társadalom nyugtalan, azonnal akar valamit, amiről nem is tudja világosan, hogy mi az, de mást akar, s ebben, úgy tűnik, egységes, Ha a politikai hangulat nem is a legkedvezőbb a higgadt és szisztematikus cselekvéshez. mégis ezen az úton kell járni, s ezt a szellemiséget próbálta munkaprogramjában megfogalmazni a Központi Bizottság a maga számára. — A választási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos kérdésekben is kialakította a Központi Bizottság elvi állás- foglalását. Felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy bocsássa társadalmi vitára ezt az elképzelést. A vita tanulságainak összegzése után a HNF Országos Tanácsa és a Központi Bizottság ismét minősíti a tervezetet és felkéri a kormányt, hogy alakítsa ki azt a törzeteknél. Megfogalmazták azt is, hogy az alternatív szolgálat ne legyen büntető jellegű, de könnyebb terhet se jelentsen a katonai szolgálatnál. Egyetértés volt abban Is, hogy az új rendszer bevezetése szükségessé teszi a vonatkozó jogszabályok módosítását, és ez összefügg az alkotmány napirenden levő felülvizsgálatával. A kérelmek elbírálásában célszerű, hogy társadalmi szervezetek is részt vegyenek, ehhez az OBT felajánlotta közreműködését. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendszer módosítása — bármilyen formában történjék is — nem jár szükségszerűen együtt a kérdésről folytatott viták megszűnésével. Más megoldások is elképzelhetők, s a tapasztalatok birtokában újabb módosításokra is sor kerülhet. Igyekezni kell a magyar viszonyoknak megfelelő megoldást találni, nem szabad más országok gyakorlatát mechanikusan átvenni. Az OBT állásfoglalása szerint hasznos lenne a megváltozott rendszert 1989. január 1-jével bevezetni, s eddig az időpontig is indokolt az újonnan felmerülő esetek jóindulatú elbírálása. Az OBT továbbra is foglalkozni kíván az alternatív szolgálat kérdésének megoldásával, figyelembe véve más társadalmi szervezetek és csoportok, illetve állampolgárok ezzel kapcsolatos tevékenységét és javaslatait. vényjavaslatot, amelyet a Parlament elé kíván terjeszteni. Ezt követően Grósz Károly ismertette a Központi Bizottságnak a személyi kérdésekre vonatkozó ajánlását. Ügy vélekedett: a Központi Bizottság azzal, hogy javaslataihoz támogatást kér a népfront országos elnökségétől, nem befolyásolja a testület mozgásszabadságát. Ellenkezőleg: kiszélesíti azt, mert mód és lehetőség van összegyűjteni a testület tagjainak környezetéből azokat a tapasztalatokat, észrevételeket, amelyek a személyi kérdések vitájánál jól kamatozta thatóak. A tájékoztatót követő vitában a felszólalók számos észrevételt, megjegyzést fűztek a személyi javaslatokhoz, részletesen kifejtve véleményüket az új tisztségek betöltésére ajánlottak alkalmasságáról, eddigi munkásságáról. Az eszmecsere során megfogalmazódott: a népfront új szerepének átgondolására van szükség. Fontos, hogy a jövőben is olyan vezetők álljanak a mozgalom élén, akik vállalják a párbeszédet, a vitát, a konfliktusokat. Akkor, amikor a párton belül is a pluralizmus kialakítására törekednek, a népfront nem vállalkozhat szervilizmusra. A felszólalók emlékeztettek arra, hogy az országos elnökség eddig csak a javaslatok utólagos jóváhagyására szorítkozott. Üdvözölték, hogy most előzetesen is véleményt formálhatnak, mindazonáltal Bizony nem tfrurldr. Túri József, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház igazgató főorvosa, amikor az idén tavasszal azt olvasta lapunkban, hogy nincs kézsebészet Pest megyében. A Tárogató úti kórház tervezett bővítő rekonstrukciójának elmaradása kapcsán azzal foglalkoztunk, mi mindenről kell lemondanunk emiatt továbbra is a — fővárostól független — betegellátásban. A példák között soroltuk a kézsebészetet is minthogy egyetlen Pest megyei kórháznak sincs ilyen osztálya. Az első adandó alkalommal aztán az igazgató főorvos meghívott, látogassunk el a kórházukba, ahol ugyan külön osztálya nincs a kézsebészetnek, de az önálló baleseti sebészeti osztályon évek óta foglalkoznak a beteg kezek műtéti gyógyításával. — Kicsit sérelmes számunkra, hogy ennyire keveset tudnak rólunk a megyében — folytatta már a közelmúltban, amikor eleget tettünk az invitálásnak. — Ezért is szorgalmazzuk, sajnos mindeddig eredménytelenül, hogy nyilvánítsák megyei osztállyá a 30 éve működő traumatológiát. Minden más szaknak van megyei osztálya, s annak vezetője a megyei szakfőorvos. Csak a baleseti sebészetnek nincs, pedig itt van a mi önálló osztályunk, amely — s ez meggyőződésem — bebizonyította már, hogy alkalmas erre, csak éppen az azzal járó, mindenekelőtt anyagi, de más szakmai vonatkozású előnyökkel nem rendelkezik. — Csak azt szeretnénk, ha elismernék a munkánkat — kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Endrödi János, a baleseti sebészet osztályvezető főorvosa. Az osztály igényessége nem személyes természetű, erről biztosított Kovács János gazdasági igazgatóhelyettes is. A főorvos önmaga szakmai elismertségében megelégszik azzal, hogy vezetőségi tagja lehet a Traumatológiai Társaságnak és részt vehet annak kézsebészeti szekciós munkájában. Dr. Endrödi János egyébként a szegedi klinikát cserélte fel a ceglédi kórház baleseti sebészeti osztályával évtizedünk elején. S hogy miért tette ezt örömmel, erről meleg hangon vallott: — Megragadott az a rendkívül sajátos légkör, amely nemcsak házon belül érezhető, hanem körülveszi az intézetet. kérték: a személyi kérdések előkészítésében kaphassanak nagyobb szerepet. Indítványozták, hogy a jelöltek legyenek ott a Hazafias Népfront országos elnökségének ülésén, s a testület tagjai tehessenek fel kérdéseket az egyes tisztségek várományosaihoz. Javasolták továbbá, hogy a nemzetiségi politikával kapcsolatos kérdések a jövőben tartozzanak az államminiszterhez. Kulcskérdésnek tartották a felsőfokú és a középfokú oktatás korszerűsítését, a műszaki fejlesztés felgyorsítását. A népfront jelentős szellemi bázist tudhat maga mögött, tevékenysége megismertetéséhez az eddigieknél jóval nagyobb nyilvánosságra lenne szükség — hangsúlyozták a hozzászólók. A Hazafias Népfront országos elnöksége a vita után egyhangúlag egyetértett a javaslatokkal, és hozzájárult, hogy azokat az MSZMP Központi Bizottsága és a népfront országos elnöksége közös javaslataként továbbítsák az Országgyűléshez és az Elnöki Tanácshoz. E testület elhatározta, hogy amennyiben Pozsgay Imrét, az Országgyűlés megválasztja államminiszterré, az országos tanács soron következő ülésén javasolja Pozsgay Imre felmentését a főtitkári tisztségből és javaslatot tesz Huszár Istvánnak, a Párttörténeti Intézet igazgatójának, a HNF Országos Tanácsa és titkársága tagjának főtitkárrá választására. Ez ceglédi specialitás; mindenki annyira sajátjának tekinti a kórházat, az alkalmazottak, a gazdasági szervek, a város vezetői. Ráadásul a három műtővel jók a szakmai feltételek is. Endrödi főorvos rendkívüli fontosságot tulajdonít a kézsebészetnek. Az egyetemen nincs külön ilyen jellegű képzés, így a traumatológia vállalta fel. Pedig laikus ésszel is felfogható, végtagjaink közül a legnagyobb szükségünk a kezünkre van. A kéz az ember eredendő, elsődleges munkaeszköze. Működőképessége megtartásának, hát még visz- szaszerzésének, óriási a jelentősége. Ha sérüléseinek, elváltozásainak kezelésébe hiba csúszik, a rokkantság lehetősége és annak foka nagyobb lehet. A traumatológus tehát a rekonstrukciót tartja a feladatának, és nem az amputálást — magyarázta a főorvos. Az 55 ágyas baleseti sebészeti osztályon természetesen nem csupán a baleseti sérüléseket, hanem a gyulladásos eredetű, illetve a fejlődési rendellenességeket is gyógyítják műtéti úton. A hangsúly a gyógyításon van, csak ezzel összefüggésben lehet egyáltalán beszélni a ritka és látványos sebészbravúrokról, az át- és visszaültetésről. A ceglédi traumatológia is büszkélkedhet csonkult kéz ujjának sikeres visszaültetéseivel. A baleseti sebészeten kilenc orvos dolgozik, évente átlagosan ezer műtétet végeznek el. (Emellett több tízezer járóbeteg keresi fel a szakrendelést, s az ortopéd sebészek végezte kórmegelőző csecsemőszűrés nagy eredményének tartják, hogy nincs csípőficamos gyermekbetegük.) Van a teamben traumatológus, ortopéd, száj- és általános sebész. Az utóbbiak a fiatalok, akikből később lesz egy-egy szakág kiválasztottja. Ezen az osztályon univerzális felkészültségű sebészekre van szükség, hiszen mindenféle baleseti sérülés ellátására készen kell állniuk. Az ortopéd sebészet rokon szakma, összefonódik a traumatológiával — világosított fel Endrödi főorvos. A balesetek szövődményeit hivatottak gyógyítani. Például, ha ízületi problémák adódnak a felépülés után. Kádár Edit Szentiváni exportkofíer Keresett exportcikke a Pcvdinek a pilisszentivánl bőrdíszmű üzemben készülő sokféle bőrönd és utazótáska. A szalagokról lekerülő termékek jelentős része a nyugati áruházakban talál gazdára (Erdős! Ágnes felvétele) Előterjesztés a külügyi bizottság előtt Felelősség minden magyarért Az alternatív katonai szolgálatról Nézetek egyeztetése Megyei jogosítványok nélkül Kezek sorsa a kezükben
