Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 152. SZÁM 1988. JÚNIUS 27., HÉTFŐ Nemcsak az egészségügyé az egészség ügye Akkor drága, amikor már nincs Ülést tartott a városi pártbizottság '4 A társadalmi egészségmegőrzési program fontos- ^ ságát jelzi, hogy városunkban hat különféle testület vi- ^ tatta, illetve vitatja meg a témakört. Legutóbb az ^ MSZMP Városi Bizottságának ülésén is napirendre tűz- ^ ték. A terjedelmes Írásos anyaghoz Gotzián Lászlóné dr., y/, a városi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A javaslat rámutat, hogy az egészségmegőrzési program megvalósításának sikere nem­zeti ügy. Igaz, az egészség — mint arra a felszólalók is fel­hívták a figyelmet — akkor drága, amikor már nincs. Je­lenleg nem csökkenhet az önkizsákmányolás kényszere, a majd két műszakos munka, mert az életszínvonal romlá­sa feszültséget, nyűgtalansá- got, ingerültséget, reményte­lenséget is hoz. A társadalom­biztosítás jelenlegi rendszere nem teszi érdekeltté az em­bereket egészségük megőrzé­sében. Központi intézkedések nél­kül, helyi feladatokat tulaj­donképpen nem is lehet vég­rehajtani. Ez utóbbiak közül első helyre a szemléletválto­zást, -változtatást kell tenni. A városi feladatterv a legfon­tosabbnak nevezte a közétkez­tetés fejlesztését, az alkoholiz­mus és kábítószerezés csök­kentését. A mozgáshiányos életmódot, az egészségügy és lakosság kapcsolatát, valamint az anyagi-tárgyi feltételek fejlesztésének programját ugyancsak kiemelte. :s: A pártbizottsági ülésen az elhangzott vitához tizenkét hozzászólás hangzott el, de új­szerű volt a tanácskozás any- nyiban, hogy az anyaghoz kapcsolódó kérdésekre nem az előadó, hanem a meghívott szakemberek válaszoltak. Így például elhangzott, hogy Nagy­kőrösön az országos átlagnál háromszor többen követnek el öngyilkosságot, évente 20-50- en. Egészen sajátságos álla­pot — mondta dr. Kardos György —, hogy a városi mentálhigiénés gondozóban több az alkoholbeteg, mint az elmebajos gondozott. Ugyan­akkor az iszákosok száma az alkoholbetegek kétszeresét is eléri. Módra György rendőr- kapitány elmondta: javaslatot fognak tenni arra, hogy 22 óra után a lakosság nyugalma érdekében jó néhány központi — úgynevezett — szórakozó­helyet ahová csak a lumpen elemek járnak, zárasson be a tanács. Dr. Molnár Kornélia egész­ségügyi osztályvezető a moz­gósítás jelentőségére mutatott rá. Deák György azonosult az egészségmegőrzési program szemléletével, ugyanakkor ő is — mint a hozzászólók szin­te mindegyike — megfogal­mazta: csak hosszú távon várható eredmény. Ugyanis a megélhetési gondok ma még e jeladatok felett állnak. A feladatterv szakmailag hibás megállapítását is kifogásolta, hiszen a javaslattal ellentét­ben nem állítható egymással szembe a versenysport és a tömegsport Az előző ugyanis húzóereje az átlagemberek­nek. Gimes Tibor konzerv­gyári példákat emlegetett, fel­sorolva, hogy ott megelőző szűrővizsgálatok sorát végzik. Hédai András a fiatalság gondjait emlegette és megint csak azt mondta, amíg napon­ta azt látják a gyerekek, hogy csak hajtás van mert kell a pénz a megélhetéshez, ez előbbre sorolódik, mint az egészség ügye. Öngól az ár­emelés is. Ha többe kerül az alkohol vagy a dohány, arra a pénzt úgyis a családtól ve­szik el a rendszeresen italo­zók. Dr. Kanyó Teréz a Toldi tapasztalatairól szólt. Mint mondta, megtalálták azt a formát, ami a 900 gyerekből nyolcszáznak értelmes elfog­laltságot adott. Az ország legjobb húsz iskolája közé kerültek, s ezzel 60 ezer fo­rintot kasszíroztak. Kocsis Jánosné tanácselnök, a vöröskeresztes fesztiválról hozta a példát: lassan nő a fa. Az egészség drága, még­sem féltjük eléggé. Ezt kőve­tően a hálapénzről mondta el, hogy bár az nem jogellenes, mégis mind az orvosra, mind a betegre nézve megalázó. Helyette olyan rendszer kel­lene, amely javíthatna a köz­érzetet. Szenczi Árpád azt a megfi­gyelését mondta el, hogy a gyerekek többségét a szülők „eltiltják” a fizikai munká­tól. Nem kell segíteniük ott­hon. Az is helytelen — vé­lekedett —, hogy a 6-7. osz­tályt elvégzett gyerekek nem dolgozhatnak szervezett for­mában, mint mondjuk, ezelőtt tíi évvel. Tóth Dénes tánácsel- nökhelyettes azt feszegette, szemléleti vagy anyagi kér­dés-e az egészségmegőrzés. Ügy mondta, az egészség ak­kor érték — ha nincs. A köz- étkeztetésről szólva elmondta; a gyermekek nem szeretik, amellett jóval drágább, el­készítése munkaigényesebb is, mint a hagyományos koszté. Nemoda István, a Pest me­gyei pártbizottság munkatár­sa megyei tapasztalatokat is­mertetett. Mint mondta, a leg­izgalmasabb e feladatról szól­va a felelősség kérdése. Föl­tette a kérdést; választható érték-e az egészség? S e vá­lasztásban a szabadság meg­van-e? Bálint János rendkí­vül érdekes összehasonlítást tett. Valamikor volt a jelszó: Tied az ország, magadnak épited. Aztán ez átalakult — átalakították, majd az unó kaink élvezik a ma ültetett fa gyümölcsét. Bár ez igaz, a szemléletet mégis úgy változ­tatta meg, hogy előtérbe ke­rültek a hajsza a rohanás, a pénzszerzés különböző for­mái. A nyársapáti fiatalem­ber úgy vélekedett, éppen ideje lenne újra kezdeni a harcot a háromszor nyolcért. Dr. Ozsváth Mária a szemé­szet munkájáról szólt, ahol napi 100-120 beteg is megfor­dul. Napi hatvan szemüveget írnak fel és újabban gondozó- tevékenységet is folytatnak. Jó példát is mondott, hiszen há­lálkodott az a buszsofőr, akit eltiltottak a napi 40-50 ciga­rettától, s arról leszokva, any- nyit javult a látása, hogy új­ra volán mellé ülhetett. ::::i ::::s Pásztor István első titkár összefoglalója után a pártbi­zottság egyhangú szavazással fogadta el az egészségmegőr­zési feladattervet, amit terje­delmi okok miatt majd egy későbbi lapszámunkban ismer­tetünk részletesen. B. O. Áramszünet A Démász nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy június 27- én reggel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Vágóhid utcában, a Loson- czi utcában a Vágóhíd ut­cától a Pozsonyi útig, a Zrínyi utcában a Vágóhíd utcától a Pozsonyi útig, a Zsemberi Gy. utca végén és a Vadas utca végén. Fénysugár jelzi a hibát Az autóklub miniállomásán Ábel Miklós szerelő — akit tár­sai csak „maszekénak hívnak — általában nagy forgalmat bo­nyolít le, mivel főként vizsgáztatásra készíti fel az autókat. De a futómű-beállítást is elvégzi, mint képünk is mutatja. Ez pedig fontos művelet, hiszen nemcsak biztonságosabb a jól beállított autó, de olcsóbb is; nem kopik el idő előtt a kerékabroncs (Varga Irén felvétele) Anyakönyvi hírek Született: Danka Zoltán és Hojsza Margit: Nikolett; dr. Benkő András és dr. Módra Mariann: Zsuzsanna; dr. Sze­derkényi József és Nagy Ka­milla: Gergő; Horváth István és Megyesi Irén: Mónika; Nagy Tibor és Szabó Erzsé- met: Tibor; Kolompár Péter és Tóth Anna: Norbert nevű gyermeke. Névadót tartott; Bujdosó László és Fehér Katalin: Ni­kolett; Veszprémi Dénes és Király Anna: Anna; Bársony István és Utasi Etelka: Tí­mea; Istráb László és Búz Judit: Enikő nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Fodor György és Szentpéteri Ágnes; Lócskai József és Ondó Ág­nes; Koffenstein István és Bállá Mária; Pap István és Káldi Tünde; Nagy Lajos és Fabók Klára; dr. Kékesi Gá­Feívételi ölvén esztendeje A fekete bársonysapkáért HA NÉHA ÖSSZETALÁL­KOZUNK volt körösi pre­pák — sajnos, mind keveseb­ben vagyunk —, miről is es­hetnék szó, mint a több mint száz esztendőn át hazánk min­den részébe kibocsátott taní­tókról, akik — elsősorban falvakban — apostolai voltak a népoktatásnak. Felsorolni is hosszan tartana, hogy hány országos hírnevű pedagógus került ki ebből a puritánság­ra, hivatásszeretetre nevelő intézetből. Ilyenkor elmarad­hatatlan, hogy szó ne essék az Arany János-szoborról. a templomkert vadgesztenyefái­ról, a református templom ég­benyúló tornyáról, a városhá­záról, valamint arról, hogy nagy kár és elhibázott lépés volt e nagyszerű és -hírű ta­nítóképző intézetnek a meg­szüntetése. Nincs olyan, akinek — nem is egy — kedves emléke ne volna e városról, az itt élő emberekről. Nekem most az jutott eszembe, miként is tör­tént felvételim ebbe az inté­zetbe, ahol öt felejthetetlen esztendőt töltöttem. A polgári iskola negyedik osztályát szinjelesen befejezve s a bizonyítványt kézbevéve, 1930. június 29-én. Péter-Pál napján, még aznap délben vo­natra ültem nagybátyámmal, hogy Nagykőrösre utazzak. Valamikor éjfél után ért oda vonatunk és nagybátyám anyósánál, özv. Kádár And- rásnénál szálltunk meg. Bi­zony nem sokat aludtam, mert reggel nyolc órára már az in­tézetben kellett lenni. Sok magamfajta várta, hogy Vigh Ferenc pedellus engedélyt ad­jon és bemehessünk az eme­leti zeneterembe, ahol eihe- Lyezkedtünk Ott ért az első meglepetés, az orgona és a nagy fekete zongora láttán. Aztán bejöttek a felvételiztető tanárok, áldott emlékű Váczy Ferenc igazgató úrral az élen, s helyet foglaltak a zongora körül. Litkey Péter zenetanár ült a zongoránál. Minket egymás­után szólítottak a zongora mellé. A zenetanár leütött egy hangot s azt kellett „Ia”-val utána énekelni. Majd még hol dúr, hol moll skálát, néha kromatikusán, s. nem volt sza­bad tévedni. Ezután kellett még egy zsoltárt vagy dicsére­tet, utána egy népdalt előadni. Aki végzett, az a folyosón várakozott. Cilinder zsebórám nagyon lassan mutatta az idő múlását Már dél felé járt. amikor ismét behívtak ben­nünket eredményhirdetésre. Kipirult arccal, szívdobogás­sal hallgattuk azok nevét, aki­ket — köztük az enyémet is — felvettek. Nagy volt az örö­möm és a boldogságom. Még aznap délután megvásároltam a fekete bársony diáksapkát, körben az arany és zöld sza­laggal, s büszkén hordtam öt esztendőn át. Igyekeztem — é-s sikerült is —, hogy folt ne es­sék rajta. Másnap, amikor hazaérkez­tem, édes szüleimnek is nagy volt az örömük. Egész nyáron nekik segítettem a munkában, mert tudtam, hogy sok min­denre lesz szükség, amit ősz­szel majd magammal kell vinnem az internátusba, ha megkezdődik a tanítás. Ezután már nagyon vártam az értesítést, hogy ősszel mi­kor kezdődik majd a tanítás. Most. 58 év elteltével eszem­be jutott a szigorú felvételi, és az, hogy milyen kitűnő ének­kara volt hajdanában az ak­kor csaknem 100 esztendős ta­nítóképzőnek, s évente meny­nyi gyereket szerető, a népért dolgozni tudó tanító került ki hazánk minden tájára. AZ ÉLET TERMÉSZETES rendje szerint a sorok fogyat­koznak és mind kevesebb lesz azok száma, akik még emlé­keznek, miként zajlott le a „felvételi” az egykori nagy­kőrösi református tanítókép­zőbe. Legfeljebb egy-egy meg­sárgult újságból szereznek majd tudomást ezekről a hely- történészek, akik megírják. Kiss József bor és Balog Tünde; Babicz Sándor és Zsámboki Mária. Meghalt: Szegedi János (Szolnoki út 53.); Kökény László (Kecskeméti út 3 b); Farkas Lídia (Kórház u. 1.); Kálmán Jánosné Mocsai Esz­ter (Kund u. 2/a); Fakan Já­nosné Márton Ilona (Szolnoki út 68.); Gecse Lászlóné Ha- jagos-Bali Mária (Kecskeméti út 33.); Vojtek János (Kecs­keméti út 36.); Molnár Er­zsébet (Homolytája dűlő 41.); Rafael Sándor (Farkas u. 18.); Kis Balázsné Utasi Mária (Tinódi u. 4.). fi konzervgyár ajánlja Permetezni szükséges! A mostani időjárás igencsa'k kedvező az uborka peronoszpó- rás és baktériumos fertőzésére — figyelmezteti a termelőket a Nagykőrösi Konzervgyár ter­meltetési főosztálya. A paradi­csom baktériumos fertőzése is előfordulhat, éppen ezért, a .ián. latos okszerű védekezéssel megelőzni a kárt. A szakemberek réz-, illetve szerves rézpótló tartalmú sze­reket ajánlanak. Ezek válasz­téka igen széles, a termelők ismerik is azokat: most ezért mindössze a rézoxiklorid 0,3 százalékos, illetve a Dithane 0,2 százalékos töménységű ol­datát hozzuk szóba. E szerek­nél 5-7 naponta kell a perme­tezést elvégezni! Az úgynevezett felszívódó hatású szereknél — amilyen szintén csak például a Rido- mil vagy a Kasumin — ele­gendő ritkábban vegyszerezni. Természetesen be kell tarta­ni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. ami mostaná­ban az uborkánál igen fontos, hiszen közeleg a szezonja. Az idő Ülünk, kávézunk, beszél­getünk. Nem a nőkről vagy az autókról, nem is a vi­torlázás vagy a szörfözés szépségeiről. (Igaz, ez nem nagy dolog: az emberek többsége a köz dolgairól be­szél. Akkor is, ha fizeté­sét a főnöke fizetésével ha­sonlítja össze, és akkor is, ha arról panaszkodik, hogy két hete hiába rimánkodik a vízvezeték-szerelőnek csöpögő csapja miatt.) Rágyújtok, kortyolgatom a kávét. A vita vagy be­szélgetés hirtelen holtpont­ra jut. Az órámra nézek: fél kettő. S már ugróm is fel, búcsúzkodom. Csak az utcán állok meg tétován. Hová is sietek? Mi az a fontos dolog, ami hajt? Az elvégzendő feladat? Ha valami, hát a beszélgetés az, ami a munkámhoz tar­tozik. Igen, valami nagy félreértés áldozata vagyok: már én is elhittem, hogy az idő csak pénzzel mér­hető. Sporthíreki Megjött a gólkedv Az idén a háromfordulós vá­rosi kispályás labdarúgó-baj­nokság nyári idényének rajt­jára felvették góllövő cipőjü­ket a résztvevők. A nyolc csa­patból öt legalább háromszor talált ellenfele hálójába, kettő pedig visszavágott ellenfelé nek az egy héttel előbbi ve­reségért. A következő eredmé­nyek születtek. A Kinizsi sporttelepen: Tormás—KIOSZ 3-2 és PIK—Aamatőr MTE 5-1. A Vági-lakótelepi pá­lyán : MJ Fortuna—Konzerv­gyár 4-3 és Turbó—Pedagógus 3-0. A táblázat ezt mutatja. 1. Konzervgyár 8 6 — 2 26-16 12 2. PIK 8 5 1 2 23-13 11 3. Tormás 8 5 — 3 19-14 10 4. Turbó 8 3 14 17-17 7 5 MJ Fortuna 8 3 14 15-19 7 6. Aamatőr MTE 8 3 14 12-19 7 7. KIOSZ 8 1 4 3 12-20 6 8 Pedagógus 8 12 5 11-17 4 Kezd erősen széthúzódni a mezőny. Kézilabdázók Az élelmiszer-ipari ágazat­hoz tartozó középiskolások országos kézilabda-vetélkedő­jét Miskolcon rendezték. Na­gyon erős mezőny gyűlt ösz- sze. A fiúknál tíz csapat ver­sengett. A Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola gárdája (Kovács Károly, Nagy Béla 16, Zsikla Ottó 8, Rácz Tamás 16, László Tibor 3, Gönczi Sándor 6, Fo­dor Zsolt 20, Rácz Péter 2, Üveges Péter és Posztos Gyu­la) a Bp. Pesti Barnabás elle­ni 11-4, a szegediekkel 10-10, a nyíregyháziak elleni 7-19, a kiskunféiegyháziakkal 5-22 és a Bp. Bercsényi elleni 12-17 után az ötödik helyen végzett A körösi leányok nem küz­döttek jól, ők végül a hatodik helyen végeztek. Vízilabdázók Üjabb OB II. A-osztályű bajnoki vízilabda-mérkőzése­ket játszottak a nagykőrösi városi strandfürdőben. Ügy néz ki, hogy a tavaszi for­duló után utolsó előtti he­lyen álló szomszéd városbe­lieknek sikerül kivívni a bennmaradást. Évig Ceglédi VSE—Ybl Műszaki Főiskola (Budapest) 9-8. A Bánki Donát Főisko­la (Budapest) elleni fontos mérkőzést megnyerték egy góllal a ceglédiek, majd a Központi Sportiskolától (Bu­dapest) kikaptak. Évig CVSE — Csongrádi Bokros Tsz SK 14-11 volt. öt csapattal két nap és körmérkőzéses rendszerben nálunk került sorra az úttörő B-korcsoportos vidéki vízi­labda-bajnokság. A fiatalok többsége egészen ügyesen ját­szott. A Szeged SC végzett az élen, a ceglédieknek a bronz­érem jutott. Bemutatók Jól sikerült a strandon a hajó-, az Ifjúsági sporttelepen a repülő- és a Kinizsi sportte­lepen az autómodellező be­mutató, amit az MHSZ Nagy­kőrösi Kinizsi Modellező Klub tagjai tartottak városunk gyermekei részére. Hétfői program Labdarúgás. Kinizsi sportte­lep, 17 óra- PIK—Tormás, 18 óra: Turbó—Konzervgyár; Vági-iakótelepi pálya 17 óra: Pedagógus—Amatőr MTE, 18 óra: MJ Fortuna—KIOSZ, vá­rosi kispályás bajnoki mérkő­zés. Atlétika. Verona (Olaszor­szág): veteránok Európa-baj- noksága. S. Z. SSN 0133—2798 (Nagykörös! Htria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents