Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

1988. JÚNIUS 3., PÉNTEK Mozgalomról és politikáról A KISZ megújítja gyakorlatát VIT-előkészítő bizottság Az MSZMP országos értekezletéről, a KISZ további fel­adatairól, az ifjúsági szövetség szerveinek, intézményeinek, valamint az úttörőelnökségeknek a tavalyi gazdálkodásáról, továbbá a XIII. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának létrehozásáról tanácskozott csütörtöki ülésén a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A Magyar Történelmi Társu­lat Pest megyei csoportjának és a TIT Pest megyei szerve­zete történelmi szakosztályá­nak vendége volt tegnap Ma­rosán György. A magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége a megyei pedagógiai intézet zsúfolásig megtelt nagytermében tartott élénk ér­deklődéssel fogadott, a múltat idéző, a jelent értékelő és a jövőbe tekintő előadást. (Hancsovszki János felvétele) Elsőként Hámori Csaba, xz MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a testüle­tet az országos pártértekezle­ten végzett munkáról, annak hazai és nemzetközi vissz­hangjáról. Kifejtette: az if­júsági szövetségnek különösen érdeke a jó működő és ezért vonzó politikai párt. Ezért a KISZ-nek támogatnia kell az országos pártértekezlet állás- foglalásában foglaltak mielőb­bi végrehajtását. Emellett az ifjúsági szövetség saját érde­ke, hogy erősítse tömeghatá­sát, ugyanis nem fog megélni a párt által biztosított formá­lis jogokból és tekintélyből — hangoztatta. Ennek érdekében a KISZ-nek felül kell vizsgál­nia szerveződési elveit és gya­korlatát, szervezeti felépítését és részben vagy akár teljes egészében - a legutóbbi kong­resszusa tételeit is. Kiemelte, hogy a KISZ pártértekezletet követő felada­tai között szerepel: szervezze meg széles körű részvételét a reformmunkálatokban. A cél az, hogy az ifjúság érdekeit is tükröző korszerű véleményt, alternatív elgondolásokat ala­kítson ki olyan fontos társa­dalompolitikai' kérdésekben, mint az alkotmányreform, a bérreform, a választási tör­vény, az egyesülési törvény, a tanácstörvény, a népszavazás, a költségvetési reform, a szo­ciálpolitika. Jóllehet, az ifjú­sági szövetség már megkezd­te ezt a munkát — különböző munkacsoportokat bízott meg ezeknek a feladatoknak az előkészítésével, a javaslatok kidolgozásával —, újfajta szer­vezési „technológia” kialakítá­sán is gondolkodik. Ez a módszer lehet olyan, akár egyszerre több helyütt ha­sonló, vagy megyénként kü­lönböző témakörrel foglalkozó kis műhely, csoport és ezek hálózata is, amelyet a KISZ szervez és menedzsel. Ezzel a módszerrel egészen új struktúra is létrejöhet ilyen jellegű feladatok megoldására. Ezzel összefüggésben és a nyári politikai í'eladatterv ki­dolgozásával kapcsolatban is — amely ugyancsak a KISZ rövid távú programjai közé tartozik — Hámori Csaba fel­hívta a figyelmet: ezekben a kis _ műhelyekben és a külön­féle nyári táborokban jó al­kalma nyílik a KISZ-nek a politizálásra, befolyásának erősítésére. Folytatni az oktatás reformját (Folytatás az 1. oldalról■) a pedagógusok, erkölcsi, anya­gi helyzete, elismertsége — erőfeszítéseink ellenére — bi­zony jócskán hagy kívánni­valót maga után. Éppen ezért értékes a peda­gógusok munkája, hivatássze- retete, kifogyhatatlan ener­giája az egész magyar társa­dalom számára. Az ünnepi szónok kitért arra az ese­ményre, amelyet mindenki — s így a pedagógusok is — fe­szült figyelemmel kísért: az országos pártértekezletre. A pedagógusok természetesen ar­ra koncentráltak elsősorban, hogy helyére kerül-e a tudás, a műveltség, az ellentmondá­sokkal, feszültségekkel, gon­dokkal terhelt társadalmunk értékrendjében. Arra figyel­tek, növekszik-e az iskola, az oktatás, a nevelés szerepe. Az országos pártértekezlet kriti­kusan és reálisan értékelte a közoktatás tartalmi és anyagi gondjait. Az állásfoglalás pe­dig nemcsak helyére tette az iskolai nevelést, hanem meg­határozónak ismerte el hosz- szabb távú előrehaladásunk, a reformok sikerének szempont­jából. Herczenik Gyula azt emelte ki, hogy a szavakat tetteknek kell követniük, és ezek min­den bizonnyal egységben lesz­nek egymással. A feladatok a pedagógusok nélkül nem vé­gezhetőek el, hiszen az okta­tás reformját éppúgy, folytat­ni kell. mint a gazdaságét. Ez sok helyen teszi indokolttá a megszokott, sablonokkal való szakítást, az újszerű gondolko­dást, ami azonban fájdalmas vajúdás nélkül nem születhet meg. Sokat kell fejlődnie az iskolai élet demokratizmusá­nak ahhoz, hogy az oktatási intézmények olyan alkotómű­helyekké váljanak, ahol a kö­zéppontban a nagyobb peda­gógiai teljesítmény és a gyer­mek áll. Mint befejezésül mondotta, olyan összmunkára lesz szükség, amelyben a pe­dagógusoké a főszerep, a leg­nagyobb feladat, de a legna­gyobb felelősség is. Ám hiva- tásszeretetük, munkájuk ne­héz körülmények között szü­letett eredményei, fáradhatat­lanságuk egyaránt biztosíték arra, hogy az új követelmé­nyeknek is eleget tesznek majd. Az ünnepi beszédet köve­tően Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyette­se átadta a megyei tanács ál­tal alapított Arany János pe­dagógiai díjat Csordás Tibor- nénak, a Szentendrei Tanács művelődési osztálya óvodai felügyelőjének és Schreiner Mihálynak, a szigetszentmár- toni általános iskola szakta­nácsadójának. A művelődési miniszter 404 Pest megyei pe­dagógust részesített Kiváló Munkáért kitüntetésben, közü­lük 81-nek Balázs Gézáné ad­ta át az elismerést. A Pedagógusok Szakszerve­zete Pest Megyei Bizottsága nevében Nádasné Pribék Ro­zália, a Pedagógus-szakszerve­zet titkára adta át a Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetés rt-any fokozatát két, és ezüst fokozatát, valamint Érdemes Munkáért emlékplakettet egv- egy pedagógusnak. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Pest megyei elnökségének Hazahozzák Bartók Béla hamvait ürnaelhelyezés július 7-én A nemzet régi óhaja telje­sül, amikor július 5-én végső nyughelyére, magyar földre érkeznek a. hazai és az egye­temes zenetörténet kiemelkedő személyiségének, Bartók Bélá­nak hamvai. A nagy magyar zeneszerző urnáját július 7-én Budapesten, a. Farkasréti te­metőben helyezik örök nyu­galomra. A hamvak hazaszál­lításának előkészületeiről és a New Yorktól Budapestig tar­tó, Európa-szerte megkülön­böztetett tisztelettel kísért út eseményeiről a szervezéssel megbízott munkacsoport tag­jai csütörtökön nemzetközi sajtókonferencián tájékoztat­ták az újságírókat a Duna In­tercontinental Szállodában. A sajtótájékoztatón részt vevő ifjabb Bartók Béla el­mondta, azért választották édesapja hamvainak végső nyughelyéül a Farkasréti te­metőt, mert családjának tag­jai, hozzátartozói közül is többen itt találtak örök nyu­galomra, s a csendes budai sírkert is közelebb áll a Bar­tók Béla végakaratában meg­jelölt, feltűnést kerülő nyug­helyhez. kitüntetéseit Bárdos István út­törőelnök adta át. Üttörpveze- tői Érdemérmet kaptak' hár­man, Gyermekekért Érdemér­met öten. A KISZ Pest Megyei Bizott­sága egy Ifjúságért Érdemér­met és egy Kiváló Ifjúsági Ve­zető érmet adományozott, amelyeket dr. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságá­nak első titkára adott át. A kitüntetettek nevében dr. Krcnkó József, a dabasi Tán­csics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépisko­la igazgatója mondott köszöne­tét, majd az ünnepeltek tisz­teletére Bodor Tibor színmű­vész és Fenyő Gábor karnagy vezényletével a Szentendrei Kamarazenekar adott műsort. A megyei pedagógusnapi ün­nepség a Szózat hangjai után ért véget. Körmendi Zsuzsa A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) is találkozott az egyetemek rektoraival, és konzultációt folytatott velük ebben a kér­désben. Hallatta hangját az egyetemi ifjúság is, s a KISZ is letette a maga javaslatait. Mindezek figyelembevételével a Minisztertanács mostani ülésén felülvizsgálta az 1984- ben kidolgozott felsőoktatási programot, és cselekvési prog­ramba foglalta össze a meg­oldásra váró feladatokat. A kormány megállapította, hogy felsőoktatásunk az egyes rész­területeken mutatkozó kedve­ző változások ellenére elma­rad a kor követelményeitől, nem felel meg a gazdasági­társadalmi kibontakozás igé­nyeinek. A lemaradás első­sorban az anyagiak — gépek, műszerek, könyvek, beruhá­zási javak — hiányára vezet­hető vissza. De közrejátszik egyebek között az irányítás bizonytalansága, és gyakran a követelmények, a szellemi tel­jesítmények alacsony színvo­nala is. Pénz a programhoz A kormány hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak meg­különböztetett fejlesztést, ki­emelt prioritást kell kapnia. A Minisztertanács azt kíván­ja, hogy növekedjék az egye­temi önállóság, önkormány­zat, a személyi és testületi fe­lelősség, tegyék nyitottabbá a felvételi rendszert. A felsőok­tatás rövid távú, 1990 végéig szóló cselekvési programja ki­mondja, hogy már jövőre szá­mottevő javulást kell elérni a felsőoktatás feltételeiben. Hogyan próbálja a kormány az új programhoz szükséges pénzt előteremteni? — ér­deklődőit a Jövő Mérnöke munkatársa. A Népszava munkatársa a munkavédelemmel kapcsolat­ban a mértéktelen túlórázta­tás és a balesetveszély össze­függéseiről érdeklődött. A kormány szóvivője el­mondta: a munkahelyi bal­esetek számának jelentős csök­kenése mellett tavaly emelke­dett azoknak a sérüléseknek a száma, amelyek a munká­ba, illetve hazafelé menet történtek. Csaknem 5 száza­lékkal volt magasabb 1987- ben a táppénzes napok száma és a kifizetett táppénz össze­ge is nőtt. Lényegesen keve­sebb foglalkozási megbetege­dést regisztráltak, jóllehet ma is van még sok korszerűtlen, elavult munkahely is. ahol va­lóban különös veszélyt jelent a túlóráztatás. A fizikai mun­kások egyharmada még min­dig veszélyes vagy az egész­ségre ártalmas körülmények között dolgozik. A színvonala­sabb és hatékonyabb munka- védelem érdekében az Orszá­gos Munkavédelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség operatív munkacsoportot hozott létre, amelynek célja, hogy kidol­gozza a munkabalesetek és a munkamegbetegedések meg­előzésének legjobb módsze­reit. A bíborosi kinevezés A Magyar Hírlap munkatár­sa ahhoz a hírhez kért kom­mentárt a kormány szóvivőjé­től, hogy Paskai László érse­ket bíborossá nevezték ki. Paskai László érsek úr bí­borossá választása folytatása annak a több százéves ha­gyománynak, amely szerint a legtöbb esztergomi érsek a magyarországi katolikus egy­ház vezetője, egyben bíboros is. A magyar kormány magas­ra értékeli Paskai László esz­tergomi érsek bíborossá vá­lasztását. Megítélésünk szerint a pápa döntésében a szemé­lyes érdemeken túl kifejezés­re jut a magyar nép és a ma­gyarországi katolikus egyház iránt érzett megbecsülés és tisztelet. A pápa közelgő ausztriai, burgenlandi látogatása kap­csán a Magyar Nemzet mun­katársa megkérdezte: ismere­tes-e a kormány szóvivője előtt a látogatás pontos prog­ramja, illetve hogyan véleke­dik a kormány a magyar hí­vők körében megnyilvánuló rendkívüli érdeklődésről. Bányász Rezső válaszában kitért arra, hogy II. János Pál pápa most már második alka­lommal látogat el Ausztriába, ahol felkeres több osztrák egyházmegyét. A három nyel­vű burgenlandi egyházmegye a pápa kérésére magyar és jugoszláviai horvát híveket is meghívott, hogy vegyenek részt a június 24-i szabadtéri nagy istentiszteleten. Az ed­digi ismeretek szerint legalább 50—60 ezer magyar katolikus hívő látogat el Ausztriába. A magyar kormány és hatóságai mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy ez a látogatás teljesen zavartalanul mehes­sen, végbe. A Veszprémi Napló munka­társa arról érdeklődött: a kö­zelmúltban voltak-e hazánk­ban munkabeszüntetések, illet­ve van-e nálunk sztrájkjog? A kormány szóvivője úgy vá­laszolt: nincs tudomása mun­kabeszüntetésekről, sztráj­kokról. Magyarországon egyéb­ként a sztrájk lehetősége jogi­lag nincs szabályozva, ebből következik, hogy tiltva sincs. Egy esetleges alkotmánymódo­sításnál, vagy új alkotmány megalkotásánál indokolt lesz arra is gondolni, hogy a sztrájkok kérdését hogyan rendezzük el Magyarországon. A kormány nem tervezi az állami és szolgálati titokról szóló törvényerejű rendeletet módosítani — válaszolta a Figyelő munkatársának kérdé- sére a kormány szóvivője. Az illetékesek rövidesen kidolgoz­zák a végrehajtási utasításo­kat, a részletes jogszabályok megjelenése után remélhetően megszűnik a titokvédelem kö­rüli bizonytalanság. Hozzátet­te : Magyarországon ■ úgyszól­ván minden kérdésről nyil- tan beszélünk a közvélemény­nyel, azt a kevés titkot vi­szont, ami van, valameny- nyiünknek kötelessége jól megőrizni. Válasz egy gtesszára Végezetül Bányász Rezső reagált az Élet és Irodalom május 20-i számában Minisz­tertanácsi ügyek címmel meg­jelent glosszára. Az írás azon élcelődö.tt, hogy a kormány ..csúcsszinten foglalkozik egy lexikon kiadásával”. Bányász Rezső hangsúlyozta: a Minisz­tertanács egyáltalán nem fog­lalkozott az új magyar lexikon előkészületeivel; a szóvivő a Magyar Tudományos Akadé­miától előzetesen beszerzett információt tette közzé. Jé termésre számítanak Készülnek a gépszemfére Az elmúlt hónap időjárásá­ra a megye mezőgazdáinak egy része igazán nem panaszkod­hatott. Igaz ugyan, hogy a csapadék megoszlása főleg az északi területeken segítette a Mázas burkolólapok Kőbányáról Szeptemberben próbagyártás A népgazdaság megújuló termelési szerkezetén belül a tégla- és cserépipar is az útkereső vállalkozások korát éli. Évente röppennek fel hírek arról, hogy mely téglagyárakban fogtak hozzá saját fejlesztés, vagy netán átvett gyártási eljá­rások révén modern vázkerámia-téglák készítéséhez. Ebben a tervidőszakban ért­hetően minimálisak az építő­anyag-ipar, s ezen belül is a téglaipar fejlesztési lehetősé­gei. A szakmai leleményesség azonban határtalan. Gyakorta hallani, hogy vállalkozni ér­demes és kell is! Ezt vallják Kőbányán az Épületkerámia- ipari Vállalatnál is. Jelenleg a nagymúltú cég központjának területén lévő burkolóanyagok gyárában folyik hitelből egy 3 millió 340 ezer nyugatnémet márkát érő beruházás. Az olasz Siti cégtől vásárolt gép­egységek telepítése ez év ele­jén kezdődött. Érdeklődik a külföld A hazai burkolólappiacot sokan bírálták, mondván, hogy egyhangú választékot kí­nált az építkezőknek. A re­konstrukción áteső régi üzem­ben előreláthatóan már szep­temberben hozzáfoghatnak a próbagyártáshoz. Ezt követően éves szinten félmillió négy­zetméternyi lí)X20-as és 30X40-es méretű mázas bur­kolólapokat ' állítanak elő. A vállalat piackutatással megbí­zott szakemberei, valamint az illetékes külkereskedelmi Vál­lalat szerint nagy a külföldi érdeklődés ezen termékek iránt. Munka az őrboityániaknak Potenciális vevőként jöhet­nek számításba az olaszok. Már most biztos, hogy az évente legyártandó mennyi­ségnek legalább 20 százaléka kerül exportra. Az új gyártástechnológia nagy előnye, hogy egyharmad- dal csökken az enérgiafel- használás. A gyártósort ki­szolgáló technológiai létszám pedig a felére csökkenthető. A laboratóriumi vizsgálatok kiváló minőségi eredmények­kel kecsegtetnek. Az előnyök között tartják számon a fagy­állóságot. A tervezők számára is lehetővé teszi a belső tér­kiképzés variálhatóságát. Nemcsak lakó-, hanem köz­épületek építésénél is sokol­dalúan alkalmazható. Ennek a beruházásnak van még egy figyelemre méltó ol­dala. Nem másról, mint a ré­gi mázazó gyártósor további hasznosításáról van szó. A vállalat igazgatójától szerzett értesülés szerint az őrbottyáni Il-es, korszerűnek számító tég­lagyár dolgozói kapnak lehe­tőséget arra, hogy közvetlenül agyagból — a nyerselőkészí­tést követően — kerámia bur­kolólapokat készítsenek. Manapság a hitelt felvevők­nek számolniuk kell a rend­kívül magas kamatterhekkel. Az Épületkerámiaipari Válla­latnak ez a 3 millió 340 ezer márkás beruházás egyben azt is jelenti, hogy hat év múlva 5,5 millió márkát kell vissza­fizetniük a hitelt nyújtó pénz­intézeteknek. Első hallásra ez egy kedvezőtlen üzletnek tű­nik, de ha az új burkolóüzem gazdaságosságát nézzük, ak­kor már feltétlenül előnyös­nek lehet nevezni. És még valami, ami egyre gyakoribb: ez az üzlet lénye­gében lízingügylet is egyben Az olasz gépek tényleges meg­vételét az egyik tőkét biztosí­tó jóhírű nemzetközi bank vállalta. Belföldi piacra is Remélhetően a már említett méretű mázas, több színben készítendő burkolólapok még az év utolsó negyedében meg­jelennek a belföldi piacon. Gyócsi László vetések gyors növekedését, ám az utóbbi napokban a szára­zabb térségekre is jutott az égi áldásból. A kalászosoknál a növények magassága meghaladja a sok­éves átlagot, a kalászok szá­ma nagy, így a szemképződás feltételei biztosítottak. Sajnos, néhány száraz, illetve kedve­zőtlen adottságú földön folt­szerű kisülések tapasztalhatók. Árpából előreláthatóan 4 ton­na körüli hektáronkénti át­lagtermésre lehet számítani az eddig megtartott szemlék alapján. A határjárások so­rán az is kiderült, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva jó­val nagyobb a kártevők pusz­títása. így például a liszthar- mat ellen több mint 30 ezer levéltetű és vetésfehérítő el­len pedig mintegy 55 ezer hektáron kellett eddig véde kezni. Ám a növényvédőknek ezután is folyamatosan mun­kát adnak ezek a veszélye« kártevők. Ugyancsak hason!i feladatok várnak azokra gazdaságokra is, amelyek ci korrépát termelnek, hiszen , nagyszámú répabolha tizedeli a termést. A gyümölcsösök növény- egészségügyi állapota jónak mondható, ám a késői lehűlés következtében megsemmisült a termés egy • része. A szőlő­ültetvényekben a fürtkezde­mények nagyon jól fejlődnek — eltekintve attól a mintegy 5—600 hektártól, ahol a fő­rügyeket károsította a fagy. A nagyüzemekben a már említett növényvédelmi mun­kák mellett folyamatos a ré­tek, legelők kaszálása, illetve a szénakészítés. A gépmű helyekben az aratás előtti szemlére készülnek a szakem berek, s egyelőre anyag­hiány sem nehezíti a munká kát. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents