Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

A napközis óvodában Korszerűsítés Köjál-vizsgálatot tartottak a gödöllői 2-es számú napkö zi otthonos óvodában. A vizs gálát szerint a konyha nem felel meg a rendeletben meg­fogalmazott követelmények­nek. Nincsenek elkülönített szociális helyiségek az óvó­nőknek, dajkáknak, konyhai dolgozóknak és a gyerekek­nek. Az előírásoknak megfelelő főzőkonyha és szociális helyi­ségek kialakításához meg kell bontani a tetőszerkezetet. Ennek, valamint a belső át­alakításoknak a várható költ­sége ötszázezer forint. Ered­ményeképpen a konyhában a mostaninál százötven adaggal több ételt főzhetnek, keveseb­bet kell máshonnan hozat­niuk. A munkát mielőbb megkez­dik, hogy szeptembertől is­mét fogadhassák a gyereke­ket. Kartal Gyermekorvosi felügyelet A Kartali Tanács kérte a gyermekorvosi körzet közvet­len felügyeleti jogát az illeté­kes szervektől. A rendelést jelenleg az aszódi rendelőin­tézet szakorvosa látja el. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága — az előzetes egyez­tetések után — hozzájárult a kartaliak kérésének teljesíté­séhez, s megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. Agráregyetem Ténfergések kora Ténfergések kora ’88 cím­mel a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen kis könyv je­let meg fiatalok irodalmi, képzőművészeti alkotásaiból. A dolgozatokhoz dr. Petraso­vits Imre rektor írt előszót, amelynek januári dátuma is jelzi, hogy hosszú volt a nyomdai átfutási idő. A vá­logatás az egyetem oktatás- technikai osztályának sokszo­rosítóüzemében készült 1020 példányban, s ugyancsak az oktatási intézményben lehp‘ megvásárolni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1988. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK A tangazdaság határában Megdőlt búza is lehet ígéretes Szebb a határ a tavalyinál, állapította meg dr. Puskás Attila, a Gödöllői Tangaz­daság igazgatója, az egész napos határszemlét követő értékelésen. A szakmai zsű­ri a kartali területnek 4,365 pontot ítélt, a nagygombo­sinak 4,2-et. A társadalmi értékelő bizottság 36 sza­vazatából 20 jutott a karta- liaknak. Ez a szoros eredmény — bár az elsőknek jutalommal járt — mégiscsak előzetes. Végső soron a kerületek év végi ered­ménye dönt, amit meghatá­rozhat a betakarítás sikere vagy sikertelensége. Egyelőre úgy néz ki, lesz mit behordani a határból. Határszemle. Erről a törté­nésről is igaz az a megállapí­tás, hogy a gazda szeme hizlal­ja a jószágot. Ezen az esemé­nyen nem történik semmi sem. ami közvetlenül növelné a ter­mést. A tapasztalatok, a több szem többet lát igaza mégis nyereséget gyarapító tényező lehet már az idén, de jövőre még inkább. Ígéretesebbek a vetések, és ezért a tavalyinál nyugodtabb volt a szemle — de nem ke­vésbé figyelmes —, ám a nö­vénytermesztési föágazat elé tűzött célok is nagyobbak. A megvalósítás feltételei termé­szeti oldalról a vártnál kedve­zőbben, közgazdasági-piaci ol­dalról kedvezőtlenebbül ala­kultak. A tőkés szállítások nyereségét a forint leértékelé­se több esetben rontotta. A Veresegyház Javítják a Szabadság utcát Örömmel látjuk Veresegy­házon, hogy javítják a Sza­badság utcát, miután az el­múlt években egyrészt burko­lata felfagyott, lyukak kelet­keztek rajta, másrészt, őszinte hála a haladásnak, feltörték a víz- és gázvezeték lefekte­tése miatt. A Szabadság utca Veresegy­ház egyik legfontosabb köz­lekedési vonala: a MÁV-állo- mástól a tavon lévő strand­fürdő főbejáratáig tart és be­letorkollik az 59 éve ültetett nyárfasor — amit az aradi vértanúk évfordulójára tele­pítettek annak idején. Erede­tileg a Hősök ligete nevet vi­selte. Az út jelentősége akkor nőtt meg, amikor Veresen be­következett a fordulat éve, ami itt 1928 volt, amikor sok minden változott, alakult, megindult a sportélet, kigyul­ladt a villany és megnyílt a strandfürdő. A strandot építő Térrendező és Fürdőépítő Társaság köte­lezettséget vállalt, hogy felépí­tésével egy időben ezt a fent részletezett utat járhatóvá teszi. Ez olyan formában tör­tént meg, hogy — a helybeli pénztelen parasztság nagy örömére — az agyagásóból sok száz iga vörös agyaggal borították a sívó kvarc futó­homokot, majd hengerrel mentek rá. és a kor igényei­nek megfelelő, járható utat építettek. A háború és az utána kö­vetkező passzív évek alatt az úttest persze visszasüllyedt a régi állapotába egy kis vö­rös színe csak emlékeztetett az egykori vörös agvagburko- latra. De az újabb fordulat évei első tevékenységei közé tartozott, hogy először járdát majd szilárd burkolatot ka­pott, a község út- és járda- építési akciója során, úgyszól­ván teljes egészében, áttéte­lesen is társadalmi munkával, amit követett a keresztutcák — Kis, Kinizsi, Kemény Kál­mán — járdája és útteste. Most, hogy a környéken a víz- és gázprogram befejező­dött, úgy látszik, az építő szervek eleget tesznek annak a szerződött kötelezettségük­nek, hogy a feltört utakat az eredeti állapotukba állítják vissza. Mc*>t azután, hogy kész lesz a Szabadság utca, egyéb vá­rakozások is vannak. Elsősor­ban az, hogy a korábban fa­lugyűléseken beharangozott 2. számú helyi buszjárat -*■ amit a tanácselnök közlése szerint, amíg az utca újra széles nem lesz, le kellett venni a napi­rendről — a Fazekas-telep fe­lé, a téesznél lévő buszfordu­lóig, a széles tömegek közle­kedési igényeire megindulhat. A másik várakozás a sza­kaszosan feltört. Kinizsi utca és a mintegy másfél méterrel megszűkített Kemény Kálmán utca útteste is visszakapja eredeti formáját, amilyennek lakóinak keze munkája tette a hetvenes évek vége felé. Fazekas Mátyás A nagygombosi kísérleti területen több tízezer parcellán dol­goznak a kutatók. Dr. Szemők András, a tangazdaság növény- termesztési osztályvezetője az ősziárpa-fajtakísérletekről tájé­koztatja a határszemle-bizottságot. behozatal nagyon megdrágult, a tangazdaság termelte vető­mag árát pedig leszorították a vevők. Az adóreformot köve­tően várt ipari árszínvonal­csökkenés nem valósult meg. Nagygomboson a tömbösítés- re való törekvést jelzi, hogy a borsó 415, az őszi búza közel hétszáz hektáron egymáshoz közeli táblákon található. A magbörsóállomány állapota ez ideig ragyogó. A jó vetést hatékony gyomirtás követte. A levéltetű első betelepülését si­került visszaverni, állapította meg Nánai Csaba, a kerület növénytermesztési főágazat- vezetője. Üjdonság, hogy megszüntet­ték a gödöllői kerületet. Szán­tóterületét Kartalhoz csatolták. Kartalon a vetésszerkezet ve­zető növénye az őszi búza. A táblák jelenleg biztató képet mutatnak. Néhány megdőlt, ami a várható jó termés egyik feltétele is lehet, jegyezte meg Ruszkai János, az itteni nö­vénytermesztési főágazatve- zető, majd a határszemle utol­só állomásán két olyan búza­táblához vezette a részvevőket, melyeken termésbecslést vé­geztek a kalászok száma és hossza alapján. A 87 hektáros A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: videó, 16 órá­tól. Nagyszüleink játékai, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901-1920., Természeti környe­zetünk, kiállítás, várostörté­neti bemutató, megtekinthető 18—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tar­tozik Szada és Isaszeg is) jú­nius 25-én, szombaton délután 2 óráig: dr. Mészöly Jenő, utána 27-én reggel 8 óráig: dr. Kürti János. Kerepestar- csa (Csömör, Nagytarcsa, Mo­gyoród), szombaton: dr. Vin- cze Lajos, vasárnap: dr. Hat­vani Szabolcs, Aszód, rende­lő, szombaton és vasárnap: dr. Pesti Imre. Pécelen szomba­ton: dr. Benkő Júlia, vasár­nap: dr. Vizsolyi Tibor. Tú­ra, rendelő, szombaton és va­sárnap: dr. Vészi Zsuzsa. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes. Veresegyház szom­baton és vasárnap: dr. Do- linszky Béla, Veresegyház, Valkó, Vácszentlászló, Zsám- bok, Dány június 24-én este 6 órától június 27-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Árpás Miklós, Vácszentlászló. Gyermekügyelet, Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Horváth Anna. Ha rohad a lucerna, jó búza­termés lesz. Ez a tapasztalat a májusi esők hatását jelzi, fejti ki Pethes Pál, a nagyüzem egykori központi vetőmagter­mesztő agronómusa, a határ­szemle egyik meghívott ven­dége. (A szerző felvételei) M—12-es táblán Martonvásári 12-es búzát vetettek. A be­csült termés olyan nagy, hogy már-már kockázatos leírni: 8,33 tonna hektáronként. Azt is figyelembe kell azonban ven­ni, hogy ez a módszer nem számol a gabonaszemek ezer- magtömegével. Ha száraz idő miatt szorul a szem, a termés akár 10 százalékkal is csök­kenhet. A táblán levő meny- nviséget becsülték. Ezt le is kell aratni, be kell szállítani és vetőmaggá feldolgozni. B. G. Tapasztalatcsere a szomszédban Kulturálódás a végeken HaSZnOS szokás, hogy nép­művelők egy-egy csoportja évenként autóbuszra ül, hogy távolabbi vidékek közműve­lődési életével a helyszínen ismerkedjen. Gyakorló nép­művelőként soha nem mulasz­tottam el, hogy részt vegyek ezeken a tapasztalatcseréken. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár az idén Nógrád megyébe hívta a köz­művelődés dolgozóit, s bár az autóbuszon minden hely el­kelt, körzetünkből egyedül Fo-1 dómé Gyalog Éva, a hévíz- györki művelődési ház igazga­tója élt a felkínált lehetőség­gel, ami annál inkább is ért­hetetlen, mert már a valami­kori mesterlegények is ván­dorolva gazdagították ismere­teiket, most pedig a KISZ is meghirdette a fiatal agrár- szakemberek Vándorbot ak­cióját. A népművelők nyitott­ságára, új iránti fogékonysá­gukra mindig nagy szükség volt, napjainkban ez az igény tovább nőtt, hiszen ők aztán igazán érzik az egyre inkább jelentkező és ható reformok következményeit, s ebből fa­kadóan munkájuk megújításá­nak szükségességét. — Nagyon örülök, hogy részt vettem ezen a három­napos tapasztalatcserén, ame­lyen láttunk minden igényt kielégítő kultúrpalotákat — Balassagyarmaton, Szécsény- ben, Salgótarjánban —, ám engem elsősorban két kicsiny társközség — Mohora és Er- dőtarcsa közművelődési élete ragadott magával, győzött meg arról, hogy az embereknek milyen nagy szükségük van a népművelésre — mondja Fo- dorné Gyalog Éva, amikor az útja során szerzett tapasztala­tairól érdeklődöm. — Ezek­ben a falvakban a népműve­lésen kívül nincs olyan szer­vezet, amely egy értékrend­szert képviselne és szavatolna, amely .lehatolna az egyes em­berig, márpedig ilyen szerve­zet nélkül az egyén a saját és a közösségi problémáival egyaránt magára marad. Azt láttam, éreztem, hogy a kultú­ra piciny hajlékai — a kétszo­bás művelődési otthonok, a hi­vatását rajongásig szerető népművelőkkel — képesek se­gíteni a kulturális demokrá­cia megteremtését, a kultúra társadalmasítását. — Nagyon sok dolgot jelent most ez. Jelenti a kulturális egyesületek, szövetségek ala­kulását és szabad tevékenysé­gét. A folyamat megindult. Mondok rá konkrét példát. Mohora társközség elöljárója 30 év körüli fiatalasszony, há­rom gyermek édesanyja, je­lenleg gyesen van, eredeti szakmája szerint gyógysze­rész-asszisztens, vezeti a köz­ség nyugdíjasklubját, ő a fa­luban a programszervező, aki mindenkinek előre köszön, s aki minden házban otthon van, talán ezért bábáskodha­tott sikerrel a helyi művelő­dési kör megszervezésén. Nem sokat beszélhettem ezzel a lel­kes fiatalasszonnyal, de mon­datainak szenvedélyességéből éreztem, hogy ő az a vezető, aki a beosztását szolgálatnak tekinti, választott tisztségét pedig a falu részéről az irán­ta megnyilvánuló bizalomnak. Beszélgetésünk során ‘szót ejtek Vitányi Iván A művelő­déspolitika esélyei című ta­nulmányáról, amelyben a szer­ző úgy fogalmaz, hogy: a kul­túra demokratizálása felülről lefelé irányuló mozgást jelent, a kultúra demokratizmusa vi­szont alulról tör fölfelé. Az igazgatónő az úton tapasztal­tak alapján elsősorban az alulról indult kezdeményezése­ket emeli ki. — Sokunknak, akik a közművelődésben dol­gozunk, különös szemléletünk alakult ki. Még mindig ural­kodik a statisztika minden- hatósága. Csoportlétszámban, tanfolyamdíjban, tiszteletdíj­ban, bevételi tervben gondol­kodunk. Erdőtarcsán az egyet­len nagyterembe beállítottak egy szövőszéket, amelyen esté­ről estére, egymást váltva szőnek fiatalok ésNidősek, mi­közben beszélgetnek, elsajátí­tanak, átadnak ismeretet, tu­dást, tapasztalatot. És még valamit! Sem Mo- horán, sem Erdőtarcsán nem hallottunk panaszt a mostoha munkakörülményekről vagy a munka nehézségéről. Csak arról beszéltek, milyen lehe­tőségeik vannak a társközségi ^létükből fakadó gondok le­küzdésére. A kÖZÖS munka akarásában egy célt fogalmazott meg a bennünket fogadó párttitkár, elöljáró, népművelő ugyanúgy, akár a szövetkezet állatgon­dozója, vagy a fővárosba na­ponkint ingázó segédmunkás: nekünk itt kell élnünk, ha úgy tetszik, hát a végeken! S itt kell megteremteni a- kultu­rált életvitelhez szükséges kö­rülményeket. Ha másért nem, hát ennek a mélyről fakadó, közös munkából táplálkozó gondolatnak a megismeréséért is érdemes volt a szomszédba látogatni. Fercsik Mihály Dent a tanács NB lll-as csapatunk lesz? Az elmúlt napokban hír ka­pott szárnyra, amely szerint egyesül a városi és a kartali labdarúgó-szakosztály, s ezál­tal Gödöllőnek NB III-as csa pata lesz. A híresztelések nem bizonyultak alaptalannak. A tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén állást foglalt az ügyben. A testület ülésén megtud­tuk. hogy az ötlet a kartaliak- tól származik, akik a szak­osztály anyagi helyzetére való \ Pest Megyei Vendcgiátóipari Vállalat 1988. szeptember 1-jétől, versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a 301. sz. Fehér Galamb éttermet Címe: Vác, Lenin út 37. A versenytárgyalás augusztus 9-én 10 órakor lesz az igazgatóságon (Vác, Széchenyi út 19.). Tájékoztató adatokkal a vállalat váci igazgatósága szolgál, július 11-étöl. tekintettel fordultak kérésük­kel a gödöllőiekhez. A kérést megtárgyalta a városi sportkör elnöksége, és állásfoglalása szerint az össze­vonás anyagi fedezetét össze­fogással előteremthetik. A működtetéshez szükséges pénz egy részét saját bevételeiből képes fedezni a GSC, ugyan­akkor kéri a tanácsot és a vá­ros üzemeit, intézményeit, ad­janak a jelenleginél nagyobb támogatást. A végrehajtó bizottság dön­tésénél figyelembe vette a ta­nács 1985-ös határozatát, mely szerint a GSC labdarúgó-szak osztályát fejleszteni kell. Az­óta a csapat sikeresen szere­pel a különböző bajnokságok­ban. Kétszer végeztek az első helyen, 1987—88-ban hetedi­kek a megyei első osztályban. Az NB Ill-ban való szereplést elősegítenék az FTC-vel és a váci MTE-vel létrejött megál­lapodások. Az egyesítés esetén szüksé­gessé váló költségekhez a vég­rehajtó bizottság ez évre 500 ezer, jövőre 300 ezer forint tá­mogatást javasol megadni. A végső döntést a legközelebbi tanácsülés hozza meg. Júliusi nevezés Az 1988—89-es kispályái labdarúgó-bajnokságra Gö­döllőn július 15-ig lehet ne­vezni. Az első szövetségi na­pot augusztus 11-én tartják, a bajnokság pedig augusztus 22-én kezdődik. ISSN 0133—19S7 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents