Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

2 ^ßfifap 1988. JUNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Az együttműködés nem csökkenti az önállóságot Szabadkereskedelmi övezet kialakítása Másfél évtized után végre hivatalos kapcsolat létesül a KGST és az EGK között. Az erről szóló közös nyilatkozat kidolgozása és aláírása a ke­let-nyugati viszony fontos fe­jezete. A Moszkovszkije Novosztyi című hetilap legújabb számá­ban olvasható kommentár sze­rint a hivatalos kapcsolatok felvételének folyamata csak a KGST 1985-ös újabb kezde­ményezése után vett lendüle­tet. Ez vezetett el ahhoz, hogy nyilatkozatot írtak alá a KGST és az EGK közötti hi­vatalos kapcsolatok felvételé­ről. továbbá arról, hogy a KGST egyes tagállamai és az EGK között tárgyalások foly­nak a kölcsönös kereskede­lemről és a megfelelő megál­lapodások aláírásáról. Sikerült kompromisszumot találni a Nyugat-Berlinnel öszefüggő problémára is. Már az EGK bizottsága és az egyes KGST-tagállamok közötti tárgyalások idején lát­ható volt — áll a hetilapban —, hogy az EGK nem igyek­szik megszabadulni saját pro­tekcionista irányvonalától és a differenciált megközelítés gya­korlatától, s korántsem veszi teljesen figyelembe a keleti partnerek érdekeit és törekvé­seit. Ezért merül fel különös élességgel a KGST-országok közötti szoros együttműködés kérdése a kereskedelmi-gaz­dasági problémák megoldásá­ban. Ez az egyes országok se­bezhetőségét csökkentené a ha­talmas, egységes partnerrel, az EGK-val szemben, amely meg­szokta, hogy saját feltételeit diktálja. Néha — folytatódik a szovjet hetilap cikke — mind­egyik KGST-ország csak a sa­ját nemzeti érdekeit látja, ez pedig nemegyszer nemcsak a közösség érdekei ellen hat, de árt az adott ország érdekei­nek is. A KGST tagjainak, hogy megerősíthessék pozíciói­kat mind az EGK piacán, mind a világpiacon általában, létre kellene hozniuk saját egységes piacukat, saját közös vámrendszerükkel, harmadik ország piacán érvényesítendő egyeztetett kereskedelmi poli­tikájukkal együtt. Mindez jot­tányit sem csökkentené nem­zeti szuverenitásukat, önálló kezdeményezéseiket, viszont lehetővé tenné, hogy egyéni­leg és közösen egyaránt szem­be tudjanak szállni a Nyugat diszkriminatív intézkedéseivel. A világpiaci siker érdeké­ben a KGST-tagországoknak meg kellene teremteniük és meg kellene erősíteniük a kö­zös exportalapot. Emellett épí­teni kell a saját erőforrások­ra, az integrációs folyamatra, s természetesen a Nyugathoz fűződő gazdasági kapcsolatok­ra — hangoztatja a cikk. Nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy az euró­pai gazdaság nemcsak a KGST-ből és az EGK-ból áll. Ott van az európai szabadke­reskedelmi társulás, az EFTA is. Tagjai közül néhányan, mint például Finnország, Magyar—görög szimpóziumot lát vendégül Athén Kétoldalú gazdasági kapcsolatok A magyar—görög gazdasági | kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálta az a rendezvény, I HULLADEKEXPORT Az elmúlt hetek Illegális hul­ladékexportjával kapcsolatos botrányok nyomán a Közös Piac a veszélyes hulladékok fejlődő országokba irányuló exportjának megszigorítását, a kivitel irányelveinek erélye­sebb betartását tervezi. Az európai közösségek bizottságá­nak szerdán Brüsszelben nyil­vánosságra hozott nyilatkozata elismeri, hogy a mérgező hul­ladék exportjának jelentős ré­sze az egészségvédelem szem­pontjainak és a közös piaci jogszabályoknak teljes semmi- bevételével megy végbe. A je­lenleg érvényben levő közös piaci irányelvek szerint mér­gező ipari melléktermékeket csak akkor szabad harmadik országokba exportálni, ha az illető állam kormányát tájékoz­tatták a méreg természetéről, az hozzájárult annak bevitelé­hez és a befogadó ország ren­delkezik a veszélyes hulladék tárolásához és kezeléséhez szükséges műszaki feltételek­kel is. Nigériában közben, a „sze­métbotrányok” egyik helyszí­nére, külföldi szakértők érkez­tek. hogy a Koko kikötőváros mellett elásott, Olaszországból származó ipari hulladék veszé­lyességét vizsgálják. Az afrikai országban nagy felháborodást váltott ki a ve­szélyes hulladék engedély nél­küli behozatala. amelyre a hét elején került sor Athénban. A rendező szervek — görög részről a nemzetgazdasági mi­nisztérium, magyar részről pe­dig a Magyar Gazdasági Ka­mara. Magyar részről többek kö- Bött földgázvezetékek szerel­vényeinek gyártásában, az energiamegtakarítást szolgáló berendezésekben, az élelmi­szeripar különféle területein, a textiliparban, a cipőgyártás­ban jelöltek meg a vállalatok együttműködési szándékot. Görög részről elsősorban a textiliparban, a cipőiparban és az élelmiszer-gazdaságban szorgalmazzák vegyesvállala­tok alapítását. A szimpózium megnyitó­előadásait dr. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyet­tes, valamint I. Papantonipu nemzetgazdasági miniszterhe­lyettes tartotta. Ezután Bor­bély László, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője és M. Sallas, az ETVA, a görög ál­lami fejlesztési bank vezér- igazgatója beszélt a vegyesvál­lalatok alapításának szabá­lyairól. A rendezvény vállalatok kö­zötti megbeszélésekkel folyta­tódott, amelyen 16 magyar és 42 görög vállalat képviselője vett részt. Csak rövidin... HELYREÁLLT a kapcsolat i Kínai Kommunista Párt és az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja között — jelen­tette ki szerdán Hu Csi-li, a a KKP KB Politikai Bizottsá­ga állandó bizottságának tag­ja azon a találkozón, amelyet az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának Gus Hall fő­titkár vezette küldöttségével tartott. A KUBAI külügyminiszté­rium közleményben ítélte el a Haiti szigetén hétfőre virra­dóra végrehajtott katonai puccsot. A hatalomra került tábornokok ugyanazoknak az érdekeknek a szolgálatában állnak, amelyek 1956—86 kö­zött életben tartották a Duva- lier-diktatúrát — mutat rá a kubai állásfoglalás. A BALKÁNI államok kül­ügyminiszterhelyettesi találko­zójának második napján a résztvevők megállapodtak, hogy az elkövetkező hónapok­ban konkrét témákban talál­kozókat tartanak. így az év végéig sor kerül Jugoszláviá­ban a közlekedési miniszterek tanácskozására, november vé­gén pedig Bulgária lesz a há­zigazdája egy környezetvédel­mi tanácskozásnak. II. JÄNOS PÁL pápa csü­törtökön kezdődő ausztriai lá­togatása európai jelentőségű hozzájárulás a Kelet és Nyu­gat közötti hídépítéshez. Most először fordul elő, hogy a pá­pa egy nyugati országban a szocialista államokból — fő­ként Magyarországról — érke­ző sok tízezer katolikussal is találkozhat. CERENPILIN Gomboszuren személyében új külügyminisz­tere van Mongóliának. Az új külügyminisztert a nagy népi hurál elnöksége nevezte ki Mangalin Dügerszüren eddigi külügyminiszter helyébe. Ausztria, Svédország vagy Svájc, gyakran más nyugati országoknál jobban tisztelet­ben tartják a KGST-államok érdekeit. Finnország minded­dig az egyetlen olyan nyuga­ti állam, amelynek nemcsak aktív kétoldalú viszonya van a KGST tagállamaival, hanem sokoldalú megállapodások is kötik ehhez a szervezethez. Ami pedig az európai gaz­dasági együttműködés távla­tait illeti — írja végezetül a Moszkovszkije Novosztyi —, elképzelhető egy olyan sza­badkereskedelmi övezet kiala­kítása, amely felölelné az egész földrészt, az Atlanti- óceántól az Urálig. Az osztrák kancellár látogatása előtt Lubomír Stroagel interjúja Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök az Auszt­riával való kapcsolatok lénye­ges javításáért szállt síkra ab­ban az interjújában, amelyet Prágában adott osztrák újság­íróknak Franz Vranitzky kan­cellár közelgő hivatalos cseh­szlovákiai látogatása alkalmá­ból, s amelyet szerdán ismer­tettek a bécsi napilapok. Strougal elmondta: „álla­maink hosszú időn át ugyan­abban az államcsaládban él­tek, jól ismerjük tehát egy­mást. Ha az Ausztria és Ma­gyarország közötti egvüttmű- kötést példaként emlegetik, azt én üdvözlöm. Az emberek­nek meg kell érteniük egy­mást. Ha ez nem lehetséges, A záróokmány három kosara egyenrangú Románia álláspontja gondot okoz Alois Mock osztrák kancel­lár és külügyminiszter bírál­ta Romániának a helsinki fo­lyamat bécsi utótalálkozóján képviselt álláspontját azon a megbeszélésen, amelyet szer­dán Bécsben folytatott Aurel Duma román miniszter-állam­titkárral. Az osztrák politikus rámu­tatott, hogy a találkozó záró- dokumentumának kilenc sem­leges és el nem kötelezett or­szág — közöttük Ausztria — által kidolgozott tervezete kompromisszumos jellegű, s most az utótalálkozó mind a harmincöt részvevő államának kellő kompromisszumkészsé­get kell tanúsítania. Románia álláspontja azonban gondokat okoz — mondta Mock, utalva arra, hogy a román küldött­ség a tervezetnek a humani­tárius kérdésekről szóló részét elfogadhatatlannak nyilvání­totta, az emberi jogok érvé­nyesítésének ebben előirány­zott ellenőrzési réftdszerét pe­dig az államok belügyeibe va­ló beavatkozással azonosítot­ta. A tervezetet kidolgozó ál­lamok ezt a véleményt alap­talannak tartják és elutasít­ják. Alois Mock kijelentette ro­mán vendégének, hogy bizo­nyára van lehetőség egyes ro­mán javaslatoknak a záródo­kumentumba történő beépíté­sére, de a közös bécsi doku­mentum csak úgy jöhet létre, ha a találkozó valamennyi részvevője a helsinki záróok­mány három „kosarát”, a ka­tonai biztonság, a gazdasági- műszaki fejlődés és az embe­ri jogok terén való együttmű­ködés területeit egyenran­gúaknak tekinti. A találkozón az alkancellár közölte, hogy Ausztriában nagy az érdeklődés a romániai né­met és magyar nemzetiségek­kel kapcsolatos kérdések iránt, kérte továbbá, hogy Romániá­ban kezeljék gyorsan és zök­kenőmentesen az osztrákok rokonoknak és barátoknak szánt ajándékküldeményeit. Mock végül kifejtette: Auszt­ria fontosnak tártja, hogy — miként a Duna-térség más ál­lamaival — Romániával is jó és gyakorlatias kapcsolatokat alakítson ki. abban a politika a vétkes. Olyan politikát kell folytat­nunk, hogy az emberek köze­ledhessenek egymáshoz.” A jelenlegi csehszlovák poli­tikai irányvonalról elhangzott állásfoglalásokról Strougal hangoztatta, hogy a gazdasági átalakítást, amely lényegében a piaci mechanizmusoknak bizonyos állami szabályozás alkalmazásával együtt történő bevezetését jelenti, politikai reformoknak kell kísérniük. Demokratikus hagyományai miatt Csehszlovákiának külö­nösen jó esélyei vannak a re­formok sikeres megvalósításá­ra — mondotta, majd arról szólt, hogy a csehszlovák ve­zetés a reformokat illetően még nem teljesen egységes. Lubomir Strougal közölte az osztrák újságírókkal azt is, hogy jelenleg nem lehetséges Alexandr Dubcek rehabilitá­lása. A CSKP egykori vezető­jét naiv politikusnak jellemez­te, s kijelentette: „az övé volt a felelősség 1968-ban, és az akkori politikai vezetés csődöt mondott.” Kanada Kiutasítások A tőkés csúcsnak otthont adó Kanada miniszterelnöke, Brian Mulroney kedden beje­lentette, hogy egy héttel ez­előtt kiutasítottak az országból tizenhét szovjet diplomatát és kereskedelmi képviselőt. Mul­roney a csúcsot záró sajtóér­tekezleten egy újságírónak ar­ra a kérdésére válaszolt, va­jon igazak-e a hírek, hogy ipari kémkedésért kiutasítá­sok történtek a közelmúltban. Szerdán Moszkvában Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője, sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a kanadai ható­ságok ottawai és montreáli szovjet intézmények munka­társai közül többeket nemkí­vánatos személynek minősí­tettek. A szóvivő az intézke­dést kitervelt provokációnak nevezte. Az intézkedést ak­korra időzítették, amikor ked­vező változások tapasztalhatók a kelet—nyugati viszonyban. Ennek ellenfelei akarják alá­ásni ezt a folyamatot. — Mint Geraszimov nyilatkozata rá­mutatott, az ügynek vannak kanadai belpolitikai vonatko­zásai is. Hazaindultak Bartók Béla hamvai Mindenütt megemlékezések sora Szerdán délelőtt a New York közelében lévő Scarsdale Ferncliff temetőjéből hazain­dultak végső nyugvóhelyükre, a budapesti Farkasréti temető­be Bartók Béla hamvai. Két fia, az Egyesült Államokban élő Bartók Péter és a Buda­pesten lakó ifjabb Bartók Bé­la egyetértésével most haza­szállítják a hamvait tartal­mazó koporsót, hogy végső nyughelyére kerüljön hazájá­nak földjében. Az ünnepélyes megemléke­zésen a temetőben megjelent Bartók Béla két fia, Péter és ifjabb Béla. Ott volt Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete. A sírnál összegyűltek előtt Zabos Júlia fuvolaművész szó­laltatta meg Bartók egyik me­lódiáját, majd az Egyesült Államok kormánya nevében Thomas Simons, a külügymi­nisztérium főosztályvezetője beszélt. Rámutatott: az Egye­sült Államok büszke, hogy menedéket adhatott a háború viharában Bartók Bélának, a XX. század egyik legnagyobb alkotóművészének, Magyaror­szág nagy fiának. Ezután Bánlaki György, ha­zánk New York-i főkonzulja mondott megemlékező szava­kat. , Európában, a Budapest­re vezető úton mindenütt meg­emlékeznek Bartók Béláról, ünnepi hangversenyeken idé­zik fel emlékét. Ismét sikertelen lesz az igazgatóválasztás Apajon? A megosztottság járhatatlan út Minden jel arra vall, hogy egyre Inkább a szakadék felé sodródik a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság. Az egyensúly elvesztését kö­vető zuhanás esetükben a gazdálkodás ered­ménytelenségét, a nagyüzem szétesését je­lentheti. Mindennek hátterében azt a ma­gyarázható, ám meg nem érthető helyzetet találjuk, hogy az apajiaknak hónapok óta nincs megválasztott igazgatójuk. Szóka Jó­zsef leváltása után ugyanis Bartos Sándort, a Felsőbabád! Állami Gazdaság igazgatóját bízták meg a rendcsinálással miniszteri meg­bízottként, de ő mindössze egy hónapig töl­tötte be ezt a funkciót. S azután elszaba­dult a pokol... — A gazdaság területi adott­ságai kedvezőtlenek, ennek ellenére fejlődésük mindeddig folyamatos volt — igyekszik megvilágítani a gondok hát­terét Klamó József, a rácke­vei pártbizottság titkára. — Két esztendővel ezelőtt azon­ban megszaporodtak a beje­lentések és a jelzések. Ezek alapján a népi ellenőrzés és a rendőrség több szabályta­lanságot tárt fel. Megítélé­sünk szerint a helyi politikai vezetés akkor nem tudott elég erélyesen fellépni, ezért pártbizottságunk jelentést kért a gazdaság pártvezetőségének irányító, ellenőrző munká­járól, s a tények ismeretében határozatot hoztunk. Ehhez végrehajtásában azonban a helyi szakmai vezetés nem volt partner, később pedig egészségi okok is akadályozták a vezetőket. Tavaly a válság Apajon tovább mélyült. A politikai, a szakmai és a moz­galmi vezetés közötti koráb­bi egység teljesen megbom­lott. Ä vezetői ülések rendre elmaradtak, s ha mégis meg­tartották egyiket-másikat, azok nagyrészt parttalan vi­tákba fulladtak. Időközben Szóka Józsefet leváltotta a vállalati tanács — ebben dön­tő szerepet játszott, hogy párt- bizottságunk politikailag ve­zetésre alkalmatlannak tartot­ta —, ám távozta után a ve­zetés rendezetlensége miatt csak élesedett az érdekharc. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a vt is megosztott, s a testü­letben a tagok tájékozatlan­sága, egyéni érdekeik előtér­be helyezése miatt a normá­lis munka nem tud kibonta­kozni. Mit tartalmaz az SZMSZ ? Amit Klamó József említ, az egy szóval úgy jellemez­hető: teljes megosztottság. Ám amíg idáig fajult a dolog, tör­tént egy és más a gazdaság­ban. Szóka József, akinek viselt dolgairól annak idején la­punkban is beszámoltunk, amikor érezte, hogy helyzete bizonytalanná válik, kérte kor­kedvezményes nyugdíjaztatá­sát, ám az akkor még folyó rendőrségi vizsgálat miatt eh­hez a minisztérium nem já­rult hozzá. Később már men­nie kellett volna, ám ő ma­radni akart. Végül a rácke­vei pártbizottság közbenjárá­sára, a már említett testületi állásfoglalás után lehetett csak elküldeni az igazgatót a vállalattól. És jött Bartos Sán­dor személyében egy olyan nagy tapasztalatú vezető, aki korábban eredményesen irá­nyította az apajiak munkáját is. — A miniszteri megbízott megjelenése nem tetszett itt senkinek — állítja Halász De­zső műszaki igazgatóhelyet­tes, a vállalati tanács elnö­ke. — Ügy láttuk, nincs ak­kora gond, amely indokolta volna ezt a lépést. Nem Bar­tos Sándor személye ellen volt kifogásunk, hiszen jól is­merjük, kitűnő szakembernek tartjuk. Az egy hónap alatt, amíg átjárt Apajra, igyeke­zett rendet csinálni, ám za­vart okozott, hogy akkortájt mind gyakrabban lehetett hal­lani a folyosói beszélgetése­ken, hogy egyesíteni akarják a felsőbabádi és a kiskunsá­gi gazdaságot. Ezt ugyan megcáfolták, de azért ezzel bogarat ültettek az emberek fülébe ... Ám beszéljünk a tényekről. Bartos Sándor Nagy László termelési igazgatóhe­lyettest — ő egyben a szak- szervezeti bizottság titkára, s tagja a MEDOSZ központi vezetőségének is — felmen­tette beosztásából, s Tóth Ist­ván kerületvezető-helyettest bízta meg a teendők ellátá­sával. Egyben őt delegálta a vállalati tanácsba is a vissza­hívott Nagy László helyére, majd Tóth István kapta a megbízást az igazgatói felada­tok elvégzésére is. S itt érdemes egy kicsit megállni. A vita még ma is folyik arról, hogy jogszerűen járt-e el a miniszteri megbí­zott, s vele együtt a MÉM, hiszen a gazdaság törvényesen megalkotott szervezeti és mű­ködési szabályzata kimondja: ha nincs igazgatója a cégnek, akkor a vt dönt, hogy melyik igazgatóhelyettesre bízza ide­iglenesen a dolgok vitelét. Igaz, a szabályzat egy másik pontja úgy szól, hogy az igaz­gató akadályoztatásakor auto­matikusan a termelési helyet­tes lép a helyébe, ám amikor Apajon dönteni kellett, már nem volt első számú vezetője a gazdaságnak! S most térjünk vissza az eseményekhez. A nagyüzem vállalati tanácsa annak rend­je és módja szerint pályáza­tot írt ki főiskolai és egye­temi végzettségűeknek az igazgatói szék betöltésére. Ez december végén jelent meg a lapokban, s csaknem ugyan­akkor került nyilvánosságra az a rendelet is, amely ki­mondja, hogy A-kategóriás vállalat élén csak egyetemi végzettségű szakember dol­gozhat, nem zárva ki annak a lehetőségét, hogy különösen indokolt esetben a miniszter a munkáltató kérésére fel­mentést adhat. A megjelölt határidőre kilencen jelentkez­tek, de közülük csak három jelölt felelt meg minden te­kintetben a követelmények­nek: Cselényi Dezső, Berényi János és Tóth István, aki só­ját kezdeményezésére felmen­tést kapott Váncsa Jenő mi­nisztertől, lévén, hogy ő fő­iskolai végzettséggel rendel­kezik. Patthelyzet alakult ki A véleményezésre feljogosí­tott szervek úgy ítélték meg, hogy mind szakmai, mind politikai felkészültségét, vezetői tapasztalatait tekintve Cselényi Dezső lenne a legal­kalmasabb, ezért választásra hívták össze a vállalati taná­csot. A március 18-án meg­tartott testületi ülésen azon­ban patthelyzet alakult ki: a szavazatok 9:9 arányban osz­lottak meg, a minisztérium jelen lévő képviselői egy olyan cédulát, amelyen valaki a je­lölt nevét aláhúzta, érvényte­lennek minősítettek. Ám ez a vt-ülés sem zajlott le simán. Halász Dezső sze­rint fél órával a kezdés előtt írásban tájékoztatták, hogy Paczalos István vt-tagságáról is dönteni kell, őt a megbí­zott igazgató, tehát Tóth Ist­ván delegálta a Szóka József távoztával megüresedett hely­re. Erre azért érdemes felfi­gyelni, mert később fontos

Next

/
Thumbnails
Contents