Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

I Cf*k egyszer, de jól Járható átjáróra várva ŐRI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 146. SZÁM 1988. JUNIUS 20.. HÉTFŐ A pártoktatás eszköz, nem cél Az új kérdésekre új válaszokat Az MSZMP monori végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén igazán aktuális téma képezte a fő napirendet. A pártoktatási év tartalmi és szervezeti tapasztalatai­nak összegzése persze nem elsősorban az országos nagy vakáció kezdete okán fontos, hanem azért, mert ha­laszthatatlan annak a felmérése és elemzése, hogy a képzés, továbbképzés vajon lépést tart-e a megkezdő­dött változásokkal, segíti, ösztönzi-e a megújulást. Egy­általán: hol a helye, mi a szerepe a politikai közélet jelenlegi szakaszában, s mire kell felkészülniük a párt propagandistáinak. A testület vitájában, amin részt vett Göndics Zoltán, a Pest Megyei Pártbizottság tag­ja. az oktatási igazgatóság vezetője is, teret kaptak mindazok a vélemények, amelyek ma a párttagokat — és nagyon sok párton kívülit — foglalkoztatják. A Rákos Mezeje Tsz egyik ki­egészítő üzemága a könyv­csomagoló üzem, ahol a Kul­túra Vállalat részére végez­nek bérmunkát. Külhonba csomagolnak és szállítanak különféle irodalmi alkotáso­kat. Képünkön modern könyv­raktárban forgóvillás emelő­géppel pakolják a könyvek tucatjait (Aszódi László Antal felvétele) Jól halad Gázprogram A tanácsülésen hallottuk: jól haladt tavaly a monori gázbekötési program. A gáz­vezeték építése ütemesen va­lósult meg, önerős formában, és a gáz II.—III. szakasza kiépítésének folytatásával ösz- szesein 8,7 kilométer vezeték épült meg. Tizenkét utcába, 355 lakásba került gáz tavaly, az idén pedig már hetven kö­rüli a bekötések szánna. Az utcáik folyamatosan szer­vezik a rákötéseket, a tanács valamennyi igényt továbbítja a Tigázhoz, ahonnan az ígéret szerint egy hónapon belül megérkezik a jövő évi megvalósulási program. Vi­szont egy évben csak egyszer bírálják el a beküldött igé­nyeket, ezért a most csatla­kozni kívánóik listája csak jö­vőre kerülhet elbírálásira. Bizonyára kevesen emlékez­nek arra, hogy a gyömrői sportegyesületnek volt vala­mikor egy híradója, amely sajnos nem sok megjelenést élt meg. Az 1. szám 1963 no­vemberében jelent meg, Gól címmel. Az MSZMP gyömrői csúcsvezetősége és a Spartacus Sportkör közös híradójában egyebek között az alábbi ér­dekességeket lehetett olvasni. „Üj vezetőséget választot­tunk, amelynek névsora a kö­vetkező: Bódis János (elnök), Marsik József, Gyöngyössy Rudolf (elnökhelyettesek), Bá­rány Béla (titkár), továbbá Nánai Gyula, Szabó József, Fodor Mihály, Vincze Károly, Balogh Mária, Garamszegi Sándor, Molnár Sándor. Az el­lenőrző bizottság tagjai: Var­ga Imre (elnök), Heilig Antal, Garamszegi János.” A Gól sporthíradó 2. olda­lán a szakosztályok munkájá­ról számolt be. A labdarúgók­ról például ezt: „Mióta csapatunk kiesett a megyei bajnokságból, azóta szurkolóink nagy része cser­benhagyta a csapatot. Keve­sen néztek végig egy-egy mérkőzést, igazi szurkolásról, hangorkánról pedig rég Je kel­lett szokni 'futballistáinknak. Talán szerencsénk sem volt, talán a küzdeni akarás hiánya okozta, hogy a területi baj­nokságból is kiestünk, de itta járási bajnokságban végre magára talált a csapat. Ad­junk meg nekik minden tá­mogatást, hogy jobb eredmé­nyeket érhessenek el.” Űj szakosztályok alakultak ebben az évben, így a sakk p’lnézést kérek az olvasótól, hogy ismét a monori Ady Endre úti vasúti átjáróval fog­lalkozom. Nem azért, mert ez az örökzöld téma szimpatikus lenne számomra, pusztán arról van szó, hogy idestova három hete alig lehet balesetmente­sen közlekedni ezen a helyen. A gépkocsik lassan, lépésben tudnak csak közlekedni, az út­test — különösen a sínek mel­lett — úgy megsüllyedt, hogy egy-egy elrobogó gyorsvonat láttán melege lesz az ember­nek, • s olyan érzése támad, hogy rögvest „elszáll” a sze­relvény. Most örömmel hallani — és olvasom lapunkban — a hírt, hogy mindkét monori .vasúti átjáróban építési munkákat végez a MÁV. Az Ady úti át­járóban az úttestet már nem egyszer „kozmetikázták”. Leg­utóbb, sima betontálcákat he­lyeztek el a sínek között és mellett, szép volt, igaz volt, de pusztán szemfényvesztés volt az egész, mert hamarosan ez is lesüllyedt, mint a többi, s megjelentek a kátyúk, esőzés után — kis túlzással — még horgászni is lehetne bennük. De félre a tréfával... Na­gyon szeretnénk, ha a MÁV illetékesei — akiknek jó szán­déka nem vitás — csak egy­szer, de jól és alaposan, hosz- szú időt állóan megcsinálnák a monori Ady Endre úti átjá­rót, hogy ott balesetmentesen, sokkmentesen lehessen közle­kedni. Állítom, sokadmagam- mal, még takarékoskodna is a MÁV, mert az eddig „elapró­zódott’ költségekből, már bi­zonyára kitelt volna egy komp­lex, megmagasított útszakasz- csere, a másik (Cegléd felöli) gyalogátkelőhely kialakításával együtt. Naponta ugyanis több Monoron aznap kétszer is megállt a Kőrös expressz. Kö­szönet érte a MÁV vezérigaz­gatóságának — mondja ifj. Molnár Elek, a nyugdíjasok szakszervezete monori bizott­ságának titkára. A nem min­dennapi esemény oka az volt, hogy száznegyven nyugdíjas utazott Gyulára, s hogy ne kelljen átszállniuk, csatlakozá­sokra várniuk, a Kőrös exp­ressz vitte őket legutóbbi ki­rándulásuk színhelyére. Ez al­kalomból a monori állomáson — mint az már hagyomány — és a kézilabda. Az idén ün­nepli tehát fennállásának 25. évfordulóját mindkét eredmé­nyes szakosztály. A férfi kézi­labdázók jelenleg az NB 11 középcsoportjában szerepel­nek. Végül érdemes az egykori híradó utolsó sorait idézni, amejyek ma is akutálisak le­hetnének: „Közli a sportkör vezetősé­ge, hogy értekezletei nyilvá­nosak, és szívesen látnak min­den olyan érdeklődőt, aki szívügyévé tudja tenni közsé­günk sportéletét és segíteni akar. Tennivalónk sok. A je­lenlegi nehéz helyzetből csak teljes összefogással tudunk ki­kerülni, ezért ismételten szí­vesen várjuk a segítő jóaka­ratot ...” G. J. Kulturális ajánlat Ecseren hétfőn 18 órától filmvetítés: Yesterday. Gom­bán az autós kertmoziban 21.30-tól: A taxisofőr (színes, amerikai film). Gyomron a Strand kertmoziban 21-től: A Halálosztó (színes, amerikai sci-fi). Monoron a filmszín­házban 18-tól és 20-tól: Szárnyas fejvadász (színes, szinkronizált amerikai sci-fi), az autós kertmoziban a Vo­lán-telep mögött 21.30-tói: Aladdin (színes, szinkronizált olasz filmvígjáték). Sülysápon 16-tól a nyugdíjasklub fog­lalkozása, 17-től KRESZ-tan- folyam. ezer járókelő, felnőtt, gyerek, idős, fiatal jár ott keresztül, s szidja az illetékest a tehetet­lenségért, a munka minősé­géért, a toldozásért, foltozásért, ami eddig csak átmeneti meg­oldást jelentett. A mikor reggel átbotorkál- tam az átjárón, mozgoló­dást láttam, méricskélést, dol­gozó, matató embereket, fehér inges vezetőket, darut, gépko­csikat ... (Bizalom töltött el és remény, hátha születőben van valami olyasmi, ami véglege­sen megoldja ennek az egyéb­ként nem eszményi terepsza­kasznak a rendezését, elsősor­ban a monoriak, de nem utol­sósorban az átmenő forgalom­ban részt vevőknek, az itt köz­lekedők érdekében. Éppen ide­je volna! Hörömpö Jenő Közlemény Sorompózár A Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács mütef-osztályától kaptuk az alábbi — sokakat érintő — közleményt. Monoron a vasúti átjáró építési munkái miatt a követ­kező napokon az alábbi átjá­rókat teljes szélességében le­zárják. Június 22-én reggel 7 órától este 7 óráig a Kristói úti átjáró lesz lezárva. Június 27-én, 28-án, 29-én, 30-án, továbbá július 2-án reggel 7 órától este 7 óráig, valamint július 5-én 19 órától 24 óráig az Ady Endre úti átjáró lesz teljes szélességében lezárva. A MÁV kéri a lakosság — autósok és gyalogosok — megértő türelmét. külön köszöntötték, jó utazást és kellemes napot kívántak a nyugdíjasoknak a szolgálatban lévő vasutasok. Nem is tudom, elképzelhető-e ennél szívme­lengetőbb indulás? A folytatás is remekül sikerült. Gyulán megnézték a várat, a vármú­zeumot, a várszínházban az építőmunkát (jobb híján), pi­hentek Erkel Ferenc fája alatt, majd a várfürdő 13 medencé­je közül választhatta ki-ki a neki legkellemesebbet. A mo­nori idősek napközijének ti­zenöt vállalkozó szellemű tag­ja is a csoporttal tartott — nem is bánta meg. A hazaút koronája: az ex- presszvonatot a monori állo­máson megvárta a helyi busz, hogy kinek-kinek minél keve­sebbet kelljen gyalogolnia az élményekkel zsúfolt nap után. A pártoktatás tartalmi érté­kelése nem különíthető el a pártszervezetek mindennapi politikai munkájától, az esz­mei-politikai egység megszi­lárdítására való törekvéstől — szögezte le a végrehajtó bizott­ság elé került jelentés. Külö­nösen érvényesült ez az elmúlt időszakban, hiszen a képzés, illetve tanfolyam jellegétől függetlenül — a tagkönyvcse- re kapcsán folytatott beszélge­tések tapasztalatai, az ideoló­giai munkáról, a párt vezető szerepéről, a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítésé­ről, valamint az országos párt­értekezlet állásfoglalás-terve­zetéről zajló viták egybeolvad­tak a pártoktatással. Az össze­kapcsolódás alapján összefüg­gő tapasztalatokról van szó, mivel többnyire ugyanazoknak a problémáknak más-más ösz- szeíüggései, oldalai rajzolód­tak ki a konzultációk, viták során. A társadalmi-gazdasági élet gondjai a jelentkező fe­szültségek növelték a figyel­met a politikai kérdések, az ideológiai jelenségek iránt. Így a foglalkozások sok esetben szenvedélyes viták helyszínévé váltak, s ezzel az' alapszerve­zetek politikai munkájának egyik fontos fórumát alkották. Sokszínűség, viták Az eddiginél erőteljesebben kerültek szóba gazdasági hely­zetünk porblémái, a kiútkere­sés dilemmái, a termelés és az elosztás gondjai a pártok­tatási foglalkozásokon. Ke­mény viták voltak a jövede­lemszerzési esélyegyenlőtlen­ségről, a szociálpolitikai kér­désekről. A tulajdonviszonyok, tulajdonformák, szinte min­denütt szóba kerültek. Gyak­ran elhangzó felvetés volt pél­dául a tőke, a magánvagyon felhalmozása, befektetése nem idegen-e a szocializmustól? Az emberek többsége nehezen ér­ti és fogadja el a társadalmi egyenlőtlenségek szembetűnő fokozódását, a vagyoni diffe­renciálódást. Sokan úgy vélik, hogy tisztességes munkával nem lehet meggazdagodni, csak spekulációval, a hiánygazdaság teremtette rések kihasználásá­val. Többoldalú megközelítésben — bár csak néhány helyen fog­lalkoztak a tömegoktatás rész­vevői a magyar társadalom belső szerkezetének átalakulá­sával, az érdektagoltság Szerin­ti rétegződés ideológiai vonat­kozásaival. Elsősorban értel­miségi csoportok — ezen belül is főként pedagógusok — fog­lalkoztak az értékek átrende­ződésének gondjával. A tudás, a szellemi munka társadalmi elismertségének, értékének csökkenésére figyelmeztettek. Különösen az ifjúság körében érezhető egyfajta elbizonytala­nodás, értékvesztés. A pártoktatás hallgatóinak körében is tapasztalható volt az ideológiai sokszínűség, a társadalmi feszültségek leegy­szerűsített megközelítése, ese­tenként az egyoldalúság — hallhatta a végrehajtó bizott­ság. E tanévben is nehezítette a propagandisták munkáját a gyakorlatot is kiálló érvanya­gok hiánya. Ismét bebizonyo­sodott, hogy csak a jól előké­szített, rugalmas tematikájú tanfolyamok a látogatottak és elsősorban a kis létszámú cso­portokban bontakozik ki alko­tó vita, együtt gondolkodás. A tartalom a fő A pártoktatás a Politikai Bi­zottság 1985. november 5-i ha­tározatának megfelelő rend­szerben működött, a tanfolya­mok kialakítása, a beiskolázá­sok ennek alapján történtek. A pártszervek- és szervezetek a politikai szükséglet, a párt­tagok felkészültsége és a helyi adottságok figyelembevételé­vel igyekeztek kialakítani a pártoktatás kereteit. Ezzel • együtt a tömegoktatás vala­mennyi formájában csökkent a tanfolyamok és a részvevők száma. Hasonló tendencia ér­zékelhető a káderképző tanfo­lyamok esetében is, ahol szin­tén egyre nehezebbé vált a beiskolázás. Ennek több oka van, mondta egy kérdésre vá­laszolva az előterjesztő — Tátimé Fiel Marianna, a pb titkára. A legdöntőbb az em­berek szabadidejének csökke­nése, s az a bizonyos értékát­rendeződés. A körzetben a propagandis­ták többsége jól képzett, ren­delkezik az alapvető előadói készséggel, gondot fordít az önképzésre. A Propagandista folyóirat, a politikai vitaköri füzetek, időszerű kiadványok jól hasznosítható segédanyagok voltak. A politikai folyóiratok időszerű cikkei, mélyreható elemzései aktualitásuk révén, szinte valamennyi oktatási for­mán beépíthetővé váltak a tananyagba. A tapasztalatok igazolták, hogy nem az a jó propagandista, aki mindenre azonnal „vágja a választ”, ha­nem az, aki együtt tud gon­dolkodni az emberekkel, érti töprengéseiket, átérzi gondjai­kat, képes felerősíteni a társa­dalmi céljainkkal egybevágó kritikát, segíti az értelmes cse­lekvést. Az utóbbi gondolatkör tulaj­donképpen már útmutatást is tartalmaz, vagyis jelzi, hogy milyen módszereket kell elvet­ni, és milyeneket folytatni. Egy bizonyos, és erről az egyik hozászóló, Racskó Károly is beszélt, hogy sok fogalmat el­koptattunk, egyáltalán nem népszerűek, s nem is pontosan azt jelentik már, mint régeb­ben. Ilyen a pártoktatás, vagy a kádermunka kifejezés is. Ezek tartalma ma és főleg ez­után sokkal színesebb és gaz­dagabb kell legyen, mint ahogy most a köztudatban él. Felnőtt, értelmes embereknek — pár­ton beiül és azon kívül — nem okításra van szükségük és igé­nyük, hanem eszmecserére, együtt gondolkodásra, előrevivő vitára. Egy másik vb-tag, Ko­csis József ezt úgy fogalmazta egv mondatba: a politikai kép­zésben is megújulásra van szükség. Ideológiai fegyver Az természetes, hogy mind­azok a helyenként válságjelen­ségek, amelyek mostanában a nemzetközi munkásmozgalmat, a hazai ideológiai életet jel­lemzik, tükröződnek a politi­kai oktatásban is. Rég elavult már az olyan minősítés, hogy az a jó oktatási forma, amire sok hallgatót sikerült rábe­szélni — mondta a vitában Göndics Zoltán. — Érdemes végiggondolni, különösen az oktatóknak, propagandisták­nak — hogy miért csökkent a marxizmus iránti érdeklődés. Egy sor új kérdés vetődik fel, egy sor új választ kell meg­fogalmazni. (Csak közbevető- leg: érdemes elgondolkozni ar­ról, amit Göndics Zoltán a szocializmus és a ka'pitalizmus viszonyáról mondott. Eddig ugyanis az volt az általános — hivatalos — vélemény, hogy a szocializmus azért fejlettebb a kapitalizmusnál, mert az elosz­tásban meghaladja azt. Az idő bizonyította, hogy a sorrend épp fordított kell legyen: előbb a termelésben, termelékeny­ségben kell felülmúlni1 a má­sik rendet, hogy az elosztás valóban szocialista feltételei megteremtődjenek ...) A testület, amelynek vitáját Tóthné Fiel Marianna össze­gezte. állást foglalt arról, jhogy szorosabbá kell tenni a kapcso­latot a politikai képzés és a kádermunka között. (Mint Po- korny Róbert vb-tag mondta: a káderképzés helyzete azért is nagyon fontos, mert a zajló személyi váltások erre irányít­ják a figyelmet.) A párton be­lüli ideológiai képzésben is na­gyobb rugalmasságra. az együttgondolkodásra, a vélemé­nyek tisztázására van szükség. Még nagyobb felelősséggel és figyelemmel kell kiválasztani a propagandistákat, az előadó­kat, akiknek persze a szüksé­ges segítséget is meg kell kap­niuk. Végül is azt szükséges megérteni: a pártoktatás nem cél. hanem eszköz, amit ha jól használnak, hatékony ideoló­giai fegyver is lehet. Vereszki János ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A lobbanó máglyákról A gyömrői vasútállomá­son gyakran csapnak ma­gasra a lángok. Olyankor mindig a barbár könyv­égetések emléke villan be­lém. Pedig ott nem köny­veket égetnek, hanem az ABC és az utasellátónál összegyűlt betét nélküli kartonoktól, dobozoktól, műanyag poharaktól, papí­roktól és egyéb hulladé­koktól szabadulnak meg. Ügy látszik, egyre piro- mániásabbak leszünk. Éget­jük a papírt, a szalmát, a szemetet, a kukoricaszárat, és közben hirdeti a rek­lám: „A hulladék értékes nyersanyag!” Ügy látszik, túl gazdagok és nagyvona­lúak vagyunk. Az ötvenes években építkezéseinken el kellett számolnunk az üres cementeszsákokkál. A bon­tott zsaludcszkákat nyug­díjas bácsik szögtelenítet- ték, és egyengették a ki- húzgált szeget, amit újra felhasználtak az ácsok. Tu­dom, hogy nem ez a mai megoldás. A pesti lakótele­peken, a nagyobb üzletek­nél zárt konténerek sora­koznak a hulladék számá­ra. Naponta, pár óra alatt átveszi a MÉH a kartont, papírt, rongyot vagy fé­met. Még törött vagy be­tét nélküli üvegek is be­dobhatok egy gyűjtőbe, és ha megteltek a konténerek, kicserélik azokat. Nálunk minden együtt ég és kiváló klaóriával, mert a betonbunkerhez hasonló szeméttárolót már csak benne lévő vasszere­lék tartja össze. A vasúti felújítással lehet, hogy újat építenek? Ha igen, akkor jó magas kéményt javasol­nék hozzá, hogy ne szeny- nyezze a környezetet. Jo­gos kifogás is akad bőven: a MÉH-telep, ha nem is a viíág végén, de a község legtávolabbi szélén van. Különben sincs elég kon­ténerük, az üzletben kevés az eladó, és nincs megfe­lelő rakterűiét, de talán volna megoldás. Esetleg bérbe vehetnék a felsült pesenyesiitő épületét, kibő­vítve ezzel a szűkös rak­tárt. Igazi megoldást azonban csak a rendszeres begyűj­tés hozna. Valakinek érde­mes lenne ezzel foglalkoz­ni, mert minden üzletnél sok a papírhulladék. Jó lenne, ha a MÉH Vállalat szervezettebben közelebb kerülne a lakossághoz, és ha mindez nem lenne füst­be ment gondolat. Tarró József Miről írt a Gél? Két szakosztály jubileuma Nem mindennapi dolog Megállt a Kőrös expressz Könyvek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents