Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

< íáx^ C Wv ’ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! MM: XXXII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Ára: 2,20 forint 1988. JÜNIUS 18., SZOMBAT Július elején tartják a gépszemlét I Már készülnek az aratásra A hét elejt lehűlés a kirán­dulóknak ugyan nem kedve­zett, ám a növénytermelő me­zőgazdák szerint a kis hőmér­séklet-csökkenés a termésátla­got nagymértékben javíthat­ja, A kalászokban a túl gyors érésnél ugyanis megszorul a szem, s így a betakarítást ko­rábban meg kellene kezdeni. Ezáltal azonban a gabona mennyisége jóval kevesebb Henne. A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezetben a mintegy 500 hektáros gabonatábla ro­var-, illetve gombakártevök elleni védelmét már megol­dották. A jól fejlett kalászo­sok aratása előtt, várhatóan július elején tartanak gép­szemlét a gazdaságban, s a jelzett időpontra elkészül a szárító, valamint a magtárak és a szállítóberendezések fel­újítása is. A gödi Duna Menti Terme­lőszövetkezetben most ugyan pihennek a zöldborsó-betaka- rító gépek, de a múlt héten megkezdett munkát a jövő hét elején ismét folytatják, fel­téve, hogy .az időjárás is meg­felélő lesz. A lucerna betaka­rítása sajnos rosszul sikerült a szövetkezetben, ugyanis a gyakori esőzések miatt elhú­zódott a forgatás, a takarmány minősége pedig ugyancsak gyengére sikeredett. A kalászosok állapota erős közepesnek mondható, ám sze­rencsére a még idejében el­végzett növényvédelmi mun­káknak köszönhetően a kár­tevők pusztítását sikerült a minimálisra csökkenteni. A termelőszövetkezetben az aratás előtti gépszemlét júli­us elejére tervezik, s a vi­szonylag jó alkatrészellátás­nak köszönhetően minden esély megvan arra, hogy a jövő hó kezdetére sikerül fel­készülniük. A dunabogdányi Üttörő Ter­melőszövetkezetben már ko­rábban végeztek az első ka­szálásból származó széna be­takarításával, a jövő héten már a második kaszálást kezdik. Az őszi gabonák na­gyon jó állapotban vannak, s ha az időjárás nem okoz kel­Argentin politikusok hazánkban Tárgyalás a kapcsolatokról A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására Magyarországra érkezett az argentin Polgári Radikális Unió (UCR) vezető szintű kül­döttsége, melynek tagjai: dr. Antonio Berhongaray szená­tor, az UCR külügyi bizottsá­gának elnöke, dr, Edgardo Grosso szenátor és Hector Ve­lazquez szenátor. Az UCR és a HNF vezetői ezen a találko­zón megbeszélést folytatnak a két politikai intézmény kap­csolatának hivatalossá tételé­ről. valamint a további együtt­működés lehetőségeiről és for­máiról. Csúcstechnológiával világszínvonalon Vegyesvállalat a DKV-nál Hároméves tárgyalássorozat után tegnap került sor Száz-; halombattán annak a szerző­désnek az aláírására, amely­nek alapján a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és az olasz Mon­tedison csoporthoz tartozó Montedipe SPA, valamint a Budapest Bank Rt., a Chemol- impex, a Chemokom%>lex, a Nitrokémia Ipartelepek, a Külkereskedelmi Bank Rt., illetve a Világbank ke­retén belül működő Nemzet­közi Pénzügyi Társaság (IFC) magyar—olasz vegyesvállala­tot alapított. A hazánk legjelentősebb ve­gyesvállalata részvénytársa­ságként fog működni Százha­lombattán, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat területén. Az új cég 130 fős kollektívája 1991 elején kezdi, meg a termelést a DKV által biztosított alap­anyagból. A szerződések értel­mében az olasz Technimont cég hamarosan hozzáfog annak a 120 millió nyugatnémet már­kás költséggel épülő üzemnek az építéséhez, amely évente 65 ezer tonna habosított és ütés­álló polisztirolt állít majd elő. Az évi 142 millió nyugatnémet márka, azaz 4,2 milliárd forint értékű áru 55 százaléka- im­porthelyettesítő alapanyagként kerül belföldi piacra, míg 35 százalék tőkés országbeli érté­kesítéséről, a Montedison cso­port gondoskodik. A fennma­radó 10 százaléknyi árut a részvényesek döntése alapján értékesítik. A korszerű termék előállí­tásához , szükséges technológiát a Montedison biztosítja. A világszínvonalú technológia révén a Dunamont vegyesvál­lalat kitűnő minőségű, magas feldolgozottsági fokú,, s a leg­igényesebb piacokon is értéke­síthető árut tud a jövőben elő­állítani. 1 lemetlen meglepetéseket, ak­kor az utóbbi három évtized egyik legjobb termését taka­ríthatják be a táblákról. Eh­hez hozzájárult a nagyon jól időzített helikopteres növény- védelem is, amelyet éppen a lárvakelés idején végeztek-el a gazdaságban. A július 6-ára tervezett gépszemlét előreláthatóan sem­milyen alkatrészhiány nem fogja késleltetni, de a jó fel­készülésre szükség is van, hi­szen a sok szalma miatt ne­héz aratás elé néznek a du- nabogdányiak. A betakarítás kezdését jövő hónap közepére tervezik, s várhatóan 10—12 nap alatt végeznek majd ve­le. B. Gy. Szűrös Mátyás fogadta dr. Ali Lutfit Szűrős Mátyás, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, pénte­ken az Országházban találko­zott a dr. Ali Lutfi vezette egyiptomi parlamenti küldött­séggel. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón Szűrös Mátyás tá­jékoztatást adott a pártérte- kezl-et utáni belpolitikai hely­zetről. Szólt hazánk nemzet­közi kapcsolatairól és a par­lament külügyi bizottságának munkájáról is. Dr. Ali Lutfi, az egyiptomi parlament Sura tanácsának elnöke ismertette a Sura tanács működését, külügyi bizottságának tevé­kenységét és szólt az egyip­tomi—magyar kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. Hurrá, itt a vakáció! Az értesítő kiosztásával végérvényesen lezárult a tanév, jöhet a vakáció. Bacsó Andrea, Berkes Beáta és Krecsmarik Mónika, akik Szentendréről járnak be Pestre, a Hunfalvy János Köz- gazdasági Szakközépiskolába, láthatóan elégedettek a jegyek­kel. (Hancsovszki János felvétele) Célolt és OSzIftSzolt »Sajnos Idáig egészen rendszerszerűen működ- harmoma/at tettük a valósággal, a gondokkal, problémákkal nem elég mélyen és igaz mó­don szembenéző gondolkodást, propagandát és részben az erre épülő tevékenységet. Pedig ellenkező esetben sok mindentől megkímélhettük volna magunkat. Most az a fontos, hogy az önkritikus elemzésre építve mun­kához lássunk mindenhol. Tudnunk kell, hogy a gaz­daságban nincsen semmiféle egy csapásra ható csoda­szer gondjaink megoldására.”, (3. OLDAL) Meaértés nélltSSI »^e az Idők folyamán megértés neműt máE_ annyiszor mondtak nehezebb lesz ellent egymásnak az ér­tesítések és információk, hogy elveszítettük a bizal­munkat. Az egyik fél állítja, hogy bennünket nem érint a kisajátítás, a másik meg szakértőt küld annak intézéséhez. Már nem tudunk úgy kimenni a kertbe, hogy ne ez legyen rögtön a téma a szomszédokkal...” (4. OLDAL) AMunlttahelvÜk »Félő, hogy a vasutas- mUnKnnetyUBt szakszervezet előbb-utóbb az egesz megye fölszámolja azt a rossz állapotú épületet. Az SZMT-nek pedig nincs anyagi erő­forrása a könyvtár elhelyezésére. A 180 letéti könyvtár közül 23-nak önálló helyiség jutott, a többi munkahe­lyen szekrényekben tárolják a könyveket.” (6. OLDAL) w. ra m 2 „Az erdőkertesiek fantáziája azonban ni tizet • aligha ismert határokat! Holnap, va­sárnap este 7-kor a nézőtéren ülők ismét láthatják — többek között — a két operaénekest: Moldován Ste­fániát és Palócz Lászlót, valamint a Karsai Mim Rt.-t. S ráadásul az ő kontójukra fogyaszthatnak a nézők virslit és sört. A vendégség pedig újfent bekerül az Ablakba.” (■' • OLDAL) Egyetlen szál sem vész kárba Hasznosítják a lenkórót A fennállásának 10. eszten­dején is túljutott Budakalá­szi Rostlentermelési Rendszer keretén belül 25—30 termelő- szövetkezettel tart fenn part­neri kapcsolatot a Buda-Flax Lenfonó- • és Szövőipari Vál­lalat. A mezőgazdasági nagy­üzemek a rendszer gesztorsá­gával mimegy 6000 hektáron termelnek lent a budakalászi központú vállalat alapanyag­igényeinek kielégítésére. En­nek fejében a tagszövetkeze­teket a BRTR látja el vető­maggal, s munkájukat szak- tanácsadással, valamint új gé­pek üzembe helyezésével is segíti. Az eredmény: a hektá­ronkénti 50 mázsás termésát­lag nemzetközi mércével is igen jó eredménynek mond­ható. Igaz — természeti, ég­hajlati adottságaink folytán és a szigorú minősítés követ­keztében — a megtermelt len- kórónak csak mintegy 30 szá­zalékát hasznosítja a Buda- Flax textilipari alapanyagként, feldolgozható fonodái szálként. A legjobb minőségű, hosszú szálakból a vállalat elsősorban finom, batiszt hatású kelmét állít elő, míg a rövidebbeket a hagyományos lentextíliák gyártásához használják fel. Ma már azonban természe­tesnek tekintjük, hogy a len- kóró többi — korábban hul­ladékként kezelt — része sem vész kárba. A másodlagos nyersanyagok felhasználására, hasznosítására, a Buda-Flax például saját hántolóberende­zést szerzett be. Ennek ré­vén a lenkóró termését már nem csak vetőmagként tud­ják -felhasználni, hanem an­nak egy részét étkezési len­magként hozzák forgalomba, illetve alapanyagként értéke­sítik az olajgyárak számára, A klinikai vizsgálatok által bizonyítottan , jó hatású étke­zési lenmagból a Buda-Flax manapság már exportra is szállít. Ami pedig a lenkóró egyéb részeit illeti, ezek hasznosítá­sának, feldolgozásának kérdé­se már sok évvel ezelőtt is napirenden volt a budakalászi központú vállalatnál. A nö­vény szárából ugyanis kiváló alapanyagot biztosíthatnak a bútorgyárak számára, amelyek a bálázott, préselt lenszárból pozdorját, bútorlapot állíta­nak elő. A felsorolt értékesítési, hasznosítási lehetőségeken kí­vül az egyébként végképp hulladéknak minősíthető len­kórót pedig a Buda-Flax sa­ját tüzelő- és fűtőanyagigé­nyeinek kielégítésére használ­ja fel. P. Zs. Az aláírás pillanatai: az IFC részéről Edward Nassim igazga­tó, a Montedipe SPA részéről dr. Andrea Mattiusi elnök, míg a DKV részéről dr. Rátosi Ernő vezérigazgató látta el kézje­gyével az okmányokat. (Hancsovszki János felvétele) ..............................7---------­T a lán még vannak, él­nek néhány án szem­tanúk a nagyközség­ben. Ahhoz', hogy emlékez­hessenek (feltételezve, hogy nyolc-tíz esztendős gyermek már megjegyez ilyen ese­ményt), nyolcvannyolc, ki- lencvenévesnek kell len­niük a szemtanúknak. Az albertirsai vasútállomás ugyanis 1908-ban, kereken nyolcvan esztendeje épült., Ma ezen a nagy forgalmú helyen több. mint három­száz szerelvény halad át. Ideje volt tehát a minden- értelmű korszerűsítésnek. H Aminek keretében a többi között Dominó—70 elneve­zésű elektronizált bizto­sítóberendezéssel látták el a csomópontot, aluljárót alakítottak ki, amely nem­csak a peronok megközelí­tését teszi lehetővé, kizár­va a baleset veszélyét, ha­nem a valamikori Alberti és Irsa községek közötti összeköttetést is, hiszen ma a települést szinte ketté­vágja a vasútvonal. S ter­mészetesen része volt a korszerűsítésnek a régi ál­lomásépület eredeti formád ban történő’ helyreállítása is. Ritkaság napjainkban az ilyen rekonstrukció. A me­gye lakossága nincsen kü­lönösebben elkényeztetve közlekedési beruházások­kal, bár látszatra szinte minden jelentős fejlesztés­nek ez a terepe. Elég itt utalni az autópálya-építé­sekre, amikből sok haszna a megye lakosságának nin­ELGURUL csen, gondja annál több, amint szemléletes és hír­hedt példáját adta ennek a Ferihegyi repülőtér beru­házása ... Persze nem sza­bad egy-egy, népgazdasá­gig fontos fejlesztést úgy tekinteni, vajon mit tesz hozzá a lokális környezet­hez. Megtörténhet, semmit, sőt elvesz abból, mégis szükséges a munka, tűrni kell a változásokat. A té­nyen persze ez nem sokat változtat; a közlekedési be­ruházások hosszú ideje ir­reális mértékben csökkenő arányt mutatnak a megyé­ben a teljes fejlesztési ki­adásokon belül. A közlekedési, postai és távközlési beruházások együttes összegét nézve sem emelkedik ez az arány 12-13 százalék fölé, azaz nem fejeződik ki ezeknek a területeknek a népgaz- ■ dasági fontossága, szerepe a fejlesztési lehetőségek­ben, magyarán és nyersen kimondva, fokozatosan romló helyzettel kell im­már esztendők óta számol­ni. Amihez elegendő ta­pasztalatot ad pusztán az is, ha az ember ráhait valamelyik fő közlekedési útra (a két és három számjegyűekről szó se es­sék!), felszáll valamelyik Vasúti .szerelvényre, kipró­bálja az autóbuszt. Mindenütt azonosak a ta­pasztalatok. Elgurul ugyan céljához bármely járművel az ember, csak éppen ... Csak éppen nem mindegy, milyen áron, mennyi idő alatt, milyen körülmények között! Nem véletlenül em­lítettük az albertirsai vas­úti aluljárót; a megyében seregnyi hasonlóra lenne szükség. Amint az állo­másépület tetszetős felújí­tása is azért érdemel fi­gyelmet, mert (bármeny­nyire meglepően hangzik is) a vasúti épületeknek a fele(!) 1915 előtt került te­tő alá ... S folytathatjuk a vágányokat szegélyező las­sújelekkel, az autóbuszok­nál a műszaki okok miat­ti járatkimaradásokkal (a műszaki ok a hajszolt, el­öregedett kocsik ismétlődő lerobbanása, s tartalék hí­ján a járat törlése), a sze­mélykocsikat sokszoros próbára tevő burkolathi­bákkal... de ne soroljuk tovább a példákat, mert megtelik azokkal az újság- oldal. Minek a következménye ez a siralmas helyzet? An­nak, hogy most (évek óta) nehéz helyzetben van a népgazdaság? Látszatra igen. Hiszen csak néhány esztendeje hangosak a fa­lugyűlések, a különböző la­kossági fórumok a közleke­dési bajok,; gondok miatt, holott... holott ezek a ba­jok és gondok sok évtize­des mulasztások, téves megítélések következmé­nyei. Volt és van egy olyan felfogás, amelynek hívei szerint ott, ahol elgurul a kocsi (a vonat, az autó­busz), még nincsen nagy baj... s tagadhatatlan, sok helyen elgurul. Gyakran az elképesztő állapotok elle­nére is elgurul, mert veze­tője, utasa (működtető vál­lalata) nem tehet mást, mint hogy a szó szoros ér­telmében minden áron köz- ’ lekgdik, közlekedtet. S ez a minden ár az, ami na­gyon sokba, kerül mind­annyiunknak, magánzseb­nek és közpénztárcának ggyaránt. S oha nem volt luxus a közlekedés, de ma végképp nem az. Ki- •téphetetlen része a terme­lésnek, a lakosság ellátásá­nak, ez utóbbinál elég olyan kézenfekvő példára hivatkozni, mint a kenyér- és tejszállítás. A feltételek hiánya egyre inkább érez­teti hatását a mindenna­pokban, azaz a felszín alatt évtizedeken át összegyűlt feszültségek most már szinte robbanásszerűen jut­nak a felszínre mind a vasútvonalakon. mind a közutakon, különösen azok­nak a településeken átve­zető szakaszán. A népgaz­daság érrendszereként em­legetett közlekedésnél most már nem felületi tünetei vannak a betegségnek, ha­nem már maga a betegség gyengíti, bénítja a szerve­zetet. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents