Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
6 1988. JÜNIUS 15., SZERDA Jogi tanácsok Tartós fogyasztási cikkek javítása • Részes művelés • Szabadságmegváltás • Jutalék változtatása t Özvegyi nyugdíj • Tartásdíj-kötelezettség O Egy kismarosi olvasónk kötőgépet vásárolt, amely a jótállási idő lejártát követően elromlott. A gépet alkatrész- hiány miatt nem lehetett javítani. Milyen jogaim vannak Ilyenkor? — kérdezi. A tartós fogyasztási cikkeket gyártó, illetve importáló vállalat köteles gondoskodni arról, hogy az árucikkek szokásos élettartama alatt a készülék üzembentartásához és javításához szükséges alkatrészek rendelkezésre álljanak. Ebből következik, hogy a nem külkereskedelmi forgalom keretében behozott külföldi gyártású termékekre ez a kötelezettség nem terjed ki. Az áru szokásos élettartamát a gyártó, illetve az importáló vállalat köteles meghatározni. A jogszabály előírja, hogy a kötelező jótállással árusított, valamint a külön felsorolt áruk esetében — így a háztartási kötőgépnél is — az alkatrészellátást és a javítószolgálat megszervezését attól függően kell biztosítani, hogy a cikk fogyasztói ára milyen magas. Az 1500 Ft alatti tartós fogyasztási cikkeknél például három, míg az 1500—10 000 Ft közöttieknél hat évig kell gondoskodni az ellátásról. A 10 000 Ft érték feletti tárgyaknál ez a kötelezettség nyolc évig áll fenn. Az időtartamot a vásárlástól kell ^ámítani. A gépjárművek esetén a nyolc évet a típus gyártásának befejezésétől kell számítani, kivéve, ha a vásárlónak történő eladás a gyártás megszűnése után történt. Ha a gyártó, illetve forgalmazó szervezet a jogszabályban előírt kötelezettségét elmulasztja, a vásárlónak okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a vásárlás az előbb ismertetett időn belül történt, kérheti a vásárló a nem javítható gép kicserélését (természetesen az árak változására és a használat idejére figyelemmel kell lenni) vagy pénzbeni kártéxí- tóst. • H. S. monori szövetkezeti tag azt szeretné megtudni, milyen feltételek mellett lehet részes művelésre szerződést kötni a termelőszövetkezettel. Részes munkavállalásnak azt a tevékenységet nevezzük, amikor a mezőgazdasági nagyüzem (termelőszövetkezet, állami gazdaság) tulajdonában, kezelésében, illetőleg használatában lévő földterület megművelésére, illetőleg állatok tartására, állati termékek előállítására, hal fogására, faanyag kitermelésére, továbbá a nagyüzem részére végzett kizárólag mező- illetve erdőgazdálkodási tevékenység (termésbetakarítás, szaporítóanyag-előállítás, stb.) ellátására munkaszerződést kötnek, amely alapján az előállított termékek előre meghatározott hányadát (értékét) a részes művelő kapja meg. A mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottja eredeti munkakörén és munkaidején kívül szintén köthet részes művelésre szerződést. Ugyancsak ilyen megállapodást lehet kötni azzal is, aki nem áll munkaviszonyban a szövetkezettel. A termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezetben a részére megállapított munkakörön és munkaidőn kívül munkamegállapodás keretében vállalhat részes munkát. A részes munka vállalására vonatkozó munkaszerződés vagy munkamegállapodás a mező- gazdasági nagyüzem alkalmazottaival, illetve tagjaival csoportosan Is megköthető. • • • Munkatorlódás miatt 1987- ben nem tudta szabadságát kivenni G. L. váci portás. Amikor nemrég kilépett, tavalyi szabadságát elszámolták részére, abból jövedelemadót vontak le. Olvasónk sérelmezi a vállalat eljárását. A vállalat eljárása szabályos volt, ugyanis nem hagyható figyelmen kívül a jövedelem- adó alapjának meghatározásakor az idei munkaviszony- megszüntetése esetén a tavaly ki nem vett szabadság megváltásának kifizetett ösz- szege. Ugyancsak ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a nem biztosított bedolgozónak váltják meg a szabadságot. Ennek a rendelkezésnek az a lényege, hogy a kifizetésre kerülő összeg alapja az 1987. évi kereset, amelyet felbruttósítva kell figyelembe venni. Ezért ebből a magasabb összegből a jövedelemadót szintén le kell vonni. • Eladóként dolgozik egy gyömrői fiatalasszony. Az elmúlt időben közölték vele, hogy jutalékának százaléka megváltozik Nem értem a vállalat intézkedését, hiszen a munkafeltételekben semmi sem változott — írja. A jutalék olyan munkabér, amelyet meghatározott teljesítmény elérése esetén a dolgozónak kifizetnek. A teljesítménykövetelményt a munkáltató határozza meg. Ennek módját — ideértve a megváltoztatás feltételeit, gyakoriságát és a szakszervezet munkahelyi szerve közreműködésének szabályait — a kollektív szerződés írja elő. Mivel a jutalékkulcs megállapítása a munkáltató hatáskörébe tartozik, így az egyoldalúan is módosítható. Mindebből kitűnően az ilyen intézkedés ellen munkaügyi vita nem kezdeményezhető. A jutalékkulcs megváltoztatását a dolgozóval írásban kell közölni, és annak okát is meg kell jelölni. Ha a módosítás nem ilyen formában jön létre, a változtatás érvénytelen. Meg kell különböztetni mindezektől azt az esetet, amikor a munkáltató — okkal vagy anélkül — nem fizeti ki az előre meghatározott követelmény teljesítése esetén a jutalékot. Ilyenkor a dolgozó munkaügyi vitát kezdeményezhet. • R. L.-né ceglédi olvasónk férje hirtelen elhunyt. Az özvegy két iskolás korú gyermeket nevel. Ebben az esetben milyen juttatások illetnek meg? — kérdezi. A férj halála miatt nehéz helyzetbe került családot többféle támogatás illeti meg. A házastárs állandó özvegyi nyugdíjat fog kapni, mivel a férj jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermek tartásáról gondoskodik. Ez a nyugdíj adómentes. Az özvegyi nyugdíj egyébként annak az összegnek a fele, ami a meghaltat öregségi nyugdíjként. illetőleg a harmadik rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíjat mindaddig folyósítják, amíg a legkisebb gyermeket is megilleti az árvaellátás, vagy amíg az özvegy újabb házasságot nem köt. A gyermek jogán az anya árvaellátást fog kapni, amely a 16. életév betöltéséig jár. Ha az árva nappali tagozaton tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Az árvaellátás összege gyermekenként az özvegyi nyugdíj fele. Az özvegyi nyugdíj ösz- szegével azonos összegű árvaellátás jár annak a gyermeknek. akinek mindkét szülője meghal, vagy az életben lévő szülője rokkant. Ugyanilyen összegű árvaellátásra jogosult az is, akit az életben lévő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az anyát mint egyedülálló szülőt a gyermekek utáni családi pótlék is megilleti, ha az ehhez szükséges feltételek egyébként fennállnak. • A bíróság felbontotta S. J. érdi művezető házasságát. A két gyermeket az anyánál helyezte el, az apát pedig tartásdíj fizetésére kötelezték. Olvasónk sérelmezi, hogy Jövedelméből a gyermektartás címén kifizetett összeg után is adót vonnak le, p dig szerinte a jövedelem az anyánál keletkezik. Olvasónk véleménye nem egyedüli, hiszen a több gyermek után tartásdíjat fizetők egzisztenciális léte is veszélybe kerül esetenként. Az adófizetési kötelezettséget azonban nem ilyen szempontok alapján határozta meg a törvény. Az olvasónk előtt sem vitatott, hogy jövedelemmel rendelkezik, amelynek alapján őt adókötelezettség terheli. A vitás csak az adókötelezettség alapja lehet, erre pedig a törvény egyértelmű választ ad. Jövedelemnek a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (bevétel) egészét, illetve annak a törvényben meghatározott hányadát, vagy elismert költségekkel csökkentett részét kell tekinteni. Ha tehát valaki a gyermekét a saját háztartásában tartja el, vagy utána tartásdíjat fizet, a megszerzett jövedelme semmilyen formában sem változik meg. A különbségtétel igazságtalan lenne, az esetleges névleges válások számát szaporítaná és hátrányos helyzetbe hozná a családban élőket. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj mentes az adó alól. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Palágyi Béla kezdett megszeppenni. Rájött, Magos többet tud róla, mint ahogy ő feltételezte. — Szeretném hallani, Palágyi úr, hol töltötte az elmúlt éjszakát, ha egyáltalán aludt valahol? Palágyi nem felelt, szemében zavar tükröződött. — Nézze kérem, míg újból vissza nem tértem ide, én sokfelé érdeklődtem maga felől. Többek között megtudtam, hogy maga iszik, kártyázik, lóversenyezik, többeknek tartozik is. S ami a leglényegesebb, beszéltem a feleségével, láttam a két szép gyerekét, akikkel maga mit sem törődik, mert ha nagy ritkán haza is vetődik, alig ad pénzt a keresetéből. Maga már szakított a feleségével. Sőt, azzal fenyegette meg a gyerekei anyját, hogy elválik tőle, mert van egy szerelme és azt akarja elvenni. Azt hiszem, a felsoroltak elegendőek ahhoz, hogy megismételjem a kérdést: Hol aludt az éjszaka? Hogy ki az a nő, akiért felborította a családi életét, egyelőre nem firtatom. Még azt is feltételezem, hogy szerelmének tárgya nem is tud arról, hogy maga kétgyerekes családos ember. — Az őrnagy úr nagy hirtelenjében annyi megalázó, becsületsértő megjegyzéssel illetett, hogy azt sem tudom, mit. válaszoljak. t— Csakis az igazat, Palágyi úr, mert efelöl kibújnia nem lehet. Hogy a válaszát meg- könnyítsem, megmondom: én úgy gondolom, ma reggel a szerelme lakásáról indult el. — Engedje meg, őrnagy úr, hogy rágyújtsak. — Miért nem szólt hamafejbe verte, megfojtotta A tragédiát nem sejtette senki A családi tragédiáknak többnyire vannak olyan előjelei — iszá- kosság, hangos veszekedések, elhanyagolt otthon —, melyekre a környezet is felfigyel. Ebben az esetben azonban nem így volt, s ezért a történtek talán még inkább megdöbbentők. A tragédia részesei, egy középkorú férfi és a felesége, tisztességben felnevelték két gyermeküket, rendesen dolgoztak a 'munkahelyükön. Anyagilag is boldogultak. tóttá a szerencsétlen nőt, majd táskájából kivette a pénzt (előzőleg megfelezték a megtakarított összeget). Rsnd mindenütt Kétszobás, összkomfortos lakásukban már csak ketten éltek. A szomszédoknak nem volt okuk arra gondolni, hogy talán valami baj készül náluk. Minden tiszta volt és rendes, veszekedés zaját még az utolsó napon sem hallották. Együtt látták Egyik szomszéd azt vallotta, ő tulajdonképpen csak arra figyelt fel május 17-én reggel, hogy nem ugat a Kovács házaspár aprócska kutyája. Kovács Gyula János, 43 éves gépkocsivezető aznap hajnalban nagykőrösi lakásán megölte a feleségét. A férfi körülbelül egy hónapja kezdett el féltékeny- kedni, mert a feleségét többször együtt látták egy munkatársával. Emiatt már a válás is szóba került köztük, és az asz- szony ki is jelentette, hogy elköltözik. Május 16-án délután három órakor kellett volna hazajönnie a munkásszállító autóbusszal kecskeméti munkahelyéről, de nem érkezett meg. Kovács Gyula beült a Lada gépkocsijába és elment Kecskemétre, majd miután nem találta a feleségét, ismét Nagykőrösön érdeklődött utána, is- ismerősöknél. Az asszony egyik kollégája nem volt jóindulatú, sőt, ahogy mondani szokták, még olajat öntött a tűzre. Arról beszélt, hogy az asszony aznap reggel kilenc órakor kilépőt kért a gyárból, és egy férfi társaságában elindult albérletet keresni. Sőt, még arra is figyelmeztette a férjet, hogy a vá- i lásnál el kell adni a társasházi lakást és ki akarják semmizni. Mégis hazament Kovács Gyula ezután hazament, de később ismét felesége keresésére indult, és este hét óra tájban találkozott vele. Azzal az emberrel volt, akivel már többször látták, meg egy taxissal. Kijelentette, hogy még aznap elköltözik, de a férje kérésére mégis hazament. Kovács Gyula kérlelte a feleségét, hogy gondolja meg a dolgot, várjon legalább vasárnapig, és beszéljék meg az ügyet másik településen lakó férjes leányukkal. Beültek együtt a Ladába, elmentek a lányukhoz, ahonnan csak este tizenegy tájban értek haza. Az asszonyt nem sikerült eltéríteni a szándékától, hajnalig veszekedtek. Kovács Gyula vallomása szerint a felesége ekkor annyit mondott, inkább üssél agyon, de nem akarok tovább veled élni... Az asszony már ágyban feküdt, amikor a férje kiment a konyhába, és megivott fél liternyi meggylikőrt. Utána elővett egy kalapácsot, és hátulról több ütést mért a felesége fejére, aki elvesztette az eszméletét, de nem halt meg. Kovács Gyula ekkor megfojEzután újra ivott, majd a gázcsapot kinyitva, öngyilkosságot kísérelt meg, de nem volt elég lelkiereje ahhoz, hogy saját magát is megölje. Elment a rendőrségre, bejelentette, hogy megölte a feleségét, és leadta a lakáskulcsot. A nyomban helyszínre érkező mentők már nem segíthettek. Kovács Gyuláné az ágyban feküdt, feje alatt véres volt a párna. A lakásban dulakodásra utaló jeleket a rendőrök nem találtak. Mindenütt rend volt. A szobában kikészítve egy férfiöltöny, tiszta ing, fehérnemű, amiben másnap a gépkocsivezetőnek munkába kellett volna mennie. Kovács Gyula beismerte, hogy megölte a feleségét. Előzetes letartóztatásban várja a büntetőeljárás befejezését. Ga. J. Sokgyerekesek kedvezménye Kilencgyermekes anya panaszolta, hogy férje hiába lobogtatja a jogszabályt a munkahelyén, kérelmét elutasítják. A személyi adó fizetésére kötelezett állítja, hogy neki nem csak három gyereke után jár adókedvezmény, de „okoskodását” fölényesen elhárítják az illetékesek. Ügy látszik, nem egyedi esettel találkoztunk. A helytelen értelmezés indította arra a Pénzügyminisztérium egyik felelős munkatársát is, hogy az értelmezési kérdésekben éppen nem szűkölködő Adó című lapban, a pénzügyi kormányzat lapjában nyilatkozzék. A személyi jövedelemadóról szóló törvény egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben: „a saját háztartásában legalább 3 gyermeket nevelő magánszemély összjövedelméből gyermekenként évi 12 ezer forint vonható le." Az utóbbi időben mégis sok jelzés érkezett, hogy munkahelyek, tanácsok úgy értelmezik a törvényt, hogy függetlenül a gyerekek számától, csak 36 ezer forint vonható le kedvezményként az adóalapból. Erről azonban szó sincs. A kedvezményt gyermekenként és évente 12 ezer forintban határozza meg a törvény. Eszerint például négy gyermek esetén 48 ezer forint, 5 gyermek esetén 60 ezer forint (és így tovább) adóalapcsökkentő kedvezmény vehető igénybe — mondja dr. Székács Anna. Mi most visszatérünk a panaszos problémájára. Neki kilenc gyereke van. Közülük négy gyerek 14 éven aluli. Utánuk 48 ezer forint kedvezmény jár. A többiek közül pedig csak azok után, akik továbbtanulnak. A jogszabályban nagy hangsúlyt kap a saját háztartásban kitétel. Sok elvált, esetleg újabb házasságot kötött, újabb gyermekeket vállaló kérdezi, miértynem számítják a kedvezménynél azokat a gyermekeiket, akik nem velük élnek, de utánuk gyermektartásdíjat fizetnek. A szabály egyértelműen kimondja: csak a saját háztartásban nevelt három vagy több gyermek után állapítható meg a kedvezmény. Dr. Kertész Éva Mág Bertalan Egy éfszaka története (5.) rabb? En eddig sem tiltottam meg magának a dohányzást. Tessék... Palágyi majdhogy kikapta a cigarettát a pakliból és mohón rágyújtott. — Szeretném, ha válaszolna a kérdésemre! — tette vissza a zsebébe a gyufát Magos. — Amiket a családommal kapcsolatban említett az őrnagy úr, az ha nem is egészen, de úgy van. — Mi az, ami nem igaz? Talán hazudott a felesége? — Nem, nem, azt nem állítom. — Akkor? — Hogy nem adom haza a teljes fizetésem, az igaz, de annyit juttatok nekik, mint amennyi a bíróság megítélése után járna a két gyerek tartásáért. — Hát ez igazán nagyvonalú tett a maga részéről. Most pedig beszéljen a barátnőjéről, a szeretőjéről, aki miatt feltételezem eltávolodott a családjától. — Nekem, kérem szépen, őrnagy úr, nincs semmiféle szeretőm, sem barátnőm. — Rendben van. Akkor most itthagyom és adok magának egy pár órai gondolkodási időt. Magos felállt, behívta az egyik kollégáját és eltávozott. Megkereste a főnökét, néhány percig beszélt vele, aztán sietett abba a helyiségbe, ahol az őrizetbe vett Kása Endrével társalgóit két nyomozó. — Hagyjatok magunkra Kosa úrral! — mondta Magos. Amikor a két nyomozó behúzta maga után az ajtót, megkérdezte: — Mondja, kérem, az üzem melyik részében dolgozik? — Kérem szépen, a gyár területén négy üzemrészleg van. En a másodikban dolgozom, úgy is mint esztergályos, és úgy is, mint géplakatos. — Az eddigi megállapítások szerint, a gyilkosság színhelyén talált oxigénpalackon rajta volt a maga ujjnyomata. Az érdekel, hogyan kerülhetett ez a palack a pénztárba a maga ujjnyomaival, amikor abban az üzemrészben, amiről maga említést tett, különböző helyeken nyolc-tíz ilyen palack is található. Furcsa módon azonban a maga ujjnyomait kizárólag ezen az egyen találták meg. Magának ez nem gyanús? — Lehet, hogy ezt ön, őrnagy úr. gyanúsnak találja. En mégis, határozottan kijelentem, hogy semmi közöm a pénztárhelyiségben talált oxigénpalackhoz. — Fel kell világosítanom, hogy ez nem egyedül nekem gyanús, hanem az itt tartózkodó főnökömnek és a kollégáknak is. Erősíti a gyanút, hogy magát éppen a gyilkosság idején senki sem látta, a munkahelyén. — Hát ez lehetséges, őrnagy úr. Főleg az éjszakai órákban nemigen szoktuk egymást \ figyelni, meg aztán nem dolgozunk mi szorosan egymás mellett. Lehet, hogy akkor éppen az öltözőszekrényemhez mentem ennivalóért, vagy egyéb dolgom akadt. — Rendben~ van, egyelőre ennyiben maradunk. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy több kihallgatott dolgozó véleménye szerint maga igen rossz viszonyban állt művezetőjével, Almást Gézával, akit megöltek. — Nem tagadom, valóban volt több nézeteltérés közöttünk. Ezek abból adódtak, hogy én egyes műszaki kérdésekben másképp ítéltem meg a dolgokat, mint ahogy ő arra nekem utasítást adott. Ilyenkor tényleg össze is különböztünk, de egymással szemben egyéb ellenségeskedés, vagy harag nem volt. Ezek az apró összezördülések semmiképpen sem hozhatók össze az ő megölésével. — Kása úr, a maga által említettek is elegendőek, hogy gyanúsítottként kezeljük. Emiatt egyelőre itt marad, megvárjuk, míg a végén kiderül az igazság. Kosát otthagyva, a folyosón főnökével találkozott. — Erről a Kásáról időközben megállapítottam, hogy két esetben volt büntetve verekedésért. A második alkalommal egy ittas személyt késsel meg is szúrt. Mindezt a következőkben vedd figyelembe! — intette főnöke Magost. — Természetesen, főnök. Legközelebbi „együttlétünk- kor” erősebb hangot fogok vele megütni, mint ahogy erre készülök most Palágyival, aki kérdéseimre nem adott kielégítő választ. — És már be is robbant másik „társalkodó partneréhez”. (Folytatjuk)
