Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

PEST MEGYEI YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TXNACS L1PJX XXXII. ÉVFOLYAM, 142. SZÄM Ár»: 1,250 forint 1988. JÚNIUS 15., SZERDA Grcsz Károly az építőművész szövetségben Egyetértve a tiltakozással Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke kedden látogatást tett a Magyar Építőművészek Szövetsé­gében és kötetlen, baráti beszélgetést folytatott az elnökség tagjaival és a társadalmi szövetség más aktivistáival. Somogyi László építésügyi cs városfejlesztési miniszter. Borvendég Bé­la, a szövetség elnöke, és Lázár Antal a szövetség főtitkára fogadta a vendéget, akik elöljáróban köszönetét mondott a meghívásért, majd rövid áttekintést adott az ország belpoli­tikai helyzetéről, a megújulás, a politikai és gazdasági szer­kezetváltás feladatairól, az ehhez szükséges, korszerű eszköz- rendszer kialakításáról és az időszerű külpolitikai tennivalók­ról. Borvendég Béla tájékoztatta Grósz Károlyt a szövetség •munkájának eredményeiről és a gondokról. Hangsúlyozta, hogy amint a legutóbbi köz­gyűlésen aláhúzták, a szövet­ség is alapvető feladatnak tartja a megújulást, a szakma és az építészek érdekeinek ha­tékonyabb képviseletét. Ennek érdekében elgondolásokat dol­goznak ki egy építész kamara létrehozására, amely majd az érdekképviseletet erősíti, de nem ellenszakszervezetként, hanem az államigazgatás hoz­záértő partnereként. A beszélgetésen szóvá tették az építészek, hogy a főváros értékes belterületi telkeivel jobban kellene gazdálkodni. Különösen fontos lehet ez a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezési jogának elnye­rése esetén. Grósz Károly egyetértett az­zal a felvetéssel, hogy nagyon gondos tervezési munka és átfogó koncepció szükséges majd a világkiállítás létesít­ményeinek felépítéséhez. Szóba került az új nemzeti színház felépítésének sorsa is. amellyel kapcsolatban Grósz Károly megerősítette, hogy a szükséges pályázatok körülte­kintő lebonyolítását követően a kormány a pénzeszközök átcsoportosításával megteremti e jelentős kulturális beruházás feltételeit. Ezt követően elmondotta, hogy egyetért a szövetség nyi­latkozatával, amelyben tilta­kozik a romániai úgynevezett területfejlesztési tervek ellen, majd részletesen szólott nem­zetiségi politikánkról: — A mi politikánk tartósan az, hogy a nemzetiség azonos­ságtudatát megőrizze, meg­tartsa. Azt nem merem mon­dani, hogy fejlessze, mert egy asszimiláció törvényszerűen végbemegy. De az, hogy lelas­sítsuk ezt a folyamatot — a megőrzés egy reális program •— szabad vállalni, és mi vál­laljuk. Ezt elvi meggyőződés­ből valljuk, és nem viszonos­sági alapon. Ezért is dolgozunk azon a nemzetiségi törvényen, ame­lyet a jövő esztendőben sze­retnénk a Parlament elé ter­jeszteni. Azt is el kell monda­nom, hogy mi is adósak va­gyunk a nemzetiségi kultúra és a nemzetiségi értékek meg­őrzésében, nem fordítunk ele­gendő anyagi eszközt erre. A nemzetiségi politika ter­mészetesen minden országnak a belügye. S Romániában nemcsak magyar falvakat akarnak felszámolni, hanem románokat is. Ezért az az ér­zésem: nem helyes csak a nemzetiségek elleni támadás­nak tekinteni ezt az akciót. Grósz Károly ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy amikor szót emelünk az ilyen tervek ellen, akkor az általá­nos emberi kultúra értékeinek védelmében is tesszük ezt. Szólt arról is, hogy gyakran bírálják a kormányzatot: nem elég határozott, erélyes ezek­ben a kérdésekben, s az eddi­gi módszerek nem vezettek eredményre. Az eredmények hiánya kétségtelen — mondot­ta —, ám változatlanul szilárd álláspontunk, hogy csak a pár­beszéd útján sikerülhet előre­haladást elérni. Grósz Károly a találkozó szünetében nyilatkozott a saj­tónak. Közelgő romániai látogatá­sával kapcsolatban elmondta: legutóbb Constantin Dasca- lescu miniszterelnök járt Bu­dapesten és az a rend, hogy a látogatást viszonozni szok­ták, a meghívást teliesítik. — Úgy érzem, hogy olyan idő­szakot élünk, amikor van köl­csönösen mondanivalónk egy­másnak. Bizonyos kérdések­ben másképpen gondolko­dunk, bizonyos kérdéseket másképpen ítélünk meg, és egy ilyen látogatás alkalmat ad arra, hogy nyílt, őszinte eszmecserét folytassunk. A meghívás a miniszterelnök­nek szól, a miniszterelnöki ’á- togatás esedékes, így hát kö­telességemnek érzem, hogy a párbeszédben rejlő lehetősé­geket maximálisan kihasznál. juk. Törökbálint, Érd, Budaörs, még ma is híres az ősziba­rackjáról. Az egykoron egyed­uralkodó gyümölcsfák száma az évek folyamán egyre csök­kent, de azért még ma is igen jelentős ezen a településen ez a fafajta. A sok törődést cs munkát igénylő kényes őszi­barack az idén több helyen is komoly fagykárt szenvedett. Törökbálinton és Budaörsön azonban úgy látszik, hogy szép termésre van kilátás most is. Jelenleg is sokat dolgoznak vele, kapálják a fák töveit, (Hancsovszki János felvétele ) Grósz Károly arról is szólt, hogy a beszélgetésre a Poli­tikai Bizottság üléséről érke­zett. Elmondta, hogy a testü­let sok napirendet tárgyalt, de közlemény az ülésről nem fog megjelenni. Arról, hogy a Politikai Bizottság üléséről milyen tájékoztatás jelenik meg, a Központi Bizottságnak kell döntenie. A KB június 23-án tartja az első ülését a pártértekezlet óta, és az egyik napirend éppen a tanácskozá­sok nyilvánossága. Németh Miklós az USA-ban A világgazdaságról Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden Washingtonba utazott, ahol Charles Z. Wicknek, az Egyesült Államok Tájékozta­tási Hivatala (USIA) igazga­tójának meghívására részt vesz a kelet-nyugati gazdasá­gi együttműködés és a világ­gazdaság helyzetének idősze rű kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozáson. Egyesült államokbeli tartóz kodása során Németh Miklós találkozik és megbeszéléseket folytat az amerikai politikai, üzleti és társadalmi élet veze­tő képviselőivel. Keresett a nagydíjas paraffin Sok területen használható A legutóbbi tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron nagydíjat kapott a Dunai Kő­olajipari Vállalat terméke, az élelmiszeripari paraffin. Va­jon mi áll az elismerés mö­gött, s mi késztette a DKV kutatólaboratóriumában dol­gozókat arra, hogy ennek a kőolajszármazéknak szélesebb körű felhasználási területet keressenek — kérdeztük dr. Horváth Józseftől, a vállalat fej lesztési főmérnökétől. — Azt hiszem, túlzás nél­kül állíthatom, hogy ma a paraffin szerte a világban ke­resett terméknek számít. A DKV évente mintegy 40 ezer tonnányit exportál belőle a nyugat-európai országokba, a Közel-Keletre, Afrikába. Jó­részt úgynevezett makrokris- tályos állapotban kerül ez az anyag felhasználásra. — Mikor kezdődtek az élel­miszeripari paraffin kutatási munkái? — A DKV kőolajfinomítója- nak kiépítettsége és működé­sének hatékonysága, továbbá a gazdaságossági lehetőségek mérlegelése határozta meg végül is a mélyrehatóbb ku­tatómunkát. Maga a felké­szülés az élelmiszeripari mi­nőségű paraffin előállítására két évet vett igénybe. Ugyan­akkor a laboratóriumi érdemi munka fél évig tartott, tehát a tervezéstől a kivitelezésig nem telt el sok idő. — Mióta gyártják az élel­miszeripari paraffint és lát-e lehetőséget ennek más ipar­ágakban való hasznosítására? — A gyártás egyéves múlt­ra tekint vissza. Terveink kö­zött szerepel többek között olyan összetételű paraffin nye­rése is amely gazdaságossá teheti a gumiipar különböző termékeinek gyártását. így például paraffinnal megaka­dályozható a járműgumik öre­gedése. Termékünk felhasz­nálható a papír- és elektro­nikai ipar szinte valamennyi területén. Említett tulajdonságai ré­vén a DKV új terméke igen rövid idő alatt nagy népsze­rűségre tett szert a tőkés pia­cokon. Belföldön azonban a nagy tételű export miatt egyelőre csuoán a termelés 10 százalékát értékesítik. Ahol jég rakódik a forró csöre „Hasadás? Lyuk? Most sokan bizonyára azt gon­dolják, meglehetősen ve­szélyes sport lehet a ballonrepülés, de a budaörsiek megnyugtattak: a világ legveszélytelenebb légi jár­műve ez! Eddig a több mint tíz esztendő alatt idehaza mindössze egy lábtörés történt, s az sem egy pilótával, hanem egy csontbetegségben szenvedő utassal.” (3. OLDAL) A frcsesédlát ”Az *s'szony már ágy­* Jr 7* » • ban feküdt, amikor a ít®Btf SOjt&V¥$i SGiBilfSI férje kiment a konyhá­ba, és megivott félliternyi meggylikőrt. Utána elővett egy kalapácsot, és hátulról több ütést mért a felesége fejére, aki elvesztette az eszméletét, de nem halt meg. Kovács Gyula ekkor megfojtotta a szerencsétlen nőt, majd táskájából kivette a pénzt..(6. OLDAL) „A tervek szerint a munkála­tok első ütemében a telepsze­rű, többszintes beépítésű la­kótelepen — beleértve a Szabadság utca északi oldalát is — építik ki a műholdas vételekre alkalmas kábelhá­lózatot. Ezzel párhuzamosan létesítik a főállomást, felszerelik a városi stúdiót. A lakótelepen kívüli terü­leteken ezt követően kerül sor a lakossággal megkötött vállalkozási szerződések szerint a kábeltelevíziós rend­szer megvalósítására.” (8. OLDAL) Káheltel@ vízió Budaörsön Hetvenmillió dollár a Világbanktól Hitel kedvező feltétellel A magyar agráripar fejlesz­tésére e hónap elején megkö­tött 70 millió dolláros világ­banki kölcsön felhasználásá­ról tájékoztatták az újságíró­kat kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban. Az elmondottak szerint a hitelt a feldolgozott mezőgaz­dasági termékek konvertibilis exportjának bővítésére, az áruk minőségének javítására, az agráripari ágazatokban működő vállalatok és szövet­kezetek hatékonyságának nö­velésére és termelékenységének fokozására fordítják. A pénz igénybevételére pályázatot ír­lak ki, s elsősorban a ba­romfi-, a konzerv- és a hűtő­ipar, valamint az erdőgazda­ság és a fafeldolgozás terüle­téről várják a jelentkezéseket. A MÉM vezetői szerint a feltételek szigorúak, mintegy 50—70 agráripari vállalat, szö­vetkezet, közös gazdaság pá­lyázhat sikerrel. A korábbi világbanki hitelprogramoktól eltérően a pályázóknak a fej­lesztési terveken kívül úgyne­vezett üzleti tervet is készíte­niük kell, amely magában foglalja szervezetük a vezetés rendszerének, a termelés^ irá­nyításának áttekintését, a kri­tikus pontok feltárását, és részletesen számot kell ad­niuk marketingelképzeléseik­ről is. A hitelek folyósításával 7 kereskedelmi bank foglalko­zik. A pályázatok elbírálásá­nál nem a gyártott termékek mennyiségének növelése az elsődleges szempont, hanem az, hogy a tervezett akció milyen hatással lesz a szer­vezet konvertibilis árbevételé­nek alakulására. A kölcsön feltételei előnyö­sek; teljes összegét a hitelt felvevő Magyar Nemzeti Banknak 2003-ra kell vissza­fizetnie, félévenként változó kamatlábbal. A kölcsönmegál- lapodás ötéves türelmi időt biztosít a visszafizetés meg­kezdésére. Kiútkeresés Tudományos konferencia Kiútkeresés ’43 címmel a fasizmus és a háború ellen, valamint a társadalmi hala­dásért vívott harc egyik ki­emelkedő jelentőségű esemé­nyének, a szárszói konferen­ciának 45. évfordulója alkal­mából tartottak tudományos ülést kedden a HNF Országos Tanácsa, a Magyar Történel­mi Társulat, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete és az MTA Történettu­dományi Intézete szervezésé­ben az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. K eveset mozognak gyer­mekeink. Mint ma­gunk is, a felnőttek. Van tehát honnét venniük a mintát. Ehhez a minta­vételhez gyakran elegendő, ha a gyerek rátekint szü­leire ... Álljon meg a me­net, mondja az olvasó, mi­nek akkor az iskola?! Mozgassák ott a gyereket, tanítsák meg annak szük­ségességére, örömére, hasz­nosságára. Igaz. Az isko­lának rengeteg a feladata. Közöttük ez, a test neve­lése is. Csak éppen ott a gond, hogy a megyében az általános iskolába kerülő fiataloknak a 3,7 százaléka egészségügyi okok miatt gondozásra szorul. Ez az arány magasabb az orszá­gos átlagnál... ! Mindent pontosan osztá­lyozó világunkban „termé­szetesen” a gyermekek is­kolán belüli mozgatásának is külön kategóriái van­nak, éppen azért, hogy valamennyi emberpalánta mozogjon. A kategóriák a következők: normál, köny- nyített, gyógytestnevelés, egészségügyi gyógytorna. A négyféle lehetőségből per­sze az első az, ami a dön­tő részét érinti az iskolá­soknak, szerencsére. A nor­mál testnevelésnek (nem kevésbé a többi formának) vannak anyagi, tárgyi fel­tételei. Az általános isko­lák egy jelentős részében még ma is hiányzik a tornaterem, sőt még ún. tornaszoba sincsen. Ennek ismeretében érthető, de .el nem fogadható, hogy még GYÓGYMOZGÁS kedvezőtlenebbek a körül­mények a gyógytestneve­lés, valamint az egészség- ügyi gyógytorna esetében. A megyében valójában csak néhány, kivételnek számító településen jut­hatnak hozzá ehhez a le­hetőséghez a rászoruló ki­csinyek. Négy helyen. Ceg­léden, Dunakeszin, Gödöl­lőn, Százhalombattán ve­hető igénybe a gyógytest­nevelés, öt településen, Do­báson, Gödöllőn, Monoron, Vácon és Nagykőrösön áll­nak rendelkezésre az egész­ségügyi gyógytorna feltéte­lei. Ami mindenképpen ke­vés, még akkor is, ha be­láthatjuk. sajnos ugyan, de minden településen képte­lenség ezeknek a formák­nak a létrehozása két-há- rom vagy éppen tíz ki­csiny számára. A megyé­ben ugyanis az általános iskolásoknak az egy szá­zalékánál szükséges a gyógytestnevelés vagy az egészségügyi gyógytorna alkalmazása. A gyermekek mozgásá­ban (mozgatásában) sokat segít az úszás. Ugyan itt sem fényesek a feltételek, de a legutóbbi években (tetemes társadalmi össze­fogás segítségével) sokat javult a megyében a hely­zet, már nem számítanak csodálni való ritkaságnak a tanuszodák. Amint árra is van példa, hogy — pél­dául Monoron, Szigetszent­miklóson, Dunakeszin — valamelyik fővárosi uszo­dába szervezetten és rend­szeresen utaztatják a gye­rekeket. Szükség van a ta­nulók egy kis csoportjánál a gyógy úszásra; ennek je­lenleg Vácon, Szentendrén, Százhalombattán és Rác­kevén tudnak eleget tenni. Mindezek ismeretében hiba lenne tehát állandó­nak látni azt, ami mozdul, azaz a mozgás feltételei­nek alakulását. Sok min­den történt és .történik a megyében mind a normál, mind a gyógyító mozgás, testnevelés elfogadtatása, megszerettetése érdekében. Van sok minden, amihez rengeteg pénz kell (torna­termek, szobák, uszodák építéséhez például, nem kevésbé azok fenntartásá­hoz), a pénzt megelőzve is van azonban valami, ami még fontosabb. Ez pecng a felfogásnak az uralkodó­vá tétele mind a család­ban. mind az oktatási in­tézményeket irányító taná­csi testületekben és nem kevésbé a pedagógusok kö­rében, hogy a mozgás nem különleges igény, hanem elengedhetetlen része éle­tünknek, fizikai, szellemi állapotunknak. Ha valaki gyermekként nem szokja meg a mozgást, felnőttként már rendkívül nehezen fo­gadtatható el vele annak szükségessége. Ami meg­fordítva szintén igaz. A mozgást megkedvelt gyer­mek felnőttként is híve lesz annak, hogy — mint azt napjainkban mondani szokás — valami kicsit ug­ráljon. Nagy baj tehát, ha maga a család inti le a gyermeket, „ne nyüzsög­jön” annyit, maradjon már nyugton, ne menjen le a többiekkel játszani és így tovább. Pedagógusoktól megdöbbenve hallja az ember a tapasztalatot, szombat-vasárnaponként tanítványaiknak a harma­da, fele ki sem mozdul a lakásból... ! Csoda-e, ha a megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban már kétszer annyi gyermek szorul gyógytestnevelésre, mint az általános iskolák­ban?! 1 akarókosságra kény­szerülő mindennap­jaink nem biztatnak a tornatermek, uszodák se­regének építésével. Ugyan­akkor igaz az idősebbek­nek az az intelme, hogy vidéken ezernyi lehetősége van a mozgásnak, a terep­futáshoz például — mond­ják ők, gyermekkorukra emlékezve — nem kell más, csupán akarat... Gyanítjuk, sok esetben va­lóban nem mással, az aka­rattal akadnak bajok, s el­sősorban nem a gyerme­kek, hanem a nekik pa­rancsnokló felnőttek köré­ben. Parancsnokiás helyett mennyivel hasznosabb len­ne a megszerettetés, s mennyivel vonzóbb a pél­damutatás .. ! Mészáros Ottó T \c. r S zép termést várnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents