Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

PEST MEGYEI VflHC PBOIETÁBJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TINACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. MÁJUS 10., KEDD A tudományra fordított pénz haszonnal megtérül Az Akadémia 148. közgyűlése Grósz Károly felszólalását mondja az Akadémia közgyűlésén A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrendben a 148. — köz­gyűlése kezdődött meg hétfőn a vár­beli kongresszusi teremben. A meg­nyitó ülésen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja. Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmond­ta, hogy a kutatók a legutób­bi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb kutatási felté­telek ellenére — jelentős tu­dományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyí­totta, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemi­tudományos potenciáljának szinten tartását, valamint le­hetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmé­nyek befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mon­dotta — az akadémiai alapku­tatóhelyek finanszírozására fordított évi 1.1 milliárd forint már a szerzői- és licencjöve- delmek révén megtérül. E be­fektetés közvetlenül mérhető hasznosulása — új gyógysze­rekben, magasabb hozamú ve­tőmagokban, korszerűbb szer­számgépekben és a gazdaságos exportban — mintegy 15 mil­liárd forint. Ennek az érték­nek a létrehozásában a költ­ségvetés mellett a műszaki fejlesztési, alap és vállalati források is hozzájárulnak. Minden, a tudományba fek­tetett forint tehát évente —■ a legszolidabb számítások sze­rint is — 7 forintot eredmé­nyez. A tudomány fejlesztése tehát a legkedvezőbb berűhá- zási területek közé tartozik. A továbbiakban felhívta a figyelmet: egyes vélemények­kel ellentétben a magyar ku­tatóhálózat nemcsak hogy nem túlfejlesztett, hanem sok te­kintetben elmaradott. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet számítva Magyarországnál négyszer-ötször gazdagabb or­szágokban nyolcszor-tízszer többet fordítanak kutatásra a költségvetésből, mint hazánk­ban. Rámutatott arra is, hogy az önálló akadémiai kutató­intézeti hálózat létrehozása a követelményeknek megfelelő lépés volt. Az ország kutatási kapacitásának — létszámban kifejezett — 10 százalékát reprezentáló akadémiai inté­zetek fenntartása nem fe­lesleges, hanem az ország ki­bontakozási programjának megvalósításához nélkülözhe­tetlen. Ezután átadta az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1988. évi akadémiai aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tag­jának, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analiti­kai kémiai tanszéke vezetőjé­nek ítélte oda. Az analitikai kémia, ezen belül a műszeres analitikában, az elektroanali- tikábán elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tu­dományos iskolateremtő mun­kásságáért, tudománypolitikai és széles körű tudományos közéleti, s csaknem négy év­tizedes kiemelkedő oktatási tevékenységéért. Az akadémiai újságíró díjat ebben az évben Várhelyi Ta­másnak, a Magyar Televízió Delta című folyóiratának fő- szerkesztőjének, Pálfy G. Ist­vánnak, a Magyar Ifjúság fő­szerkesztő-helyettesének ítél­ték oda. (Folytatás a 3. oldalon.) Csehszlovákia ünnepe Budapesti fogadás Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nem­zeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vétt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára; Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter; Be- recz Frigyes ipari miniszter; Horváth István belügyminisz­ter, Urban Lajos közlekedési miniszter, Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes, valamint őszi István külügy­miniszter-helyettes. Az esemé­nyen megjelent a társadalmi, a gazdasági, a kulturális éle­tünk számos más képviselője, a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tag­ja. CteánykGGSB dözbg ”SdöUZ’ kSta Ülik €3 pi3SXÍ?Cfíbt8F3 megváltoztatni, ám azt sem szabad elfeledni, hogy amíg nem rendelkezünk olyan fejlett elektronikai iparral, vagy elismerésre okot adó termékekkel, mint az etalonnak tekintett nyugati államok, addig azzal kell kiszolgálni vágy csalogatni' a turistákat, amivel tudjuk. Igaz, tisztes keretek között.” (5. OLDAL) fTBBVssErtS ».Az eddigi jelentkezések vizsen r&nsjini alapján úgy tűnik. az érdek­es ny&rama lődés nem csökkent, bár tény, hogy pont azokat az értelmiségi családokat terhelik a pluszköltségek, amelyek ugyan igénylik ezt a szolgálta­tást, de pénztárcájuk szűkre szabott.” (5. OLDAL) A Tatabánya ..Remélem a fipk még emlékez- - •• re e. nek a Tatabanya ellen élért ki­tiOWQcföGXín magasló sikerünkre és ennek megfelelően fognak a hét végén játszani. A felkészülé­sünk a szokott módon, hazai környezetben zajlik és remélem, a gyakorlásokon a most még sérült játéko­sokra is számíthatok a hét folyamán.” (7. OLDAL) t€s fajid „Ismeretlen tettesek kétszer m -Mi törtek be a Pest megyei OTP- SS f GrtGSGnTQB f igazgatóság Budapest V. kerü­let, Bécsi utca 5. szám alatti helyiségeibe . . . Áprilisban sikertelenül tettek kísérletet a páncélszekrények kinyi­tására. A hétfőn felfedezett betörés során viszont a bűnelkövetők két páncélszekrényt feszítettek fel, s az egyikben megtalált 203 ezer forintot ellopták.” (8. OLDAL) Magyar-japán gazdasági tárgyalások A magyar—japán és a ja­pán—magyar gazdasági klu­bok szerdán Budapesten tar­tották meg 15. együttes ülésü­ket. A tanácskozáson részt vett Ryozo Mogi, Japán buda­pesti nagykövete, aki hangsú­lyozta, hogy a jelentős föld­rajzi távolság ellenére a két ország közötti kereskedelmi, üzleti kontaktusok az elmúlt években számottevően fejlőd­tek. Simon Peresz látogatása Simon Peresz izraeli külügy­miniszter, az Izraeli Munka­párt elnöke — útban a Szo­cialista Internacionálé madri­di tanácskozására — május 8-9-én saját kezdeményezésé­re látogatást tett Budapesten és nem hivatalos megbeszélé­seket folytatott magyar veze­tőkkel. Simon Peresz elutazott hazánkból. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését május 10-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bi­zottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kér­désekre, az országos értekezlet állásfoglalás-terveze­tére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. Szakszervezeti tapasztalatcsere Omszk megyei vendégek Pest, és Omszk megye széle­sedő testvérkapcsolatainak je­gyében szovjet szakszervezeti delegáció érkezett tegnap Pest megyébe, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának meg­hívására. A küldöttséget Alek- szej Ivanovich Buhtyiarov, az Omszk Megyei Szakszervezeti Tanács. elnöke vezeti. Tagjai: Ivan Petrovich Bogatyrev, az Omszki Autóközlekedési Egye­sülés vezetője és Anatolij Pav- lovics Jaremchuk, az omszki Leningrád állattenyésztési szovhoz gépésze. A vendége­ket dr. Arató András, az SZMT vezető titkára fogadta a Feri­hegyi repülőtéren. Testvéamegyénk küldöttei tegnap a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsán tájékozódtak szőkébb pátriánk politikai, gazdasági, társadalmi helyze­téről, a szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről. Ma a Nagykőrösi Konzervgyárba és a Ceglédi Állami Tangaz­daságba látogatnak, megis­merkednek a szakszervezetek termelést segítő munkájával, érdekképviseleti tevékenysé­gével. Az elkövetkező napok­ban eljutnak Budakalászra, Solymárra, Gödöllőre, Vác- szentlászlóra is. .Vendégeink pénteken indulnák haza. A Kovács Margit Múzeum a leglátogatottabb Gyűjtők és csempészek Láttak már önök szarmata csontf aragványokat? Remél­hetőleg hamarosan a nagykö­zönség elé kerül az a kollek­ció, amelyet a ceglédi Kos­suth Múzeum mutatott be a közgyűjtemények tavalyi szer­zeményei közölt. Mi már megismerkedtünk az anyag­gal a Művelődési Miniszté­rium sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott, hogy az elmúlt évben is a szentendrei Ko­vács Margit Kerámiagyűjte­mény fogadta országosan a legtöbb látogatót. De előkelő helyre került a rangsorban a szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum és a visegrádi Mátyás Király Múzeum is. Az átgondolt munkát, jó szerve­zést jelzi, hogy a másik vég­let sokkal hosszabb listáján csak elvétve találhatók Pest megyei intézmények. Pedig a közgyűjtemények nincsenek könnyű helyzetben. Igaz, hogy a minisztérium döntése sze­rint preferált területről van szó, azonban ez is csak arra elég, hogy az elvonás kisebb mértékű legyen. Ugyanakkor nagyon megnehezedett pél­dául a műtárgyak beszerzése. A forint leértékelése, illetve az utazási lehetőségek kiter­jesztése megnövelte a keres­letet. Sokan értékőrző befek­tetésnek tekintik a vásárlást, de sajnálatosan megnőtt az illegális kereskedelem és a csempészés is. Szerencsére pozitív példákat is hallhattunk: a leletek be­jelentése, az építkezési mun­kák leállítása egy-egy feltá­rás idejére. Az igazi gyűjtők és műpártolók az aukciókon tiszteletben tartják a na­gyobb közgyűjtemények vá­sárlói szándékát, pedig azok anyagilag nem tudnak velük versenyezni. A szükséges pénz hiánya akadályozza a .karbantartást is; a restaurá­torműhelyek pedig szűkösek és elavultak. K ápráztatőnak tarthat­juk a halkonzervek választékát a nevét gyakran híreltető megyei áruház élelmiszerosztályán. Hamarjában, a magam laikus módján is, rá-rá- bökve a dobozokra, tizen­hétfélét számolok össze. Kisegít azután az élelmi­szerosztály vezetője, aki a számlák átnézésével tudat­ja a pontos, választékot: harmincegyféle árut kínál­nak, hét ország termékeit. Tréfásan ugyan, de rámon­dom, az ínyencek sem kí­vánhatnának . többet,, a szakember viszont lehűti viccelődő kedvem, mond­ván, nem éppen a vevő ke­gyéinek keresése vezeti őket akkor, amikor ilyén választékot tartanak. Ha­nem? , A hanemre a válasz alig­ha- olyan egyszerű, mint a választék összeszámolása volt:,A halkonzervek- egy részét .'(mert vannak közöt­tük kapós, mindig is kere­sett cikkek) azért vették át a szállítóktól, mert a szál­lítók csippentettek egyet a szemükkel, ha visztek, ak­kor kaptok ezt is, azt is... Magyarán, árut kapcsol­tak, hiányzó cikkekből akkor adtak, ha visz az érintett a halkonzervtor - nyókból is. S a tornyok azért magasodnak ... na ez már végképp nem egysze­rű. Tavaly jelentősen meg­nőtt a rubelelszámolású be­hozatal halkonzervekből, de nemcsak abból; hanem burgonyából (ami a hazái termelési feszültségeket volt HALKONZERV hivatott levezetni), friss gyümölcsből, üdítőitalokból és azok koncentrátumaiból stb. Erre a meglepően hangzó importbővülésre a magyarázatot egy lényegé­ben kedvező változás ad­jál A cserearányok szá­munkra előnyös módosulá- sa. Ha tehát az így kelet­kező többletet (valamint az . esetleges többletexportot) szeretnénk viszontszállítá- sokban visszakapni, akkor még kell keresni azokat az . árukat, amelyekre itthon van kereslet, s melyekből a partner is tud és hajlan- r ' dó szállítani.. Rövidre fog­va most már a dolgok ku- .sza fonalát: az ilyen ki- egyenlítéseknek az egyik következménye az a bizo­nyos , kápráztató választék ott az áruház élelmiszer­osztályán. Tetemes mennyiségű me­zőgazdasági és élelmiszer- - ipari anyag és termék ke­rül ki a megyéből rubel- elszámolású partnerek- . hez. Bizonyos termékcso­portok előállítása kizáró­lag attól függ, ' mennyit rendelnek abból a határo­kon túl. A megugrott és említett élelmiszer-behoza­tal ellenére is, számítása- . ink szerint a megyéből hat- szór, hétszer annyi ilyen áru- jut el rubelelszárpolá- ■ sú '.exportra,- mint amennyi ilyen jellegű import beke­rül a termelői felhaszná­lásba, illetve a lakossági fogyasztásba. Az arányok tehát azt mutatják, külö­nösebb bajt nem gyanít­hatunk a (már képletesen értett) halkonzervek he­gyei mögött. Azt persze nem szabad figyelmen .kí­vül hagyni, hogy a beho­zatal árindexei ebben az árufőcsoportban tavaly kevésbé csökkentek, mint a kivitel esetében, de hogy csökkentek, szemben a ko­rábbi évek folyamatos emelkedésével, mind a ki­vitelnél, mind a behoza­talnál, figyelmeztető. Jelzi, sőt egyre nyomatékosab­ban tudatja ez a fordulat az árindexek alakulásánál, hogy a korábban olyan biztonságosnak, mert — szakmai tolvajnyelven ke­ménynek — könnyen el- adhatónak tartott élelmi­szer-ipari cikkeknél sem mozdulatlan a piac. Még a rubelelszámolású piac sem... Nyersebben fogalmazva, a\ halkonzerv ugyan lehet átmeneti megoldása, vala­minek, de (ismét képlete­sen értve a nevezett áru­kat) hosszú távon aligha rendezkedhetünk be arra, hogy mi adunk almát, ti halkonzervet, mi ősziba­rackot, ti szőlőt, mi csir­két, ti burgonyát... Arra pedig végképp nem lehet számítani, hogy ún. puha cikkek keményekre vált­hatók át, azaz nincsen any­nyi hazai alma, ősziba­rack, amennyiért például személygépkocsit lehetne szerezni valamelyik part­nerországban. Az adott helyzetet azután tovább bonyolítja az egyes orszá­gok árképzési és árrend­szere közötti lényeges kü­lönbség, tehát szó sin­csen arról, hogy az a bizo­nyos halkonzerv ott, az áruház polcán valóban annyiba kerül (a népgaz­daságnak), mint amennyi­ért a vevőnek kínálják. Lehet, hogy kevesebbe, de az is megtörténhet, hogy sokkal többe ... olykor a valóságos bekerülési költ­ségek szinte kideríthetetle- nek. A asztalunkra a pici do­bozka képében, amalyben halak, hal­darabok lelhetők, ezernyi más is felkerül. Persze, nem éppen étkezéskor, az olajos, a paradicsomos stb. hal fogyasztásakor lehet­séges és szükséges töpren­genünk ezen az ezernyi máson. A baj az, hogy máskor sem töprengünk eleget ezeken a kérdése­ken, holott egyre több jel­zést kap a megye élelmi­szer-gazdasága, a rendíthe­tetlennek hitt rubelelszá­molású szállításoknál is át­alakulóban vannak a fel­tételek, a körülmények. Amihez nem az értékesí­tést kell elsőként hozzá igazítani, hanem az azt megelőző szakaszt. A ter­melést. A termékszerkeze­tet. A fejlesztést. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents