Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

A naplófőkönyv a mumus Kisiparosok, nagy gondokkal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 109.,SZÁM 1988. MÁJUS 9.. HÉTFŐ Nem divat, létérdek A változásokat siettetni kell J A gazdaságon belüli változások hullámai időről idő- '/ re hátukra vesznek bizonyos fogalmakat, szókapesola- ^ tokát. Ilyeneket minden újságolvasó kapásból fel tud y sorolni, hiszen akadnak közöiíiik tartósan a felszínen ^ maradók: gazdaságosság, hatékonyság, ésszerűbb mun- /// kaszervezés, szigorúbb munkafegyelem, jobb munka- ^ idő-kihasználás ... Természetesen a már-már közhely- ^ számba menő kifejezéseknek nagyon is lényegbevágó ^ tartalmuk van. Más kérdés, bogy a sok használatban £ megkoptak, hitelük csökken. Általában egy újabb vál- 'f, tozás kell, hogy rávilágítson eredeti jelentésük fontos- í ságára. A gyömrői KlOSZ-szerve- zethez nem kevesebb mint hat község kisiparosai tartoznak Úritól Ecserig. Az idei eszten­dő igazán rendhagyó volt e társadalmi réteg számára, hi­szen olyan változások történ­tek, amelyek sokakat várako­zó álláspontra kényszerítettek. Hiányszakmákban is — Országszerte megfigyel­hető tendencia, hogy csökken a kisiparosok száma. Vajon így van-e a gyömrői KIOSZ- alapszervezethez tartozó köz­ségekben is? — kérdeztük Ró­naszéki Ferencné titkártól. — Érdekes képet mutat je­lenleg az 'iparoslétszám. Hat- száznégy kisiparost tartunk nyilván, s ez valamivel több a tavalyinál. A főállású iparo­sok száma meghaladja a há­romszázötvenet, a többiek munkaviszony és nyugdíj mel­lett dolgoznak. — Ezek szerint nem volt tö­meges az iparengedélyek visz- szaadása? \ — Sokan visszaadták, vagy ideiglenesen szüneteltetik ipar- jukat, de helyettük jönnek szép számmal újak is. A leg­több ipart visszaadó a villany­szerelők, központifűtés-szere­lők, kőművesek közül került ki. Több teherfuvarozó szüne­telteti működését. — S milyen szakmákban kértek engedélyt ipargyakor­lásra? — A teherfuvarozás és ma­gántaxizás tovább erősítette pozícióit. Ma már százhat­van (!) magán-teherfuvarozót és ötvenhét magántaxist jegy­zőnk. Az utóbbiak többsége természetesen a fővárosban dolgozik. Ugyanakkor kőmű­vesek, asztalosok, villanysze­relők, kárpitosok, női szabók és burkolok jelentkeztek. Ezek a hiányszakmák közé tartoztak korábban, így tulajdonképpen örülnünk kell ennek a folya­matnak. Tanúi a feleség — A naplófökönyv-vezetés sokakat elriasztott az ipar gya­korlásától, Miért volt nagy az ellenállás? — Egyes rendeletek és .vég­rehajtási utasítások csak kés­ve jelentek meg, s ez valósá­gos pánikhangulatot terem­tett. Az I-es és Il-es napló­főkönyv vezetése egyaránt ko­moly próba elé állítja a kis­iparosokat. Ezért határozta el a KIOSZ Pest megyei vezető­sége, hogy a Il-es naplófő­könyv vezetését számítógépre viszik, mindenkinek vállalják. Igen ám, de a NOVIKI-prog- ram még nem teljes, illetve fo­lyamatosan érkeznek a változ­tatások és kiegészítések. Igy a számítógépek (nekünk is van egy) még nem állhatták mun­kába. Az I-es naplófőkönyvet viszont az iparosoknak kell ve­zetniük. Általános tapasztalat, hogy a feleségek igyekeznek elsajá­títani a könyvelést. Ha megta­nulnák, nem is lenne baj. Az I-es főkönyvet azoknak kell vezetniük, akiknek éves brut­tó bevétele nem éri el az egy­millió forintot. Mivel ez amolyan kísérleti év a könyvelésben (is), tapasz­talatok birtokába csak később juthatunk. Mindenesetre any- nyit máris elmondhatunk, a könyvelés nem egyszerű fel­adat a kisiparosok számára. Több panasz — Hogyan alakult a panasz­ügyek száma az év eddig el­telt négy hónapjában? — Sajnos megszaporodtak a panaszok. Előfordult, hogy egy héten belül tíz reklamálás is befutott hozzánk. Érdekes meg­figyelés, mostanában sok kis-,, iparos fordul hozzánk panasz­Ecseren hétfőn 18 órától filmvetítés. Gyomron 18 órától Aktuális feladatok a házikertekben címmel, ismeretterjesztő elő­adás a kertbarátklubban, film­vetítés 17.30-tól: Osceola (szí­nes, szinkronizált NDK-ka- landfilm), a Strand kertmozi­ban 20.15-től: A bolygó neve: Halál (színes, angol sci-fi). Gombán az autós kertmozi­ban 21-től: Reméljük, lány lesz (színes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték). Monoron 14-tő! a Kossuth iskola színjátszóinak próbája, szál azért, mert a megrende­lők nem teljesítik a velük szemben támasztott követel­ményeket, egyszerűen fogal­mazva, nem akarnak fizetni, vagy túlzott követelésekkel áll­nak elő. Iyenkor — de minden más esetben — igen körültekin­tően kell eljárnunk, a hely­színen mindkét felet meghall­gatva igyekszünk kideríteni az igazságot. Nem könnyű, de a végére kell járnunk minden panasznak. Természetesen az lenne a jó. ha a panaszügyek száma nem emelkedne, s egy­re kevesebb időt kellene ezek kivizsgálására fordítanunk. G. J. kendén Gyermeknap Vidám gyermeknapi műsort rendeznek Elmondom hát mindenkinek címmel Mendén, a Petőfi Sándor Művelődési Házban május 27-én, pénte­ken délelőtt 10 órai kezdet­tel. Maglódon Idősek és ifjak A szakma ifjú és idős mes­tere címmel vetélkedőt és szakmai bemutatót rendeznek május 20-án, pénteken 18 órai kezdettel Maglódon, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. 15.45-től és 17-től a bélyeg­gyűjtőszakkör foglalkozása, 17-től az alkoholellenes-klub, 17-től és 18.30-tól dzsesszba- lett, 18-tól néptánc felnőttek­nek. A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Az istenek a fejük­re estek (színes, szinkronizált botswanai filmvígjáték), az autós kertmoziban a monori Volán-telepen; 21-től: Rövid­zárlat (színes, szinkronizált, amerikai filmvígjáték.) Maglódon 18-tól filmvetítés és ismeretterjesztő előadás az egészséges, életmódról. Mendén 17-től gépkocsive­zetői tanfolyam és ifjúsági klubfoglalkozás, 18-tól a pá­vakor próbája. Péteriben 16-tól a nyugdí­jasklub ; 17-től a sportkör összejövetele, 18-tól filmvetí­tés. Sülysápon 16-tól a nyugdí­jasklub összejövetele, 17-től KRESZ-tanfolyam, 18-tól kon­dicionáló torna. Üllőn 15-től a nyugdíjas­klub klubdélutánja, 16-tól művészi torna óvodásoknak, 17-től az iskolásoknak. Úriban 17.30-tól német nyelvtanfolyam. A munkaidőalap védelme szintén olyan téma, amelyik sűrűn felbukkan a különbö­ző publikációkban, gazdasági, munkahelyi tanácskozások elő­adásain. S ennek nagyon is nyomós oka van — bőrén és zsebén érzi minden munkál­tató és dolgozó. Pers2e köny- nyű egy dologról beszélni, de nehéz azt a gyakorlatban ideá­lisan megvalósítani, hiszen a körülmények, adottságok min. denütt mások — nincs egyet­len bárhol alkalmazható re­cept. Általánosítható tanulsá­gok azonban mindenhol akad­nak, s azok föltárása is sokat segíthet másoknak. Nyilván ez a meggondolás is szerepet ját­szott abban, hogy a monori városi jogú nagyközségi part­végrehajtóbizottság legutób­bi ülésén arról kért tájékoz­tatást a gombai Fáy András Tsz elnökétől, ők milyen in­tézkedéseket hoztak a mun­kaidőalap védelme érdekében, s azok mennyire bizonyultak hasznosnak. Ujj István téeszelnök elő­terjesztésének bevezetőjében nagy hangsúlyt helyezett arra a felismerésre, hogy a munka hatékonysága a társadalom­ban, s azon belül a szövetke­zetben is alapvető érdek. Az üzemen belüli feltételek közül annak egyik legalapvetőbb fel­tétele a fegyelmezett, a mun­kaidőt legjobban, legésszerűb­ben kihasználó munkavégzés. A munkaidőalap védelmére hozott intézkedések éppen ezért többirányúak és folya­matosak. A gombai Fáy András Tsz- ben a szervezeti és működési szabályzat egyszerű „karban­tartásával” nem elégednek meg, hanem szükség szerint intézkedési terveket, vezetői utasításokat is kidolgoznak, s ami fő: ezek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Min­den olyan előírást, amit a szabályzatban kell rögzíteni, azt a dolgozók véleményének kikérése után fogalmazzák meg. Természetesen minden ke­retet rugalmasan, a körülmé­nyekhez igazítva kezelnek. Hasonlóképp ha szükséges, nem riadnak vissza egyes munkaköi'ök megszüntetésé­től, összevonásától sem. Az utóbbi két évben például meg­szűnt az ipari ágazatvezető, az önálló munkavédelmi előadó, az önálló tmk-vezető, a javí­tóműhely-vezető és az anyag- beszerzők munkaköre. Az összevonások azonban garantálták az érintett terüle­tek további felügyeletét. Így egy személy látja el a tmk és a javítóműhely vezetőjének feladatát, a munka- és tűz­védelmi előadóét, s az anyag- beszerzés is az üzemvezető dolga lett. Természetesen fizikai mun­katerületeken is történtek át­szervezések, sőt az intézkedé­sek a munkaköri leírások át­vizsgálására, felújítására is kiterjedtek. Átfogó terv ké­szült arra is, hogy ki, hol, mi­kor, milyen esetben helyette­sít. A szövetkezet vezetőinek megítélése szerint ezzel egy­értelműbbé váltak a felada­tok és zökkenőmentesebbé az ügyek intézése. A pontos munkakezdés és befejezés érdekében a szoros elszámolású üzemekben köte­lezővé tették a jelenléti ív ve­zetését, Ahol viszont indokolt, mint az édesipari üzemben, ott lépcsőzetes munkakezdés van, így a technológiából adó­dó időeltolódás miatt egy dol­gozónak sem kell tétlenül vá­rakoznia. A munkásokat szál. lító autóbuszuk közlekedését is megszigorították, vagyis megkövetelik, ami természetes, hogy a busznak már munka­kezdés előtt a helyszínen kell lennie, s csak a munkaidő be­fejezése után állhat be az in­dulási helyre. Ám nagyon egyoldalú lenne a mérleg, ha csak a beosztott dolgozóktól kérnék számon a fentieket. A vezetőknek köte­lességük — a mezőgazdaság idény szerűségének figyelembe­vételével — az éves munka­rend elkészítése. Gondoskod­niuk kell az átmenetileg va­lahol feleslegessé vált mun­kások átirányításáról olyan területre, ahol hasznos mun­kát tudnak végezni, s keres­hetnek is. A szabadságoláso­kat szintén úgy kell irányíta­niuk, szervezniük, hogy az a munkában ne okozhasson fennakadást. A rábeszélésnél, győzködés- nél a legtöbb esetben lénye­gesen hatásosabb a megfele­lő érdekeltség megteremtése. A gombai Fáy András Tsz- ben jórészt ezért minimális­ra csökkentették az órabéres munkákat. A javítóműhelyben például — nagyobb javítások­nál — bevezették az egy ösz- szegű utalványozást. Az ipari főágazati bedolgo­zást átszervezték átalanydijas szervezeti formába, ahol kizá­rólag realizált árbevétel alap­ján fizetik ki a béreket. A gombai Fáy András Tsz- ben már jó ideje gyakor­lat, hogy párttaggyűlésekét, pártoktatásokat, szakszerve­zeti és egyéb összejöveteleket csak munkaidő után tartanak. Persze előfordul, hogy egy-egy tanácskozást, rendezvényt más gazdálkodó vagy költségveté­si szervezetekkel — az eltérő munkarend miatt — kénytele­nek részben munkaidőben tar­tani. Ezek száma azonban csökken. Minden elképzelés, intézke­dés gyakorlati haszna annyi, amennyi megvalósul belőle. Ennek a régi igazságnak Gombán a rendszeres folya­matos és szigorú ellenőrzéssel igyekeznek érvényt szerezni. Persze a munkaidőalap védel­mét sok — a szövetkezettől független — körülmény is hát­ráltatja. Mindenesetre egy biz­tos, ha a maga területén mindenki megteszi azt, ami tőle telik, a jelenlegi — nem rózsás — helyzet, is megvál­tozik. Remélhetőleg megköze­lítően olyan gyorsan, mint az szükséges. Vereszki János deliének leszokni a beszélge­tésről ... — így igaz, de ne felejtse, hogy én itt születtem, az idő­sebbek gyerekkoromtól ismer­nek, így könnyebben szót ér­tek velük. Közbevetőleg: Csizmadia János kétszeres kiváló dolgo­zó. kiváló lapterjesztő, ebben nem kis része lehet beszélő­képességének. Mindezt, közis­mert szerénysége miatt, má­soktól tudom. A sikerélmé­nyek mellett nem bújnak el a gondok sem: — A szabadságolás, a he­lyettesítés nehezen oldható meg nálunk. Sok levélszek­rénybe nem megy bele az új­ság, csak ha beleerőszakolom. Ez pedig kockázatos, mert. a kapun belül éles fogak csat­tognak felém. De ezen a gon­don segíthetnek az előfizetők. W — S hogyan pihen? — Két felnőtt fiam van. Na­gyon szívesen dolgozgatok a kertemben, de még jobban rö­pül az idő, ha az unokámmal együtt lehetek. Galambos Pál ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Jegyzet Szavak és árnyalatok fivodapedagógus ... Igaza van Magócsí Károly nyugalmazott isko­laigazgatónak, ez egy torz­szülött szó. Azt is mondta a legutóbbi monori tanács­ülésen, hogy hosszú vitát olvasott ennek használatá­ról, de hogy hol, azt nem sikerült megtudni, mert az előterjesztő mondhatni be­lefojtotta a szót: a rendel­kezés előírja, hogy ezt kell használni, hát édes iste­nem, használhat akkor az alárendelt hivatal mást? Azt például, hogy óvónő? Az egész úgy kezdődött, hogy az Ady utcai óvoda ideiglenes megszüntetéséről kellett dönteni a testület­nek. A döntést megelőző vitákról, a szervezésről több alkalommal is irtunk, nem volt egyszerű dolog elfo­gadtatni az érintett szülők­kel, hogy a gimnáziumnak nagyon kell a hely, az óvo­dásokat pedig el lehet he­lyezni más gyermekintéz­ményekben. Az ideiglenes szüneteltetés kényszerszülte megoldás volt — erre tett pontot döntésével a tanács­ülés. A heves tiltakozás bele­nyugvássá szelídült, három hozzászólója volt csupán a témának. Burján István az ideiglenes szót kifogásolta, mondván, hogy ez kép­mutatásnak tűnik, hiszen az ésszerű az lenne, ha véglegesen a középiskoláé lenne az épület, minthogy éppen a közvetlen szom­szédja, és amúgy is terjesz­kednie kell. A demográfiai mutatók emlegetése való­színűleg meggyőzte őt — maradt az „ideiglenes” szó. És maradt az óvodapedagó­gus is. Pedig amikor Magócsi Károly felállt. és kérte, hogy ne használják ezt a szerencsétlen elnevezést, mert torz és magyartalan, a testület érezhetően haj­lott volna a változtatásra, Mert hát tényleg miért nem óvónő, miért óvoda- pedagógus? Csakhogy mindjárt elhangzott az el­lenérv: az 1985-ös oktatá­si törvény az ..óvodapeda­gógust” használja, ez elő­írás, ezt tehát követni kell. Punktum. A követésben az­tán nem is akadt hiba. Utóbb magamban eltű­nődtem. Mi lett volna, ha a tanácsülés mégis kimond­ja. hogy ez egy ronda és idétlen szó, és azért se használja? Ha átfogalmaz­ták volna a javaslatot, mindössze ezzel a csipet­nyi változtatással. hogy csak azért is óvónőt írnak? Akkor most nem lenne ér­vényes a döntés, nem len­ne a gimnáziumé az épület és az intézmény dolgozói nem nyernének elhelyezést másutt? Nem valószínű. Tán valahol, valakik meg­állapították volna, hogy jó, ezek nem hajtottak fejet egy torz szónak, a régit használják, nahát! LJ a pedig a döntést még- is érvénytelenítené az „óvodapedagógus” elneve­zés konok mellőzése, ak- koi a rendelkezés, amelyik­nek lényege épp ezen mú­lik. az annyit is ér. Éppen annyit. K. Zs. Akikről keveset beszélünk Kiváló pestás a homokbuckákon Csizmadia János kézbesítő Vasadon teszi dolgát szeré­nyen s népszerűén. Nehezen állt rá, hogy lapunkban be­mutatkozzék az olvasóknak. Nehezen, mert úgy érzi, sem­mi rendkívülit nem csinál. Mikor először kérdeztem tőle, miért lett postás, elgondolko­dott. Azt hiszem, most gon­dolt erre először komolyab­ban. Aztán egy olyan választ adott, mint a nagynevű alpi­nista az őt megkérdező újság­írónak, akiv arról faggatta: miért mászta meg a Mount Everestet? A világ legmaga- gasabb hegycsúcsának meghó­dítója angolos nyugalommal így felelt: Mert ott volt. — Megtetszett. — így hang­zik a távirat-egyszerűségű vá­lasz. Kis idő múlva hozzáteszi: a postássághoz belső késztetés is kell, egynyári embernek nem való. Ebben a munkában az a szép, hogy éppen időben kapja meg újságját, az előfi­zető. időben érkezik a levél, a távirat és néhány emberi szó a falubéliekhez. — Mióta is? — kérdezem. Leteszi hatalmas táskáját. — 1958. február 28-án kezd­tem itt dolgozni. Vasad külte­rületén. Aztán bevonultam katonának. Leszerelés után visszajöttem, de már bent. a faluban folytattam. A külte­rület még akkora ma is, hogy azt egy ember nemigen lát­hatja el. Elődeim Kellner Fe­renc, Benke Károly voltak. — A vasadi tanyák homok­ján a téli hidegben, gondolom, nem panaszkodik arra, hogy keveset sportol? Jót nevet. — Hát nem. A kerékpárom mindig bírta a gyűrődést, mert a homokon motorral menni? Volt olyan pár nap, hogy a hóban csak apám lovas szán­kóján tudtam kivinni a napi küldeményeket. Ahogy beszél a hősi időkről, a keze a nagy táskában ma­tat. A mai hírlapokat rendez­geti. W — Mit olvasnak szívesen a vasadiak? — A Pest Megyei Hírlap, a Rádióújság, a Szabad Föld a legkedveltebb lapjaik, de azért vannak rejtvénykedvelők is a faluban, ötszáz lottót adok el navonta. Nagy nyeremények nem jöttek még, csak néhány tárgyjutalom, ami ide került. No, meg itt vannak a szerel­meslevelek. Azokat szeretem a legjobban kézbesíteni. Olyan jó ránézni a szerelmes lány­ra, akinek pirul az orcája, csillog a szeme. Az is jó, hogy kicsit a „cinkostársa” lehetek. Mei’t én azokat a címzett sa­ját kezébe adom mindig, szü­lők kizárva. — Azt mondják a faluban, hogy a levelek, táviratok át­adásán túl, szívesen beszélget is az emberekkel és ezt öröm­mel veszik, mert mintha kéz­Kulturális programok

Next

/
Thumbnails
Contents