Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
A naplófőkönyv a mumus Kisiparosok, nagy gondokkal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 109.,SZÁM 1988. MÁJUS 9.. HÉTFŐ Nem divat, létérdek A változásokat siettetni kell J A gazdaságon belüli változások hullámai időről idő- '/ re hátukra vesznek bizonyos fogalmakat, szókapesola- ^ tokát. Ilyeneket minden újságolvasó kapásból fel tud y sorolni, hiszen akadnak közöiíiik tartósan a felszínen ^ maradók: gazdaságosság, hatékonyság, ésszerűbb mun- /// kaszervezés, szigorúbb munkafegyelem, jobb munka- ^ idő-kihasználás ... Természetesen a már-már közhely- ^ számba menő kifejezéseknek nagyon is lényegbevágó ^ tartalmuk van. Más kérdés, bogy a sok használatban £ megkoptak, hitelük csökken. Általában egy újabb vál- 'f, tozás kell, hogy rávilágítson eredeti jelentésük fontos- í ságára. A gyömrői KlOSZ-szerve- zethez nem kevesebb mint hat község kisiparosai tartoznak Úritól Ecserig. Az idei esztendő igazán rendhagyó volt e társadalmi réteg számára, hiszen olyan változások történtek, amelyek sokakat várakozó álláspontra kényszerítettek. Hiányszakmákban is — Országszerte megfigyelhető tendencia, hogy csökken a kisiparosok száma. Vajon így van-e a gyömrői KIOSZ- alapszervezethez tartozó községekben is? — kérdeztük Rónaszéki Ferencné titkártól. — Érdekes képet mutat jelenleg az 'iparoslétszám. Hat- száznégy kisiparost tartunk nyilván, s ez valamivel több a tavalyinál. A főállású iparosok száma meghaladja a háromszázötvenet, a többiek munkaviszony és nyugdíj mellett dolgoznak. — Ezek szerint nem volt tömeges az iparengedélyek visz- szaadása? \ — Sokan visszaadták, vagy ideiglenesen szüneteltetik ipar- jukat, de helyettük jönnek szép számmal újak is. A legtöbb ipart visszaadó a villanyszerelők, központifűtés-szerelők, kőművesek közül került ki. Több teherfuvarozó szünetelteti működését. — S milyen szakmákban kértek engedélyt ipargyakorlásra? — A teherfuvarozás és magántaxizás tovább erősítette pozícióit. Ma már százhatvan (!) magán-teherfuvarozót és ötvenhét magántaxist jegyzőnk. Az utóbbiak többsége természetesen a fővárosban dolgozik. Ugyanakkor kőművesek, asztalosok, villanyszerelők, kárpitosok, női szabók és burkolok jelentkeztek. Ezek a hiányszakmák közé tartoztak korábban, így tulajdonképpen örülnünk kell ennek a folyamatnak. Tanúi a feleség — A naplófökönyv-vezetés sokakat elriasztott az ipar gyakorlásától, Miért volt nagy az ellenállás? — Egyes rendeletek és .végrehajtási utasítások csak késve jelentek meg, s ez valóságos pánikhangulatot teremtett. Az I-es és Il-es naplófőkönyv vezetése egyaránt komoly próba elé állítja a kisiparosokat. Ezért határozta el a KIOSZ Pest megyei vezetősége, hogy a Il-es naplófőkönyv vezetését számítógépre viszik, mindenkinek vállalják. Igen ám, de a NOVIKI-prog- ram még nem teljes, illetve folyamatosan érkeznek a változtatások és kiegészítések. Igy a számítógépek (nekünk is van egy) még nem állhatták munkába. Az I-es naplófőkönyvet viszont az iparosoknak kell vezetniük. Általános tapasztalat, hogy a feleségek igyekeznek elsajátítani a könyvelést. Ha megtanulnák, nem is lenne baj. Az I-es főkönyvet azoknak kell vezetniük, akiknek éves bruttó bevétele nem éri el az egymillió forintot. Mivel ez amolyan kísérleti év a könyvelésben (is), tapasztalatok birtokába csak később juthatunk. Mindenesetre any- nyit máris elmondhatunk, a könyvelés nem egyszerű feladat a kisiparosok számára. Több panasz — Hogyan alakult a panaszügyek száma az év eddig eltelt négy hónapjában? — Sajnos megszaporodtak a panaszok. Előfordult, hogy egy héten belül tíz reklamálás is befutott hozzánk. Érdekes megfigyelés, mostanában sok kis-,, iparos fordul hozzánk panaszEcseren hétfőn 18 órától filmvetítés. Gyomron 18 órától Aktuális feladatok a házikertekben címmel, ismeretterjesztő előadás a kertbarátklubban, filmvetítés 17.30-tól: Osceola (színes, szinkronizált NDK-ka- landfilm), a Strand kertmoziban 20.15-től: A bolygó neve: Halál (színes, angol sci-fi). Gombán az autós kertmoziban 21-től: Reméljük, lány lesz (színes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték). Monoron 14-tő! a Kossuth iskola színjátszóinak próbája, szál azért, mert a megrendelők nem teljesítik a velük szemben támasztott követelményeket, egyszerűen fogalmazva, nem akarnak fizetni, vagy túlzott követelésekkel állnak elő. Iyenkor — de minden más esetben — igen körültekintően kell eljárnunk, a helyszínen mindkét felet meghallgatva igyekszünk kideríteni az igazságot. Nem könnyű, de a végére kell járnunk minden panasznak. Természetesen az lenne a jó. ha a panaszügyek száma nem emelkedne, s egyre kevesebb időt kellene ezek kivizsgálására fordítanunk. G. J. kendén Gyermeknap Vidám gyermeknapi műsort rendeznek Elmondom hát mindenkinek címmel Mendén, a Petőfi Sándor Művelődési Házban május 27-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel. Maglódon Idősek és ifjak A szakma ifjú és idős mestere címmel vetélkedőt és szakmai bemutatót rendeznek május 20-án, pénteken 18 órai kezdettel Maglódon, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. 15.45-től és 17-től a bélyeggyűjtőszakkör foglalkozása, 17-től az alkoholellenes-klub, 17-től és 18.30-tól dzsesszba- lett, 18-tól néptánc felnőtteknek. A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Az istenek a fejükre estek (színes, szinkronizált botswanai filmvígjáték), az autós kertmoziban a monori Volán-telepen; 21-től: Rövidzárlat (színes, szinkronizált, amerikai filmvígjáték.) Maglódon 18-tól filmvetítés és ismeretterjesztő előadás az egészséges, életmódról. Mendén 17-től gépkocsivezetői tanfolyam és ifjúsági klubfoglalkozás, 18-tól a pávakor próbája. Péteriben 16-tól a nyugdíjasklub ; 17-től a sportkör összejövetele, 18-tól filmvetítés. Sülysápon 16-tól a nyugdíjasklub összejövetele, 17-től KRESZ-tanfolyam, 18-tól kondicionáló torna. Üllőn 15-től a nyugdíjasklub klubdélutánja, 16-tól művészi torna óvodásoknak, 17-től az iskolásoknak. Úriban 17.30-tól német nyelvtanfolyam. A munkaidőalap védelme szintén olyan téma, amelyik sűrűn felbukkan a különböző publikációkban, gazdasági, munkahelyi tanácskozások előadásain. S ennek nagyon is nyomós oka van — bőrén és zsebén érzi minden munkáltató és dolgozó. Pers2e köny- nyű egy dologról beszélni, de nehéz azt a gyakorlatban ideálisan megvalósítani, hiszen a körülmények, adottságok min. denütt mások — nincs egyetlen bárhol alkalmazható recept. Általánosítható tanulságok azonban mindenhol akadnak, s azok föltárása is sokat segíthet másoknak. Nyilván ez a meggondolás is szerepet játszott abban, hogy a monori városi jogú nagyközségi partvégrehajtóbizottság legutóbbi ülésén arról kért tájékoztatást a gombai Fáy András Tsz elnökétől, ők milyen intézkedéseket hoztak a munkaidőalap védelme érdekében, s azok mennyire bizonyultak hasznosnak. Ujj István téeszelnök előterjesztésének bevezetőjében nagy hangsúlyt helyezett arra a felismerésre, hogy a munka hatékonysága a társadalomban, s azon belül a szövetkezetben is alapvető érdek. Az üzemen belüli feltételek közül annak egyik legalapvetőbb feltétele a fegyelmezett, a munkaidőt legjobban, legésszerűbben kihasználó munkavégzés. A munkaidőalap védelmére hozott intézkedések éppen ezért többirányúak és folyamatosak. A gombai Fáy András Tsz- ben a szervezeti és működési szabályzat egyszerű „karbantartásával” nem elégednek meg, hanem szükség szerint intézkedési terveket, vezetői utasításokat is kidolgoznak, s ami fő: ezek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Minden olyan előírást, amit a szabályzatban kell rögzíteni, azt a dolgozók véleményének kikérése után fogalmazzák meg. Természetesen minden keretet rugalmasan, a körülményekhez igazítva kezelnek. Hasonlóképp ha szükséges, nem riadnak vissza egyes munkaköi'ök megszüntetésétől, összevonásától sem. Az utóbbi két évben például megszűnt az ipari ágazatvezető, az önálló munkavédelmi előadó, az önálló tmk-vezető, a javítóműhely-vezető és az anyag- beszerzők munkaköre. Az összevonások azonban garantálták az érintett területek további felügyeletét. Így egy személy látja el a tmk és a javítóműhely vezetőjének feladatát, a munka- és tűzvédelmi előadóét, s az anyag- beszerzés is az üzemvezető dolga lett. Természetesen fizikai munkaterületeken is történtek átszervezések, sőt az intézkedések a munkaköri leírások átvizsgálására, felújítására is kiterjedtek. Átfogó terv készült arra is, hogy ki, hol, mikor, milyen esetben helyettesít. A szövetkezet vezetőinek megítélése szerint ezzel egyértelműbbé váltak a feladatok és zökkenőmentesebbé az ügyek intézése. A pontos munkakezdés és befejezés érdekében a szoros elszámolású üzemekben kötelezővé tették a jelenléti ív vezetését, Ahol viszont indokolt, mint az édesipari üzemben, ott lépcsőzetes munkakezdés van, így a technológiából adódó időeltolódás miatt egy dolgozónak sem kell tétlenül várakoznia. A munkásokat szál. lító autóbuszuk közlekedését is megszigorították, vagyis megkövetelik, ami természetes, hogy a busznak már munkakezdés előtt a helyszínen kell lennie, s csak a munkaidő befejezése után állhat be az indulási helyre. Ám nagyon egyoldalú lenne a mérleg, ha csak a beosztott dolgozóktól kérnék számon a fentieket. A vezetőknek kötelességük — a mezőgazdaság idény szerűségének figyelembevételével — az éves munkarend elkészítése. Gondoskodniuk kell az átmenetileg valahol feleslegessé vált munkások átirányításáról olyan területre, ahol hasznos munkát tudnak végezni, s kereshetnek is. A szabadságolásokat szintén úgy kell irányítaniuk, szervezniük, hogy az a munkában ne okozhasson fennakadást. A rábeszélésnél, győzködés- nél a legtöbb esetben lényegesen hatásosabb a megfelelő érdekeltség megteremtése. A gombai Fáy András Tsz- ben jórészt ezért minimálisra csökkentették az órabéres munkákat. A javítóműhelyben például — nagyobb javításoknál — bevezették az egy ösz- szegű utalványozást. Az ipari főágazati bedolgozást átszervezték átalanydijas szervezeti formába, ahol kizárólag realizált árbevétel alapján fizetik ki a béreket. A gombai Fáy András Tsz- ben már jó ideje gyakorlat, hogy párttaggyűlésekét, pártoktatásokat, szakszervezeti és egyéb összejöveteleket csak munkaidő után tartanak. Persze előfordul, hogy egy-egy tanácskozást, rendezvényt más gazdálkodó vagy költségvetési szervezetekkel — az eltérő munkarend miatt — kénytelenek részben munkaidőben tartani. Ezek száma azonban csökken. Minden elképzelés, intézkedés gyakorlati haszna annyi, amennyi megvalósul belőle. Ennek a régi igazságnak Gombán a rendszeres folyamatos és szigorú ellenőrzéssel igyekeznek érvényt szerezni. Persze a munkaidőalap védelmét sok — a szövetkezettől független — körülmény is hátráltatja. Mindenesetre egy biztos, ha a maga területén mindenki megteszi azt, ami tőle telik, a jelenlegi — nem rózsás — helyzet, is megváltozik. Remélhetőleg megközelítően olyan gyorsan, mint az szükséges. Vereszki János deliének leszokni a beszélgetésről ... — így igaz, de ne felejtse, hogy én itt születtem, az idősebbek gyerekkoromtól ismernek, így könnyebben szót értek velük. Közbevetőleg: Csizmadia János kétszeres kiváló dolgozó. kiváló lapterjesztő, ebben nem kis része lehet beszélőképességének. Mindezt, közismert szerénysége miatt, másoktól tudom. A sikerélmények mellett nem bújnak el a gondok sem: — A szabadságolás, a helyettesítés nehezen oldható meg nálunk. Sok levélszekrénybe nem megy bele az újság, csak ha beleerőszakolom. Ez pedig kockázatos, mert. a kapun belül éles fogak csattognak felém. De ezen a gondon segíthetnek az előfizetők. W — S hogyan pihen? — Két felnőtt fiam van. Nagyon szívesen dolgozgatok a kertemben, de még jobban röpül az idő, ha az unokámmal együtt lehetek. Galambos Pál ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Jegyzet Szavak és árnyalatok fivodapedagógus ... Igaza van Magócsí Károly nyugalmazott iskolaigazgatónak, ez egy torzszülött szó. Azt is mondta a legutóbbi monori tanácsülésen, hogy hosszú vitát olvasott ennek használatáról, de hogy hol, azt nem sikerült megtudni, mert az előterjesztő mondhatni belefojtotta a szót: a rendelkezés előírja, hogy ezt kell használni, hát édes istenem, használhat akkor az alárendelt hivatal mást? Azt például, hogy óvónő? Az egész úgy kezdődött, hogy az Ady utcai óvoda ideiglenes megszüntetéséről kellett dönteni a testületnek. A döntést megelőző vitákról, a szervezésről több alkalommal is irtunk, nem volt egyszerű dolog elfogadtatni az érintett szülőkkel, hogy a gimnáziumnak nagyon kell a hely, az óvodásokat pedig el lehet helyezni más gyermekintézményekben. Az ideiglenes szüneteltetés kényszerszülte megoldás volt — erre tett pontot döntésével a tanácsülés. A heves tiltakozás belenyugvássá szelídült, három hozzászólója volt csupán a témának. Burján István az ideiglenes szót kifogásolta, mondván, hogy ez képmutatásnak tűnik, hiszen az ésszerű az lenne, ha véglegesen a középiskoláé lenne az épület, minthogy éppen a közvetlen szomszédja, és amúgy is terjeszkednie kell. A demográfiai mutatók emlegetése valószínűleg meggyőzte őt — maradt az „ideiglenes” szó. És maradt az óvodapedagógus is. Pedig amikor Magócsi Károly felállt. és kérte, hogy ne használják ezt a szerencsétlen elnevezést, mert torz és magyartalan, a testület érezhetően hajlott volna a változtatásra, Mert hát tényleg miért nem óvónő, miért óvoda- pedagógus? Csakhogy mindjárt elhangzott az ellenérv: az 1985-ös oktatási törvény az ..óvodapedagógust” használja, ez előírás, ezt tehát követni kell. Punktum. A követésben aztán nem is akadt hiba. Utóbb magamban eltűnődtem. Mi lett volna, ha a tanácsülés mégis kimondja. hogy ez egy ronda és idétlen szó, és azért se használja? Ha átfogalmazták volna a javaslatot, mindössze ezzel a csipetnyi változtatással. hogy csak azért is óvónőt írnak? Akkor most nem lenne érvényes a döntés, nem lenne a gimnáziumé az épület és az intézmény dolgozói nem nyernének elhelyezést másutt? Nem valószínű. Tán valahol, valakik megállapították volna, hogy jó, ezek nem hajtottak fejet egy torz szónak, a régit használják, nahát! LJ a pedig a döntést még- is érvénytelenítené az „óvodapedagógus” elnevezés konok mellőzése, ak- koi a rendelkezés, amelyiknek lényege épp ezen múlik. az annyit is ér. Éppen annyit. K. Zs. Akikről keveset beszélünk Kiváló pestás a homokbuckákon Csizmadia János kézbesítő Vasadon teszi dolgát szerényen s népszerűén. Nehezen állt rá, hogy lapunkban bemutatkozzék az olvasóknak. Nehezen, mert úgy érzi, semmi rendkívülit nem csinál. Mikor először kérdeztem tőle, miért lett postás, elgondolkodott. Azt hiszem, most gondolt erre először komolyabban. Aztán egy olyan választ adott, mint a nagynevű alpinista az őt megkérdező újságírónak, akiv arról faggatta: miért mászta meg a Mount Everestet? A világ legmaga- gasabb hegycsúcsának meghódítója angolos nyugalommal így felelt: Mert ott volt. — Megtetszett. — így hangzik a távirat-egyszerűségű válasz. Kis idő múlva hozzáteszi: a postássághoz belső késztetés is kell, egynyári embernek nem való. Ebben a munkában az a szép, hogy éppen időben kapja meg újságját, az előfizető. időben érkezik a levél, a távirat és néhány emberi szó a falubéliekhez. — Mióta is? — kérdezem. Leteszi hatalmas táskáját. — 1958. február 28-án kezdtem itt dolgozni. Vasad külterületén. Aztán bevonultam katonának. Leszerelés után visszajöttem, de már bent. a faluban folytattam. A külterület még akkora ma is, hogy azt egy ember nemigen láthatja el. Elődeim Kellner Ferenc, Benke Károly voltak. — A vasadi tanyák homokján a téli hidegben, gondolom, nem panaszkodik arra, hogy keveset sportol? Jót nevet. — Hát nem. A kerékpárom mindig bírta a gyűrődést, mert a homokon motorral menni? Volt olyan pár nap, hogy a hóban csak apám lovas szánkóján tudtam kivinni a napi küldeményeket. Ahogy beszél a hősi időkről, a keze a nagy táskában matat. A mai hírlapokat rendezgeti. W — Mit olvasnak szívesen a vasadiak? — A Pest Megyei Hírlap, a Rádióújság, a Szabad Föld a legkedveltebb lapjaik, de azért vannak rejtvénykedvelők is a faluban, ötszáz lottót adok el navonta. Nagy nyeremények nem jöttek még, csak néhány tárgyjutalom, ami ide került. No, meg itt vannak a szerelmeslevelek. Azokat szeretem a legjobban kézbesíteni. Olyan jó ránézni a szerelmes lányra, akinek pirul az orcája, csillog a szeme. Az is jó, hogy kicsit a „cinkostársa” lehetek. Mei’t én azokat a címzett saját kezébe adom mindig, szülők kizárva. — Azt mondják a faluban, hogy a levelek, táviratok átadásán túl, szívesen beszélget is az emberekkel és ezt örömmel veszik, mert mintha kézKulturális programok
