Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: PEST XXXII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ár»: 1,310 forint 1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ MEGYEI Ezreit a tcrökmezci békenapon Az ember igazi természete nyos, meg a Nagy-Hideg-hegy. Az erdő szájén bográcsban fő az ínycsiklandozó reggelinek- való. A sátrak előtt lüktetés, mozgás: kék-piros, zöld-fehér, piros-fehér mezek tarka szín- kavalkádja élénkíti a termé­szet harsogó zöldjét. Mayer József karnagy felemeli a pál­cáját, a szobi fúvósok muzsi­kája betölti a tágas teret, dob­ban a nágydob, pendül a cin­tányér. A tiszta kékségben magasra szállva lebegnek a szabadjára engedett luítballo- nok. Kitűnő hangulatú, máju­si fényzuhatagos reggel kö­szöntött Törökmezőre. Tegnap harmincadszor ta­(Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára mondott beszedet Születünk, játszunk, tanu­lunk, dolgozunk, szeretünk, gyermeket nevelünk, mérgelő­dünk és veszekszünk, örö­meink és gondjaink vannak — élünk. Élünk, méghozzá több mint négy évtizede bé­kében és csak akkor jut eszünkbe, mit jelent a szó: háború, ha a fiunk katonakö­teles lesz, vagy ha távoli or­szágokban dúló harcokról ad hírt az újság. Egy-egy, a múltra emlékez­tető évforduló táján sok min­den fölidéződik, ahogy a győ­zelem napját ünnepelve is gondolnunk kell azokra, akik­nek ezt a 43 évnyi békét kö­szönhetjük. Bizonyára ez is oka annak, hogy hagyomány lett, a második világháború befe­jeződésének évfordulóján ke­rül sor Törökmezőn a béke­hónap megyei nyitórendezvé­nyére. A Kóspallag felé vezető út­ról lekanyaródva fennsíkká változik a táj. Fölötte, észa­kon a Börzsöny kék vonula­ta, lebeg : a Magas-Tax, a Csóvá­Környezetvédő fiatalok Diákkonferencia Vasárnap pályázatokat érté­kelő plenáris ülést és az ünne­pélyes eredményhirdetést kö­vetően véget ért a Miskolc melletti Csanyik-völgyi KISZ- vezetőképző iskolában az I. or­szágos környezettudományi diákkonferencia. Láng István, az Akadémia fő­titkára, a diákkonferencia zsű­rielnöke zárszavában a magyar tudomány ígéretes eseményé­nek nevezte az első környe­zettudományi diákkonferen­ciát. Minit mondta: bebizonyo­sodott, hogy a fiatal tudósje­löltek igen érzékenyek a ter­mészetvédelem kérdései, tár­sadalmi hatásai iránt. A mun­kák nagyfokú felelősségérzet­ről, tudományos igényesség­ről és hazaszeretetről tanús­kodnak. Az Akadémia a jövő­ben fokozott figyelmet fordít a tudományos diákkörök mun­kájára, és támogatja azt. Be­jelentette, hogy a jutalmazott dolgozatokat a rendező szer­vek külön kötetben jelentetik meg. Gyárthatnánk ;':A sö«t éjszakában ak­fg,mr _ kor kezdett derengeni VÉsŐC/fO gSQSSESSOüOw valami, amikor olvas­tam, hogy valamelyik nyugat-európai városban meg­nyílt az őrült zsenik, másképp zseniális őrültek inno­vációs kiállítása. Bemutattak zenélő fogkefét, világító papucsot, páramentesítővel ellátott automata szemüve­get. önműködő törülközőt, maga járó sétapálcát.” (3. OLDAL) VáSiosást surseíó vDe -mef5sem "ie' r/«’•*<> legedett u] helyen, maris PTS€ XgSZ&fcS az a hír jött, hogy Bécsben keresik. Ott kiderül, hogy a Martinovics-össze- esküvésben való részvétellel vádolják. Ez alól ugyan bizonyíték hiányában felmentik, azonban az önvédelem során kifejtett veszélyes elveiért egyévi börtönre ítélik.” (5. OLDAL) üfAmiirfbiHeell „A váciak először szerepeltek a Megepaeffiest sóst6i stadionbarli és sikeresen mutatkoztak be a szebb napo­kat is megélt fehérvári közönség előtt. A vendégek a mezőnyben folyamatosabban, lényegesen szervezetteb­ben játszottak, mint ellenfelük, a mérkőzés során ki­tűnt, hogy összeszokott gárdája van Haász Sándornak.” (7. OLDAL) /F#« „Mindenki »vette a lapot« és irw’íB ^ ^ kedélyesen figyelték a kisál­CS hoa&ff'áfsasn lattelepet és az egyre magaso­dó tojáshegyet. Moldován Stefánia és Palócz László operaénekesek azon tűnődtek, a tyúk melyik részéből kell majd az adót a hatóságoknak leróni.” (8. OLDAL) Az angliai látogatás után Hazaérkezett Grósz Károly Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, aki Margaret Thatcher kormányfő meghí­vására hivatalos látogatást tett Nagy-Britannia és Észak-lror- szág Egyesült Királyságban, szombat délután hazaérkezett Sok kitűnő együttes szórakoztatta a békenap közönségét. Ké­pünk a Fóti Gyermekváros Folt együttesének műsoráról készült A szovjet hősök emlékművénél Koszorúzás! ünnepség A béke- és barátsági hónap budapesti nyitányaként — a győzelem napja alkalmából — szombaton koszorúzási ünnep­séget rendeztek a szovjet hő­sök emlékművénél a Szabad­ság téren. A magyar és a szovjet himnusz elhangzását követően az Országos Béke­tanács nevében Boldizsár Iván elnökhelyettes és Barabás Miklós főtitkár helyezte el az emlékezés koszorúját. A Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság vendégeként Budapesten tar­tózkodó, szovjet veteráncso­port képviseletében Kamii Pedagógusok megyei ifjúsági parlamentje Az oktatásügy gondjairól Szemigulin ezredes, Várpalo­ta volt városparancsnoka ko­szorúzott. A HNF Országos Tanácsának részéről Ribánsz- ki Róbert titkár, a HNF Bu­dapesti Bizottságának képvi­seletében Révfalvi Csaba tit­kár, a HNF V. Kerületi Bi­zottságának nevében Polonyi László titkár koszorúzott. A Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége részéről Ispá- novits Márton főtitkár és Szőnyi János, a Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának tit­kára helyezett el koszorút. Ezután az ünnepségen jelen lévő üzemek, intézmények, iskolák és a lakosság képvi­selői helyezték el a hála és a megemlékezés virágait az em­lékműnél, majd felhangzott az Internacionálé. Kötetlen program Budapesten Elutazott dr. Mucumbi Dr. Pascoal Manuel Mu­cumbi mozambiki külügymi­niszter, a Frelimo-párt Köz­ponti Bizottságának titkára hivatalos magyarországi láto­gatásának utolsó napján, szombaton a főváros neveze­tességeivel ismerkedett. A vá­rosnéző sétára elkísérte Julio Goncalo Braga, Mozambik ha­zánkban akkreditált nagykö­vete. A magyar párt- és állami vezetőkkel, köztük Németh Károllyal, az Elnöki Tanács elnökével, Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel foly­tatott előző napi hivatalos tárgyalásai Titán a mozambi­ki diplomácia vezetőjét szom­baton kötetlen program vár­ta. Vendéglátói társaságában elsőként a vármegyédbe láto­gatott, ahol dr. Fábián János kanonok, várplébános kalau­zolásával megtekintette a Mátyás-templomot, majd rö­vid, sétát tett a főváros pano­rámájára kitekintést nyújtó Halászbástyán. Budapest kul­turális nevezetességeivel is­merkedve a vendégek ezután a Magyar Nemzeti Galériát keresték fel, ahol nagy érdek­lődéssel tekintették meg a késő gótikus szárnyasoltárok gyűjteményét. A városnézés rövid sétával zárult a Belvárosban. Szállásá­ra visszatérve dr. Pascoal Manuel Mucumbi hazánkban tanuló mozambiki diákokkal találkozott. Hivatalos magyarországi lá­togatásának befejeztével szom­bat délután elutazott hazánk­ból dr. Pascoal Manuel Mu­cumbi, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere, a BYslimo-párt Központi Bi­zottságának titkára. . A mozambiki diplomácia irányítóját vendéglátója, Vár­konyi Péter külügyminiszter búcsúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. Jelen volt Julio Gon- calo Braga, Mozambik ha­zánkban akkreditált nagykö­vete. Budapestre. A miniszterelnök kíséretében volt Kapolyi Lász­ló kormánybiztos, a Miniszter- tanács tanácsadó testületének társelnöke, Bartha Ferenc ke­reskedelmi államtitkár, Ko­vács László külügyminiszter­helyettes, Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes, Beck Tamás, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnöke és Do­mokos Mátyás, hazánk londo­ni nagykövete. Grósz Károlyt és a kísére­tében lévő személyiségeket Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, kereske­delmi miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A fo. gadtatáson jelen volt Peter Harborne, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Ki­rályság budapesti nagykövet­ségének Ideiglenes ügyvivője. Grazi vásár Kapuzárás Vasárnap bezárta kapuit a •Grazi Nemzetközi Tavaszi Vá­sár, amelyen 1300 osztrák és 40 országból közel 800 külföl­di kiállító vett részt. Magyar- ország a vásár 55 éves fenn­állása óta ezúttal a legna­gyobb kiállítással volt jelen. A Hungexpo a magyar áruk bemutatására ezer négyzetmé­ter területet bérelt, 17 válla­lat, gazdasági közösségek több mint 100 kiállítója hozta el termékeit Grazba. A legtöbb kiállító a határ menti megyék­ből érkezett, de jöttek' Buda­pestről, Pest és Heves megyé­ből, Baranyából és Tatabá­nyáról is. . A szentendrei Móricz Zsig- mond Gimnázium impozáns aulájában tanácskozott szom­baton egész nap a megye köz­oktatásában dolgozó 6800 fia­tal pedagógusának képvisele­tében közel hetven küldött. Az ifjúsági parlamenten részt vett többek között Nemoda István, az MSZMP Pest Me­gyéi Bizottságának munkatár­sa, Hidegh Ilona, a Pedagó- sok Szakszervezete Pest Me­gyei Bizottságának megbízott titkára és Winkler Erika, a KISZ Pest Megyei Bizottságá­nak titkára. Az írásban előre kiadott be­számoló szóbeli kiegészítése­ként dr. Novak István, a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának Vezetője az oktatásügy eredményeit és gondjait ele­mezve kiemelte, hogy az or­szág mindén tizedik gyereke Pest megyében jár óvodába, illetve általános iskolába, s minden huszadik diák itt tanul középfokú oktatási intézmény­ben. Ez az egyetlen megálla­pítás ;is érzékelteti, hogy nem kis feladatot kell megoldani akkor, amikor jobb körülmé­nyeket, feltételeket kívánnak teremteni’a tanulók és a pe­dagógusok számára. A nagy erőfeszítések ered­ményeként a hatodik ötéves terv során összességében ja­vultak a közoktatás feltételei. Emelkedett az óvodai ellátás­ban részesülők aránya, csök­kent a zsúfoltság. Mérséklő­dött a váltakozó tanításban részt vevők száma, javult a taneszköz-ellátottság, növeke­dett a szakrendszerű oktatás­ban részesülő diákok és a kö­zépfokú oktatásban továbbta­nulók aránya. A tervidőszak végére több mint 1500 peda­gógussal sikerült csökkenteni a hiány nagyságát, ám meg­szüntetni nem. Még mindig rendkívül magas a képesítés nélkül tanítók létszáma. A fejlődés ellenére sérti lehetett kielégíteni teljes mértékben a jogos igényeket, sőt új fe­szültségek keletkeztek. Az emelkedő tanulólétszám fo­kozta a tanteremgondokat — a föl épült több száz tanterem ellenére. Továbbra is magas az egy osztályban tanulók száma és az iskolák 26 száza­lékában még mindig váltako­zó tanítás folyik. A hálózat- fejlesztés a középiskolákban sem tudott lépést tartani a demográfiai hullámmal. Az eddigi eredményeket ösz­(Folytatás az 5. oldalon.) A mellettem elsiető nő megtorpant. Dühösen nézett az eléje lépő férfi­ra, aki diszkréten hátrafe­lé tartott cigarettáját be- idegzett mozdulattal meg- pöcögtette. A hamu éppen a hölgy cipőjébe potyogott. Számomra már nem volt ismeretlen ez a mozzanat, mert két nappal előbb ve­lem is ez történt. Csak ép­pen nem mérgelődtem. Hi­szen a dologban semmi szándékosság nem volt. Az illető magába mélyedten száguldott tova, észre sem vette, hogy kellemetlensé­get okozott valakinek. Mert nem figyelt a má­sikra, mert nem figyelünk egymásra. Nem létezhet nagyobb baj-gond a mi­énknél. hát csak magunk­kal vagyunk elfoglalva. S ha fontos az intéznivalónk — vagy csupán megszokás­ból — jelzés nélkül elévá­gunk a másiknak. Gyalogo­san, gépkocsival egyaránt. Ezért aztán nap mint nap tanúi — szenvedő ala­nyai — leszünk különböző ütközéseknek. De hogy okozói? Az ki­zárt dolog! Természetesen a másik a hi.bás — s ezt azonnal meg kell torolni. .. HAMU A CIPŐBE A példák sora végtelen. Buszon, villamoson, közért­ben szinte mindennap ta­lálkozunk olyan emberek­kel. akik alig várják, hogy beleköthessenek valakibe, vagy megsértődhessenek. Akár vélt, akár. valós ok miatt. Pedig az igazi indí­ték nem is az adott hely­színen keresendő. De miért lettünk sérülé­kenyek, kevésbé megértő­éit? Néhány évtizeddel ko­rábban ez még nem így volt. Akkor a legegyszerűbb em­ber is — mielőtt kilépett az utcára — jó ruháját és jó modorát vette magára — ezzel is megtisztelve másokat. Elgondolkodtató, hová tűntek, miért bom­lottak fel azok a maga­tartásformák, amelyekre az idősebbek annyiszor hivat­koznak. Egyrészt azért, mert mind szőkébbnek bizonyult a túlságosán is irányított világ a társadalmi moz­gás számára. Másrészt fel­gyorsult az élettempónk, egyre bővültek általános is­mereteink, látókörünk kitá­gult. Elkápráztatóak a ro­hamosan fejlődő technika eredményei, amelyek arra késztetnek bennünket, hogy mind több figyelmet for­dítsunk az elérhető javak megszerzésére, Ezért szá- guldunk, rohanunk, nem vagyunk tekintettel egy­másra. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, hogy az áhított élet­minőség elérésének — ma­gasabb követelmény az ára. Mindenki törekedhet felfelé, legfeljebb nagyobb vagy még nagyobb akadá­lyokkal kell megküzdenie. Talán nem lehetetlen, hogy éppen ez a hirtelen kitárult mozgástér, s a cé­lokhoz vezető több lépcső bizonytalanította el az em­bereket. S mert a régiek helyébe még nem kerültek új, egyértelmű követelmé­nyek, fellazult az önfegye­lem. az önnevelés, a ne­velés szigora. Most éljük annak idő­szakát, amikor a bizonyos fokig talajt vesztett régi viselkedésnormák helyébe még nem léptek új formák. Az évtizedekig is eltartó átrendeződési folyamat-, ban még nem formálódott meg társadalmunk új er­kölcsi értékrendje. Mint minden felgyorsuló válto­zásnak, ennek is megmu­tatkoznak pozitív és nega­tív tendenciái. Jól példáz­zák ezt magatartáskultú-. ránknak hiányosságai. H elyénvaló, hogy a me­gye iskolái és köz- művelődési intézményei is igyekeznek felkelteni a fi­gyelmet, ébresztgetni az igényt — nyelvművelő szakkörök, olvasókörök, városszépítő egyesületek szervezésével. Ám a kö­zösségek szándékainak megvalósulása mindenkor az egyén jóindulatától függ. S ehhez nélkülözhe­tetlen annak felismerése is, hagy a mások iránti tisztelettel önmagunkat be­csüljük meg. Az embertársaink iránt tanúsított durvaság, kö­zömbösség ugyanis úgy il­lik az emberi magatartás méltóságához — mint a hamu a cipőbe. Vennes Aranka

Next

/
Thumbnails
Contents