Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

1988. MÁJUS 6., PÉNTEK Eltemették Barinkai Oszkárt Családjának tagjai, egykori harcostársai, barátai kísérték utolsó útjára csütörtökön a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában Barinkai Oszkárt, a munkás- mozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának volt titkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság nyugalmazott elnökhe­lyettesét. Az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottsága és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ne­vében Kovács Árpád, az MSZMP KEB Titkárságának tagja búcsúzott Barinkai Osz­kártól a kegyelet virágaival borított ravatalnál, amely kö­rül párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek képvi­selői álltak díszőrséget. A munkásmozgalmi vezető nagy történelmi sorsfordulókkal, kemény próbatételekkel kísért életútját méltatva Kovács Ár­pád búcsúbeszédében hangsú­lyozta: Barinkai Oszkár kiáll­ta az élet és kora társadalmá­nak nagy próbáit. Példát adott hűségből, emberi tisztességből, helytállásból és bátorságból, a párt és a nép iránti odaadás­ból. A kisipar időszerű feladatai , A lakosságot szolgálják Az év első másfél hónapjá­ban a kisiparosok 9 százalé­ka, több mint 14 ezer szak­ember adta vissza, illetőleg jelentette be, hogy szünetelte­ti iparát, s ez elsősorban a kistelepüléseken okozott ellá­tási zavarokat — hangzott el csütörtökön azon a sajtótájé­koztatón, melyet az Ipari Mi­nisztériumban tartottak a KIOSZ és a minisztérium ve­zetői. Ez a folyamat mostanra megállt, ami azért is örven­detes, mert a kisipar, mely 1987-ben 75 milliárd forint termelési értéket hozott létre, a népgazdaság dinamikusan fejlődő szektora. Jelentőségét növeli, hogy a kisiparosok vál­lalták. a lakosságnak nyújtott szolgáltatások több mint 60 százalékát. A létszám alakulása mellett ugyancsak problematikus a szakmai átrétegzödés: főként a hagyományos lakossági szol­gáltatást nyújtó kisiparosok — például a háztartásigép­szerelők, az órások, a bádogo­sok, a tetőfedők, az asztalo­sok — létszáma csökken, ugyanakkor mind többen fu­varozói, takarítói, divatáru­készítői működési engedélyt váltanak ki. örvendetes azon­ban, hogy főként az utóbbi egy-két hónapban jelentősen nőtt a főfoglalkozású kisiparo­sok aránya. Az így dolgozó műhelyek gépesítettsége, mű­szaki színvonala magasabb a részfoglalkozású vagy másod­állásban dolgozó kisiparoso­kénál. A kisipar jelentős helyet foglal el az egész iparban, fő­ként azokon a területeken, ahol egyes részegységeket, egyedi megmunkálást kívánó darabokat gyárt az ipari nagy- vállalatoknak — mondotta Cseh József ipari miniszter- helyettes, s hozzátette, hogy a kisiparosok és az iparvállala­tok kapcsolata az utóbbi idő­ben e területen jelentősen ja­vult. Mint Molnár György, a KIOSZ elnökhelyettese elmon­dotta, az utóbbi időben a szak­mai érdekvédelem került elő­térbe. Szorgalmazzák egyéb­ként, hogy csökkenjen a kis­iparra háruló adminisztrációs szolgáltatások mennyisége, kezdeményezik a banki szol­gáltatások további bővítését. Sokasodó gondok útvesztőiben A herceghalmiak ma is sikeresek Hazánkban a sertéshústermelés Jelentős részét a Herceghalmi Hungahib Sertéshústermelési Rendszer szervezi. A termelési-' rendszer alapvétő feladata — a céltudatos tenyésztői munka szervezése mel­lett — a jó genetikai tulajdonságú tenyészállomány nemesítése. Ezek megvalósításához mintegy 200 mezőgazdasági nagyüzemmel állnak kapcsolatban. Az együttműködésnek évről-évre visszatérő formája a Herceghalmon megtartott partnertalálkozó, amely kitűnő alkalmat kínál árra, hogy a szakemberek összegezzék az előző esztendő tapasz­talatait. Az elmúlt évben a vágott- sertéshús-termelés elérte az egymillió 315 ezer tonnát. Je. lenleg a sertéságazat és állat­tenyésztés 138 milliárd forin­tos termelési értékéből 56 milliard bruttó termelési ér­téket állít elő. Nehéz időszakok Köztudott, hogy hazánkban a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar súlya, szerepe nem csökkén, hanem tovább nö­vekszik, hiszen a népgazda­ságnak az agrárágazat termé­keire még nagyobb szüksége lesz. A sertéshústermelés terén azonban akadtak nehezebb időszakok. Néhány éve több mint egymilliós sertésállo­mány-csökkenés nehezítette meg az ágazat eredményes te­vékenységét. A Hungahib sertéshúster­melési rendszer ennek ellené­re igényelte és igényli ma is a beruházásokat. Ám a meg­hirdetett állami támogatás felfüggesztése, valamint a hi­telfelvételi nehézségek mosta­nában nagy mértékben aka­dályozzák a sertéstenyésztés remélt ütemének a megvaló­sítását. A tervezett telepépíté­seknek,' rekonstrukcióknak az eddig élteit évek során' Csák 26 százaléka valósult meg. Így a sertéshústermelési rendszer sokasodó gondok útvesztői között igyekszik nap mint nap munkáját — többek között szolgáltatásaival — eredmé­nyesen végezni. Ezek közül a legfontosabb a partnerek jó minőségű te- nyészsertésekkel való ellátása. E téren nagy segítséget je­lentett, hogy a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium az importlehetőségek csökkentésének ellenére lehe­tőséget adott nagy genetikai értékű tény észsertések beho­zatalára. Terv az asztalon Mindemellett a herceghal­miak igyekeznek kihasználni a minőségi vizsgálatok által nyújtott lehetőségeket, közöt­tük a tenyészértékbecslés kor­szerű eljárásait, melyet min­den bizonnyal megfelelő ha­Gyümölcslégyártó gépsor Törökbálinton Formabontó vállalkozás A Hungarotex Külkereske­delmi Vállalat az idén körül­belül egymilliárd forint érté­kű gépet, alkatrészt vásárol, illetőleg bérel magyar iparvál­lalatok számára, e szolgálta­tásával is hozzájárul a ter­melővállalatok műszaki szín­vonalának fejlesztéséhez, köz­vetve segíti a versenyképes térmékék előállítását. A gépek, berendezések zö­mét a textil- és ruhaipari vál­lalatok részére szerzik be. Így jut például 50 millió forint értékben szövőgépekhez a Ma­gyar Selyemipar Vállalat. A Hungarotex újszerű vál­lalkozásként a textiliparhoz nem tartozó üzemek részére is kész gépeket beszerezni. A világpiacon igen nagy az igény a tartósítószert nem tar­talmazó, úgynevezett aszepti­kus ivólevek, gyümölcspürék iránt, és keresettek a külön­féle szárított zöldség-, gyü­mölcsfélék is. Éppen ezért ál­lították üzembe azt a gyü­mölcslégyártó gépsort a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság­ban, amelyet a Hungarotex importált. A negyed- és egy­literes töltésű gyümölcslevet a Hungarotex Vállalat főként a skandináv országokban, az USA-ban és Kanadában érté­kesíti. A termelőkapacitás növelé­sére most gyümölcs- és para­dicsompüré-gyártó gépsort is vásárolt a Hungarotex az egyik olasz cégtől mintegy 180 millió forint értékben. A gyümölcs-, zöldségszárít- mány gyártására kft.-t szer­veznek, többek között az Ag- robankkal, az Országos Ke­reskedelmi és Hitel Bankkal közösen. Az évi 1000 tonna szárított sárgarépa, hagyma, alma, paprika gyártásához ugyancsak a Hungarotex Kül­kereskedelmi Vállalat szerzi bé a gépeket és az értékesí­tést is lebonyolítja. tékonysággal fog segíteni a teljesítményvizsgáló állomás létrehozása. Ennek tervei már ott vannak a termelési rend­szer szakembereinek asztalán. De a számítógép, a kompute­res technika is bevonult a Hungahib sertéshústermelési rendszer munkaeszközeinek tárába. Keverék exportra Partnereik számára a her­ceghalmi laboratóriumban szá­mítógéppel optimalizált re­cepteket készítenek. Ezek elő­segítik a tényleges alapanyag béltartalmának megfelelő ki­alakítását. A Herceghalml Kísérleti Gazdaság tápkeverő üzemében és ezen belül az új szuperpre- mix üzemben már napjaink­ban is jelentős a termelés nagy­sága. A termény- és takarmány­feldolgozó főágazat az or­szágban forgalmazott keve­rék mennyiségének 17-18 szá­zalékához szállít szuperpremi- xet, amelyekből ha kísérleti jel­leggel is, de már exportáltak a herceghalmiak. Gy. L. Nagyobb adóval veszteséges lehet Új fedett raktárt építenek A paprikáról, a fütyUlős barackpálinkáról vagy ép­pen a csikósokról már szá­mos kUIhoni polgár szer­zett közvetlen élményt, ám ez nem minden. Szűkebb pátriánk jó néhány, a fel­soroltaktól eltérő jellegű kuriózummal is dicseked­het. Ezek közé tartozik a kereskedelemben járatos szakembereknek minden bizonnyal ismerős raktár­város, amely Európában az egyik legnagyobb és leg­korszerűbb tárolóhely. A törökbálinti Depó Szol­gáltató Közös Vállalat a meg­változott gazdálkodási körül­mények között is utat talál a fejlődéshez. Több valutát A nagyság érzékeltétésére mindössze néhány számadatot említünk. A mintegy 560 ezer négyzetméter területű raktár­város alapítói, illetve társtu­lajdonosai között hazánk 24 nagyvállalatának neve olvas­ható, s mintegy 15 milliárd forint értékű tárolt áru túl­nyomó része is az ő tulajdo­nukat képezi. A depó konté­nerterminál részlegének for­galma elérheti a napi 100 konténert is, míg ennek a mennyiségnek a hatszorosát tudják elhelyezni a korszerű tárolóban. Dr. Berényi Csaba igazga­tóval a raktárváros működési eredményeiről, illetve meg­fiatalodásáról beszélgettünk. A vezető elmondta, hogy tá­rolóhelyeknek mindössze egy- tizedével rendelkezik maga a vállalat, a többi a társvál­lalatoké. Annak ellenére, hogy az általuk hasznosított kisebb területen többek között ame­rikai. angol és nyugatnémet bérlőkkel is találkozhatunk, nincsenek megelégedve az eredményeikkel. A nagyobb nyereség reményében február végén átadták egy 11 ezer négyzetméteres fedett raktár 1300 négyzetméter alapterüle­tű két hajóját. A néhány éve megszerzett külkereskedelmi joggal élve az elmúlt esztendőben mint­egy 3 millió forintos forgal­mat bonyolítottak le, s ebben az esztendőben el szeretnék érni a 4 milliós devizabevételt. Itt már nem kell emelgetni, a kézi vezérlésű felrakógép tesiti az emberi erőt. helyet­Nagy segítséget nyújt a számítógép a tárolásnál és a helyki­jelölésnél (Csécsei Zoltán felvételei) Depó Motel A raktárak fenntartásából 1982-ben még egyetlen forint hasznuk sem származott, mindössze az őket kiszolgáló üzemek működtetése hozott néhány százalékos eredményt. Mivel a raktárakat önköltségi áron üzemeltetik, érdekük volt, hogy a fenntartásukhoz szükséges kiadásokat csök­kentsék, s ennek eredménye­ként 1987-ben is nyereségesek voltak. Ahhoz persze, hogy a 133 millió forintos árbevéte­lük több mint 4 százalékát tiszta eredményként tudják elszámolni, az idegenforgalom is jócskán hozzájárult. Az ál­taluk üzemeltetett Depó Mo­tel ugyanis jelentős összeget hozott a vállalat kasszájába. Az igazgató elmondta, hogy a megváltozott befizetési kö­telezettségek nagy mértékben sújtják a vállalatot. Jelenleg mintegy 30 millió forintnyi érdekeltségi alappal rendelke zik a depó, s ebből az összeg­7VJsjd holnap. Igen, holnap megszólítja. Ma nem merte. Ma sem merte. Mennyi ide­je tervezi! Valamikor októberben bukkant fel a műhelyben. Átvágott a gépek, a for­gácsgyűjtő ládák határolta téren, s ahogyan ilyenkor lenni szokott, fütty szállt a nyomá­ban. Igaz, minden idegen jobb nőt ilyen fütty kisért. de valahogyan ez más volt. Nem pusz­ta cukkolás, hanem elismerés is. Ez igen! A nyurga, fehér köpenyes alak úgy libbent vé­gig az olajtól koszos betonon, mintha virágok között járna. A fütty csak akkor maradt ab­ba, amikor a lány mögött becsukódott az üzemiroda ajtaja. Feri bácsihoz jött? Miért? Honnét? Az öregtől nem lehet ilyesmit meg­kérdezni. Feltolná a homlokára a szemüve­gét, s azt mondaná, mifene kéne, mars a dolgotokra. Mindig ezt mondja az öreg, ami­kor valami olyasmit firtatnak, ami nem munka. Jó főnök, de a munkán kívül nem létezik a számára semmi más. Legalább fél órát volt nála akkor, októ­berben a lány. Nem látták azután hetekig. Elfelejtették persze, ö nem! Milyen furcsa. Annyi lányt lát, s akkor ez az egy. .. Pont ez az egy. Amikor másodszor jött, minden lépé­sét figyelte. Olyan húsz körül lehet. Jó nyur­ga. Éppen összeillenének. Na igen... Kék a szeme. Az biztos, hogy kék a szeme. A haja olyan barnás. Szökés? Pocsék itt a világítás. Amikor harmadszorra szólalt meg a fütty, gyor­san úgy tett, mintha halaszthatatlan dolga len­ne az irodán. Benyitott, látta Feri bácsi asz­talánál a lányt, egy rajzot néztek, az öreg valamit magyarázott, nem értette, hogy mit, mert Sándor bácsi rögtön ráförmedt, mi a fenét tekeregsz, Tibor?! Rajta felejtette a te­kintetét a lányon (és ha már asszony?), Sán­dor bácsi kimondottan ráreccsent tehát, mondjad már, Tibor, mit akarsz?! A lány meg sem mozdult, oda sem nézeti, kivel beszél a főművezető, ő dadogott valamit, hogy megint félóra alatt kilágyulnak a kések... Sándor bácsi leintette. Eredj a művezetődhöz az ilyesmivel. Így oldalról és közelről látta, mi­lyen szép szája van a lánynak, s szerencsé­je volt, viert hallhatta, amikor Feri bácsi Harmatcseppek Szép a szád azt mondta, nézze csak, Marika .;Szóval Marika. Vitt Jucinak egy tábla csokoládét, aki üzemírnoksága parányi hatalmával élve, megtudta neki, a technológiai főosztályról jár le a lány, valami kísérleti munka rajzá­val. Csak nem buksz rá, kérdezte pikirten Juci, s biggyesztett egyet a szájával. Legszívesebben mondott volna neki vala­mi gorombaságot. De akkor fuccs a további információknak. Lenyelte hát. Juci a fejét ingatta, amikor megkapta a második tábla mogyoróst, te tisztára begolyósodtál. Másnap azért becsülettel leszállította az infót, lány, huszonegy éves, Erdős Máriának hívják, szeptemberben jött a gyárba. És azt is hoz­zátette Juci, hogy azután most már hagyjál békén a szerelmi ügyeiddel. Ha tet­szik neked, akkor mondd meg neki...! Ez az! Valahogyan szóba kellene állni vele. Mi­ként? Furcsa. Nem csinált ilyesmiből külö­nösebb ügyet, most meg ... Lehet persze, ki­nevetné a lány. Marika. Erdős Mária. És ha nem? Nézne rá, várná, mi a folytatás, ö meg...? Azt mondaná, Marika kérem... És? Mivel folytatná? Magázza? Tegezze? Azzal folytatná, hogy szép a szád. Na, csak az kel­lene. De ha ezt gondolja? Valami szövege eddig mindenkinél akadt, csak éppen érez­te, Marika értetlenül nézne rá, mit akar tőle ez a száznyolcvan centis, csupa olaj kezes- lábasos mélák. A technológia tele van mér­nökkel, akkor majd pont ő ...! O'urcsa zavart érzett magában. Bizserge­■L tő bizonytalanságot. A többiek már nem fütyültek, ha jött Marika. Megszokták. Ha legközelebb jön, akkor majd utánamegy, ha végzett Feri bácsinál. Igen, majd az udvaron megszólítja. És ha tényleg azzal kezdené, hogy te, Marika, szép a szád...?! Mészáros Ottó bői tudnának fejleszteni. A megváltozott körülmények azonban alaposan, próbára te- szik'uvállalat vezetőit is; akik a veszteséges termelést sem tartják kizártnak. Nem emelnek árakat Arra a kérdésre, hogy az üzemeltetési bevételeket a kö­zeljövőben akarják-e emelni, s ez a növekedés az áruk fo­gyasztói árában mennyire lesz érezhető, dr. Berényi Csaba a következőket válaszolta: — A depó feladata, hogy minél olcsóbban teremtse meg a raktározás feltételeit, s az eszközeit és saját tárolási le­hetőségeit jobban kihasználva nyereségre is szert tegyen. En­nek szellemében tehát nem emeljük az árakat, s ha a későbbiekben rákényszerülünk ilyen lépésre, ez a fogyasztói árakban egyáltalán nem jut kifejezésre, olyan minimális összegről van szó. Az igazgató végül elmond­ta, hogy a régi ösztönzési rendszert megszüntetik, s ez­után csak az igazán jó mun­kát végzők részesülnek a plusz juttatásokból. Az eset­leges munkaerő-felesleg fog­lalkoztatását pedig a több lábon állás gyakorlatával pár­huzamosan új tevékenységek beindításával oldják meg. B. Gy. A Mogfirt raktárai a legkor­szerűbb automatikával fs fel vannak szerelve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents