Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-31 / 129. szám

MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS y XXXII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM Ára: 1.110 forint A moszkvai csúcstalálkozó második napja Folytatódtak a tárgyalások PEST VtlÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1988. MÁJUS 31., KEDD Július közepén VSZ-tanácskozás A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testü­leté soron következő tanács­kozását július közepén tartják meg. Hazánkba látogat a finn elnök A szovjet—amerikai csúcstalálkozó második napján a Kremlben: Andrej Gromiko, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Hatalmas léggömbökre füg gesztett sarlós-kalapácsos szov­jet és csillagos-sávos ameri­kai lobogó lengedezik vasár­nap délután óla Moszkva fö­lött. A két zászló jelzi, hogy a szovjet főváros vendége Ro­nald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke. A zászlók az úgynevezett Szpaszo-villa, az amerikai nagykövet reziden­ciája. Reagan szálláshelye fö­lött díszítik_ a városképet. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan hétfőn délelőtt a moszkvai Kreml Katalin ter­mében megkezdte második megbeszélését. Az első négy- szemközti megbeszélése az SZKP KB főtitkárával 71 per­cig tartott. Ezen a két állam­férfi kíséretének tagjai is részt veitek. A Kreml Kata­lin termében a tárgyalások előtt a két vezető röviden vá­laszolt a terembe bejutott új­ságírók kérdéseire, amelyek elsősorban az emberi jogok té­makörét érintették. Mihail Gorbacsov válaszai­ban hangsúlyozta; javasolta Reagan elnöknek, hogy sokkal alaposabban vitassák meg ezt a problémakört, mivel az a benyomása alakult ki, hogy szovjet és amerikai részről nem egészen pontos képet ala­kították ki a reális helyzetről a Szovjetunióban, illetve az Egyesült Államokban. Az SZKP KB főtitkára utalt az első, találkozón felvetett ja­vaslatára, rnefynék értelmében a két ország törvényhozásának keretéi között állandó fórumot kellene biztosítani az idevágó problémák megvitatására. Az elnök kora délután, fe­leségével együtt, ellátogatott a moszkvai Danyilov-kolostorba. amely az orosz pravoszláv egy­ház fejének és a szent szinó- dusnak a székhelye, az egy­ház szellemi központja. A moszkvai csúcstalálkozó második napját összefoglaló közös szovjet—amerikai szó­vivői sajtóértekezleten Mariin Fitzwater elnöki szóvivő és Gennagyij Geraszimov adott tájékoztatást. A második ta­lálkozó — amelyen ezúttal a teljes küldöttségek vettek részt — nagyon jó légkörű volt, legalább annyira jó szel­lemben folyt, mint az első — mondották. A szovjet szóvivő a sajtóér­tekezletét megnyitva rögtön átengedte a szót amerikai kollégájának, akinek sietnie kellett a Kremlben tartott díszvacsorára. Fitzwater a hétfői témákat ismertetve megemlítette, hogy a találko­zó elején visszautaltak az em­beri jogok témakörére, de a fő figyelmet a leszerelési kér­déseknek és a kétoldalú kap­csolatoknak szentelték. Rea­gan elnök síkraszállt a kap­csolatok kiszélesítéséért — így a két ország ifjúsága kö­zött is —, a háború elleni küzdelem jegyében, s erről szólni fog a Lomonoszov Egyetemen mondandó beszé­dében. Mihail Gorbacsov egyetértett az emberi kapcso­latok bővítésének szükségessé­gével. Fitzwater kitért arra, hogy megkezdték munkájukat a munkacsoportok. Vasárnap három és fél órán át tárgyal­tak. egészen éjfélig, s kedden folytatják a tanácskozásokat. Délután számoltak be a kül­ügyminisztereknek az elvég­zett munkáról. Szóba került az SDI is, s e téma kapcsán megértés alakult ki az előze­tes értesítés kérdésében, Shultz külügyminiszter pedig haladásról tett említést a nukleáris kísérletek ellenőrzé­sének területén. Ennek meg­felelő utasításokat adnak a munkacsoportoknak, illetve a genfi tárgyalóküldöttségeknek. Reagan elnök elégedett volt a hétfői fordulóval — hang­súlyozta Fitzwater, s nyíltnak, őszintének minősítette az esz­mecserét. Geraszimov — egyetértve Epü! a hatodik óriás raktár Év végén már költözés Épül a törökbálinti Depó hatodik óriás raktára. A tíz­ezer négyzetméter alapterüle­tű létesítményben a Cipőboll Vállalat 1300 négyzetméteren, az Apisz 5200 négyzetméteren jut korszerű, gépesített tároló- területhez. A fennmaradó 3900 négyzetmétert a Depó Szol­gáltató Vállalat veszi birtok­ba, hogy szűkös bérraktáro­zási, tranzit raktározási lehe­tőségeit bővítse. Az építkezés hétfőn — az Ápisz-raktár egyik részének műszaki átadásával — fontos állomásához érkezett. Az év végére már birtokba veheti az Ápisz a teljes raktárt, ekkor költözködhet a Cipőbolt Vál­lalat is. A Depó Szolgáltató Vállalat területével a jövő év végére készülnek el. Ekkor felszabadul a jelen­legi kis tranzitraktár, s ezt is bérrakfározási igények ki­elégítésére hasznosíthatják. Tervezik, hogy ebben az épü­letrészben olyan autós kis ABC-t létesítenek, ahol a De­pó területén raktározó vállala­tok hozhatják kiskereskedel­mi forgalomba termékeiket. K. Z. Fitzwater legutóbbi megálla­pításával — tárgyszerűnek mondta a hétfői találkozó (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Mauno Koi- visto finn köztársasági elnök és felesége. Pedagógusoknak Elismerések A gyermekek és a fiatalok közlekedési ismereteinek gya­rapításában kiemelkedő mun­kát végző pedagógusokat kö­szöntöttek hétfőn a Belügy­minisztérium művelődési há­zában. Az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács pedagó­gusnapi ünnepségén 44-en ve­hettek át belügyminiszteri, il­letve OKBT-elnöki kitünte­tést. Vácott gépesítik a konfekcionálást Mind többet exportálnak Az idén 20 százalékkal na­gyobb exportbevételre számít a Váci Kötöttárugyár a tava­lyinál — ebben az évben ösz- szesen 460 millió forint ér­tékben szállítanak külföldi partnereiknek a különféle di­vatos szabadidő-ruhákból. A termelést részben a belső tartalékok feltárásával, jobb szervezéssel, részben pedig új technika alkalmazásával nö­velik. Az elmúlt hónapokban rátértek az elektronikus .sza­bászatra. Ezzel a termelékeny­ség növekedése mellett felé­re csökkent a szabászati hul­ladék,- javult az anyagfelhasz­nálás. Korábban a kelme­gyártás korszerűsítésével tu­dott a vállalat sikereket elérni a külpiacon, most a verseny- képesség fokozása érdekében a konfekcionálás gépesítését tartják a következő lépésnek: a legkorszerűbb külföldi be­rendezéseket szeretnék meg­vásárolni, részben világbanki hitelből. Ezek a gépsorok le­hetővé teszik a minőség ja­vítását, s ezzel a jobb kül­piaci árak elérését. A külföldi partnerek elége­dettségét mutatja, hogy a sváj­ci Lacho-cég meg kívánja kétszerezni fürdőruha-rende­lését, a jövő szezonra már 200 ezer darab gyártására köt szerződést. Piacbővülést je­lent, hogy a Seppäla neves finn kereskedelmi vállalat 14 ezer szabadidőruhát rendelt, amelyet európai luxusbolt­hálózatában kíván értékesíte­ni. A finn céggel együttmű­ködve a kötöttárugyár hama­rosan Budapesten is megnyitja első márkaboltját. Papírgyártók tapasztalatcseréje Fehérmívesek napja A fehérmívesek — a papír­gyártók és -feldolgozók — minden esztendő májusában összejönnek, hogy egymás eredményeivel, új gépekkel, technológiákkal ismerkedje­nek. Ezt a napot használják fel. arra is, hogy a szakma nagy öregjeit vendégül lássák, s így a fiatalabb generáció Is megismerje az elődök tevé­kenységét. Ebben az esztendőben a Bu­dafoki Papírgyárban találkoz­tak a fehérmívesek, közöttük a Szentendrei Papírgyár szak­emberei is. Ilyen híg masszából készül majd n hófehér papír. ...... _ (Erdősi Ágnes felvétele) A lig jelent meg a né­met lapokban a hír, hogy hiúzokat telepí­tettek egyes vidékek erdő­ségeibe, azonnal panaszos levelek kezdtek özönleni a tanácsi hivatalokba, ame­lyek arról értesítették a polgármestert, hogy birká­kat, borjakat támadtak meg és raboltak el a vad­állatok.' S hogy a tele­pítésnek hány tyúk, ka- * csa, liba látta még kárát a levelek szerint, arról jobb is nem beszélni. Ter­mészetesen minden pana^ szos azt követelte, hogy térítsék meg a kárát, s hogy a polgármester.. te­gyen végre a pusztító vad­állatokkal szemben vala­mit. Pedig hol volt akkor még a hiúz! Legfeljebb kacsa volt, az is afféle hír­lapi kacsa. S aki az egé­szet felröppentette, nem volt más, mint a göttingai egyetem tanára, Festetich Ottó, aki a hiúzok védel­mével és elterjesztésével foglalkozott. Sajnos ezek az állatok is a veszélyezte­tett fajok listájára kerül­tek,. így védett környezet­ben próbálták őket te­nyészteni, s utána a sza­bad természetbe ki'helvez- vé kitágítani életterüket. Csakhogy Festetich Ottó jól ismerte az emberi ter­mészetet, s tudta, hogy ha VÉDTELENÜL VÉDETTEN az emberek hírét veszik a hiúzoknak, azonnal rájuk kenik minden bajukat, gondjukat, őket jelölik meg a bajok okának. Azért nem kell attól tartani, hogy a hiúzok nem kó­szálhattak szabadon a Ba­jor-, vagy éppen a Fekete­erdőben, a Harz hegység szurdokaiban. Szabadon engedték őket, csak kicsit később. Előbb az embe­reket kellett leszerelni. Nálunk nemigen folya­modhatna efféle eszközök­höz a természet hivatalos védője, de azért neki is kell tenni valamit, ha meg akarja óvni a veszélyezte­tett állatokat, növényeket az emberektől. Más megol­dás nem lévén, inkább hallgatnak róluk. Többször burkolóznak a hallgatás csendjébe orni­tológusok, florisztikusok, valahányszor védett növé­nyek, madarak élőhelye kerül szóba, Mint fél­tett titkot őrzik a ki­halásra ítélt élőlények bú­vóhelyét. Pedig ma már természetvédelmi jogsza­bályok, törvényerejű - ren­deletek sora gondoskodik biológiai kincsünk meg­óvásáról. Persze nem új keletű ez hazánkban, hiszen már az 1879-ben megalkotott első erdőtörvény is az erdők és a természet védelmét szol­gálta. Mégis, ahogy szerte a világon, úgy nálunk is több élőlényről már csak múlt időben beszélnek. „Fészkelt nálunk, Magyar- országon élt, 1968-ban még feljegyezték a tudósok ...” Ilyenkor óhatatlanul meg­fordul az ember fejében, hogy nem lehetne-e na­gyobb területeket védelem alá helyezni? De gyakorta maguk a zoológusok örül­nek annak, hogy nem je­lölnek ki a hivatalos szer­vek több tájvédelmi kör­zetet, nem teszik ki több helyre a repülő kócsaggal díszített táblát. Hiszen, amint hírét veszik az ál­lampolgárok, hogy valahol valami érdekesség van, azonnal elözönlik azt a te­rületet. A Hortobágyi Nem­zeti Park területén napon­ta több ezren megfordul­nak, pusztítva ezzel a szi­kes pusztát, s az ott honos növények, állatok életterét. Hazánk területének öt és fél százalékát óvják hiva­talos rendelkezések, de vé­leményünk szerint talán ezek vannak leginkább ki­téve a kíváncsi emberek látogatásának. S a kirán­dulók, ha még oly termé­szetbarátok is, nem tudják megállni, hogy le ne sza­kítsanak egy féltve őrzött orchideát, nőszirmot vagy éppen kökörcsint. Ha azon­ban nem hívják fel rájuk az emberek figyelmét, ku­tya se törődik velük. Í gy aztán marad rajtuk a titok fátyla, s ma­radnak védtelenek pa­píron azok a tavak, erdők, rétek, amelyek egyébként nagyon js ér­dekes fajoknak adnak ott­hont. Nem is csoda, ha nem szorgalmazzák az or­nitológusok, hogy védett legyen például a táborfalvi madaras tó, s az sem, hogy csak a beavatottak tudják, merre él hazánkban és Pest megyében hiúz. Mert itt is van már, nem csak a Kárpátokban, vagy Német­országban. S mint kívülálló, csak azt szeretném, hogy sok ilyen titokzatos hely le­gyen, sok-sok titokzatos szurdokkal, réttel, tocsogó­val. Hisz. amilyen kíván­csi vagyok, még odamen­nék és megnézném azokat a ritka állatokat. és növé­nyeket. Fiedler Anna Mária Úvtsiostsst kánnak ”S.z.ám°s tanács dicsé- , « retére legyen mondva: O penSXSB újszerű intézkedések­kel növelték bevételeiket. A Gödöllői Tanács például 45 millió forint értékben kibocsátott kötvényeiből az elmúlt évben tíz-tízmillió forintra tett szert. A helyi kastély felújításában való közreműködéséért kétszáza­lékos bonyolítási díjat kap, tavaly ez 600 ezer forintot jelentett számára.” (3. OLDAL) Rákényszerítve -’v,ala™‘ m£gis hibádzlk * ~ , dologban. No nem az itt €S veszteségre dolgozók végzik rosszul a feladatukat, nem is a vezetésnek tulajdonítható a szép­séghiba, az állatok pedig a ilegkevésbé ludasak a do­logban. Egyszerűen arról van szó, hogy a verseny ered­ményétől függetlenül, itt ráfizetéses ma a hízómarha tartása.’’ (3. OLDAL)

Next

/
Thumbnails
Contents