Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
/ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÄM 1988. MÁJUS 28.. SZOMBAT A Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolója Nem javult a belső ellenőrzés í Mit tett a Ceglédi Népi Ellenőrzési Bizottság az el- múlt négy esztendő során, milyen vizsgálati tapasztalaid tokát gyűjtött össze? — sok más kérdés mellett erről is tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács. Bocitrió született ‘'Mm-, Bocitrió látott napvilágot a minap a Lenin Tsz tehenészeti telepén, a Dobos-tanyán. Az üszőborjú hármas ikrek születése nem csupán a ceglédi szövetkezet történetében számít kivételes eseménynek, hasonlóan szerencsés gyarapodást egyébként is igen ritkán jegyezhetnek föl az állattenyésztők. Az anya a 3098 Cili elnevezésű Holstein-friz tehén, a dicső atyát pedig 6508 Stégként ismerik szerte a telepen. Képünkön az újszülöttek és Csapó doktor, aki világra segítette őket. (Varga Sándor felvétele) Ingyen használt áram Szonda a légvezetéken A testület elé terjesztett NEB-anyag igen előnyös képet fest Cegléd és környéke gazdasági munkájáról. „A gazdaságpolitikai témák vizsgálati tapasztalatai szerint az elmúlt négy évben jelentős eredményeket értek el gazdálkodó egységeink mind a termelés korszerűsítése, mind a termelés növelése terén’’ — rögzíti a föltérképezett állapotokat az írásos anyag. Majd azzal erősíti meg, hogy kedvező változás történt az ipari és mezőgazdasági területen. Mind többen alkalmazkodnak rugalmasan az új gazdálkodási föltételekhez. Különösen a mezőgazdasági üzemek reagáltak gyorsan a piaci jelzésekre. Termékszerkezetet váltottak a növény- termesztésben. állókultúrákat vágtak ki, növényházakat, fóliatelepeket számoltak • föl, az állattenyésztésben egész ágazatot szüntettek meg. Külön figyelmet érdemel — a népi ellenőrök tájékozódásai szerint — a termelőszövetkezetek intergrátori tevékenysége, gondolhatunk itt a zöldség- és gyümölcstermesztésre vagy az állattartásra. Ezzel sikerült, ellensúlyozni, a nagyüzemi termelés visszaesését. A háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját jó irányba segítette az új adórendszer bevezetése is. Ellentétben a különböző formájú vállalkozásokkal. A mezőgazdasági üzemekben széles körben elterjedtek |a bérleti szerződések, az állatkihelyezések. A vállalkozók között nem kevés vezető beosztású dolgozó is szerepel: saját nevén, más néven, esetleg üzlettársként. Ez a gyakorlat gátolja a társadalmi tulajdon védelmét, mert a vezetők — az összeférhetetlenség révén — kirekesztik magukat az ellenőrzésből. Olyan is előfordult, hogy a vezető a saját vállalkozásnál végezte az elszámolást (csemöi November 7. Tsz, törteit Dózsa Tsz, ceglédi Rákóczi Lakás- fenntartó Szövetkezet). A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban feltárt hiányosságok szinte kivétel nélkül emberi mulasztásokra vezthetök vissza. Semennyit sem javult a bizonylati fegyelem és a belső ellenőrzés. Sokat fejlődött viszont a piaci és az ármunka, de továbbra sem kellőképpen hatékony a közvetítő kereskedelem. Jellemző vonás a vállalatok termelési, .kooperációs és kereskedelmi kapcsolataiban a kiszámíthatatlanság, az egyoldalú előnyökre való törekvés, a szerződésszegés. Nincs változás a lakosság közérzetét igencsak rontó jövedelemelosztási torzulások, a harácsolás, a korrupció, a csúszópénz és ezek kikényszerítésére irányuló magatartás terén. A közvagyon herdálását, vagy annak egyéni kisajátítását sokan változatlanul bocsánatos bűnnek tekintik. Még vezetői körökben is előfordul, hogy nem a vétkezőt. hanem a bejelentőt ítélik el. s ez a szemlélet gátolja a felelősség érvényesítését. Az ellenőrzés elégtelensége kihat a munkaidőalap védelmére is. A ceglédi népi ellenőrök megállapítása szerint a murlkahelyi vezetők a főmunkaidő becsületének növelésre jó néhány intézkedést tettek, de például a nyújtott ügyfélfogadási rend sem hozta meg a várt eredményeket. Munkaidő után és szabadnapokon továbbra is jelentéktelen az ügyfélforgalom. Általánosítható az a vélemény, hogy a dolgozót sokkal nagyobb veszteség éri, ha a szabadnapját kell felhasználnia ügyintézésre (napi 1500 Ft), mintha a főmunkaidőt (napi 4—500 Ft építőipari szakmunkások esetében). Az Abonyból indultak című, vasárnap sorra került hangver-' sennyel megkezdődték a VIII. abonvi kulturális napok eseményei. A koncert előtt Habom/ István párttitkár köszöntötte a megjelenteket. A hangversenyen s helyi zeneiskola egykori, ma magasabb képzésben részesülő tanulói mutatták be tudásukat. Fellépett Kiss Sándor, a budapesti Zeneakadémia, Tóth Dóra és Kállai Ernő, a szegedi Tömörkény István Zene- művészeti Szakközépiskola, valamint Nagy Edit, az ugyancsak szegedi Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója. Hétfőn délután a. községi könyvtár aulájában Szabó Mihály fafaragó pipaportréiból nyílt kiállítás. A még ma is aktívan munkálkodó embert Győré Pál, a helyi múzeum vezetője mutatta be. Az egykori kőművesmester 20-25 évvel ezelőtt kezdett olyan pipákat készíteni, amelyekről híres emberek: államfők, poVárosí tanács Dr. Kapási Pál az új vb-titkár A ‘városi tanács vb -titkári munkaköre 1986. január 1-jé- vel megüresedett. Ezért az intézmény az állás betöltésére pályázatot hirdetett meg, amelyre hatan — közöttük egy ceglédi is — jelentkeztek. Végül is a megyei és városi taanács, .valamint az MSZMP városi bizottsága vezetőivel történt elbeszélgetések alapján dr. Kapasi Pál, a Szarvasi Városi Tanács vb-titkársági osztályvezetője felelt meg a feltételeknek. A tanácsülés július l-jével kinevezte határozatlan időre. Az újdonsült vb-titkár Nyír- lugoson született 1947-oen Először Biharkeresztes Nagy- Községi Tanács költségvetési, illetve gazdálkodási főelőadója 1966—1968-ig. A következő két esztendőben a MNB Haj- dú-Bihar Megyei Igazgatóságának előadójaként tevékenykedett. Aztán 1970—1975-ig Nyírlugas, 1975—1977-ig pedig Dévaványa Nagyközségi Tanács vb-titkára. Ezt követően 1 évig Biharkeresztes Állami Tangazdaság belső ellenőrcsoportvezetője, majd 8 évig a szarvasi Táncsics Tsz belső ellenőre. 1986-tól tölti be jelenlegi munkakörét. Az Államigazgatási Főiskolát 1981-ben, míg a jogtudományi egyetemet 1987-ben végezte el — hivatalosan 1988. februárjában fogadták jogász doktorrá. Korábbi munkája, minősítése, jelenlegi munkáltatója véleménye, és a személyes beszélgetések tapasztalatai alapján alkalmasnak találták a Ceglédi Tanács vb-titkári tisztség betöltésére. így július l-jével elkezdheti munkáját. litikusok és színészek arcképei tekintenek vissza a szemlélőre. — Ez a kedves időtöltés még akkor kezdődött, amikor nem volt televíziónk — mesélte. — Rádiózás közben nagyon jól lehetett munkálkodni, s így főleg a hosszú téli estéket tartalommal tudtam kitölteni. Az arcokat rendszerint fényképekről, folyóiratokban megjelent portrék alapján mintázom meg, s leginkább azok az emberek érdekelnek, akiknek jellegzetes a fizimiskájuk. Szabó Mihály szerint az egyik legjobban sikerült pipája az volt, amelyet Pécsi Sándorról. a népszerű színművészről készített. Ezt a pipát elküldte a művésznek, aki igen meleg hangú levélben köszönte meg figyelmességét és gratulált a munkához. Az összegyűlt anyag mindenképpen megérdemelte, hogy most a község nyilvánossága elé került. Az emberi találékonyság ^ szinte korlátlan, akkor is, £ íia valaki ingyen akarja használni az áramot. Technikai bravúr A Démász ceglédi kirendeltségének területén négy év alatt hat alkalommal, értek tetten illegális áramfogyasztókat — vagy mondjuk ki nyíltan, áramlopókat. Ez a szám nem jelentős, de nem is bizonyítja, hogy csak eny- nyien éltek, illetve élnek visz- sza a lehetőséggel, szinte hihetetlen technikai bravúrokat produkálva. Nem is egyszer találtak olyan villanyórát az áram- szolgáltató. dolgozói, amelyiknek fémdobozát megfúrta a fogyasztó, s megakasztotta a pörgő korongot. Volt aki olyan szondát akasAott a szabad légvezetékre, amilyennel a vasúti vagy más közlekedési vállalatok dolgozói biztonsági rövidzárlatot szoktak létrehozni a légvezeték szerelése előtt. Ilyen szondáról üzemeltetik például a villamos- vagy vasúti sínek karbantartói a villanyhegesztő trafóját. De előfordul, hogy a háztulajdonos a fogyasztásmérő vagy az automata kapcsoló mögül köti le az áramot, olykor a mérőóra működését igyeszik befolyásolni valamilyen külső behatással. A Démász ellenőrzése során a napokban bukott le egy csemói kisiparos, aki szondát akasztott a szabad vezetékre, hogy kisgépét működtethesse. Nem vette a fáradtságot, hogy a szomszédtól kérjen i.kölcsön- ber’ áramot. Drágán fizetett Ugyancsak a közelmúltban kaptak rajta egy újszilvási lakost, aki egész télen át lopott villanyárammal fűtött. Ellen • is eljárás indult, s a bíróság tárgyaláson derült ki, hogy több mint 290 ezer forintnyi volt'a fogyasztása a felemelt tarifával. Ha úgy vesszük, olcsón megúszta a dolgot, mert nem kellett — a családjára, jövedelmi viszonyaikra való tekintettel — kifizetnie „csal:" 28 ezer forintot. Viszont mondhatjuk, hogy drágán fizetett meggondolatlanságáért, mert börtönbüntetést is kapott társadalmi tulajdon elleni vétségért. A. L. A. ' A hét vége sportműsora A hét végi sportesemények re szombaton kerül sor. Ezek bői a legjelentősebbet Nagykörösön játsszák, ahol az Évig Ceglédi VSE vízilabdacsapata 17 órakor az Ybl Miklós együttesét fogadja az OB II'A osztályú bajnokságban. Cegléden a qerjei pályán 17 órakor kezdődik a Bem SE— Göd megyebajnoki labdarúgó- találkozó» melynek- a ■ mezőny első felében álló vendégek az esélyesei. A nap harmadik eseményét is délután öt órakor kezdik! a városi tornacsarnokban a Ceglédi Közgép II—Vác csapatai mérik össze erejüket, ügyességüket a megyei I. osztályú kézilabda-bajnokságban. Előtte négytől az ifjúságiak lépnek pályára. U. L. ISSN 0133—2606 (Ceglédi Rírlai BECSÜLET - SZAVUNKRA HOGYAN EMBERKÖZEUBB? az egykori lovas nem- zetből gyülésező ország lettünk. Pedig figyelmeztet egyik bölcs népi mondásunk: A sok beszéd megeszi a dolgot. Szamos (illetve: számtalan) értekezlet kezdődik ezzel a megszólítással: „Kedves elvtársak, kedves elvtárs- nők!’ A levezető elnök vagy az előadó — bár szándéka nyilván tisztességes — megsértette anyanyelvűnk hagyományait és — hallgatóit. Az elvtárs megszólítás a 19. szazad első felében született meg, a munkás- mozgalomban. Eredetileg csak ez az egy szóalak létezett, jelentése ugyanis magában foglalta a nőt is, a férfit is. A latin eredetű kolléga a német nyelvben pán kapott: der Kollege (kartar s, munkatárs), die Kollegin (kartársnő, munkatársnő), — ennek mintájára lépett a világra az elvtárs „bordájából” az elvtársnő. (Az eredeti két- neműséget őrzi például, az élettárs, diáktárs, mivel nem-használjuk az élettársnő vagy diáktársnő for- mát.) Bár magyarosabb, tehát ajánlatosabb a Kedves elvtársak! összefoglaló megszólítást mondani, ha valaki mégis követi (mert követheti) a mai gyakorlatot, akkor legalább a sorrendre ügyeljen! A nőket — mint másutt is — illik előre engedni, tehát így helyes és udvarias: Kedves elvtársitok, kedves elvtársak! Mindenképpen fölösleges és esetlen a nemre utaló információkettőzés ebben az esetben: Kovácsné elv- tarsnö. Egyszerűbb így: Kovácsné elvtárs. Az előadók gyakran szólnak így hallgatóikhoz: „Mint az elvtársak tudják...” Ez a harmadik szeméiyű forma (elvtársak —ők) kissé távolságtartó; mintha nem nekik, hanem róluk beszélne az előadó. Emberközelibb így: Mint önök tudják ... Vagy: Mint önök, elvtársak, tudják,.. Ceglédi „specialitás”, hogy plakátokon, meghívókban ez áll: „Ünnepi beszédet mond X. Y. elvtárs”. „Előadó: X. Y. elvtárs.” Fölösleges az elvtars szó feltüntetése, mert 1. nincs közvetlen, élő kapcsolat, tehát nem megszólítás! értékű), 2. nem utal egyértelműen a parttagságra, hiszen az elvtárs szó jelentése kiszélesült. szintg minden közéleti és hivatali érintkezésben használják. Sőt már idegenek, ismeretlenek megjelölésére is szolgál. Ezért kellene visszaadni az elvtárs szót szülöközös- ségének: csak politikai, mozgalmi kapcsolatokban említsük. Más helyzetekben nem kell félni a tisztelt hölgyeim és uraim honfitársaim, ... munkatársaim. ... hallgatóim vagy a kedves ünneplők ... ceglédiek megszólításoktól. (Mily magasztosan es meggyőző, mozgósító erővel zengtek Kossuth szavat: „Atyámfiái! Véreim! Polgártársaim!” Költői Adam —ki Egy házzal odébb a posta A ceglédi postahivatal külső tatarozását belső átépítési, felújítási munkálatok fogják követni. A rekonstrukció idején a Gubody utcában, a régi tüdőgondozó épületében látják majd el. feladataikat. Az ideiglenes postahivatal épületének rendbetételét a ceglédi Építőipari Kisszövetkezet végzi. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ahonyi kulturális napok Pipaportré a színészről
